Pest Megyei Hírlap, 1966. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-08 / 6. szám

Mérlegen az MHS Az MHS járási elnöksége legutóbbi ülésén értékelte az elmúlt kiképzési évben vég­zett munkát, és meghatározta a következő évi feladatokat is. Az elvégzett munkát érté­kelve Kovács László járási elnök többek között a követ­kezőket mondotta: — A lögyakorlatokat a sor­kötelesek részére végrehajtot­tuk. Modellezési tervünket eredményesen hajtottuk vég­re. Jó eredményt értünk el a katonai utóképzés terén. A fegyvernemi utóképzés is jó volt Ennek eredményeként 16 tartalékos tiszt lett előlép­tetve. Jobbak az eredmények a polgári védelmi oktatásban is mint az előző évben. — Sportkáder „fejlesztési tervét” teljesítette járásunk. Van elég szakképzett káder a jövő évi kiképzési terv sike­res végrehajtásához. Káva község kivételével, minden községben van MHS alapszer­vezet. Ott most szervezik. Ezzel teljesítették az országos elnökségnek azt a határozatát, hogy minden ezer lakoson fe­lüld községben, legyen alap­szervezet. — A társadalmi osztályok többsége gyengén dolgozott. Ezen a jövő évben feltétlenül változtatni kell. A tagdíjfize­tést 70 százalékra teljesítet­ték. Ez nem kielégítő ered­mény. Átlagosan négy ren­dezvény esik egy-egy alap- szervezetire. Ezek látogatott­sága igen gyenge volt. Ennek fő oka az is, hogy a tömeg­rendezvények nyilvántartá­sát az alapszervezetek nem vezetik rendszeresen. A he­lyi sajtó jól segítette az MHS munkáját. Rendszeresen foglalkozott az MHS életével, tevékenységével. A „Lobogó” című lap előfizetési tervét a járás nem teljesítette. Ezen feltétlenül változtatni kell. Az alapszervezeti vezetők többsége részt vett a tovább­képzésen. A költségvetés vég­rehajtását 95 százalékra telje­sítettük. — Rendkívüli esemény az elmúlt évben nem volt. össz­értékélésként a járás munká­ját a felsőbb szerv közepes szintűnek értékelte. Az 1966-os évi feladatok közül külön kiemelték: a polgári védelmi oktatás szín­vonala javításának szükséges­ségét. Igen fontos feladat, hogy több leszerelt katonát kell bevonni az MHS munká­jába. Az ülés második napirend­jeként elfogadta az elnökség az 1966 évi munkatervet. A jól dolgozó aktívákat és alapszervezeteket megjutal­mazták. (MJ) J rb-ütést tartanak ma délután három órai kezdettel Csévharaszton. Napirenden a tanácsülés anyagának megbeszélése sze­repel. Amikor az éremnek csak két oldala van Csicsák Andrásnak és Zva­rényi Károlynénak, a monori Vigadó Étterem két dolgo­zójának az elmúlt év de­cember 15-én felmondtak. Munkaadójuk, a Ceglédi Ven­déglátóipari Vállalat azzal in­dokolta a felmondást, hogy az említett két dolgozó létszám­felettivé vált. Csicsák And­rás felmondása azonban jog­ellenesen történt. Ö ugyanis 30 napig kórházban tartóz­kodott, s vállalata nem várta meg a 15 napi türelmi időt. A felmondást pár nappal később a vállalat visszavonta. Ezt kö­vetően Csicsák András ma­ga mondott fel. Beszéltünk Csicsák And­rással és Zvarényi Károly- néval, akik elmondták, hogy sérelmesnek tartják a felmon­dást: több éves vendéglátó­ipari gyakorlattal rendelkez­nek, szakképzett felszolgálók. Zvarényinénak még a me­legkonyha üzletvezetői képe­sítése is megvan. Hivatkoz­tak arra, hogy a