Pest Megyei Hírlap, 1966. január (10. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-29 / 24. szám
MECIEI K/t»vlap 1966. JANUÄR 29., SZOMBAT Folytatta tanácskozását az országgyűlés (Folytatás az 1. oUUUrót) t>erkezési költségvetést nyújtott be, amelynek minden egyes dollárjából 57 cent közvetlenül vagy közvetve katonai jellegű és ezen belül minden dollárból 9 centet kizárólag a szennyes vietnami rablóloaland pénzelésére fordítanak. Ez azt jelenti, hogy az amerikai költségvetési kiadásoknak több, mint. a fele háborús, fegyverkezési célokat szolgál. A nemzetközi burzsoázia a világ más térségeiben is a legfondorlatasabb eszközökkel igyekszik gátat vetni a haladásnak. Különös aggodalommal figyeljük az indonéz eseményeket. Az őszinte aggodalomra az ad alapot, hogy a történelem számtalan esetben igazolta: a kommunistaüldözés mindig a reakció malmára hajtotta a vízért. Az imperialisták e próbálkozásai — ha dermesztik is a nemzetközi élet légkörét — nem tudják feltartóztatni a nemzetközi munkásosztály és a nemzeti felszabadító mozgalomnak. a béke, a haladás erőinek előretörését. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsá gának első titkára, Bognár József professzor, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke, Timár Mátyás pénzügyminiszter és László Andor, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, a tanácskozás szünetében Továbbiakban .Gáspár Sándor hangsúlyozta: A Magyar Népköztársaság kormányának egész külpolitikai tevékenysége az elmúlt időszakban híven tükrözte dolgozó népünk, munkásosztályunk békeakaratát, mély proletárintemacionalizmusát. A magyar nép erejéhez és lehetőségeihez mérten erkölcsileg, anyagilag is támogatta, és továbbra is támogatni fogja, a szabadságukért, függetlenségükért küzdő népeket. Minden tőlünk telhető segítséget megadunk a hazájáért küzdő hős vietnami népnek. A szocialista tervgazdálkodás — fejlődésünk alaptörvénye Hazánk belső helyzetét elemezve, többek között kiemelte: 1965-tel arszágépítő munkánk fontos szakasza zárult le. A mezőgazdaaságban is a szocialista termelési viszonyok váltak uralkodóvá, leraktuk hazánkban a szocializmus alapjait. Tovább szilárdítottuk a munkáshatalmat. Közben megkezdtük az iparfejlesztés időszerű feladatainak végrehajtását: meglevő ipari létesítményeink korszerűsítését. Most már olyan jellegű gazdasági növekedésre kell áttérnünk, amely főleg a technika és technológia fejlesztésével, a munka és a termelés jobb megszervezésével, a munka termelékenységének emelkedésével valósul meg. A tervgazdálkodás minden szocialista ország fejlődésének közös törvényszerűsége, a szocialista társadalmi rendszer sajátja, amely az emberek érdekében a céltudatosságot, a tudományos megalapozottságot, az előrelátást állítja szembe a kapitalista gazdálkodási rendszer anarchiájával, az embert kiszipolyozó konkurrencia- harcával. Nem állítjuk, hogy a fejlődésnek ez az útja problémamentes. Mi is keressük a hazai, sajátos viszonyainknak, erőforrásainknak legjobban megfelelő utakat és módszereket a szocialista gazdaság további fejlesztésére. A felszabadulás óta megtett utunk, de különösen az utóbbi csaknem egy évtized gazdasági eredményei szemléltetően bizonyítják hogy gazdaságunk fejlesztésében — összes gondjainkkal együtt helyes úton jártunk és járunk. Természetes, az ellenségnek semmi sem drága, és minden eszköz jó arra, hogy megkísérelje rendszerünket lejáratni. A nyugati „sajtószabadság” nagyobb dicsőségére a legutóbbi napokban is olyan híreket kürtit világgá az amerikai AP ' írügynökség, hogy az ár- és ■rintézkedések kapcsán Csepelen a dolgozók kivonultak az utcára, táblákkal és jelszavakkal tüntettek. A „kitűnően informált” hírforrás még azt is hozzátette, hogy a tüntetőket a rendőrség oszlatta szét és 160 csepeli munkást letartóztattak. Ebben a parlamenti teremben Itt ülnek a csepeli dolgozók választott képviselői is. Talán meghívhatnánk