Pest Megyei Hírlap, 1966. január (10. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-08 / 6. szám
/ Vezetnek az Ágik és a Pisták 449 újszülött 1960-ben mellett haladva, illetve hasalva, gurulva, legfeljebb totyogva a Ferencekkel. Vannak Lászlók is, ők már csak tizennégyen. Ritkán kapott Ernő, Ákos, Elek és András nevet az újszülött. A lányok között szám szerint legtöbben az Ágnesek vannak. Tizenhárom Ágit tíz Éva és Erzsébet követ. Érdekes, hogy a nemrég olyan divatos Máriákból idén csak kilenc volt, viszont vannak új — Képünk már az idei év első szülöttjét, Bartos Szilviát, mutatja, aki mamájával együtt jól érzi magát Papp felv. vá úgy kopogtatott be a „gólya”, hogy csőrében két pólyát tartott. Az egészen ifjú „hölgyek és urak” szép neveket kaptak az anyukáktól. A fiúk közül legtöbben az István nevet. Őket a Zoltánok követik, fej-fej bár régi hangzású — divatos nevek is. Ilyenek az Andreák, Kingák, Szilviák és Krisztinák. Volt a múlt évben egy Mónika, Valéria és Emőke is. Sőt, a különös hangzású Helga név is gazdára talált. (b. h.) Brazíliából jött, s eljutott Zalaegerszegig a nagykőrösi rizs A 19-es bolt ajtaján félméteres papíron olvasom: rizs kapható. A 34-es bolt kirakatában már jóval nagyobb felírás hívja fel a figyelmet: rizs kapható. Ünnepek után, a disznóölés tetőpontján ilyen tömeges kínálat szokatlan. Megindultam, hogy kikutassam a magyarázatát énnek a valóban megnyugtató helyzetnek. Ratóti István, a Cegléd és környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat körzeti ellenőre mosolyog, amikor fel- tészem a kérdést: honnan ez a tömérdek rizs, amikor másutt hiánycikk. — Nincs titok! Nem szabad félni az árutól! —. Éz túlságosan röviden hangzik! Talán egy kicsit részletesebben! — December végén vállalatunk központja váratlanul tette fel a kérdést: mennyi rizst tudnánk felhasználni, mert egyenesen Fiúméból kamionban nagyobb mennyiségű brazil importrizs érkezik. — Nem mondom, hogy nem bátran rendeltünk. Három vagon kell Nagykőrösnek! — mondottuk, pedig tudtuk, hogy ez jelentős mennyiség, megközelíti a város egész évi fogyasztását. Három vagont nem kaptunk, de nagyon jól jött a két és fél vagon is. — Ceglédi átrakással kaptuk, és nyolc nagykőrösi bolt aktárát tömtük meg rizzsel. — December 29-én egész éjié! dolgoztunk és 30-án minden boltunk kirakatában megjelent a plakát: rizs kapható. — Jól jött ez a váratlan áru a tervteljesítés érdekében? — Nagyon! Jól jártunk. Jól járt azonban a lakosság is, hiszen a disznóvágások idején nem volt gond a szükséges rizsmennyiség megvásárlása. De jól járt az egész környék, mert bármilyen szokatlanul hangzik, az egész környéket mi láttuk el rizzsel. Jöttek Kecskemétről, Félegyházáról, Törteiről, Abonyból, Jászkara- jenőről. A városban tartózkodó vendégek, idegenek, átutazók, még Nyíregyházára, Zalaegerszegre, Dombóvárra is rizst vittek a táskákban, szatyrokban. X. Évfolyam, 6. szám I960. JANUAR 8.. SZOMBAT EREDMÉNYES EGYETEME KÖDÉS az Agrártudományi Egyesület és a nagykőrösi TIT között Visszatekintve 1965-re: a Magyar Agrártudományi Egyesület nagykőrösi csoportja, együttműködve a TIT Nagykőrösi Szervezete