Vigadó Étte­remben dolgoznak olyan munkaerők, akik nem rendel­keznek szakképzettséggel és magasabb beosztásban van­nak. Elmondták továbbá azt is, munkájukkal — tudomásuk szerint — meg voltak elé­gedve, fegyelmijük nem volt, ezért igazságtalannak érzik í vállalat felmondását. Sérelmük őszinteségéhez, tájékoztatásuk jóhiszemű­ségéhez nem fért kétség. Ép­pen ez tette indokolttá, hogy szerkesztőségünk alaposan utánanézzen az ügynek. Az éremnek jelen esetben is két oldala van. Az egyiket már ismerjük. A másik a kö­vetkező: A Ceglédi Vendéglátóipari Vállalat átszervezés követ­keztében létszámcsökkentést hajtott végre. Tizennégy ét­termi felszolgálóból három­nak kellett, hogy felmond­jon. Ezek közé tartozott Zva­rényi Károlyné és Csicsák András is. Az utóbbi fel­mondása valóban jogellenes, mert nem a Munka Törvény- könyv előírásának megfele­lően történt. De ez nem vál­toztatott a vállalat azon el­határozásán, hegy Csicsáknak a későbbiek folyamán fel­mond. Erről tájékoztatták is, ezért ő maga mondott fel. Az átszervezést a Ceglédi Vendéglátóipari Vállalat úgy hajtotta végre, hogy körül­tekintően, alaposan megnézte az elbocsátásra kerülő sze­mélyek magatartását, szak­mai tevékenységét, stb. Csicsák Andrást és Zva­rényi Károlynét — tájékozta­tásukkal ellentétben — az eddigiek során többszöri meg­rovásban és figyelmeztetés­ien részesítették. Felesleges .enne mindazt felsorolni, tmit a fegyelmi ügyiratok és figyelmeztetések rögzítettek, tény az, hogy a vállalat — saját szempontjából — jog­gal „mozdította” el őket. Mindezek ellenére Csicsák Andrásnak — szociális hely­zetét figyelembe véve — vállalata felajánlott Vecsésen háromhónapos szerződéses munkahelyet. Ha magatartá­sában előnyös változás áll be, akkor újból véglegesí­tik. Zvarényi Károlynét, mint felszolgálót- nem tudják fog­lalkoztatni, üzletvezetői képe­sítésének gyakorlására pedig jelenleg nincs mód. Kecske­méti elvtárs, a Vendéglátó­ipari Vállalat személyzeti előadója elmondta: a két dol­gozó felmondásával egyetér­tett a helyi pártszervezet és tanács, valamint a járási ta­nács kereskedelmi osztálya is. Az érem két oldalát ismer­tettük. Nem hallgathattuk el a tényeket, azokkal vitába nem szánhattunk. Ebben az esetben nincs az éremnek „harmadik oldala”. Iiörömpő Jenő MAI MŰSOR Mozik Ecser: Ki volt dr. Sorge? Gom­ba: Hamlet I—II. Gyömrő: Bűn­tény a művészpanzióban. Maglód: 4 lány egy udvarban (szélesvász­nú.) Monor: Szállnak a darvak. Nyáregyháza: A tizedes meg a többiek. Pilis: Szökésben. Tápió- sáp: Iszony. Tápiósüly: Bolondos história. Űri: Anna Frank napló­ja. Üllő: Nehéz szerelem (széles­vásznú). Vasad: Limonádé Joe. Vecsés: Vadul vagy engedéke­nyen (szélesvásznú). M0N0B°VIDftE PEST .MEGYEI HÍRLAP LÖNKI A.DA5A VIII. ÉVFOLYAM, 6. SZÁM 1966. JANUÁR 8., SZOMBAT Zöldségről — gyümölcsről A múlt évben történt — az új évről szól 1965-ben az Üllő és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet utolsó ülésének napirendjén az 1966. évi gyümölcs- és zöldségellátás szerepelt. A napirend előadója Juhász József, igazgatósági elnök, hangsúlyozta, hogy az új gazdasági mechaniz­mus bevezetésével megnő az fmsz feladata és fele­lőssége is a zöldség- és gyümölcsellá­tás terén. Biztosítani