Pest Megyei Hírlap, 1966. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-29 / 24. szám

Hírek a járási művelődési házból Vasárnap, január 30-án es­te, hét órai kezdettel ismert fővárosi művészek vendég­szerepeinek Gyomron. Ifjú Latabár Árpád, Rodolfó mel­lett Mikes Éva, Mikes Ibolya, Varga B. József vidám műso­rát láthatják az érdeklődők. Az év első vidám műsorá­ra mindenkit szeretettel vár a művelődési ijáz igazgatósága. ★ A Gyomron közkedvelt va­sárnap esti táncokat átszer­vezte a művelődési ház igaz­gatósága. A részt venni szán­dékozók meghívót kell, hogy igényeljenek, vagy a helyszí­nen vagy hét közben a mű­velődési ház irodájában. A meghívó egy hónapig jogosít belépésre, jegy megváltása ellenében. A rendezvényen a meghívók felmutatása és az előírt viselet kötelező. Az in­tézkedések megtételére a táncolók magatartása kész­tette a művelődési ház igaz­gatóságát. ★ A művelődési ház szakkö­reiben folynak az előkészüle­tek a farsangi szülői értekez­letre. Az elmúlt évihez hason­lóan ebben az esztendőben is megrendezzük szülői értekez­leteinket. A szakkörök jelme­zes „parádéja” mellett ebben az esztendőben is lesz műso­ros bemutató, valamint né­hány szakkör önálló kiállítás­sal jelentkezik majd, mely ez­után a művelődési házban ál­landóan megtekinthető lesz. (f. g) Figyelő: A szülők figyelmébe Ütjaink nagyon síkosak. Bi­zonytalanná és veszélyessé vált a közlekedés. Nehezeb­ben engedelmeskedik a volán a vezetőnek — csúszik a ke­rék. A gyerekek — ez érthető — örülnek a télnek. Vidáman korcsolyáznak, szánkáznak — élvezik a telet. Sajnos nagyon sokan a fő­útvonalat választották korcso­lya-, vagy éppen szánkópályá­nak. Nagyon súlyos, tragikus balesetek lehetőségét hordoz­za magában ez a tény. Ezúton kérjük a szülőket — gyerme­keiket nyomatékosan figyel­meztessék és ellenőrizzék — életről van szó — a főútvona­lakat hagyják szabadon’ a köz­lekedés számára. Ahol lehet — mint például Vecsésen — menjenek a gye­rekek a korcsolyapályára ját­szani — ahol kulturált és ve­szélytelen körülmények között szórakozhatnak. (szalontai) ÜGYELETES ORVOS Gyomron dr. Túri Mária, Monoron dr. Balogh József, Pilisen dr. Illanicz Bemér, Üllőn dr. Leyrer Lóránt, Vecsésen dr. Simon Sándor tart ügyeletet vasárnap. — Ügyeletes gyógyszertár Mono­ron a főtéri, Vecsésen a Dózsa György úti. MONOMIDIZI PEST MEGYEIHÍRLAP RRäEliSXis VIII. ÉVFOLYAM, 24. SZÁM 1966. JANUÁR 29., SZOMBAT Interjú — a háztetőn Hárman a magasban Aki 40 méterről nézett le, 15 méternél is bátor A múlt heti havazás 20—25 centiméter hóval borította be a monori József Attila Gimná­zium főépületének tetejét. A nagyobb mérvű beázások meg­akadályozása érdekében Gu­lyás János és Mike Lajos is­kolai karbantartók hozzáfog­tak a tető ietakarításához. Csatlakozott hozzájuk Bok­ros György is, aki mellesleg az Egyesült Villamosgépgyár dolgozója. A munkálatok legnehezebb Múlt év júliusában a mező­gazdasági munka legnehezebb­je, az aratás folyt, amikor az egyik budapesti gyermekkór­ház hiába kért a véradóállo­mástól vért, nem tudtak adni. Egynéhány véradás a száj- és körömfájás miatt elmaradt, nincs tartalék vér. Ekkor a já­rási Vöröskereszt Gomiba, Bé- nye, Káva dolgozóihoz fordult, segítsenek. A gyermekeikért aggódó édesanyák kérését tol* mácsoltuk. A három község lakossága megértette, hogy segíteni kell. Július 3-án, a legnagyobb munkák idején eljöttek és 42 VELEMENY G YERMEKBETEGSÉGEK Milyenek vagyunk is md, felnőttek a gyermek szemé­vel? Ezt az érdekes ötletet dolgozták fiel a film alkotói: nem is rosszul. Nagyon jól si­került a gyerekszereplők meg­választása, a kis Géczy Pista bizonyára minden mozilátoga­tó szívébe belopja magát — MAI MŰSOR MOZI Ecser: Iszony. Gomba: Elvtár­siak. Gyömrő: így jöttem. Mág­iád: Az éjszaka világa (széles). Monor: Folytassa Kleó (széles). Nyáregyháza: Nem. Pilis: Iszony. Tápiósáp: Tilos a szerelem. Tá- piósüly: Volt egyszer egy öregem­ber. Úri: A hazug lány. Üllő: Egy amerikai Párizsban. Vasad: Bátor emberek. Vecsés: Ha ezernyi kla- íinét... (széles). kis partnereivel együtt A film felnőtt szereplői: Keres Emil, Halász Jutka és a többiek el­len sem lehet kifogás. Jó szí­nészi játék, érdekes téma, jó rendezés — ez az érem egyik oldala. De nem mentes a film hibáktól sem, ami vélemé­nyem szerint abból adódik, hogy sokat akartak „fogni”, a rendezők; akik egyben az írók: Kardos Ferenc és Rózsa János. A „Gyermekbetegségek" en­nek ellenére jó magyar film. Szórakoztató, de egyben el­gondolkoztató is. Ilyenek va­gyunk mi felnőttek? S ha el­gondolkozunk ezen — akkor a film elérte célját. (szatti) liter vért küldtek az -arra vá­ró gyermekeknek, betegeknek. Most ismét véradásra készül a három község. Február 5-én (szombaton) a gombai tanács­házán a véradóállomás dolgo­zói ismét várják a véradókat. A vér kell nyáron, a legna­gyobb munkaidőben és télen, a legnagyobb hidegben is, mert a betegek mindig várják. A járási Vöröskereszt elnök­sége ismét kéréssel jordul Gomba, Bénye, Káva község lakóihoz és kéri, jöjjenek és segítsenek. Bízunk abban, hogy mindazok, akik tavaly eljöttek, eljönnek most is a hívó szóra és családtagjaikat, ismerőseiket is magukkal hoz­zák. Hiszen ők már tudják, hogy a vérrel életet menthet­nek. És ki tudja, holnap nem azoknak lesz-e rá szükségük, akik ma segítettek?! Hogy leg­kedvesebb hozzátartozójuk vagy éppen ők maguk életben maradjanak. Gál Jánosné, a járási Vöröskereszt titkára mmmM * ■> «ÄahMk- I Hatói Gombán játsszák az Elv társak című filmet, melynek egyik kockáját mutatja be képünk. Testfvcrlapjainkban olvastak Tápió mente Majd a papa Tápiószelén a Déryné Szín­ház bemutatta a Majd a papa című zenés vígjátékot Rákóczi buzogánya Blaskovich János, szelei mú­zeumigazgató ritka lelettel dicsekedhet. Birtokában van egy buzogány, amely feltehe­tően Rákóczi tulajdona volt. Szentendre 0 Emlékezés Golán Istvánra Tizenhárom éve, 1952. de­cember 26-án történt az a tra­gikus tömegszerencsétlenség, amelynek során több szent­endrei lakos is életét vesztet­te. Közöttük Golán István, az Építők Sportkör sakk-körének vezetője. Az elhunyt sírját a jó barátok azóta sem mulaszt­ják el felkeresni. Emlékére pedig minden évben sakk em­lékversenyt rendeznek. részéhez pénteken értek el a háztetőn dolgozók. Ezen a napon mi is meg­látogattuk a „bátor embe­reket”. Egy emelet magasságban Mike Lajos tisztítja a jégtől a párkányt. Lent elég tekin­télyes a mélység. Amikor ar­ról kérdezem: hogy tud ilyen vakmerő, szinte akrobata mu­tatványnak is beillő dolgot művelni, abbahagyja a mun­kát. — Harminchét évig dolgoz­tam a Ganz-MÁVAG-ban. Művezető voltam, dé bár­mennyire is furcsán hangzik, többet voltam a „levegő­ben”, mint a földön. Azért, mert mindenfajta „ma­gaslati” munkát rámbíztak. Javítottam kéményeket, tető­ket. Volt, amikor 30—40 mé­ter magas épületen dolgoztam és bizony ott is ki kellett me­részkednem a párkányra... — Mi kell ahhoz, hogy va­laki ilyen bátor legyen? — Elsősorban nagy-nagy el­szántság, s nem utolsó sorban a szakma szeretete. Éppen ezért vállaltam él az üzemben az ilyen javítási munkákat. Egyébként a múlt év novem­bere óta dolgozom a gimná­ziumban, mint karbantartó. Amikor abbahagyjuk a be­szélgetést, Lajos bácsi tovább folytatja munkáját a párká­nyon. Ezúttal azonban „csak” 14—15 méteres magasság­ban. Mellette Gulyás János és Bokros György még a mara­dék havat hányja le a tető­ről. — A hó eltakarítása