Agrárszakosztályával, eredményes munkát végzett a mezőgazdasági ismeretek terjesztése terén. E két társadalmi szervezet munkája jól megfér egymás mellett és kiegészíti egymást. Az Agrártudományi Egyesület feladata, hogy a mezőgazdasági ismereteket tudományos fokon terjessze a közép- és felsőfokú végzettségű mezőgazdasági szakemberek között, a TIT agrárszakosztályának feladata pedig, hogy a mezőgazdasági ismereteket népszerű fokon, alsóbb iskolai végzettségűek számára terjessze. Az Agrártudományi Egyesület fő feladatának tekinti, hogy társadalmi aktivistáinak szellemi energiáit a legjobban felhasználva a mezőgazdasági tudományok fejlődését elősegítő, a termelés számára hatékony segítséget nyújtó munkát végezzen. Segíteni kívánja az állami irányító szervek feladatainak megoldását és javaslataival a megvalósítást segíti elő. Városunkban közel 100 közép és felsőfokú végzettségű mezőgazdasági szakember működik. Társadalmi munkájuk nagymértékben elősegíti a mezőgazdasági feladatok megoldását. 1965-ben 37 előadáson, 3 tapasztalatcserén és 1 tanfolyamon összesen 1400 mezőgazdasági dolgozó vett részt. Az Agrártudományi Egyesület szervezte a tanfolyamot, a tapasztalatcseréket és közreműködött a termelőszövetkezeti klubok TXT előadásainak megtartásában. Az elvégzett munkát eredményesnek mondhatjuk és még eredményesebb munkát ígér az 1966. évi terv. Január és február hónapok péntekjein a Magyar Agrár- tudományi Egyesülét rendezésében délután 2 órakor, március első péntekjével együtt összesen kilenc szakember- továbbképző előadás és vitaülés lesz a művelődési ház emeleti klubtermében. Az előadók és vitavezetők: egyetemi és főiskolai tanárok. Szó lesz a szőlő-, gyümölcsös zöldségtermesztés kérdéseiről, a nagyüzemi kertészetek gépesítéséről, a vegyszeres gyomirtásról, a mezőgazdasági üzemszervezésről, az öntözéses zöldségtermelésről, az istállóhigiéniáról. Az előadások díjmentesek. Dr. Konrád Zoltán, a Magyar Agrártudományi Egyesület nagykőrösi titkára Levél a 150-esnek A 150-cs önkiszolgáló bolt vezetője január 3-án érdekes levelet kapott. „A múlt év december 30-án átutazóban voltunk Nagykőrösön, és Önöknél többek között Camping-pörkölt komzer- vet vásároltunk. Itthon kipróbáltuk, és nagyon ízlett mindenkiiniek. Mivel ilyet még sehol sem láttunk és az elkövetkező hónapokban nem megyünk Nagykőrös félé, kérem önt, uram, ha van rá lehetőség, küldjön címünkre 10 dobozzal, utánvéttel. A konzerv ára 16,30 forint. Remélve, hogy ennek nem lesz akadálya, fáradozását előre is köszöni: Dr. Szentes Jánosaié Kenderes * — Elküldtük! — közölte szerkesztőségünkkel Lengyel Dénes boltvezető. Hat százról ezerháromszázra „Sertésgyár” a Szabadság Tsz-ben Kicsi a kínálat — nagy a kereslet A Ceglédi Ingatlan Közvetítő Vállalat nagykőrösi kirendeltségén Kaposi Tamás he-, lyettes vezető tájékoztatott munkájáról: — Minden kedden és pénteken délelőtt tartunk félfogadást. Főképpen belterületi házak és telkek, ingatlanok eladásának közvetítésével foglalkozunk. Ezeknek a hirdetéseit díjmentesen vállaljuk, s ha az ingatlan gazdára talál, a vételár törvényesen megállapított 3 százalékát fizeti a vevő. — Sok az