kell a saját körzet ellátását, ezen fe­lül pedig még az ország köz­ponti készletének a feltöltésé­nél is számítanak rájuk. Ezt követően Juhász József szám szerint is ismertette, hogy milyen cikkféleségből mennyit kellene felvásárolni, illetve előbb leszerződtetni a tsz-ekben és a háztáji gazda­ságokban. — Sajnos — állapította meg az elnök — eddigi erőfeszíté­seink még nem jártak ered­ménnyel. Bár már minden körzetünkhöz tartozó tsz-t fel­kerestünk, ismertettük is a ve­zetőkkel, hogy milyen cikkfé­leségeket termeltetne és vásá­rolna fel az fmsz az 1966-os év­ben, de eddig egy tsz sem volt haj­landó szerződést kötni ve­lünk. Nehezíti a termelési szerző­dések kötését és a felvásárlást az is, hogy az fmsz-nek körülbelül 30 cikkféleségre lenne szük­sége a lakosság ellátásá­hoz. Ugyanakkor az új gazdasági mechanizmus bevezetésével szinte majdnem minden tsz profilrendezést akar végrehaj­tani, csökkenteni igyekszenek a termelendő áruféleségek szá­mát, ami a maga nemében he­lyes is, csak éppen az nem vi­lágos még, hogy a lakosság el­látása szempontjából is he­lyes-e? Az fmsz igazgatósága min­dent elkövet, hogy feladatát teljesíteni tudja. E népgazdaságilag fontos feladat megoldásában azonban számít a tsz-ek és a háztá ji gazdaságok aktiv támogatására. Tudatában van az fmsz annak is, hogy csak a fentiekkel való szoros együttműködés hozhat­ja meg a várt eredményt. (MJ) EBED Pillanatkép a vecsési óvodából (Somodi Imre felv.) KÖNYVESPOLC A Zrínyi Kiadó idei tervei A Zrínyi Kiadó 1966-ban számos, változatos témájú, színvonalas könyvvel örven­dezteti meg olvasóit. A megjelenő kiadványok kö­zül elsőként említjük az el­múlt évben nagy sikert ara­tott Nagy Honvédő Háború története című hatkötetes so­rozat negyedik kötetét. A könyv az 1944-es esztendő szovjetunióbeli és a második világháború egyéb hadszínte­rein lefolyt hadműveleteket ismerteti. Már most nagy érdeklődés előzi meg Harsányt János; Magyar szabadságharcosok a fasizmus ellen című munkáját, amely Magyarországon és Európa más országaiban küz­dő magyar antifasiszta ellen­állók, partizánok harcának, nagyrészt még nem publikált dokumentumait foglalja ma­gába. Az űrkutatás eszközeit, a mesterséges égitesteket, az űrhajókat pályájukra juttató hatalmas erejű rakéták bal­Mit mutathatunk a turistáknak? M int megrögzött lokálpat­rióta, Monor szerelmese, érthető örömmel töltött el a január 5-én újságunkban meg­jelent hírecske, hogy „már most jelezték, hogy több IBUSZ-csoport érkezik majd Monorra, az idegenforgalmi szezonban.” Még álmomban sem mer­tem volna gondolni ilyen pers­pektívára — és tessék! így már nem utópia, hogy közsé­günk is bekapcsolódik az ide­genforgalmi látványosságok ismertetésébe, csak az aggaszt kissé, hogy majd mit fogunk idegen vendégeinknek muto­gatni, mert a presszóvá alakí­tott Vigadó Éttermen kívül hi­hetőleg majd más nevezetes­ségeinkre is kiváncsiak lesz­nek. Ezzel kapcsolatban az alábbiakat javaslom: lőször a gimnáziumot mu­tassuk meg, biztos tetsze­ni fog nekik. De hogyan to­vább? Ha ittlétükkor a bazár­El sort még nem bontották le, úgy takarjuk el azt húsz-har­minc zászlóval. Erre azt fog­ják hinni, hogy az ő ünnep­lésükre lengnek, a csúnya épü­letet pedig