Pest Megyei Hírlap, 1966. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-30 / 25. szám

necrKi ktMíHop 1966. JANUÁR SO- VASÁRNAP Az országgyűlés elfogadta az 1966. évi költségvetést (Folytatás az 1. oldalról) lazítás hosszú távú akna­munkáival szeretnék a szocialista országokat egy­mástól eltávolítani és bel­ső rendszerüket erőtlení- teni. Amiként kudarcot vallottak korábbi módszereikkel, éppen úgy vereséget szenvednek ezek a terveik is. A külügyminiszter ezután részletesen szólt arról, hogy az erőviszonyok alakulása ho­gyan érezteti hatását az ENSZ-en belül is. A szocialista országok rész­vétele és hatékonysága a nem­zetközi életben — mindenféle vita és meghasonlás ellenére — nőttön nő. ?z bizonyítja a Moszkvai Nyilatkozat megál­lapításának érvényességét, hogy a szocialista világrend- szer a történelmi események meghatározó tényezőjévé vá­lik. Ezután arról szólt, hogy a népek alapvető érdekei meg­kívánják a szocialista orszá­gok, valamint a harmadik vi­lág államainak szoros szö­vetségét és közös erőfeszíté­sét. Lehetőségeinkhez mér­ten mi is részt veszünk en­nek kialakításában. A harmadik világ orszá­gainak területén is vannak aggodalmat keltő okok. Ennek kapcsán szólt az indonéz helyzetről. Az Indonéz Köz­társasághoz hazánkat köztu­domásúlag barátsági és együttműködési szerződés fű­zi. Mélyen fájlaljuk, hogy a nemzetközi reakció közremű­ködésével — különböző bel­politikai hibák és ürügyek címén — egyes szélsőjobb- oldali terrorszervezetek őrlik fel a haladó irányzatok, köz­tük a kommunista párt ere­jét, s embertelen irtóhadjá­ratokat szerveznek a haladó mozgalmak tagjai ellen. Európa és a német kérdés Befejezésül az európai kér­désekről szólt a külügymi­niszter. Beszélt arról, hogy Európában viszonylagos nyu­galom uralkodik, de itt van a két szembenálló társadalmi és hatalmi rendszernek a fő frontja, ahol a legkisebb incidens is a legkönnyebben ve­zethet termonukleáris háborúhoz. Felidézte ezzel kapcsolatban az amerikai atombombák „vé­letlen” leesését a spanyol ten­gerpartok táján. A továbbiak­ban kitért arra, hogy hazánk komoly figyelmet fordít az európai helyzet rendezését szolgáló kezdeményezésekre, megbecsüljuk a finn törekvé­seket, amelyek Észak-Európa biztonságát kívánják előmoz­dítani, s figyelemmel tekin­tünk a francia külpolitika európai Európa jelszavára. Földrészünk biztonsága . és jövője szempontjából döntő kérdés a Német Demokratikus Köztársaság elismerése. Ha­zánk újabban diplomáciai lépéseket tett egyes nyugat­európai országok kormá­nyai felé az NDK képvisele­tében, az európai biztonság rendezésére vonatkozó NDK- javaslatok átadásával és tá­mogatásával. Foglalkozott ezután néhány tőkés országgal kapcsolatos viszonyunkkal is. A magyar— osztrák kapcsolatok „az 1964—65. év fordulóján ör­vendetesen fejlődtek, a pél­daszerű jószomszédi viszony irányában. Azóta látványos események nem voltak, de valószínű, hogy a márciusi ausztriai választások után, újabb alkalmai adódnak ál­lamközi kapcsolataink fej­lesztésének. Az NSZK-val történt meg­állapodás alapján hivatalos kereskedelmi képviseletek működnek Budapesten, illet­ve Frankfurtban. Egyes jelek szerint az NSZK kormánya ezt a képviseletet szeretné az eredeti megállapodásunk ke­reteit meghaladó feladatokra használni. Pété*1 János külügyminiszter beszél E tevékenységi kör bővü­lésére csak új, megfelelő megállapodás alapján van le­hetőség. A magyar—amerikai viszonyról Feltételezve, a délkelet­ázsiai kérdések tárgyalásos rendezésére irányuló