nagy munkát jelentett számunkra. A tető összterülete körülbe­lül 1700 négyzetméter. Érthe­tő, hogy több nap is beletelik, amíg végzünk a munkával. Bár, a mai nap teljes egészében befejezzük a hóeltakarítást. Búcsúzunk a bátor embe­rektől. Munkájuk nyomán a gimnázium épületének teteje megtisztult a hótól. Remél­hetőleg, az idén nem kell is­mét nekifogni a hólapátolás­nak a tetőn. Bár, amilyen szeszélyes ez a tél... (g. j.) A társadalmi tulajdon védelmében Amikor a társadalmi tulaj­don védelme kerül szóba, so­kan sikkasztásra, csalásra, lo­pásra, vagy egyebekre gondol­nak. Nem is az a baj, hogy ezekre gondolnak, hanem in­kább azt tenném szóvá, hogy ne csak ezekre gondoljanak. Ne csak a fentiek megsértésé­ben lássák a társadalmi tulaj­don elleni bűncselekményt, hanem, ha szabad úgy monda­ni, kisebb horderejű kérdések­ben is. Például, manapság, amikor van hó bőségesen, itt— ott lehet látni, főleg középü­leteken (ami szintén társadal­mi tulajdon), hogy az ablak- párkányokról az odafagyott havat nem takarítják le. A meleg megjöttével a hó elol­tsad és folyik végig a falon. Kárt tesz a víz a vakolatban, az ablak farészében. Vagy: je­gesek és csúszósak az utak. Sajnos lehet látni néhány pár tsz-tulajdonban levő lófoga­tot, s a lovak nincsenek meg­vasalva. Vagy nincs a lovak lábán patkó, vagy ha van, ak­kor azok sarok nélküliek. Csúszkálnak, félve lépnek a jeges úton. És ha valamelyik ló véletlenül elcsúszik és lábát töri, ki lesz érte a felelős, ki fizeti meg a társadalmi tulaj­donban keletkezett kárt? De nem is a kártérítés a lényeg, hanem az, hogy megfelelő va­salással engedjük csak ki a csúszós útra a lovakat. Előz­zük meg a társadalmi tulaj­donban keletkezhető kárt. (M. J.) AZ ELTŰNT TASKA A minap Monor—Rákoskert között közlekedő autóbuszon találtak egy táskát. A kalauz­nő: Rédeyné megállapította, hogy Szenyán József, péteri la­kos felejtette fenn a buszon, ezt látszott bizonyítani a tás­kában levő, névre szóló idézés is. Az izgatott és feledékeny utas már topogva várta a já­ratot, bízva és ramélve, hogy a Rákoskert—Péteri között „potya fuvarként” utazgató táska talán épségben visszaér­kezik. Nem csalódott. Ez egyszer szerencséje volt, Rédeyné kö­telességének eleget téve, felis­merve utasát, visszajuttatta az „eltűnt” táskát, amely vég­eredményben el sem tűnt, csak a csomagtartóban utazgatott egy fél napot. BM Vecsésen a Saturnus együttes szolgáltatja a zenét a művelődési otthonban rende­zendő szombati bálon. Innen — onnan A monori gimnázium kosár­labdázói a hét végén részt vesznek a nagykőrösi megyei serdülő versenyen. ★ Nem ég a villanykörte Gyomron a Táncsics Mihály utca elején levő villanyoszlo­pon. Hiába kérik az ittlakók az illetékeseket, még mindig nem intézkedtek. Vajon med­dig kell botorkálniuk az erre- lakóknak a sötét úton? ★ Jól sikerült bált rendeztek vasárnáp este Pilisen. A szó­rakozni vágyó pilisiek csak amiatt bosszankodtak, hogy vasárnap rendezték a bált. Valóban jobb lett volna szom­baton megrendezni a mulatsá­got. ★ Zárszámadásra készülnek járásunk tsz-ei is. A napok­ban elkészülnek a „mérlegek” és februárban minden közös gazdaság megtartja a zár­számadást. te.) Hogy került Hadrík László a Fradiba ? A monori birkózóberkekből Megvan az eredménye az „olimpiai” sikereknek. Mióta a három monori fiú' felke­rült az „úttörőolimpián” az emelvényre, azóta nagyon megnövekedett a szakosztály létszáma, az edzéseken mint­egy 35—40 sportoló vesz részt, az előző 20-as létszám­mal szemben. A birkózók zöme, érthetően a legifjabbak, úttörők és ser­dülők közül kerül ki. Köves- di Feri bácsinak komoly munkát ad a sok fiatal, de ő türelemmel és odaadással magyaráz és oktat, ebben se­gítő