az AP tudósítóját és néhány nyugati szerkesztőt Csepelre, a munkások közé, hogy ott próbálják elsütni ezt a szenzációjukat — bár kétlem, hogy lenne hozzá bátorságuk. Továibb iák ban arról beszélt Gáspár Sándor, hogy hosszú előkészítő munka, a szakemberek százainak véleménye alapján a közeljövőben a párt Központi Bizottsága elé kerül nek a gazdaságirányítás re-' form jóval összefüggő feladatok. Azok az intézkedések — amelyeket a pénzügyminiszter elvtárs előadói beszédében ismertetett, már a gazdaságirányítás reformjának irányában hatnak. A törvény szigorával a spekuláció ellen Ismeretes, hogy február 1-től felemeljük a hús- és tejtermékek árát, ugyanakkor leszállítjuk a zsír, a szalonna és néhány széles körben keresett textilnemű árát. Ezeket az intézkedéseket következetesen végre kell hajtani. De a párt és a kormány nevében nyomatékosan felhívom az illetékes szervek figyelmét, hogy szigorúan tartassák be az árakat, s ha kell, a törvény eredével is lépjenek fel a lakosságot megkárosító, burkolt áremelések vagy spekulációs törekvések ellen. A bér- és társadalombiztosítási intézkedésekkel kapcsolatban a gazdasági-, párt- és szakszervezeti vezetők figyelmét a gondos és körültekintő végrehajtásra hívjuk fel. A gazdasági, párt- és szakszervezeti vezetők kérjék ki mindenütt a munkások, a műszaki dolgozók, a gazdasági szakemberek véleményét, javaslatait és hasznosítsák azokat munkájukban. Mint ismeretes, foglalkozunk gazdaságirányítási rendszerünk reformjával — folytatta Gáspár Sándor. — Ez elvileg és gyakorlatilag is szükségessé teszi szocialista elosztási rendszerünk tökéletesítését, a munka szerinti elosztás elvének fokozottabb ' rvényesítését. A végzett munkának, a dolgozók igazságérzeíé- nek jobban megfe’ elő bérezési rendszert kell kialakítani, amiben kellőképpen érvényesül a szaktudás, a szorgalom elismerése. Közéletünk további demokratizálásának feladatai Tisztelt Országgyűlés! A megoldásra váró nagy kérdések közül egész közéletünk további demokratizálásának feladatairól kívánok kissé részletesebben szólni. A társadalmi élej demokratizmusa napjainkban azt jelenti, hogy még többet kell előzetesen tanácskozni a munkásokkal, a dolgozókkal a szocialista építés gondjainak, problémáinak, feladatainak megoldásáról — az egész népet érintő és a helyi intézkedések kidolgozásával kapcsolatban egyaránt Más szóval: még inkább közüggyé kell tenni építőmunkánk összes gondjait Különösen fontos napjainkban az üzemi demokrácia szélesítése. Az e téren előttünk álló tennivalók közül külön kell hangsúlyoznunk a szak- szervezeteknek, mint a munkásosztály tömegszervezeteinek szerepét és tevékenységét. Tovább kell növelni a szak- szervezetek társadalmi súlyát. Gáspár Sándor hangsúlyozta: az eddiginél sokkal jobban kell törekednünk a termelés jó feltételeinek biztosítására. Fegyelmezett, tervszerű, tisztességes munkát A vezetőnek magával és mindenkivel szemben fokozatosabb követelményt kell felállítania. Fegyelmezett, tervszerű, tisztességes munkát kell megkövetelnie mindenkitől. Ez a követelmény egybevág a dolgozók túlnyomó többségének véleményével. A munkások elemi igénye, hogy az üzemben rend és fegyelem legyen. Ennek kielégítésében minden gazdasági és mozgalmi vezető támaszkodhat az üzemi munkásközvéleményre. Régi, ismert tétel, hogy nem az a jó vezető, aki mindent elnéz, hanem aki rendet, fegyelmet tart a maga területén. Közvéleményünket foglalkoztatja, hogy sok esetben nyilvánvaló hanyagság, gondatlanság, felületesség, a köztulajdon megkárosítása, pazarlása következmény nélkül marad. Ez joggal váltja ki a munkások nemtetszését és — enyhén szólva — nem valami erkölcsnemesítő tényező. Az ilyen jelenségek nem kü- szöbölhetők ki valamiféle központi intézkedéssel, vagy puszta elhatározással. Mint minden feladat megoldásához, ehhez is társadalmi összefogásra van szükség: nagyobb felelősségvállalásra és fokozott közéleti