Pest Megyei Hírlap, 1966. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-28 / 23. szám

2 “T/i iHop I 1966. JANUÁR 2«., PÉNTEK Megkezdte munkáját az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) tok önállóságát, azt, hogy a döntés jpga és a felelősség ott érvényesüljön, ahol az a legindokoltabb. A mezőgazdaságról elmon­dotta, hogy bár az átszerve­zés alatt és után is emelkedett a termelés, javult a munka szervezettsége, mégis túlzott­nak bizonyult a termelés eme­lésének tervezett üteme. Szükséges: a gazdaságirányítás reformja Az említett okok következ­tében a nemzeti jövedelem az ötéves terv utolsó évében a tervezett 36 százalékkal szem­ben csak 25—26 százalékkal volt magasabb az 1960. évinél. Szükségessé vált, a tapasz­talatok alapján, gazdaság- irányítási rendszerünk szélesebbkörű elemzése és átfogó reformjának kidől- ' gozása, az iparosítás magasabb foká­nak és a szocialista mezőgaz­daság követelményeinek meg­felelően. Ezt tűzte napirend­re'a Központi Bizottság 1965- ben. E reform mellett jelentős tényező gazdasági fejlődésünk meggyorsításában a távlati tervek elkészítése, az optimá­lis fejlesztési arányok kimun­kálása, a harmadik ötéves terv kidolgozása. Fő cél: a gazdaságosság Tímár Mátyás ezután az 1966. évi költségvetésről be­szélt. Elmondotta, hogy az 1966. évi népgazdasági terv fő célja a termelés és a gazdaságosság növelése mellett, a népgazdaság egyensúlyának szilárdítá­sa. Ennek érdekében a terv az iparban mérsékelt, 4—6 száza­lékos termelésfejlesztést tar­talmaz, s előtérbe helyezi o minőség javítását, a műszaki fejlesztést, az export fokozá­sát, a jobb készletgazdálko­dást. A tervezett költségszint- csökkentés átlag 0,5—0.6 szá­zalék. Az állami építőipar fel­adata 2,5 százalékkal nő. A közlekedés áruszállítási telje­sítménye 5 százalékkal bővül. A mezőgazdasági termelés 1965. évi várható eredményei­hez mért növekedése 5—5,5 százalék, ami az elmúlt évek átlagos fejlődési üteménél ma­gasabb ugyan, de az 1965. évi alacsony zöldség- és gyümölcs­termés miatt reálisnak tekint­hető. A mezőgazdasági felvá­sárlási árak emelése csak rész­ben szolgál a közvetlen sze­mélyi jövedelem növelésére, s minden bizonnyal ösztönzőleg hat a termelésre. Az ipari és mezőgazdasági termelés alakulásával össz­hangban a külkereskedelmi forgalom 6—8 százalékkal ha­ladja meg az előző évit. A költségvetés bevételeinek mintegy 80 százalékát az álla­mi vállalatok befizetései nyújtják, amelyek 76 milliárd forintot tesznek ki. Számolunk azzal, hogy a munkaszervezé­si intézkedéseket, amelyeket vállalataink 1965 folyamán megkezdték, tovább fejlesztik. Meg kell akadályozni az ad­minisztratív létszám növeke­dését. Nagyobb figyelmet kell fordítani az anyaggazdálko­dásra, az anyagfelhasználásra. Ne halmozódjanak fel in­dokolatlanul készletek, és biztosítsák a szükségletre történő termelést. A költségvetés bevételi ol­dalán a kisipari és földműves­szövetkezetek adóbefizetése több mint 3 milliárd forint. Ennek zöme a kisipari szövet­kezeteket terheli. Termelésük 1966-ban 8,5 százalékkal ha­ladja meg az előző évit. Ösztönzőbb jövedelemelosztást A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek befizetési elő­irányzata — összesen 1625 mil- lió forint — az előző évihez képest némi emelkedést mu­tat. A kenyérgabona felvásár­lási áremeléséből