eltakarják. Ugyan­így a Petőfi utcai romos „mű­emléket” is takarjuk el. Az Ady utcai sütőüzem mutoga­tását nem javaslom, mert eset­leg az ott sütött kenyeret meg akarván kóstolni, blamázs ér­ne bennünket. Helyette mutas­suk meg nekik a maggyár épü­letének azon részét, ahol már a SO-as években kenyérgyár működött és hiteles, régi írá­sok szerint „az idegenek még most is a monori kenyérről ismerik községünket, amit nemcsak Budapesten és kör­nyékén, hanem távolabb, még Miskolcon is fogyasztottak.” Más nevezetességet is mutat­hatunk majd vendégeinknek: az Ady Endre és Móricz Zsig- mond utca sarkán, a sorompó mellett állott az a tribün, ahol 1889-ben Ferenc Jóska orra- bukott, mert az őt ünneplő közönség súlya alatt a tribün leszakadt. A tribün ugyan már nincs ott, de a vizesárok, me­lyen át a király eliszkolt, ma is látható, melyet — gondolom — vendégeink majd meghatva nézegetnek. A tribünt is visz- sza lehetne állítani, mert an- nek anyagából készült a Kos­suth Lajos és Munkásőr utca sarkán rogyadozó deszkakerí­tés. Mivel ez már úgysem felel meg mai hivatásának, a község megvásárolhatná és a tribün régi formában — aho­gyan akkor rogyadozott — „műemlék” felírással sok ide­gen látogatót vonzana közsé­günkbe. f- zen elgondolásaim alapján th hiszem, hogy idegenfor­galmunk fokozatosan emelked­ni fog és olvasóink további ja­vaslatai is hozzájárulnak majd ennek elősegítéséhez. Szűcs Gyula lisztikáját ismerteti dr. Ko­vács Zoltán; Népszerű ballisz­tika című művében. Dr. Horváth Árpád: Az ágyú históriája. A szerző a tüzérség hadi- technikai történetét írja meg; ezen belül elsősorban a tech­nikai fejlődést vázolja a korra jellemző gazdasági és hadtör­ténelmi háttérrel. 1966 első félévében jelenik meg Engels: Válogatott kato­nai írásainak második kötete, amely Engelsnek 1859 és 1895 közötti írásait tartalmazza. A kötet az 1859-es olaszországi háború, az 1866-os osztrák- porosz és az 1870—1871-es francia—porosz háborúkról írt anyagokat tartalmazza, be­fejezésül pedig Marx és En­gels katonai vonatkozású le­velezéséből ad válogatást. Magyar munkaközösség vá­logatása alapján kerül az ol­vasók elé a Nyugati katonai szakírók a háborúról című könyv. Az összegyűjtött anyagban sorra megszólalnak Liddel Hart, F. O. Miksche, McNamara, M. D. Taylor és mindazok, akik jelenleg is az egységes nyugati katonai doktrína létrehozásán mun­kálkodnak. A vezető imperialista hatal­mak fellazítási politikáját, a jelenlegi ideológiai hadviselés­nek és propagandának tartal­mát és módszereit mutatja be Kalmár Tamás munkájában, amely Az imperialisták „lé­lektani hadviselése” címmel kerül az olvasók elé. A felsoroltakon kívül szá­mos szépirodalmi riport- és dokumentumkötet is szerepel a kiadó 1966. évi programjá­ban. (Futár Józsefné) ■^SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSA^ I Volt — nincs, 1 | fene bánja... | 8 I 8 A mínusz hétfokos ja- 8 8 nuári éjszaka csendes volt. 8 8 A hold szép tisztán ragyo- ^ 8 gott. Messziről kutyák vo- 8 S nítását hozta a szél, másva- 8 Slahol autó tompa moraja 8 $ hasított a levegőbe. Késő $ 8 volt már, úgy éjfél előtti 8 8 időt mutathatott az óra. A 8 8 vasútállomás egyik árnyas 8 8 oldalán rekedtes férfihang 8 8 szárnyalt. 