aktivitásra. Kedves elvtársak! Amikor minden becsületes magyar dolgozó részt vállal és ki-ki a maga helyén dolgozik hazánk boldogabb jövőjének formálásán, akadnak olyanok, akik visszaélnék a szocialista demokrácia-adta lehetőséggel, félreértik türelmünket, emberségünket és a dolgozó tömegek között megbújva, sokszor azok nevében, rendszerünkkel szemben ellenségesen nyilatkoznak, mert azt hiszik, hogy eljött az ő idejük, A szocialista törvényesség rendszerünk erejét bizonyítja Az elmúlt hetekben néhány államellenes izgatót belügyi szerveink őrizetbe vettek. Egyesek ezért túlzott keménységgél vádolnak bennünket. Ugyanakkor „a másik oldalon” pedig egyesek azt mondják: liberálisak, puhák vagyunk. Minden félreértés elkerülése végett, újra hangsúlyozzuk: pártunk politikai irányvonala egy jottányit sem változott és nem Is fog változni. Szigorúan őrködünk a szocialista törvényesség betartásán, de ez nem a gyengeség jele, hanem a rendszerünk szilárdságát, erejét bizonyítja. Akik a nép hatalmára kezet emelnek, lázítanak és bomlasztanak, azok ellen a szocialista állam törvényeinek teljes szigorával fellépünk. Tisztelt országgyűlés! Most újra nagy feladatok előtt állunk, amelyek megvalósítása nemzeti felemelkedésünk egyedüli útja. Csakis ebben a nagy munkában, építésben kovácsolódhat még szorosabbra népünk szocialista nemzeti egysége. A szocialista nemzeti egység továbbfejlesztése feltételezi, hogy erősítjük a munkásosztály vezető szerepét egész társadalmi életünkben. Feladataink megoldásához továbbra is szükség van munkásosztályunk minden nehézségen úrrá levő, szorgalmas munkájára és szövetségesének, a szocializmus útjára tért parasztságnak a támogatására. Továbbra is számítunk értelmiségünk alkotó munkájára, szaktudására arra, hogy a magyar értelmiség — egyre jobban összeforrva a munkásokkal és a többi dolgozókkal — tevékenyen munkálkodik szocialista nemzeti céljaink megvalósításán. Itt szeretnék szólni, arról, hogy bár a mi hazánkban az állampolgárok azonos jogokat élveznek — vagyis nálunk jogegyenlőség van — de nem vagyunk egyformák. Miért szólok erről? Kardcsörtetés a Pentagonban (Folytatás az 1. oldalról) neteltetését A szenátorok kérték az elnököt, hogy a vietnami háborúval kapcsolatos lényeges döntések előtt hallgassa meg a törvényhozók véleményét. Értesülések szerint a levél támogatóinak száma jóval- nagyobb tizenötnél. Nem szerepel például az aláírók között Mansfield és Fulbright szenátor, akik már korábban kifejtették véleményüket, továbbá a republikánusok közül, Aiken, aki ugyancsak a vietnami háború kiterjesztése ellen, a békés megoldás megkeresése mellett foglalt állást. Clark, Young és McCarthy demokrata szenátorok felszólaltak a szenátusban is, hogy támogatást szerezzenek elképzeléseiknek. McCarthy beszédében hangoztatta, hogy a korábbi bombatámadások a VDK ellen sem katonai, sem pedig politikai téren nem vezettek eredményre. Követelte, hogy a vietnami háború kérdését a nyilvánosság előtt, az amerikai közvélemény egészének bevonásával tárgyalják meg, s csak azután hozzanak döntést. Stennis szenátor, a szenátus katonai készenléti albizottságának elnöke egyenesen odáig ment, hogy 600 ezer katonát helyezett kilátásba a háború céljaira. Az AP washingtoni jelentése szerint Johnson elnök csütörtökön megbeszélést tartott Dean Rusk külügyminiszterrel, McNamara hadügyminiszterrel, Robom tengernaggyal, a CIA hírszerző ügynökség igazgatójával és Wheeler tábornokkal, a vezérkari főnökök egyesített tanácsának elnökével. A tanácskozást előre nem jelentették be és az egyike volt azoknak a sorozatos megbeszéléseknek, amelyeket az elnök napok óta folytat a vietnami kérdésben. Washingtoni politikai körökben változatlanul tartják magukat azok a hírek, hogy Johnson elnök hamarosan elrendeli a VDK elleni bombatámadások folytatását. John Stennis demokratapárti szenátor, a szenátus hadügyi bizottságának tagja csütörtökön követelte