Pest Megyei Hirlap, 1966. február (10. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-12 / 36. szám
1966. FEBRUAR 12., SZOMBAT "“<c#jrfgp 3 A vállalati jelleg erősítése és a termelőszövetkezeti demokrácia MUNKA KÖZBEN AZ UTÓBBI IDŐBEN, a termelőszövetkezetek gazdálkodásával kapcsolatban megjelent rendeleteknek, intézkedéseknek van egy közös vonásuk. Nagyobb önállóságot biztosítanak a gazdálkodás irányításában a vezetőknek, tagoknak. Szinte ösztönzik arra a szövetkezeti gazdákat, hogy próbáljanak meg a maguk fejével gondolkozni, merészebben tervezzenek, s főleg merészebben hajtsák végre elgondolásaikat. A helyes irányba való ösztönzés mellett, közös vonásuk a rendeletieknek, intézkedéseknek az is, hogy lehetőséget biztosítanak az önállóság megteremtésére, a gazdálkodás vállalati jellegének erősítésére. Ez a meghatározás, „a gazdálkodás vállalati jellegének erősítése” ugyanúgy új fogalom, mint jónéhány „társa”, amely a Központi Bizottság, gazdasági irányítással kapcsolatos irányelveinek kidolgozása nyomán látott napvilágot. Mint minden újnak, a vállalati jelleg erősítésével kapcsolatos elképzeléseknek is vannak ellenzői, akik a helyes irányvonal meg nem értése miatt ragaszkodnak a régihez. Azzal érvelnek, hogy a vállalati jelleg erősítése károsan hat a szövetkezeti demokráciára, a kettő ellent mond egymásnak, tehát nem is valósítható' meg a szövetkezeti életben. AZ ÉRTETLENSÉG elsősorban abból fakad, hogy hosszú ideig helytelenül értelmeztük a termelőszövetkezeteket, mint termelő egységeket. Szinte állandóan a termelőszövetkezetek társadalmi jellegét hangoztattuk. Valóban társadalmi szervezetek a szövetkezetek, a dolgozó parasztok önkéntes társulásából jöttek létre, vagyonuk a gazdák tulajdona. A szövetkezet sorsát illetően határozni csak a tulajdonosoknak van joguk. A szövetkezet irányítása is ennek az alapelvnek van alárendelve: a vezetőség köteles a tagság határozata szerint irányítani a gazdálkodást. Ha azonban gazdasági jellegű kérdés került napirendre, elsősorban mozgalmi módszerekkel — felvilágosító mun- » bele”, ka — igyekeztünk azt megközelíteni, megvalósítani. Háttérbe szorult — és ez a szövetkezetek irányításában is ‘éreztette hatását — az a tény, hogy mint társadalmi szervezetek, termelőeszközökkel is rendelkeznek. Ilyen tekintetben egyedülállóak 'társadalmi és gazdasági életünkben. A termelés fejlesztése, csupán mozgalmi módszerekkel nem oldható meg. A gazdasági élet törvény- szerűségei a szövetkezetekben is hatnak, ezt figyelmen kívül hagyni, komoly veszélyekkel jár. Az értékcsökkenés leírása — egyelőre csak a gépeknél és gépi felszereléseknél — ez évben lép érvénybe. A megyében mintegy 40 millió forintot kell a szövetkezeteknek erre a célra tartalékolni. At. előzetes számítások szerint azonban az árak felemeléséből, mintegy 65—70 millió forint többletbevételre tesznek szert az idén. Előfordulhat, hogy Horváth Lehel Az íróasztalán, az üveglap alatt beesett arcú, bajuszos, középkorú férfi képe. — Az apám — mondja komoly arccal, aztán megkérdezi: — Különösnek tartja? — S mert nem kap választ, kérés nélkül folytatja tovább. — Az életben soha nem találkoztam vele. Kéthetes voltam, amikor ő meghalt. Mégis úgy érzem, hosszú-hosszú éveket töltöttünk együtt. Csak egy pillantás a képre, s