8 8 — Nem, édesegy cimbo- i 8 rám ... ebből elég volt! A § 8 tsz-ben nem kerestem sem- 8 8 mit, a gyári segédmeló meg 8 8 abszolúte nem gazdagít. 8 8 Reggel kelek négy óra után, 8 8 egész nap egy rohadt sza- § $ bad percem nincs, hazafe- 8 8 lé végigállom a vonatot, 8 8 este hazakerülök a családi § 8 perpatvarba — szóval elég § 8 volt! Énnekem ne dumál-§ | jón senki. Ezt én mondom 8 § magának, szaki. Én ezt 8 S nem bírtam. Elmentem 8 8 üzembe dolgozni. De a 8 8 megfeszített, fáradságos 8 8 munka nincs megfizetve 8 gazzal a gyalázatos 1100 fo-i ^rinttal. Hát pénz ez? — a| 8 magas, csupacsont honfi 8 8 most zsebébe nyúlt és öt 8 8 darab agyongyűrött szá- 8 ^zast csapott a földre. 8 — No, azért nem szabad 8 8 így elkeseredni — vigasz- 8 8 talta a nyurgább. — Majd 8 8 lesz valahogy. Sose volt 8 8 úgy, hogy valahogy ne lett 8 8 volna. 8 — De hát élet ez? Kér- 8 8 dem magától. Én Pestre já- 8 8 rok, ott vasat hordok, ci- 8 8 pekedek, küszködök. Az 8 8 asszony vasúti kocsikat sö- 8 8 pör az egyik pesti pálya- 8 8 udvaron. Néhány ócska pi- 8 8 rosért. Este hazaérkezünk, 8 8 nyolc-kilenc óra. Nincs 8 8 főzve, nincs takarítva, 8 8 nincs tiszta ruha. Mi pedig 8 8 hullafáradtak lévén, dő-1 8 lünk el és már alszunk is. 8 8 Hol marad a gyerekneve- 8 8 lés, hol marad a veszeke- 8 8 désmentes családi élet? 8 A beszélőtárs ezentúl is 8 8 tartotta magát rövidsé- 8 8 géhez. Csak ennyit mon- 8 ^dott: 8 8 — Ne vegyen mindent a 8 8 szívére! Majd csak jóra 8 | változik egyszer magának | a is. Igyon inkább egy kis jó 8 8 gondűző sört. Van még 8 8 négy üveggel. Ez negyven 8 8 forint, de nem muszáj most 8 8 az egészet kifizetni. Na, ér- 8 8 dekli? 8 — Itt van, kerek száz! — 8 8 lobogtatta a gyűrött „cső- 8 8 mót” sóvárgó családapánk 8 8 — ne adjon vissza. Maga 8 8 úgyis hoz mindennap pár 8 Süveggel a sörgyárból, majd 8 8 szépen letörleszti a többit. 8 8 Csontos barátunk röpke ^ 8 percek alatt túladott a két ^ 8 üveg sörön. A harmadikat 8 8 az árusító kolléga fogyasz- 8 8 tóttá el. Ezután a hangulat 8 8 fesztelen élességgel még 8 8 keserítőbb lett. Újra jöttek 8 8 a siránkozások, az elcsukló 8 8 panaszkodások, a szüntelen 8 8 elégedetlenkedések és vá- 8 8 daskodások. 8 Éjfél utáni óra lehetett, 8 8 mikor végre elvált a két 8 8 férfi. Az egyik ment bal-1 8 ra, a másik jobbra — pon- 8 8 tosan úgy, ahogy az a köz- 8 8 ismert nótában van. 8 Kétségbeesett emberünk 8 S útközben is húzogatni 8 8 akart a maradék üvegből. 8 «Ügyetlensége közbeszólt. 8 8 Az üveget leejtette a be- ! 8tonjárdára, s az ripityára ! 8tört. Fájdalmas üvöltéssel 8 8 határos módon csikordult 8 8 ki belőle a szitkozódás. Az 8 8 utolsó szavakat azonban 8 8 még tisztán hallottam: 8 — Sebaj. Volt — nincs, j 8 fene bánja ... — És sza- 8 8 kasztott olyan pontosan 8 8 mondotta ezt, mint ahogy 8 8 az a nótában meg van ír-! 8 va. Velkei Árpád ! 8 ; 'ssssfsswsssssfssssssssssmssssfssssss. Ügyeletes orvos Gyomron dr. Halmai Géza. Monoron dr. Bathó László kefegyár), Vecsésen dr. Sai- nen László (gazdakör) tart Így életet vasárnap. — Ugye- etes gyógyszertár Monoron az \dy Endre úti, Vecsésen pe- iig az újonnan épült János jtca 20. szám alatti gyógy­szertár.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents