Pest Megyei Hírlap, 1966. január (10. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-29 / 24. szám
X. ÉVFOLYAM, 24. SZÁM 1966. JANUÁR 29., SZOMBAT „Haditanács" után Idén beépül 70 maliié 1969~ben elkészül a II. telep — Óránként 10 tonna gőz Határidőviták a gépgyártókkal A konzervgyári rekonstrukció első ütemébe tartozik a termelő- és feldolgozó üzemek átalakítása, felújítása is. Idén indul meg a Ceglédi úti II. telepen is ez a munka. A feldolgozó vonalak ésszerű átrendezése, az üzemépületek felújítása az első lépés. Ezt egy új kazánház építése követi, amelyik óránként 10 tonna gőzt ad. Felépül egy hűtőtorony is. Ezek építése indul meg ebben az évben. Importgépek Erre az évre a kétszáz- nyolcvanhárommillió forintból hetvenmilliót kell felhasználni. A hetvenmilliós keretből harmincmillió forintot vesznek el az építkezések. A fennmaradt negyven- millióból új gépeket vesznek, angol, német’ és más külföldi cégektől. De miközben az építkezés és gépparkfejlesztés megindul, a produktív munka sem szünetelhet. A papíron megtervezett és kiszámított 5380 vagon termeléstöbbletet (1970-re kell elérni) évről évre, fokozatosan kell „hozni”. Erre az évre ezer vagon pluszt kíván a gyártól a terv. A rekonstrukciós munkáknak biztosítani kell a feltételeket ehhez. Ez persze problémákat fog okozni gyáron belül is. De összehangoltsággal minden megoldható. Ami nem rajtuk múlik A belső osztályok közötti problémákat „házon belül” II. meg lehet oldani. A nagy munka során fellépnek majd olyanok is, amikhez a jó szándék és az akarat kevés. Olyanok, amelyeknek megoldása nem a „rekonstrukciós seregen” múlik. Még a munka dandárja messze van, de a fent említett objektív nehézségek már érezhetők. A rekonstrukció sok új gépet is jelent a gyárnak. Ezeknek szállítási határidejük van. Nem az a probléma, hogy nem szállítanak időben, hanem, hogy csak a gyártó vállalat exporttervé- nbk teljesítése utánra vállalja a gyár gépeinek szállítását. Persze senki sem kívánja, hogy a vállalat ne teljesítse exporttervét. De felmerül a gondolat, hogy a konzervgyár hogyan fogja teljesíteni jelentős exportkötelezettségét? A népgazdaságnak mi okoz nagyobb kárt? A II. telep üzemi rekonstrukciója azért húzódik el 1969-ig, mert a Láng Gépgyárnál múlt évben megrendelt 3 HO típusú kazán szállítását csak 1967-re vállalják. Korábban már beszéltünk a paradi- csomsűrítő vonalak mihamarabbi beállításának szükségességéről. Az előbb említett gyárnál rendelték meg a napi 15 vagon paradicsom feldolgozására képes sűrítő berendezést A gyári visszaigazolás szerint még a gép 1967. évi termelésére sem lehet számítani. Máris sok határidővita adódik, ami sok időt vesz igénybe. Olyan időt, amit a rekonstrukcióval kapcsolatos munkára fordíthatnánk. Ugyanis a vállalat a megrendelt gépeket csak a szezon után kapja meg, a termelésben tehát szerepe nincs. ★ Hogy mi lesz, hogyan és mikor — erről tájékoztatta az olvasókat Mühl Jenő „vezérkari főnök”. (b. h.) Ma ülést tart a pártbizottság Ma 9 órakor ülést tart a városi pártbizottság. Két napirendi pont szerepel az ülésen: a Központi Bizottság 1964. december 10-én hozott határozatának végrehajtása az iparban és a mező- gazdaságban, valamint a párt- bizottság és a végrehajtó