üzletfél? — Csak a venni akaró érdeklődők száma nagy! A keddi és pénteki napon átlag 25 —30-an keresnek eladó házat vagy telket, házhelyet, de sajnos a kívánságoknak csak részben tudunk eleget tenni. — Miért? — Mert a kínálat kicsi! Az eladásra szánt ingatlanokat nem mindenki jelenti be. Esetleg közvetítő nélkül is túladnak rajta. A kereslet nagysága miatt az eladó ingatlanok árai igen magasra ugrottak. — Kikből áll a vevőgárda? — Legfőképpen a tanyavilágban élő földművesekből, tsz-tagokból, akik szeretnének a városba behúzódni. — A mai nap eredménye? — Tizennégy érdeklődő — de kínálat hiánya miatt csak háromnak tudtam címet adni. fehér. A melegágyi növényvédelemről Hétfőn, január 10-én este hat órakor Szabadság Termelőszövetkezet Szolnoki úti klubjában Szegedi János fő- agronómus tart mezőgazdasági szakelőadást. Az előadás témája a melegágyi, üvegházi és szabadföldi növényvédelem. gáz! Mikor kezdik meg a készülékek bekapcsolását? — kézdeztük a gázlerakat vezetőjét. — Azok a butángáztűzhely- tülajdonasok, akik készülékeiket már ezerküencszázhat- vannégy decemberében megvették, és nálunk az előzetes bekapcsolás már májusban megtörtént, hamarosan megkapják a palackokat is. — Kérjük a tűzhelytulajdonosokat, hogy ne türelmetlenkedjenek, mindenkit pár nappal előbb értesítünk. A sorrendet megcserélni nem tudjuk, legyenek türelemmel. Öt esztendővel ezelőtt — még a jelenleginél nyolcszázötven holddal nagyobb területen — nyolcszáz sertés hizlalását tervezte a Szabadság Tsz. De csak nagy nehezen sikerült hatszáz sertést értékesítenie. — Azzal kezdtük — emlékszik vissza Fekete József, — hogy sürgősen vásároltunk az állami gazdaságtól száz darab fehérhús anyadisznót. Nagy erőfeszítések árán biztosítottuk a takarmányt és a következő évben már nyolcszáz darab sertést adtunk át az állami felvásárlásnak. — Szigorú intézkedésekkel elértük, hogy a termelőszövetkezetben az állomány egészségi állapota napról-napra javult és rövidesen elértük, hogy gyakorlatilag a malacel- hullás területünkön teljesen megszűnt. — Rendkívüli jó munkát végzett a kezelő állatorvosunk és dicséretreméltóan dolgoztak jól bevált állatgondozóink is. — A jó indulásnak négy esztendeje. Szívesen hallanánk azonban a további esztendők eredményeit. — A következő évben már kilencszáz darab sertést hizlaltunk. Egy évvel később megint nagyot léptünk előre. Ezeregyszáz sertés hizlalását terveztük. Ezt az erősen feszített tervet sikerrel teljesítettük, sőt még az egyik társgazdaság számára is meghizlaltunk száz darab jószágot. — A fejlődés nem állt meg 1965-ben sem. Ezerkétszáz darab hízó leadását vállaltuk és még itt is tudtunk elérni túlteljesítést. Ezerkétszázötven darabot adtunk le. — Ez lenne a legfelső határ? — Nem. Elkészült az új gazdasági év sertéshizlalási terve. Eszerint az idén ezer- háromszáz darabot hizlalunk. — És nem lesz probléma? — Az alapanyag részben megvan, részben pedig a sertéstenyésztésünk biztosítja. Ugyanezt mondhatom a szükséges takarmányról is. Refrén egy hiánycikkről 1965. december 15-én megjelent cikkemben megemlítettem néhány hiánycikket a papírboltban. Szó volt az évek óta nem kapható 11 