Pest Megyei Hírlap, 1966. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-29 / 24. szám

19«. JANTTÄR 29„ SZOMBAT Míf HECTKI ^Miriap Utak, útügyiek a nagy havazás után E TOPOG A TOPÁNKA. Halkan koppan a padlón rugalmas léptű fiatal lányok járása. Próbál a ceglédi művelődési ház tánccsoportja. Csupa általános iskolás, de a felnőtt együtteseik komoly­ságával ismétli szorgalmasan az újabb s újabb gyakorlatot, amelynek eredménye a fel­lépés, a sikert ígérő pódium Gábor felv.' Az a bizonyos motor Azt hiszem, ha ezentúl bárhol szóba kerül az a fo­galom, hogy: tartalék, én mindig a csepeli példára gondolok majd. Csepelre, mégpedig a motorkerékpár- gyárra, ahol is így adták fel a leckét: egy óráért egy motor! Vagyis, ha va­laki a gyártási időből lefa­rag egy órányit, kap érte egy vadonatúj Pannóniát, vagy ha úgy tetszik, a mo­tor árát, a tizenhatezer fo­rintot viheti haza. Szó se róla, nehéz ügy, mert nem könnyű dolog az elosztott és precízen kiszámított idő­bűi másodperceket vagy perceket lenyesni, hogy vé­gül is egyben legyen az óra. De, hogy mégis lehet, arra bizonyíték: az első Pannó­nia árát már nemcsak ha­zavitték, el is költötték. A tartalékok ebben az esetben percekben nyerik el megfogható alakjukat. Mert eléggé elvontan és ál­talánosságban szokás ná­lunk a gazdálkodás, a ter­melés kiaknázatlan, de elő­bányászható kincseit emle­getni, A köztudatba bevonult a tartalékok olyasforma ér­telmezésének kizárólagos­sága, amely a hulladékok felhasználásában kereste a termelés e fontos forrásait, s talán abban, hogy a mun­kás kezdjen tíz-tizenöt perccel előbb, készítse ki szerszámait. Tartaléknak mondtuk, ha sikerült nö­velni az időt egy-egy gép karbantartásai között, s a tartalék fogalomkörébe ke­rült az egész vagy tized­százalékkal csökkentett se­lejt. A csepeli példa azonban arra figyelmeztet, hogy a tartalékok legértékesebbi- kc a fejekben, a gondolko­dásban, a figyelemben van. Miből gyűlt össze a motort érő első óra is? Okosabban csoportosították a megmun­kálás sorrendjét, kisebb újításokkal módosították az eszközöket: itt három perc, ott öt, így gyarapodott a megtakarítás a hatvanadik percig. A tanulság, amit most, s ebből az esetből le­vonhatunk, világos: a tar­talékok feltárásának ér­telme csaknem azonos az ésszerű munka értelmével és tartalmával. Mi az ésszerű munka? Az, amelyben a munkát végző gondolkodik, s tevé­kenységét értelmesen meg­szervezi. Mert miért kell — például — a legkézenfek­vőbb sorrendtől eltérő be­osztásban munkálni az al­katrészeket, miért kell vá­rakozni szerszámra, rajzra, anyagra, amikor a józan ész azt diktálja, hogy aki esztergál, annak minden hozzávalója egyben legyen, ha a géphez áll? És éppen az ésszerű munka értelmi körében mozogva válik vi­lágossá, hogyha a terme­lés valódi, nagy tartaléká­ról beszélünk, ha ezt kutat­juk, a keresést a munka szervezettségének vizsgála­tával kell kezdeni. Nem vi­tás: ma és holnap ebben rejlenek legnagyobb lehe­tőségeink. Nem becsüljük le az anyagtakarékosságot és más, régebben ismert módszerek sem veszthetik értelmüket, de a nagy le­hetőség, az igazi ígéret mégsem ez, hanem a mun­kaszervezés. Amíg — népszerű szóval — külterjesen gazdálkod­hattunk — s ez iparra, me­zőgazdaságra egyaránt ér­vényes —, gondjainkat új munkaerők ezreinek és tíz­ezreinek felvételével oldot­tuk meg, vagy enyhítettük. Ma már ez a lehetőség megszűnt, az addig „tarta- lék”-nak vélt forrás ki­apadt. A figyelmet tehát más, valódibb