bizottság 1966. első fél évi munkatervének előterjesztése. VÉGE A VADÁSZATNAK Nagykőrösről 250 élő nyulat szállítottak Olaszországba Január 30-án befejeződik a vadászati évad. Most vasárnap puskáznak az idén utoljára nyulat a nagykőrösi vadászok is, azután augusztus 1-ig szegre akasztják a fegyvert. Megkérdeztük Szűcs Balázst, a Szabadság vadásztársaság gazdasági intézőjét: — Milyen volt a vadász évad? — Elég jó. 28 ezer holdas területünkön kilőttük a vadászati felügyelőség által engedélyezett háromszáz fácánt s az ezerkétszáz nyulat is elejtjük. Ebből minden olyan vadásztársunk, aki az összes vadászaton részt vett, vadászatonként három, s összesen harminc nyulat kapott. Emellett a költségek fedezésére, jelentős mennyiségű lőtt vadat el is adtunk Budapestre, kilogrammonként 10 forintos árban. — Az élőnyúlbefogás hogy sikerült? v, — A várakozáson felül. Hogy a tagok anyagi megterhelését könnyítsük, kétszáz élőnyul szállítására szerződd tünk, melyeket vadállományuk felfrissítésére magas áron vásárolnak a nyugati országok. Az exportáló vállalattól 160 forintot kaptunk darabjáért. — Mi, vadászok 30-an, száz hajtóval, 3 napig 1200 méteres kifeszített hálóba tereltük a nyulakat, melyből áttettük őket a zsákokba, s 250 válogatott, szép példányt el- küldtünk Sopronba, ahonnan a mi nyulainkat Olaszországba exportálták. — Etetik-e itt a vadakat? — Igen. Miután a nagy hóban nem tudnak táplálékhoz jutni. Hetenként négy napon vadászterületünkön lucerna- szénát és kukoricadarát szórtunk ki. (kopa) • A 3351-től a 0,6 munkaegységig Ma: ZÁRSZÁMADÁS Ma délelőtt 8 órakor, elsőnek a tsz-ek közül az Arany János Tsz zárszámadó közgyűlését tartja a művelődési ház tánctermében. Kinek lenne gondja? Azt senki sem állíthatja, hogy a Kecskeméti útnak ez a része nem forgalmas. Sokan igyekeznek a rendőrkapitányság felé, még sokkal többen a piacra. A Póka utcai társasház, valamint az Arany János Fiúkollégium épülete előtt leTISZTA LESZ AZ ÜVEG vő úttesten úgy áll a hó, ahogyan a járművek összetúrják Valóságos tornamutatványt végeznek az átkelők, és akinek nincsen szerencséje, az köny- nyen belesüllyed a bokáig érő latyakba. Hideg lábfürdő és másnap reggelre egy, jókora nátha. Alig akad olyan átkelő, aki fel ne tenné ezt a nagyon is érthető kérdést. — Ugyan, kinek a kötelessége az átjáró eltakarítása? Mert hogy senki sem törődik vele, arra leteszem a főesküt! A Hunyadi Termelőszövetkezet központja méhkashoz hasonlít. Emberek jönnek- mennek. Az irodában a zárszámadáson dolgoznak. A jövő hónap derekán szeretnék a zárszámadó közgyűlést megtartani. A kétezemyolcszáz holdas szövetkezetnek 476 tagja van. Olyan aki rendszeresen dolgozik: százhuszonhárom. Ebben a számban bedolgozók is vannak. Nekik bizonyosan hoz a házhoz a jövő hónap közepe. Félasztalnyi papiroson van a kimutatás: ki hány munkaegységet teljesített. Náluk (készpénzfizetéses rendszer van) úgy számolják hogy az eddig felvett fizetést osztják el az egy munkaegységre eső pénzértékkel. A legjobban — itt is — az állatgondozók keresnek. Illés Ambrus tehenész például 3351 munkaegységet teljesített. Egész évben 67120 forintot keresett. Havi keresete átlagosan 5600 forint körül mozgott. Zoboki János fogatos 992 munkaegységet, Szabó