törekvé­séin IsíKét-ét, a mágpar—ame­rikai viszony nyitott kérdé­seinek megoldása csak akkor alakulhat ki a maga teljessé­gében, ha a kereskedelmi ( kapcsolatok terén meglevő diézkriminatív intézkedések feloldása megtörténik. A magyar—amerikai vi­szony kérdéseit beárnyé­kolja a délkelet-ázsiai konfliktus. Végezetül a többi között, hangoztatta: „Népköztársasá­gunk a vitás kérdések tárgya­lásos rendezésére, az impe­rialista támadások, háborús veszélyek megfékezésére irá­nyuló törekvések támogatásá­val, a nemzetközi légkör ja­vítására, a békés egymás mellett élés politikájának érvé­nyesítésére minden adódó lehetőséget felhasznál. Ez felel meg a magyar nép alapvető érdekeinek, a nem­zetközi béke és biztonság ügyének a szocializmus világ­méretű győzelme munkálásá- nak.” Az országgyűlés szombati ülésén folytatta az 1966. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Az első felszólaló dr. Mé­szöly Gyula, Bács-Kiskun megyei képviselő volt, majd Barcs Sándor budapesti kép­viselő felszólalásában méltat­ta a magyar külpolitika utób­bi időben elért sikereit Kedvezően alakul külkereskedelmünk Biró József külkereskedel­mi miniszter * elmondotta: külkereskedelmünk közvetlen részesedése az 1966. évi költ­ségvetésből csekély — külö­nösen az ipari, termelő tár­cákhoz hasonlítva. Jelentősé­ge, a népköztársaság életében elfoglalt helye, súlya és hatá­sa azonban, sokszorosa en­nek. A külkereskedelmi forga­lom aránya nemzeti jöve­delmünk több mint 35 százalékát teszi ki, s a gazdasági és kereskedel­mi kapcsolatok útján, ezek erősítésével, fejlesztésével be­kapcsolja hazánkat a nemzet­közi munkamegosztásba. Mint közvetítő pedig a békés egymás mellett élés politiká­jának gyakorlati megvalósítá­sát szolgálja. Beszámolt arról, hogy 1965- ben az előirányzottnál kedve­zőbben alakult nemzetközi áruforgalmi egyenlegünk, a tervezett 54 millió deviza­forint helyett, mintegy 880 millió devizaforintos többlet­tel zártuk az esztendőt. Ez magától értetődően kedvező hatással volt az ország nem­zetközi fizetési mérlegére. A miniszter a továbbiak­ban rámutatott, hogy 1966- ban a múlt évinél is nagyobb feladatok állnak a külkeres­kedelem előtt. Megoldásuk­hoz azonban kedvezőbbek a feltételek mint korábban vol­tak. Tovább növekszik az ipari tárcák és vállalatok ér­dekeltsége a külföldi szállí­tási kötelezettségek teljesíté­sében. Terven felüli létszá­mot, béralapot és importot biztosítanak azoknak a válla­latoknak, amelyek túlteljesí­tik export-előirányzataikat Ez, a meglevő kapacitások helyes kihasználásával, lehe­tővé teszi a fizetési mérleg további javítását A szünet után az elnöklő Vass Istvánná bejelentette, hogy több hozzászóló nem jelentkezett, és a vitát lezár­ta. A felszólalásokra dr. Tí­már Mátyás pénzügyminisz­ter válaszolt A pénzügyminiszter vála­sza után az országgyűlés az 1966. évi állami költségvetés­ről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részletei­ben egyhangúlag elfogadta. Az ülésszak az elnöklő Vass Istvánná zárszavával ért vé­get Johnson még nem döntött Harc Saigon határában JVyílt Iti&aeltís a sat»nüíus külügyi biaottsngában. Saigontól mintegy 450 kilo­méterrel északkeletre, a ten­gerparton újabb harcokra került sor pénteken az ameri­kaiak és a szabadsághar­cosok között Szombatra virradó éjjel a par­tizánok Saigon délnyugati peremén támadást intéztek a kormánycsapatok egyik meg­erősített állása ellen. A fővá­rostól nyolc kilométerrel dél­nyugatra a szabadságharcosok megtámadták Tan Luc és Tan Kim helységeket. Az ütközet szinte nappali fényben folyt, mert a sai- goni kormány repülőgé­pei ejtőernyőkön világító­bombákat dobtak le a csa­tatér fölé. A reggeli órákban a harcok elcsendesedtek. Saigontól 75 kilométerrel nyugatra a sza­badságharcosok támadást in­téztek a Kien Tuong tarto­mány fővárosától nyolc kilo­méterre fekvő Thanh Tri helység ellen is. ' Szombaton a reggeli órák­ban Bong Som közelében a szabadságharcosok be­kerítették a légiúton szál­lított amerikai gyalogság egyik kétszáz főnyi egysé­gét. Moyers, a Fehér Ház sajtó- titkára pénteken közölte, hogy Johnson elnök még mindig nem döntött a VDK elleni bombatámadások kérdésében. Ezt megelőzően Johnson fő külpolitikai és katonai szakér­tőivel tanácskozott. Az AFP washingtoni tudó­sításában megállapítja, hogy teljes hevességgel dúl a harc az amerikai kong­resszusnak a VDK elleni bombatámadások újrafel- vételét ellenző csoportja és a Fehér Ház között. A kormány .elleni „nyílt láza­dás” a szenátus külügyi bi­zottságának pénteki ülésén robbant ki, ahol Rusk kül­ügyminiszter újabb 415 millió dollár megszavazását kérte, első­sorban a vietnami háború céljaira. A rendkívül feszült légkörbe» lefolyt vita során számos sze­nátor támadta a Johnson- kormányzat politikáját. Töb­ben kétségbevonták azt, hogy Dél-Vietnam csakugyan élet­bevágó fontosságú az Egyesült Államok védelme szempont­jából, amint azt Rusk állítja. Az egyik bombát még mindig keresik Stratégiai USA-gépek nem repülhetnek Spanyolország fölött Madrid A spanyol tájékoztatásügyi miniszter a kormány péntek esti ülése titán bejelentette, hogy a jövőben atombombá­kat szállító amerikai stra­tégiai bombázók nem re­pülhetnek el Spanyolor­szág felett. A miniszter szerint e kér­désben megállapodás jött lét­re a madridi és a washingtoni kormány között. A spanyol kormány dönté­sére azután került sor, hogy január 17-én egy nukleá­ris fegyverekkel felszerelt B—52-es amerikai bombá­zó Dél-Spanyolország fö­lött lezuhant, » miután összeütközött egy má­sik amerikai repülőgéppel. A lezuhant bombázón négy atombomba — egyes jelenté­sek szerint hidrogénbomba — volt, s azok közül egyet a leg­gondosabb kutatások ellenére sem sikerült mostanáig meg­találni. Amerikai- kanadai közös hadgyakorlat San Francisco: Az Atlanti-óceánon szomba­ton közös amerikai—kanadai hadgyakorlatok kezdődtek, amelyeknek célja a tenger­alattjárók elleni harc tanul­mányozása. A hadgyakorlaton tízezer ember, húsz hajó és száz repülőgép vesz részt. Miniszteri találkozó várható India és Pakisztán között Delhi Az indiai rendkívüli kor­mánybizottság megvizsgálta a taskenti nyilatkozat vég­rehajtásával összefüggő kér­déseket. A bizottság tagjai arra a véleményre jutottak, hogy a közeljövőben miniszte­ri szinten meg kell rendezni India és Pakisztán képvi­selőinek találkozóját és azon kell folytatni a két ország közötti kapcsolatok rendezé­sével összefüggő kérdések meg vitatását. A taskenti határozatok vég­rehajtásával kapcsolatos kér­désekről tárgyalt pénteken Dzsha külügyi államtitkár és Husszein, Pakisztán indiai fő­biztosa is. TÜNTETÉS MAROKKÓ ALGÍRI NAGYKÖVETSÉGÉN Algír Algírban tanuló marokkói diákok 40—50 főnyi csoportja, tiltakozásul a Ben Barka-ügy miatt, pénteken délelőtt erőszakkal behatolt a Ma­rokkói Királyság nagykö­vetségéül szolgáló belvá­rosi lakosztályba. A személyzetet kidobták, majd az ajtókat páncélszekré­nyekkel eltorlaszolták és irato­kat égettek el. Eközben tele­fonon értesítették tettükről és tettük okáról a külföldi sajtóügynökségeket, valamint a rendőrséget. A ki­vezényelt rendőralakulatok sokáig hiába ostromolták az elbarikádozott lakást. A ma­rokói diákok később kisebb csoportokban önként hagyták el nagykövetséget. Am« Sa í riét hun Szíria északkeleti körzetei­ben a nagy esőzések követ­keztében sok folyó kilépett medréből. A víz elmosott utakat, elsodort hidakat, egyes helyekkel megszakadt az összeköttetés. Az Eufrá- tesz szinte állandóan emel­kedik és kiöntéssel fenyeget. A veszélyeztetett helyekről el­szállítják a lakosságot. Habsburg Ottó osztrák útlevelet kér • Bécs: Habsburg Ottó a közelmúlt­ban ismét a belügyminiszté­riumhoz fordult és útlevél kiállítását kérte — jelentette be Czettel osztrák belügymi­niszter. A szocialisták és a kommunisták a legélesebben ellenzik Ottó visszatérését Az Osztrák Néppárt azonban az állampolgári jogokra hivat­kozva nem gördít akadályt a Habsburg-sarj tervei elé. Fizetés előtt a Csepel Autóban (Folytatás az 1. oldalról) arra, hogy az árváltozásokkal ne éljenek vissza. Revansista püspökök prókátora A csütörtöki Trybuna Ludu „Álarcosbáli divat” címen vá­laszolt Mathias Waldennek, a müncheni Quick című hetilap politikai kommentátorának Cyrankiewicz miniszterelnök­höz írt nyílt levelére. A Quick cikkírója elisme­réssel szól a lengyel püspöki kar szózatáról és a nyugatné­met püspöki kar revansista álláspontjával szolidarizálva krokodilkönnyeket ejt Wy- szynski hercegprímás útlevél­megvonása miatt A moralizá­ló cikkíró ezzel kapcsolatban olyan megállapítást enged meg magának — állapította meg a Trybuna Ludu kom­mentárja —, hogy a lengyel kormánnyal szemben a lengyel nép (lelkesedéssel fogadta a püspöki párbeszédet Walden levelében emlékez­tet arra, hogy „Az NSZK kor­mánya több ízben ünnepélye­sen kijelentette az erőszak al­kalmazásáról való lemondá­sát ...”, ami az ünnepélyessé­get illeti — írja a Trybuna Ludu — ebbeh valóban nem volt hiány. De vajon tisztessé­gesnek nevezhető-e az az ál­láspont, mely még mindig a hitleri birodalom 1937-es ha­tárait tartja érvényesnek, nem ismeri el az Odera-Neisse és Balti-tengeri lengyel határo­kat és atomfegyver birtoklá­sára vágyik? Vajon akad-e olyan naiv ember a világon, aki kész elhinni, hogy e fegy­verek a lengyelek békés meg­győzéséhez kellenek? A nyugatnémet cikkíró a lengyel és német nemzet kö­zötti kibékülés szükségességét hangoztatja Ez — írja a Try­buna Ludu kommentárjában — csak a nyugatnémet kor­mány Lengyelországgal szem­beni hivatalos politikája meg­változtatásának, Európa újbóli felosztásának, a mindennemű erőszakról való lemondásnak alapján lehetséges — írja a Trybuna Ludu és rámutat a másik német állam, az NDK már rég megtalálta a megér­tés és a barátság útját Len­gyelországgal. — Tudnak-e az emberek az új besorolásról? — Először a hivatalos köz­leményekből értesültek, de az elmúlt hét végéig már so­kan megkapták a változást bejelentő, névre szóló érte­sítést. Február 1-ig min­denkinek kézhez adjuk új besorolását. Amelyről még azt kell elmondanom, hogy a gazdasági és politikai ve­zetőkkel, a szakszervezeti bi­zottsággal, az ifjúsági szerve­zettel egyetértésben készült el. Az emelt összegű első fi­zetést február végén kapják. Az új kategorizálás már kü­lönbséget tesz a lelkiismere­tesebben, gondosabban dolgo­zók és az átlagos színvona­lat mutató munkatársak kö­zött. Ez hát egyúttal az el­ső lépés az egyenlősdi elle­nében. a ténylegesen nyúj­tott erőfeszítések méltó és kijáró honorálása felé. T. Gy. A

Next

/
Thumbnails
Contents