már láthatom az arcát. Ha pedig beszélgetni akarok vele ... Régi, megsárgult újságokat vesz elő íróasztala fiókjából. — Ha beszélgetni akarok vele, a cikkein, az írásain keresztül teszem ezt... „Alantos gondolkodású, kis csirkefogók megalkothatják a véleményüket rólam, nem törődöm vele, és ha utcasepréssel kellene a kenyerem megkeresni, akkor is csak az lennék, ami most vagyok...” — így vallott önmagáról apám egyik cikkében, a Kecskeméten megjelenő Magyar Alföldben, amelynek négy esztendeig a szerkesztője volt. Nyomdászként kezdte felnőtt életét, újságíróként és szerkesztőként fejezte be korai haláláig... Ilyen örökséggel kezdte az életét Horváth Lehel Nagykőrösön, szülővárosában. A híres tanítóképző diákja volt, ott kapta meg első kinevezését az ország egyik legtávolibb tanyavilágába, örményesre. — Kicsiny batyummal, s hegedűmmel a hónom alatt vágtam neki. felnőtt életemnek. Kéttantermes iskola és százA TIS ZTÄNLÄT ÄS ÉRDEKÉBEN érdemes arról szólni, hogy mit értünk vállalati jellegen. Mindenki előtt ismeretes szocialista vállalataink működése, gazdálkodása Vállalataink szerves részei népgazdaságunknak. A népgazdaság érdekeinek megfelelő célok érdekében munkálkodnak. A termelőszövetkezetek is részei a nagy egésznek. A vállalati gazdálkodásban azonban néhány olyan kategória szerepel, amely biztosítja a tervszerű, eredményes gazdálkodást. Ilyenek: az önelszámolás megvalósítása, az önköltség messzemenő figyelembe vétele, a nyereséges termelésre való törekvés, az értékcsökkenés leírása. Egy-egy szövetkezet eddig is önállóan számolt el gazdálkodásáról, de azt is tudjuk, hogy a helytelen hitel- politika következtében csak részben viselte a rossz gazdálkodás következményeit. Az állami dotáció helytelen alkalmazása miatt például nem egy szövetkezetben „élősdí” szellem alakult ki. A jövőben következetesebben jut érvényre az önelszámolásból adódó kötelezettség. Ez nem jelenti ugyan az állami dotáció eltörlését, de a folyósítás módszere az eddigiekhez képest megváltozik. A szövetkezetekben alig-alig kísérték figyelemmel az önköltség alakulását. Ha egy-egy szövetkezetben számoltak is önköltséget, annak tapasztalatait nem vették figyelembe. A diktált tervek mellett erre nem is volt lehetősége a tsz vezetőségének. Köztudott, hogy a termelőszövetkezetek, a kenyérgabona kivételével — ennek árát pedig rendezték — azt termelhetnek, ami számukra kifizetődő. Az eredményes gazdálkodás alapfeltétele ez. A jövőben sokkal inkább számon kérhetik a tsz-vezetőktől a gazdálkodás közben elkövetett hibákat, mert a termelés kialakításába a járás „nem szól I egy-egy szövetkezetben a tagság jövedelméből kell pótolni az amortizációs költségekre fordítandó összegeket, de ez elsősorban azoknál a szövetkezeteknél lesz így, ahol rosszul használják ki a gépeket, nem fordítanak gondot azok karbantartására. Az amortizációs alap képzése azonban mindenképpen jó irányba ösztönzi a szövetkezeti vezetőket és tagokat. Ezt jelenti tehát elsősorban a vállalati jelleg erősítése szövetkezeti gazdaságainkban. AZ ÖNÁLLÓ GAZDÁLKODÁS kétségtelenül nagyobb jogokkal ruházza fel a szövetkezeti vezetőket. így is kell ennek lennie, mert előrehaladás, elképzelhetetlen a vállalkozói kedv növekedése, kockázatvállalás nélkül. A termelőszövetkezeti