László fogatos 1485 munkaegységet teljesített Érdemes megemlíteni Antal Józsefet aki nyugdíj előtt áll s még mindig tudott 907 munkaegységet szerezni. Ilyen özvegy B. Hegedűs Józsefné is, aki 852 munkaegységet szerzett. A nagy számok mellett meghúzódnak kisebbek, sőt egészen aprók is. Van olyan tag, aki egész évben csak 47 munkaegységet szerzett. Havonta még nyolc forint értékű munkát sem végzett a termelőszövetkezetben. Huszonhat éves. Egy másik 0,6 munkaegységet szerzett az elmúlt évben. Jól és kevésbé jól dolgozók, mint mindenütt. S aki jól dolgozott — nem bánja meg. (b. h.) Mezőgazdasági könyvhónap Tegnap délután 2 órakor az agrárklub előadását megelőzően S. Hegedűs László városi tanácselnök-helyettes nyitotta meg az idei mezőgazda- sági könyvhónapot. BAL Ma este a tormási klubban táncmulatságot Rendez a Dózsa Termelőszövetkezet. MIT LATUNK A MOZIBAN? Közönyösök. Olasz film. Szélesvásznú. Csak 18 éven felülieknek! Kísérőműsor: Csere-bere. Beszélő kezek. Előadások kezdete: 5 és fél 8 órakor. Este a cifrakerti képzőművész körben Téli este. A Cifrakert öreg fái között térdig érő hóban keskeny, eltaposott ösvény vezet. Lábunk alatt csikorog a hó. Az úgynevezett „svájci ház’* ablakából hivogatóan ragyog a .villanyfény. .* s} ■ éíw* Benyitunk a képzőművész körbe. Itt dolgoznak télen-nyá- ron, minden hétfőn és csütörtökön este a művészetek nagykőrösi rajongói és szerelmesei, két csupa szív, áldozatos ember: Rácz József festőművész- tanár és Molnár Elek kerámi- kusművé&z irányítása mellett. Körül a falakon szobrok, rajzok, festmények, a 15 esztendős kör régi tagjainak alkotásaiból. Jelenleg 20 tag dolgozik, de ez a szám nyáridőben a duplájára emélkedik. A kis székeken VIII. általános iskolás és első gimnazista kislányok és fiúk ülnek, s rajztábláikra kúpról, oszlopról és más idomokról készítenek látszatrajzokat. Munkáikat Rácz Józsi bácsi sok szeretettel igazgatja. Egy második gimnazista kisleány: Peteh Etelka már gipszmintáról emberfejet rajzol. Nagyon ügyesen. — A fő célunk — mondta Rácz József —, hogy kiválasz- szuk a tehetségeket és előkészítsük őket a felsőbb iskblák- ba. A másik szoba a szobrászoké. Ott sorakozik több régebbi tag kiállításokon szerepelt munkája is. Hodosy Jenő fejszobráról mindjárt felismertük a modellt: dr. Bűz Ákost. Jelenleg Szabó György negyedikes gimnazista készít egy ígéretes agyag fejszobrot. Mészáros Ferenc tag pedig most fogott hozzá egy fejszobor' megmintázásához, melyhez Péceli Tóth József tanár áll modellt. A kezdő szobrászokat Molnár Elek nagy figyelemmel és szeretettel instruálja. Ottlétünkkor belátogatott a körbe egy régebbi lelkes tag, dr. Balanyi Béla múzeumigazgató is, akinek ügyes kezét több szép szobor dicséri. k— TÉLI TÖRTÉNET Foto: Gábor $ AMIKOR a város szövetkezeti város lett, Balogh Pál is belépett egy téli délután hét hold földjével, ö már betegen feküdt, még a második világháborúban szerzett szívbajával. A belépési nyilatkozatot is a felesége írta alá. Amikor elmentek a tsz- szervezök, pál gazda felkönyökölt az ágyban. — Annyukom — szólt feleségéhez —, én már nem hiszem, hogy közelebbről meg- ismerkedek azzal a tsz-szel... De Sárika is nemsokára kikerül az iskolából és majd csak meglesztek