mm-es írógépszalagról is, amelyet mindig Pestről kellett beszereznem. Nem melegíteném fel az egyébként unalmas témát, ha időközben nem történik valami. Pénz volt — torony nincs Miért nem készült el a Szabadság Termelőszövetkezet permetezőtornya ? megvolt rá. Nem használták fel, nem építették be, pedig fontos — és nem megerőltető •— építkezés lett volna. A nagyüzemi szőlőtermelés alapfeltétele a gépesítés. A kétszáz holdas új telepítés egyszeri permetezésére is 800—1000 hektoliter permet- levet használnak el a Szabadság Tsz-ben. Ezért tervbe vették egy új permetezőtorony építését, százötvenezer forintos költséggel. Nem készült el — idáig. — Miért? — kérdeztük Tanai Istvánt, a városi tanács mezőgazdasági osztályának vezetőjét. — Egyedül rajtuk múlott, az ő hanyagságukon. A pénz MIT LATUNK MA A MOZIBAN? A katona apja. Ballada a szeretetről. Magyarul beszélő szovjet film. Korhatár nélkül megtekinthető. Kísérőműsor: Magyar Velence. Vándormadár. Előadások kezdete: 5 és fél 3 órakor. Súlyzók nyolcvanöt kiló vasból " nőfjf/hónapi jat'íiú-netrvlő munka P. A. a konzervgyári gépüzem műszerésze szorgalmasan sportolt a Kinizsiben. Érthető, hogy igyekezett fokozni az erőnlétét és a súlyzók elkészítéséhez nagyon egyszerű és szokatlan módszerhez folyamodott. — A gépüzemben munka közben elkészítette a súlyzók egyes részeit, majd azokat a közelben levő lakására vitte, ahol csakhamar ösz- szeállította a nélkülözhetetlen tornaszereket. Két darab egykaros és két darab kétkaros súlyzót készített ilyen formán, s azokat edzésein eredményesen használta. Eljárás indult ellene. A gyárnak okozott kárt — a nyolcvanöt kilogrammot kitevő vasanyag árát — P. A. kifizette. A bíróság társadalmi tulajdont károsító lopásban mondotta ki bűnösnek és ezért nem jogerősen négyhónapi javító-nevelő munkára ítélte. — Kérem, az ünnepek előtt megjött a hiányzó írógépszalag — súgta meg az egyik elárusító január 1-én, a Pestre menő vonaton. — Tessék 3-án, hétfőn délelőtt bejönni a boltba. Megörültem a figyelmességnek, ünnep lévén, Pesten aznap úgysem vehettem volna. Hétfőn örömmel léptem be a zsúfolt papírboltba. De rögtön láttam, hogy baj van. Informátorom lesütött szemekkel dolgozott. A boltvezető idegesen szólalt meg: — Későn tetszett jönni! Korábban itt volt a Kecskeméti Finommechanikai Vállalat anyagbeszerzője, és felvásárolta az írógépszalag-készletet. Csak 10 darab 11 mm-es vol' az összes, ami érkezett — é az Kecskeméten mégis jobbe kell! Hm — tűnődtem el. Anna1 idején, a kezdet kezdetén én is siettem a földművesszövetkezet támogatására, bár csak egy darab 50 forintos részjegyet tudtam szerény nyugdíjambó’ megvenni. De ha ez nem let! volna, akkor , is jogot formálhatnék a 10 írógépszalagból legalább egyre! És az ígéretet pedig illik betartani, kedves informátorom. (fehér) Négyszáznegyvenkilenc kispolgárral gyarapodott 1965-ben a város lakossága. Négyszáznegyvenkilenc házba vittek örömöt a fehér pólyák kis lakói. A fiúk vezetnek. Kétszáz- negyvenhárman jöttek világra. A „gyengébb nem"’ apró képviselői jól lemaradtak a „teremtés koronái” mögött. Ket- tőszázhatan születtek. Van a Városban olyan család is, aho-