lehetőségek felé kellett fordítanunk, így került mindjobban az érdeklődés középpontjába a szervezés. Azért is, mert a kényszerűség figyelmezte­tett rá, s azért is, mert gaz­dálkodásunk elérte a fejlő­désnek azt a fokát, ame­lyen már menthetetlenül a szervezettség magasabb szintjét feltételezi a to­vábbképzés egyetlen elfo­gadható lehetőségeként. Mert a tartalék nem el­vont fogalom. Megtakarí­tott perc, okosabb munka­rend, feszesebb és logiku- sabb szervezettség, megelő­zött idő-, munka- és esz­közpazarlás, végül és össze­sen mindaz, amivel s ami­nek révén körültekintőb­ben lehet gazdálkodni, töb­bet és főleg jobbat lehet adni a népgazdaságnak, a fogyasztónak. A feltáratlan tartalék: elhanyagolt lehe­tőség, az országtól elvont érték. Ha felkutatják, be­sorolják a hasznos javak közé, ha szolgálhat rendel­tetése szerint: haszna a kö­zösségnek. Ez áll egyenle­tünk innenső oldalán, a másikon pedig az, hogy a közösség javára végzett ésszerűbb tevékenységet különös megbecsültnek kell elismernie. Ilyen elis­merés a csepeli motor, s ilyen lehet a forint, egy fénykép a tablón, lehet bármi — csak legyen. Mert ml más a helyesen hasz­nált ösztönzés, mint maga is egv fontos, értékes — tartalék? Lantos László Ismét megnyílt a pedagógus könyvesbolt Ismét várja a vásárlóközön­séget a pedagógus könyves­bolt. Átépítve, modernizálva nyitották meg a Múzeum kör­út 5. szám alatt. A korábbitól eltérően a boltban ezután nem árusítanak általános és középiskolai tankönyveket — ezeket az V. kerület Október 6. utca 8. szám alatti köny­vesboltban szerezhetik be a diákok. Egyetemi tankönyvek, jegyzetek továbbra is szere­pelnek a pedagógus könyves­bolt választéklistáján. A nyitó készletben egyébként a tanu­láshoz, illetőleg a tanításhoz szükséges szakirodalmon kí­vül sok száz könyvet sora­koztattak fél az ismeretter­jesztő irodalomból. Osztrák-magyar tanácskozás az utasforgalomról A héten Kremsben tanács­koztak a magyar és az osztrák közlekedésügyi minisztérium képviselői a két ország közöt­ti turistaforgalom szélesítésé» ról, mindenekelőtt az autóbusz közlekedés további kiépítésé­ről. Az osztrák sajtó jelentése szerint 1965-ben összesen 240 000 magyar turista járt Ausztriában. Nehéz eldönteni, csárdást, vagy polkát jár-e előttünk a hosszú sor kocsi az E5-ös út kezdetén, amely tudvalevőleg nemcsak Szegedre visz, de Belgrádba, Szófiába és Isztam­bulon át, még azon túl is, egy­szóval nemzetközi forgalom bonyolódik le rajta. Mégsem tisztogatták le róla jól a ha­vat, engedték az úttestre fagy­ni a kővé dermedt hórögöket, és ezzel inkább szánkó, sem­mint a sűrűn járó autók kere­kei alá tették alkalmasabbá. Még lépésben is veszedelme­sen csúszkálunk, kocsink há­tulja jobbra-balra lendül, amióta a soroksári HÉV-so- rompón áthaladva elhagytuk a vasöntöde előtti kékautóbusz- végállomást. Hopp. de mi ez? Itt a Pest megye határát jelző tábla, és most hirtelen járhatóvá, kitű­nővé válik az út Tiszta a tes­te, ha kedvünk lenne, akár maximális sebességgel is nyu­godtan haladhatnánk rajta. Négy kilométeres síkos, fővá­rosi veszélyzóna után vidá­man robogunk Dabas felé még 45 kilométert. Itt vidéken! A főútvonalba torkolló mel­lékutak is tiszták a hótól. Pes­ti utcákhoz szokott szemünk káprázik. Keressük csak meg a varázslót Ml A SZAKASZTECHNIKUS DOLGA? Neve Pethő Lajos, hivatalos címe a dabasi szakasz techni­kusi körzet vezetője, valaha úgy hívták, útbiztos. Ezt mondja: — Központi rendelkezés a novemberl5-től