vezetőknek nemcsak joga, hanem a jövőben kötelességük lesz a gazdálkodás fellendítése érdekében az eddigieknél is lelki- ismeretesebben munkálkodni: feltárni a helyi lehetőségeket, új technikát alkalmazni, jobban képviselni a vállalatokkal szemben a tagság érdekeit Egy pillanatra sem szabad azonban szem elől téveszteniük, hogy a tagság a szövetkezet tulajdonosa. A vállalati jelleg erősítésével egy időben tovább kell fejleszteni a szövetkezeti életet. Az eddigieknél is nagyobb lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tagok kifejthessék vér leményüket, beleszólhassanak a gazdálkodásba. Ez nemcsak a szövetkezet vezetőire vonatkozik; a pártbizottságoknak, tanácsoknak, különböző szerveknek és vállalatoknak is komolyan kell venniök a tagság elidegeníthetetlen jogát. A szövetkezeti kollektívák ugyanis már felnőttek az öntudatnak arra a fokára, hogy a szövetkezeti gazdálkodás alapján állva felismerik igazi értékeiket, amelyek nem ellentétesek a népgazdaságéval. A KÖZPONTI BIZOTTSÁG irányelveinek megvalósításával nagy fejlődésen megy keresztül a szövetkezeti mozgalom. Pénzben kifejezhetetlen értékű termelő és alkotó erőt szabadít fel, s állít a fejlődés szolgálatába Mihók Sándor Január: 576 pártnap — 42000 részt vevő Az ismét rendszeressé vált pártnapok megyeszetrte nagy érdeklődést váltottak ki a dolgozók körében. Íme, néhány jellemző számadat: januárban Pest megyében 576 pártnapon összesen 42 200-am vettek résizt, közöttük 28 000 pártonkívüli. Jellemző az érdeklődésre a vita élénksége, az előadásokat követő felszólalások nagy száma, összegezve a viták tanulságait, megállapítható, hogy a dolgozók megértették a kormányintézkedések szükségességét, s felszólalásaik mély felelősségérzetről tanúskodnak. Sok helyütt szóvá tették például, hogy a gazdasági irányítás reformjától egyebek között azt várják, hogy a jövőben fokozottan érvényesüljön a megfelelő embert megfelelő helyre elve. Kérték a felszólalók, hogy hozzanak szigorú intézkedéseket a lógások ellen, s lépjenek fel a törvény szigorával a dolgozók megkárosítóival, az üzérkedőkkel szemben. Többen megkérdezték: van-e elegendő árukészlet a szabadpiaci árak befolyásolására, s hogyan alakul majd — tekintettel a tüzelőanyagárak tervezett emelésére — a sok energiát, illetve szenet felhasználó üzemek termékednek ára? Az ipari üzemekben tartott pártnapokon a felszólalók hangsúlyozták: megértik a közlekedési díjak emelésének szükségességét, de arra kérik az illetékeseket, messzemenően vegyék figyelembe az autóbusszal bejáró munkások problémáit, az autóbusz-irányjáratok tarifájának megszabásánál. A falusi alapszervezetekben mindenütt örömmel üdvözölték az ágyneműk és egyéb ruházati cikkek árának csökkentését; számos termelőszövetkezetben viszont sürgették a gyümölcstelepítések járulékos beruházásait. Sokan tettek szóvá helyi jellegű problémákat, de valamennyi pártnapon elhangzott az a kívánság, hogy a párt a jövőben is tájékoztassa a dolgozókat az időszerű gazdasági és politikai kérdésekről. Erdey-Grúz Tibor a szovjet akadémia tagja A Szovjet Tudományos Akadémia évi közgyűlése az akadémia új külföldi tagjai közé választotta Erdey- Gruz Tibor egyetemi tanárt. Növényvédelmi tanácskozás Növényvédelmi tudományos értekezletet rendez február 22. és 25. között a