Pest Megyei Hírlap, 1966. január (10. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-30 / 25. szám
1966. JANUÁR 30, VASÁRNAP KST MEcres K^üriap 3 Háttérbe szorítani a szubjektivizmust, a spontaneitást, előtérbe helyezni a tervszerűségét! Mint már korábban hírül adtuk, az MSZMP Pest megyei Végrehajtó Bizottsága kibővített ülésén tárgyalta meg az új mechanizmus irányelveit. A tanácskozáson 84-en vettek részt, 25-en jelentkeztek szólásra. A választott testület tagjain túl felszólaltak a meghívott járási és városi pártbizottságok titkárai, az ipar és mezőgazdaság vezetői, műszaki és köz- gazdasági szakemberek és egyetemi tanárok. A vita magas színvonalú volt, erre utaltak már a tanácskozások elején feltett kérdések is, de ezt a hozzászólások még inkább aláhúzták. A jelenlevők mélyrehatóan tanulmányozták az irányelveket és nagy felelősséggel tették szóvá a kiadott irányelvekkel kapcsolatos feladatokat. A tanácskozás elérte a célját, mert a jelenlevők, a politikai és gazdasági élet különböző helyein dolgozó vezetők alaposan megismerték az irányelveket, azokat az elképzeléseket, amelyeket az MSZMP Központi Bizottsága is megtárgyalt. A felszólalók hasznos észrevételeket tettek, jó tanácsokat adtak az új mechanizmus végleges kidolgozásához. Minden felszólaló egyetértett, senki sem vitatta az átfogó reform szükségességét, minden hozzászóló elmondotta, hogy szükségesnek tartja gazdasági életünk irányításának új vágányokra helyezését A tanácskozás Cservenka Ferencné, a megyei pártbizottság első titkárának bevezetőjével kezdődött Mint már fentebb említettük a jelenlevőknek, több mint negyedrésze jelentkezett szólásra. Bár a vita egész nap tartott, nem kapott mindenki szót. Ezeket az elvtársakat arra kérték, a megyei pártbizottság vezetői, hogy írásban tegyék meg a javaslataikat. A hozzászólók az irányelveknek majdnem minden egyes pontjához adtak valamit, elmondták véleményüket, vitatták azt. Ezért itt minden hozzászólásra nem tudunk kitérni, talán helyesebb, ha azokat a témákat ragadjuk ki, melyek a legizgalmasabbak, illetve a legvi- tatottabbak voltak. A felügyelő bizottsőgok Több igazgató érintette és vitatta a vállalatok igazgatói mellé rendelt felügyelő bizottságok létjogosultságát Dr. Simon Pál, a DKV igazgatója például elmondotta, hogy a mi szocialista körülményeink között nem látja tisztán, milyen funkciót tud majd betölteni ez a bizottság. A kapitalizmusban az igazgatóságok, felügyelő bizottságok vagy bárminek is nevezzük őket, az igazgatóval együtt vállalják a felemelkedés, vagy a bukás rizikóját Az irányelvekben egyelőre csak arról van szó, hogy az igazgató, ha kell, nagyobb rizikót vállaljon, a felügyelő bizottságokról e témánál nem esik szó. Fenn forog emellett a párhuzamosság veszélye is. A pártszervezet és szakszervezet egyébként is képviselteti magát, miért kell ehhez akkor egy újabb bizottság. De ha mégis létrehoznánk Ilyen bizottságot, ’ akkor jó előre gondoljuk meg, tegyük őket is érdekeltté, anyagilag is, erkölcsileg is, mert ha a vállalati érdek a népgazdasági érdekkel, s ezen belül az egyéni érdekkel jól van összehangolva, akkor már nyert ügyünk van. Arra is vigyázzunk, hogy ne papírszervezet legyen a felügyelő bizottság, hogy ne az igazgatónak, esetleg a pártszervezeteknek kelljen őket évenként felrázniuk: csináljanak már valamit Simon elvtárs e gondolatot tovább