március 15-ig tartó állandó éjjel-nappali ügyelet a havazás és a síkos­ság miatt Pontosan betartjuk a ren­delkezést, ennyi az egész. Hát igei, szerte a megyé­ben mindenütt betartják, ezért járhatók, de amennyire sze­mélyes tapasztalatunk terjed — nem hallgathatjuk el — er­refelé mintha még járhatób­bak lennének. — Kitűnő a gárdám, negy­vennyolc csupa kipróbált, lel­kiismeretes ember. Sofőrök, traktorvezetők, állami útőrök, kisgépkezelők. Meg négy fes­tőmunkás, az ő gondjuk, hogy az útjelzőtáblák állandóan jó karban legyenek. Körzete a 37-es kilométer­kőtől a megye határáig ter­jed, de jobbra-balra az összes leágazások, összekötő és be­kötő állami közutak, összesen 191 és háromnegyed kilomé­ter úthálózat tartozik hozzá. — Most azonban még 170 kilométerrel több, egészen a főváros határáig, végig az egész dabasi járás, amióta ócsai kollégám, Ma­gyar Pál betegszabadságra ment. (Nagyon felkészültünk még az ősszel mind a ketten, minden gép kijavítva, bárme­lyik pillanatban indulásra ké­szen várta a telet A NAGY ERŐPRÓBA Nehéz az útügyiek munkája egész évben. Tavasztól őszig figyelik, áztatja-e belvíz az utat, hol merre okoz kátyút az esőzés. Folytonosan javítgat­nak. A szakasztechnikus szüntelenül ellenőriz. Nagy erőpróbájuk azon­ban a tél, különösen, ha olyan sok a hó, mint az idén. A technikus havas, fagyos időben reggel 4-től este 9-ig ügyeleti szolgálatot tart. Min­dennap két ügyeleti teherautó őrjáratot végez az esti és a kora reggeli órákban, figyeli, hol válik síkossá az út, hogy azonnal homokkal, salakkal terítse be a csúszós felületet. Nappal azután salakot, homo­kot hord az útmenti depóniák- ba, hogy mindig legyen kéz­nél elegendő, amikor csak kell. Szervezett figyelőszolgá­lat mindenfelé. Ha hótorlasz vagy a nappali olvadás után éjszaka jég képződik valahol, azonnal megy a jelentés telefonon, avagy futár útján és hala­déktalanul indul a segítség. Ilyenkor a szakasztechnilkus is elindul, személyesen vizs­gálja meg a helyzetet, helyet­te az adminisztrátor veszi át az ügyeletet. HÁROM NEMZEDÉK Pislogva ül most velünk szemben, az álmatlanság meg­látszik a szemén, keveset aludt az utóbbi hetekben | Szél és hideg pirosra csípte I az arcát. Talán azért mégsem j tűnik fáradtnak, pedig már nem fiatal ember, 35 éve vezeti a dabasi körzetet. — Azelőtt meg pár évig a szomszédos lajosmizseit ve­zette — szól közbe a fia és kópésan felnevet: — Ott ült lesben, hogy elfoglalja, ha nyugdíjba megy a dabasi út- mester, annak a helyét. — Az elődöm, édesapám volt, szintén Lajosnak hív­ták, ahogy engem és ezt a fiamat. Ez a Lajos az útügyi technikumot végezte, de ed­dig a járási tanács mező- gazdasági osztályán dolgo­zott. Február elsejétől a szom­szédos monori szakasz­technikusi körzet vezető- ( je lesz, — most az apa nevet: — ott ül lesben, hogy elfoglalhassa a helyemet, ha majd nyug­díjba megyek, — Apa kétszeres sztahano­vista, jelvényes kiváló dol­gozó, tagja a járási tanács­nak ... — Nem ez az érdekes, ha­nem a munkánk az úton. Ha havazik, elindul a hóeke, le­tisztítja. Eláll a hóesés, megy a teherautó, sóval kevert ho­mokot szór, ettől a hó, ami még az úton maradt, kásás lesz. Azt azután játszi köny- nyedséggel félresöpri a hó­eke, tiszta marad az út, szinte porzik még télen is. Ez a jó út titka. Sötét este jó sebességgel Já­runk az E5-ÖS úton visszafe­le. Jelzőtábla: Budapest. Ettől fogva a vasöntödéig négy kilométeren át zötyö- günk kőkemény, csúszós hó­rögökön. A