Magyar Agrártudományi .Egyesület és a Növényvédelmi Kutató Intézet a Tech- Jiika Házában. Öt körzetben épül szőlőfeldolgozó kombinát Tamuimányierv a hcriésaeti termékek helyi hnsanosíttístíra Pest megyében az elkövetkezendő öt év alatt Dán- szentmiklós, Nagykőrös—Cse- mő, Újlengyel—Ujhartyán, Nagykáta, Szód—Csornád és Vác körzetében építenek nagy teljesítményű szőlőfeldolgozó kombinátot. A 10— 15—20 ezer mázsa szőlő feldolgozására alkalmas létesítmények a környék új nagyüzemi szőlészeteiben segítik majd elő a betakarítást és a borkészítést. A Földművelésügyi Minisztérium tervező vállalata, az AGROTERV már az idén megkezdi a szőlőfeldolgozó kombinátok terveinek és beruhájp ||<i i ' 'líriíinl# Itt-ott már nem is egy, de két ember mélységre hízik a go- í UluOnlO ijfPylinK dör' FeÍtőkalaPáccsal vágják a betont, az aszfaltot a Nagy- $ UIMUIIIU WIVjJlkörút és Rákóczi út kereszteződésénél. Az aluljáró építőmun- ! ísai már a Corvin előtt is munkához kezdtek ^ § ^ Tudomány: | filmszalagon | Minden lámpa kialszik. S § sötétben egyszearcsak szem- S ^ gyönyörködtető színkompozí- ^ ^ cidk rajzolódnak a vászonra. ^ Az ember azt hinné, játékfilm ^ ^ pereg előtte. Pedig előállítója, ^ rendezője és forgalmazója hi- ^ vatalosan: KGM, Filmstúdió. A ^ Műszaki Tudományos Tájékoz- ^ tató Intézet meghívottak előtt ^ ^ mutatott be néhány jól sike- ^ ^ rült rövidfilmet. Már egymillió ^ 5 nézővel dicsekedhetnek. Mégis ^ kevés. Az emberek — olykor ^ ^ a hivatásosak — tájékozottsá- jfc ^ ga is, meglehetősen hiányos. ^ Az általános technikai színvo- ^ ^ na! növelése érdekében sorom- ^ póba állítják a film adta ^ ^ nagyszerű lehetőségeket. ^ íme néhány gyakorlati érdé- ^ $ kesség. Filmet készítettek a ^ betegséget okozó por, a szili- ^ ^ kózis keletkezésének, útjának ^ kiluitatására. S amit puszta $3 ^ szemmel nem érhettek el, azt s ^ megmutatta a kamera. Külön- ^ leges világítási technikával ^ láthatóvá tették a porország- ^ utakat, a -forrásokat, hogy ^ ^ aztán annál könnyebben állják ^ ^ útját. Egy másik, színesen ^ § pergő film elektromossággal ^ megrendszabályozott, örvény- ^ § lő festékködöt visz a vászon- ^ ra. Hagyományos módszerrel, ^ egészségtelen körülmények kö- ^ zött sok festék vész kárba, s ^ ^ csak kis része kerül rendel- ^ tetési helyére. Most az ^ elektromos erővonalak látha- § ^ tatlanul körülölelik a festendő ^ ^ tárgyat, s arra kényszerítik a ^ kifúvott festékködöt, hogy ^ ugyanezt az utat kövessék. így ^ § a különleges szórópisztoly egy ^ ^ Időben minden oldalát egyen- ^ $ letesen bevonja. ^ Felvonul előttünk az Ikarus- $3 ^ autóbuszgyár, bepillantást en- ^ gedve a kocsik születésének § nyílt titkaiba. Telefon-, hír- ^ ^ adástechnikai berendezések ^ működési elve kerül film- ^ $ kockára, s válik világossá ^ trükkfelvételek, rajzok kiegé- ^ ^ szítésével. Valamennyi müsza- ^ ki-tudományos kisfilm köz- 5 S hasznú, az általános művelt- ^ N séget gyarapítja, mindenek- ^ S előtt szakmai tudnivalókban $ ^ gazdagít. Az alkotások egy * része az átlagműveltségű em- s S bernek is közérthető, ezért ^ S indokolt a filmstúdió kívánsá- ^ S ga: egy-egy érdekes kisfilm ^ | kerüljön a mozik műsorába. ^ | A jól sikerült színes, illetve ^ S fekete-fehér produkciók kül- $ § földi sikere már most na- ^ ^ gyobb, mint amennyi