valahogy... — Ugyan, apukám — vágott a szavába egy szép szőke leány, aki akkor az általános iskola nyolcadik osztályába járt —, hogy beszélhet így. Szépen meggyógyul és a nyáron már együtt dolgozunk ... Tudok én már markot is szedni. Balogh Pálnak lett igaza. A télre következő tavaszon kikísérték az akácfás, öreg .temetőbe. Sárika egyedül maradt az édesanyjával, aki gyenge, beteges asszony volt, úgyhogy annak idején férje se igen engedte dolgozni. DE ÉLNI KELLETT. Baloghné veteményezést vállalt a tsz-ben. Mákot, babot, uborkát, paradicsomot. Két esztendőben Sárikával együtt meg is csinálták becsületesen, de a leány látta, hogy anyjának nagyon nehezére esik a sok dolog. A harmadik tél elején így szólt hozzá: — Anyám, mint ahogy apám nem engedte, hogy halálra dolgozza magát, én sem engedem. A tsz-ben megbeszéltem, elküldenek baromfitenyésztési tanfolyamra s keresek annyit, hogy ketten is megélünk belőle. így is történt. A múlt télen Sárika elment Gödöllőre a háromhónapos tanfolyamra és áprilisban már a tsz- nél kétezer szép sárga pelyhes kiscsirke parancsnoka lett és az elsejei fizetéskor nyolc ropogós piros százassal ment haza. Anyja összecsapta a kezét, s örömmel mondta: — A vállalásokból egy summában sohasem kaptunk ennyit. DERŰS, NYUGALMAS élet költözött a kis tanyai hazba. Csak az nem tetszett Baloghnénak, hogy a leánya túlságosan komoly. Nem jár se moziba, se bálba. Tucatjával hozza haza a szakkönyveket meg a regényeket és szabad idejében mindig csak olvas és olvas. Egy havas téli délután Sárika éppen egy 'vaskos könyv olvasásába fogott bele midőn édesanyja befejezte a vasalást s így szólt: — Kislányom te mindig csak olvasol... Nem mégy sehová ... Hogy mégy férjhez? Sárika felnézett a könyvből, kitekintett az ablakon. Künn szép csendesen esett a hó. — Majd értem jön egy „királyfi”, csilingelő szánon, — mondta nevetve. MASNAP VASÁRNAP volt. Nagy hó esett. Alig láttak ki a tanyából. Délfelé egyszer csak mérges kutyaugatás hallatszott az udvarrólf majd pároscsengésű szánkó állt meg a tanya előtt, és egy pirosarcú fiatal „hóember” kászálódott le róla. — Szerencsés jónapot — köszöntött be a konyhába. — Neked is Pista — fogadta kedvesen Sárika, aki jól ismerte a legényt. A nagymajorban, a csikónevelés brigadérosa volt, mellesleg az szállította mindig a baromfitápot és egyéb ele- séget a csirkeólakhoz. — Ugye kíváncsi vagy, hogy miért jöttem? — fűzte a szót Pista. — Érted. Gyere el kicsit szánkózni ... A legszebb csikókat fogtam be ... Szétnézünk a városban ... Ebédidőre haza is hozlak,.. A leány nem sokat gondolkozott. Nekiöltözött a szánkóútnak, amire nem nagyon volt szükség, mert Pista belesodorintotta egy nagy subába, úgyhogy csak a szőke feje látszott ki belőle. ■ Azután hangos csengety- tyűszóval elsiklott a szán. Sárika édesanyja hosszan utána nézett. KÉT ÓRA felé megjöttek. Baloghné forralt borral várta őket. Pistát ebédre is marasztalta, de az elhárította: — Nem lehet. Kimelegedtek és megfáznak a csikók. — És már búcsúzott is. Sárikát az édesanyja soha sem látta még ilyen jó kedvűnek. — Anyukám, ugye megmondtam ... Megjött a „királyfi”, csilingelő szánon... Kovács Pista a jövő vasárnap ellátogat hozzánk az édesanyjával... és megkéri a kezem. (kopa)