fővárosi útügyiek, meg a vidékiek, az államiak kétségkívül nincsenek mun­kaversenyben. S*. E. Campingjáratok Benzinkutak 1 • • Uzemanyagkombinát Már most, az esztendő ele­jén bizonyos, hogy 15 üzem­anyagtöltő állomást építenek s adnak át rendeltetéséinek. A lista elég hosszú s egyúttal Munkát keresünk — segíts Pitagorasz! — Készül-e még logarléc Monoron? — Itt, nálunk? Hogyne ké­szülne. Tavaly két és félmillió­ért. — S az idén? — Lelhetne több is. Ugyan, csak az első három hónapra valót isimerjük. Többre nincs rendelésünk, de abból is lát­szik, hogy munka után kell nézni. — Mi hát az első negyed programja? — Természetesen a logarlé­cek; kicsik is, nagyok is. Az­tán hozzókezdtünk a rajagép- vonalzókhoz. De abból sem kér többet az Irodagép Válla­lat. Igaz, hogy itt van segítsé­gül a lapos lépték. — Lapos lépték? — Nem ismeri? — őszintén szólva... — Tulajdonképpen egy vo­nalzó forma, amelynek egyik oldala magasabb, a másik ala­csonyabb. A rézsútosra mara­tott léc egy számlapo® cellu­loid felületet kap. Építők, gé­pvészeik használhatják tervezés­nél. — De hogyan? — Ha a természetben látott ötméteres falat akarnak kicsi­nyíteni 1:500 arányban, akkor az öt méternek megfelelő ki­csinyítést megtalálják a mér­cén s számolás nélkül azonnal hozzáállíthatják a körzőt s rá- vihetik a rajzlapra. — Ez sem ad elég tenniva­lót? — Én azt hiszem, hogy Pi- tagorasznak kell segíteni. — Hogy idézzük meg? — Ha őt magát nem is^ de a róla elnevezett logarlécet... Van vagy két éve annak, hogy ezt a találmányt, vagy újítást ideihozták. De gyártásáról a mai napig sincs szó, pedig kül­földiek is érdeklődnek utána. — Mit tud az újdonság? — Formára hasonló a ha­gyományos logarléchez, de be­osztása más, mint elődjéé. Több műveletet végezhetnek rajta, például Pitagorasz té­teleit másodpercek alatt kiszá­míthatják ... Ezt mondja el a monori lo­garlécüzem vezetője és helyet­tese. S bár hagyományos jó humorukat nem veszítették el, azért érzik rajtuk, hogy nem hívei a bizonytalanságnak. De Pitagorasz segíthet Az ő hang­— Bár Pitagoraszt tartanám a kezemben. ját csak meghallják időben az erre illetékesek. jelzi, hogy a fontosabb főút­vonalak, idegen forgalmi cent­rumok mentén iétesítik az új forrásokat. Bennünket ter­mészetesen az érdekel min­denekelőtt, hogy a Pest me­gyei tájakon mivel gyarapvodik ez a szolgálat. Az ÁFOR-há- lózati osztályvezetőjétől tud­juk meg: — A legnagyobb létesít­mény kétséget kizáróan az autópálya mellett, Budaörs­nél épülő kombinát lesz. Mi ott 12 kútoszloppal várjuk a járműveket. Mindkét oldalon oda-vissza menet megállhat­nak s benzint, keveréket ve­hetnek fel. Ez a mi témánk. A többi már idegenforgalmi autóklubbi, illetve autóipari tröszti akció eredménye. Ke­zelőépület, tartózkodó helyi­ség, idegenforgalmi kirendelt­ség és szerviz is megkezdi mű­ködését. Mindez azonban csak rovó évben. Ezzé! szemben a forgalmasabb carrmingtáborok özemanyagellátósát a koráb­binál jobban biztosítjuk. Tankautóval összekancsolt két kútoszlop látja el a mozgó- szolgálatot ahol szükség van rá. ott keverék'"'zemanvagot szagába tó törpe benzinkuta­kat (is fel ál1 ttunk. A nemzet­közi cempine kongresszus Vieegrádra érkező vendöge*- «em okoz maid o-.pd.-t a több száz több ezer 4ármú megtöltése. — Sárgarépát exportálnak a nagykőrösi MÉK-telepről az NDK-ba és Svédországba. A hagymaszállítást az elmúlt héten fejezték be, ötven va­gonnal küldtek a két Német­országnak. T. Gy.

Next

/
Thumbnails
Contents