a VDK elleni korlátlan légitámadásokat „még abban az esetben is. ha ez kínai beavatkozást vonna maga után”. Szovjet küldöttség utazott a finn pártkongresszusra Moszkva: i Az SZKP küldöttsége Viktor Grisin vezetésével pénteken elutazott Helsinkibe, a Finn Kommunista Párt 13. kongresszusára. Munkásnagygyűlés a Mechanikai Művekben (Folytatás az 1. oldalról) 10 ezer órát dolgozó szívó- sabb, tartósabb változata. Nagy érdeklődéssel hallgatták az új bérintézkedésekről szóló bejelentéseket. Megközelíti a félmillió forintot az az összeg, amelyet az alacsonyabb bérezésűek a legjobb szakmunkások és művezetők kapnak a kormány rendelkezése értelmében. A jövőben a premizálás attól függ, milyen mértékben segíti a kitűzött jöl meghatározható célt. Egyúttal azt is megállapították, hogy jelentéktelen összegeket nem fizetnek ki prémiumként, így a legkisebb tétel 500 forint lesz Az igazgatói beszámoló felhívta a figyelmet arra is, hogy a jövőben nagyobb eltérések lesznek az azonos szakmában, munkakörben dolgozók fizetése között: a jobban dolgozók magasabb elismerésben részesülnek anyagilag is. A Mechanikai Művek 1966- ban megközelíti az évi 1 milliárdos termelési értéket. Munkájuk jóval több lesz, de viszonylag kevesebb termékkel, nagyobb tételekkel a munkásgárda és a műszaki együttes összefogásával már előre biztosíthatják az év végi sikert. T. Gy. Mert aki a társadalomnak többet ad, annak nagyobb az emberi értéke és azt többre is kell becsülnünk. Tisztelt országgyűlés! Kedves elvtársak! Az 1966. évi költségvetés nem egy a sok közül, hanem harmadik ötéves tervünk első évének költségvetése. Nagy felelősség hárul mindany- nyiunkrá, a terv és a költség- vetés előirányzatainak teljesítéséért, mert jó vagy rossz munkánk egész további fejlődésünket befolyásolja. A beterjesztett költségvetést a Magyar Szocialista Munkáspárt és a magam nevében elfogadom. Baskay Tóth Bertalan felszólalása A következő felszólaló, Baskay Tóth Bertalan Pest megyei képviselő bevezetőben utalt az 1962. évi költségvetés parlamenti vitájában elmondott felszólalására, amelyben a hazai takarmánybázis fejlesztését sürgette. A képviselő ezután arról beszélt, hogy a növekvő élelmiszerfogyasztás, s főleg a biológiailag értékesebb állati termékek iránti növekvő kereslet szükségessé teszi a takarmánytermelés. s ezen belül a legelőgazdálkodás gyorsabb ütemű fejlesztését. A vonatkozó határozatok és tervek szerint 1970-ig mintegy 600 000 hold rét- és legelőterületet kell megjavítani. Javasolta, hogy a legszigorúbb takarékosság szem előtt tar- j tásával, de a feladatok ellá-1 tásához feltétlenül szükséges létszámmal hozzanak létre a Földművelésügyi Minisztériumban országos legelőgazdálkodási felügyelőséget. A képviselő befejezésül hangsúlyozta: az idei költségvetés a tavalyinál 10 százalékkal többet, összesen 100 millió forintot irányoz elő az üzemi legelőjavításra. A növekvő anyagi-műszaki eszközök hatékony felhasználása azonban még szükségesebbé teszi a megfelelő szervezet mielőbbi létrehozását. A költségvetést elfogadta és az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. Czéh József felszólalása Czéh József, Pest megyei képviselő szóvá tette, hogy a második ötéves terv időszakában az előirányzott 127 000 hold helyett csak 105 000 holdon telepítettek gyümölcsöst, s felrótta az illetékeseknek, hogy nem gondoskodtak elegendő mennyiségű és megfelelő minőségű szaporítóanyagról Hozzátette, hogy a szőlő- telepítések mértéke viszont 1500 holddal haladja meg a tervezettet, a falvak nép>e tehát teljesítette feladatát. A továbbiakban sürgette a hazainál olcsóbb és korszerűbb külföldi támberendezések alkalmazását, a kiskertek és szórvány-gyümölcsösök növényvé- dőrzerekkel és kisgépekkel való ellátását. Az országgyűlés prénteki tanácskozását az elnöklő Pólyák János zárta be. Az 1966. évi állami költtségvetés vitáját szombaton délelőtt 10 óra5 kezdettel folytatják.