fejlesztve elmondotta azt is, hogy az igazgató ma sem egyedül dolgozik. A politikai és társadalmi szervezetek, valamint a műszakiak tanácsát kikéri, azokkal együtt dolgozik és okos, hasznos javaslataikat meg is valósítja. Véleménye szerint az újonnan tervezett bizottságok létrehozása sem képes ennél többet adni. Ugyanezzel a kérdéssel kapcsolatban Lenyó László, a váci Forte igazgatója azt fejtegette, hogy az önállóság és a felügyelő bizottság létrehozása között ellentmondást lát. Véleménye szerint a bizottság neve — felügyelő bizottság — sem szerencsés. Kifejtette azt is, hogy ő tudja: a párt a gaz- j daságvezetőkkel együtt keresi az ellenőrzés új, hatékonyabb formáját. De az semmiképpen sem helyes, ha egy felügyelő bizottság 8—9 kisvállalatot próbál ellenőrizni, ! segíteni. Ha ezeket a bizottságokat mégis létrehozzák, akkor minden vállalatnál önállóan működjenek. Beruházások Kovács Sándor, a Nagykor-isi Konzervgyár igazgatója a beruházások kérdésénél elmondotta, hogy véleménye szerint a jelenlegi helyzetben egyetlen beruházásért sem lehet utólag felelősségre vonni a beruházót, amikor a terveket időközben különböző felsőbb szervek többször is megváltoztatják. De a beruházások tervszerű megvalósítását nagyban akadályozza az is, hogy nagy a szakadék a kereslet és a kapacitás között. A konzerviparban például egy-egy géphez három-négy éves visszaigazolással lehet hozzájutni. Hiába van a vállalatnak pénze, terve és jogköre, ha nincs szállító-partnere Évekkel ezelőtt a Nagykőrösi Konzervgyárnak célul tűzték, hogy a belső anyag- mozgatást gépesítik. Ezzel nagy munkaerőkapacitást szabadítottak fel. Igen óm, de most, napjainkban kénytelenek visszaállni és az anyag- mozgatást emberi kézierővel megoldani, mert elővillós targoncát és ehhez alkatrészt egyszerűen nem lehet kapni. Antalfia Jenő a Nagykátai Járási Pártbizottság első titkára arról beszélt, hogy a beruházásai kapcsolatos bürokrácia szinte kibírhatatlan. Elmondotta, hogy vezető szinten megállapodások születnek egy- egy terület fejlesztésére, de amikor a végrehajtásra kerülne a sor, ezek állandó sze^ mélyi vagy tárgyi akadályokba ütköznek. Előfordul, hogy magas szinten elfogadott terv egy előadó kezébe kerül, aki természetesen hatalommal is rendelkezik, és a helyes, sőt üdvös fejlesztési tervek megvalósítását egyszerűen meg- akadályozza. Nagykátán például a Politikai Bizottság határozatát nem mindig veszik a súlyának megfelelően, komolyan. Egyesek azt mondják, hogy ez egy határozat, de annak megvalósítása pénzkérdés. A járási pártbizottság a PB határozatát meg akarja valósítani. A cél érdekében maga mellé állítja a kommunistákat A kommunisták lelkesítik a lakosságot és végül a tervekből talán a minimális, ha megvalósul. Ez lejáratja a helyi vezetést, országosan is árt a párt tekintélyének. E témakörhöz még többen is hozzászóltak és bíráltak egyes felsőbb szerveket, elsősorban a Tervhivatalt, ahol óvatoskodásból, ismeretlen meggondolásokból az élettől elszakadt intézkedéseket foganatosítanak, ezzel akadályozva a megyében épült és létesített országos jelentőségű vállalatok fejlődését is. Nem használják ki a lehetőségeket Az SZMT a szakmaközi bizottságok és a tanácsok kapcsolatáról Járásonként jutalmazzák a győzteseket: Vállalatok közötti verseny Már a kérdéseknél is számosán érdeklődtek, majd a hozzászólásokban is érintették a jelenlevők a vállalatok közötti versenyt. Ezekre a kérdésekre és hozzászólásokra Cservenka Ferencné válaszolt. Kifejtette, hogy ez semmiképp egyik napról a másik napra megvalósuló valami lesz, ez csak folyamatosan történhet, hiszen a vállalat vezetőinek meg kell vizsgálniuk, hogy miben, miből versenyképes a gyáruk, és természetszerűleg annak a terméknek a gyártását fogják fejleszteni. Ennek persze lehetnek olyan következményei is, hogy, egyes termékekből hiány lesz. Sőt, velejárója lehet majd ennek, hogy néhány vállalatot, amely nem lesz versenyképes, működése népgazdasági szinten nem lesz kifizetődő, egy bizonyos idő után a felsőbb gazdasági vezetés megszünteti. Dehát az kívánatos is, hogy ha egy vállalat nem verseny- képes, gazdaságilag nem rentábilis, vagyis termékei nem korszerűek — szűnjék meg. Magyarországon ma sok olyan üzem dolgozik, gyárt olyan termékeket, amelyeket nem tud eladni. Ezzel növelik az elfekvő áruk raktárkészletét. Aztán az is elképzelhető — mondotta Cservenka elvtársnő —, hogy a nemzetközi termékcsere révén egyes áruféleségeket külföldről érdemesebb lesz behozni, mint itthon gyártani. A pártszervezetek szerepe A pártszervezetek szerepé- l ve' j kapcsolatban több hozzászóló ellentmondást vélt felfedezni az irányelvekben. Végül a vitában ez is a helyére került s a tanácskozás úgy foglalt állást, hogy az új mechanizmusban a párt szerepe nem csökken, sőt, ellenkezőleg tovább növekszik. Mindössze arról van szó, hogy a jövőben a pártmunkát az új mechanizmusnak megfelelően korszerűsítenünk kell. Tehát az operatív beavatkozás helyett mindenekelőtt a termelés agitációs I és propaganda munkájával — A szakmaközi bizottságok jelentőségét mind többen felismerik — állapították meg a napokban a Szakszervezetek Megyei Tanácsa elnökségi ülésén. Erre mutat, hogy a helyi szakmaközi bizottságok munkájában egyre több tanácstag kapcsolódik be, másutt viszont a szakmaközi bizottságok segítik a tanácsok I állandó bizottságait. Különösen jó az együttműködés kulturális téren. A községi, járási művelődési házakkal közös programot dolgoznak ki. Ócsán a szakmaközi bizottság munkásakadémiát indított a Vörös Csillag Traktorgyár helyben lakó dolgozói részére, Gödöllőn, Ceglédber- celen, Üllőn, Gyomrán és másutt, munkásklubokat szerveztek. Az elnökségi ülésen megállapították azt is: még nem mindenütt Ilyen gyümölcsöző az együttműködés. Általában sehol sem használták ki azt a kedvező lehetőséget, hogy a szakmaközi vagy munkásklubokban ismertették volna a község, a város gazdasági, politikai és kulturális helyzetét. „RAJTOL“ A BAROMFITENYÉSZTŐ-VERSENY öt év óta minden esztendőben meghirdetik a baromfitenyésztők versenyét. A mozgalom megyénkben is sok háztáji gazdát ösztönzött nagyabb mérvű baromfitartásra- Most ismét megjelent a felhívás: Járuljanak hozzá a háztáji tenyésztők is, hogy baromfihúsból és tojásból még több kerüljön piacra. A verseny célkitűzései azonosak a múlt évivéL Az önellátáson túl, minél több baromfihúst és tojást vár a népgazdaság a közellátás számára. A legjobb eredményeket ebben az évben is díjazzák. Valamennyi járásban a legjobb baromfitenyésztő 1200 forintos áruutalványt, a második helyezett 900 forintos, míg a harmadik 600 forintos jutalmat kap. A hivatásos baromfitenyésztők a megyei versenyben vesznek részt. Közülük az első helyezett 1200, a második 1000, míg a harmadik 800 forintos