hasznot $ ^ húznak belőle az előállító ha- ^ x zaiak. Elhatározták, hogy a ^ S produkciókat ingyen bocsát- ^ ^ ják a mozik és érdeklődő í; szakkörök rendelkezésére. A £ S Pest megyei MOKÉP úttörő ^ S szerepet játszhat ebben a köz- ^ ^ hasznú misszióban. Érdeklőd- ^ § ve várjuk véleményüket. | t. gy. ^ SSSSSSSSSSjrSSSSSSSSSSSSSSSJ’SSSSSSSSJ'SSSSSs* letven gyerek, vart. Megijed- em. Nem tudtam, hogyan tezdjek hozzá. Egyszerre csak !gy tanteremben lehetek, de a násikban is nyolcvanöt gye- •ek vár... Nehéz volt, nagyon < lehéz... Ha elmesélném va- amelyik most végzett kollé- ^ iámnak, biztosan megmosó- § íyogna érte és azt gondolná, milyen merész a fantáziám. ^ Pedig igaz volt még az is, ^ hogy kimondhatatlanul örül- ^ 'em ilyen körülmények között | s, hogy taníthatok. ■Hosszan eltűnődik, inkább $ :sak önmagával, az emlékei- ^ :el beszélget. k — Néha, amikor úgy érez- i; em, nem megy tovább, leül- \ em az asztalomhoz és apám ^ rásaitól kértem tanácsot, út- \ mutatást. Ezek a néma beszél- letések adtak erőt a folyta- ^ 'áshoz... i ötvenkettőben került visz- ^ •,za Nagykőrösre. Egy észtén- § léig tanítónak, azután igazga- !; '.ónak nevezték ki. Az iskola ^ íz egykori tanítóképző épüle- ^ ;ében kapott helyett, ahol ^ maga is, mint diák tanult. ^ — Tavaly volt huszonöt esz- \ '.endeje, hogy innen indultam § örményesre. Akkor még ál- ^ modni sem mertem volna, !j iogy ugyanide vezet majd $ lissza utam. Ha újra kellene § 'cezdeni ezt a negyedszázadot, \ igyanúgy elkezdeném. Ezerkétszáz gyerek és közel ^ itven pedagógus munkáját ^ vezeti, irányítja. Tagja a vá- ^ rosi pártbizottságnak és a ta- ^ nácsnak, elnöke a Hazafias S Népfront városi bizottságának. ^ Elfoglalt ember. És elégedett. ^ P. P. I zási programjának elkészítését. Nemcsak Pest megyében, de az ország más szőlőtermesztő vidékein is épülnek hasonló, sőt ezeknél nagyobb kapacitású üzemek. Egy-egy kombinátban például 40—80 ezer mázsa szőlőt dolgoznak fel és 32—64 ezer hektoliter bort tárolnak évente. Nemcsak a méretek felelnek majd meg a nagyüzemi követelményeknek, hanem a korszerű, s részben teljesen új technológia is. A tervezők olyan feldolgozási eljárást és ehhez alkalmas gépeket terveztek, amelyekkel ugyanannyi szőlőből mintegy 10 százalékkal több bort lehet kihozni, mégpedig az eddiginél jobb minőségben. A szállítást is gépesítik, a pincékben zárt üvegcsövekben mozgatják majd a bort. Három állami gazdaság részére gyümölcsmanipulálót és hűtőtárolót is terveznek. Ezekben, a nálunk még teljesen új típusú létesítményekben a gyümölcs válogatását, osztályozását, rakodását és szállítását is gépesítik. Az idén elkészül az első zöldségosztályozó-válogató építészeti és technológiai terve is, amelyet a földesi Rákóczi Tsz-ben építenek meg savanyítóüzemmel együtt. Ezzel párhuzamosan az AGRO- TERV átfogó tanulmánytervet készít a mezőgazdasági üzemek kertészeti termékeinek helyi hasznosítására. Megvizsgálják milyen méretű kertészkedés mellett kifizetődő, hogy a központi értékesítésre vagy a nagyüzemi feldolgozásra alkalmat^ lan gyümölcsből és zöldségből helyben készítsenek kereskedelmi árut, például szörpöt vagy savanyúságot. Megtervezik az ehhez szükséges épületeket és technológiai berendezéseket. Az első kísérleti feldolgozó üzemeket jövőre építik fel.