társai az idősebb „gyú­rók” Asztalos Lajos, Varga Pityu, Bajkai Tóni és Lamó (Lauffer) nevelik a többi Hadrik Lacikat, Zöldi Pityu­kat és Kéri Lajosokat. Utánpótlás van bőven, csak Hétköznapok, nyomozás után jr/ ét hétig az egész ország A nyomozott. Mindenki ke­reste a gyilkost. Fogadásokat kötöttek, esküdöztek életre- halálra. Mindenki előre tudta, hogy ki a gyilkos — és amikor i gyilkos jelöltjét megölték, büszkén jelentették ki: ugye, mondtam, hogy történik vele valami. A nyomok a Hetedik mennyországba vezettek. Nyil­ván nem a teniszpályára —, mert akkor rögtön tudtuk vol­na, ki a gyilkos. Ámbár az is gyanús, ha valaki nagyon gya­nús — biztosan leleplezik az igazi gyilkost. Most tévedtünk — a krimi-logikánkat agyon­csapta a film. Aki gyanús volt — az lett a gyilkos is. Vasár­nap este mindenki azzal a jól­eső tudattal aludt el, megvan a gyilkos, nem hiába gondol­kodtam annyit munkahelye­men, vagy az iskolában, vagy éppen a boltban rajta. Én tud­tam előre, hogy ö a gyilkos. M ásnap reggel pedig bekö­szöntött a hétköznapok sivár sora. De reméljük nem sokáig. Amíg tv van, nem kel! félnünk. Újra nyomozni fo­gunk. (Sz. A.) segítség kellene, de nagyon sürgősen. ígéretet már kap­tunk, de segítséget semmit. Ezúton és ki tudja hányad­szor kérem az illetékeseket, értsék meg már végre, ne- csak az esetleges dicsőségnek örüljenek, hanem segítséget is nyújtsanak a szakosztálynak, nehogy megismétlődjék a de­cember 30-i eset, amikor a mi kis sportolóinkat láttuk a tv képernyőn, hogy milyen szívvel és odaadással küz­döttek azért, hogy felkerülje­nek álmaik „dobogójára”. Fel is kerültek mindhár­man: Hadrik Laci, Kéri La­jos és Zöldi Pityu. De volt két közjáték is, ami nagyon elszomorítónak tűnt. Először, amikor megláttuk ifjainkat kritikán aluli szere­lésben, ha egyáltalán ezt sze­relésnek lehet nevezni: csu­pasz, felsőtest és klottnadrág, tornacipő. Melegítőről szó sem lehetett. Ezzel szembon a többi egyesület versenyzői szép, egyforma szerelésben, a verseny jelentőségének meg­felelően, pedig a többi egye­sület mind nagy létszámú versenyzővel szerepelt, a mieink pedig csak hárman voltak és még ezt a (fis lét­számú csapatot sem voltunk képesek megfelelő szerelés­sel ellátni. Nem szégyene-e ez községünknek, járásunk­nak? Ezen a tarthatatlan ál­lapoton kell nagyon sürgő­sen segíteni A második közjáték szin­tén rossz érzést váltott ki a monori nézőkből, ugyanis, amikor az eredményhirdetés lezajlott, illetve az emelvé­nyen megjelentek a verseny­zők, legnagyobb meglepeté­sünkre a helyezés az alábbiak szerint történt, I. Hadrik László FTC. Nem tudjuk meg­érteni az FTC eljárását, a kis Hadrik Laci a mi sportolónk, mi neveltük, bár nem igazolt versenyzőnk, mert az úttörők még nem igazolhatók a szö­vetség által, csak születési bizonyítvánnyal kell azonos­ságukat igazolni. Ez azonban mit sem von le a Ferencváros eljárásából és csak azért sem értjük, mert olyan nagy egye­sületnek, mint a Ferencváros, nem lehet szüksége ilyen sportszerűtlen eljárásra, hogy az egyesületünk meg­kérdezése nélkül saját szí­neiben indította el. Sajnos, ez már a második eset, hogy a mi versenyzőnket az FTC színeiben indították el, az el­ső esetben is hozzájárulá­sunk és engedélyünk nél­kül. ★ Hazajöttek a balatonsze- mesi táborból a monoriak. Bagó, Győri, Izmán és Sző- nyi, elbeszélésük szerint so­kat tanultak és sok szép él­ménnyel gazdagodva tértek vissza. Szőnyi Jancsi szor­galma és eredményessége ér­deméül bekerült az „országos ifjúsági válogatott keret”-be, ami újabb elismerése Monor birkózósportjának. Oláh Gyula szakosztályvezető 9 42 liter vér a gyerekeknek Véradásra készül Gomba, Bénye, Káva lakossága

Next

/
Thumbnails
Contents