áruutalványt kap. Gépek az istállóban IA Dánszentmiklósi Állami I Gazdaságban nagy gondot for- i dítanak a dolgozók munkájá- S nak megkönnyítésére, az em- | béri munka termelékenységé- | nek fokozására. Teszik ezt oly I módon is, hogy az ipar által ! gyártott gépek mellett maguk |is készítenek gépeket. Ország- > szerte ismert ma már a Kelemen—Hajdinák-féle fejőtank, Kevésbé ismert, de szabadalomként elfogadták az ugyancsak e konstruktőrök által készített automatikus borjúszoptató gépet. Mindkét berendezés, jól, biztonságosan működik a gazdaság istállóiban Száz borjút gondoz egy dolgozó az au tomatikus borjúszoptató segítségével Nyolc tehenet fej egy időben a fejőtank Foto: Gábor E zu tán Dimény elvtárs az értekezlet színvonaláról szólott, és megállapította: helyes és hasznos volt ezt a napirendet itt, ezen a szinten is megtárgyalni. Később a jelenlevőknek arról a széles körű és sokirányú munkáról beszélt, mellyel az irányelveket dolgozták ki. Majd így folytatta: — Az egész irányelvben kifejezésre jut egy olyan elképzelés, hogyan lehetne hatásosan háttérbe szorítani a szubjektivizmust, a spontaneitást; előtérbe helyezni a tervszerűséget. Ha az irányelveket alaposan tanulmányozzuk, egyes pontjain mélyen gondolkodunk, világosan láthatóvá válik, hogy azok a közgazdasági eszközök, amelyekkel az egész magyar gazdasági életet irányítani akarjuk, a vállalatokkal szemben sokkal több kényszerítő hatást tartalmaznak, mint az eddigi adminisztratív eszközök. A piaci igény, a verseny, a vállalatok között kialakult egészséges verseny, maga az a tény, hogy a fogyasztók igénye szabja meg egyes vállalatok termelését, hogy lerövidítjük azt az utat, melyet az áru tesz meg a termelőtől a fogyasztóig mind olyan intézkedések, ha úgy tetszik kényszerítő eszközök a vállalatokkal szemben, amelyek méginkább hátat fordítanak a szubjektivitásnak, a spontaneitásnak és a tervszerűség irányába haltnak. — Természetesen fel kell készülnünk arra, hogy az első időben lesznek olyan vállalatok, amelyek nem könnyen birkóznak meg feladataikkal, nem tudnak élni lehetőségeikkel. Ezek számára az első időben nagyabb segítséget kell nyújtanunk. Ezután Dimény Imre bejelentetté' a tanácskozás részvevőinek, hogy az itt elhangzott javaslatokat eljuttatja a párt központi bizottságához. Suha Andor •'SSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS. kell a kommunistáknak foglalkozniuk. Hiszen, természetesen egy városi vagy egy üzemi pártbizottság nem rendelkezhet akkora létszámú apparátussal, amely a termelést naponta teljes mélységében operatíve / ellenőrizze. De az éves tervek, az ötéves tervek, ellenőrzését a párt nem adhatja ki a kezéből. A pártban a legfontosabb feladat továbbra is a termelés ellenőrzése marad, de mint már említettük, úi, korszerű módszerekkel. Megjelent a tanácskozáson és felszólalt dr. Dimény Imre, a Központi Bizottság osztályvezetője is, aki a többi között a következőket mondotta. i — A reform bevezetésével mindannyiunknak, az élet minden területén egy újfajta vezetés gyakorlatát kell megszoknunk. Ezt az újfajta munkastílust a központi vezetéstől a helyi irányító szervekig, mindenütt meg kell valósítani, s ez valószínű sok embernél, nehézséget fog okozni, mert a megszokott formákat, a rutinmunkát kell felváltanunk újszerű, egy nagyobb vonalú vezetési móddal. 'SSSSSSSSSSSSSSSSSSSWSffSSSSSSSMmxmr.