származó be­vétel egy részét adókedvez­mény formájában kapják meg a szövetkezetek. Gondoskodni (kell a költségvetést megillető adóbefizetések és a hitelvissza­fizetések pontos teljesítéséről. A termelőszövetkezeteiknél úgy kell tovább fejleszteni az ösztönző jövedelemelosztási formákat, hogy azok szorosan kapcsolódjanak a végzett mun­kához és ne okozzanak üzemen belüli aránytalanságokat. Meg kell akadályozni min­den olyan juttatást, amely mögött nem áll tényleges teljesítmény. A lakosság befizetései össze­sen 6291 millió forintot tesz­nek ki, ami a költségvetés összbevételeinek 6,6 százaléka. Ez évben adórendszerünkön néhány változtatást eszköz- lünk, amelyek előreláthatólag mintegy 150 millió forintos többletbevételt eredményez­nek. Ezek az intézkedések el­sősorban a magas jövedelmű kisiparosokat, kiskereskedőket és a szabad foglalkozásúakat érintik. A népgazdaság beruházásai­nak összvolumene 1966-ban 45.1 milliárd forint, mintegy 5—7 százalékkal több az előző évinél. Ennék több mint felét — elsősorban a nagyobb léte­sítményeket — az állami költ­ségvetés finanszírozza. A termelőszövetkezeti beru­házások megvalósításához hosszú- és középlejáratú hite­lek formájában 4472 millió fo­rintot irányoz elő a költségve­tés. Termelőszövetkezeteink 1966-ban a felvásárlási áreme­lés nyújtotta bevételi többle­tek felhasználásával amortizá­ciós alapot létesítenek. Az alap — egyelőre — gépek és gépi berendezések pótlására és fejlesztésére használható fel. Növekszik a korábbi évek­ben megvalósított beruházá­sokkal, ültetvénytelepítések­kel kapcsolatos járulékos léte­sítményekre fordított összeg, így az előző éveknél nagyobb mértékben létesülnek csoma­golok, tárolószínek, tejházak, takarmányelőkészítők. A bér­es árintézkedésekről Tímár Mátyás elmondotta, hogy a költségvetési szervek kiadásai összesen 39,4 milliárd forintot tesznek ki. Ezen belül elsősorban a nyugdíjak növe­kednek. Ebben az évben 1 186 000 állami és szövetke­zeti nyugdíjas ellátásáról gon­doskodik államunk. A nyugdíjkiadások teljes összege 7350 millió forint. Míg a nyugdíjjárulékból eredő bevétel — az újonnan beveze­tett progresszióval együtt — 5460 millió forint. A hiányt az államháztartás biztosítja. Ugyancsak a költségvetés fe­dezi a tsz-nyugdíjalap 330 millió forintos hiányát is. A társadalombiztosítási kiadá­sokra fordított teljes összeg az előző évinél 2 milliárd forint­tal lesé magasabb. A szónok elmondotta, hogy egészségügyi ellátásra 5680 millió forintot, a kulturális kiadásokra 9920 millió forin­tot fordítunk. A védelmi, va­lamint rend- és jogbiztonsági kiadások az előző évhez ké- F 't változatlan szinten van- hasonlóképpen az igazga- kiadások is. A tanácsok költségvetése az előző évvel gzemben 360 mil­lió forinttal emelkedik. Ez év­től kezdve a tanácsok bevételi forrá­sait növeli a földadó, va­lamint az illetékbefizeté­sek jelentős része is. A községfejlesztési alapot il­letően január 1-én életbe lé­pett a kormány rendelete az állami hozzájárulási rendszer módosításáról. Ennek alapján elsősorban a városok helyzete javul. Az állami hozzájárulás 130 millió forinttal nő. Tímár Mátyás kiemelte, hogy a fogyasztási alap a terv szerint 2,5—3 százalékkal nő. A reálbéreknél az emelkedés 1,5 százalék, ahogy ez a meg­jelent rendeletekből és nyilat­kozatokból már ismeretes. A fogyasztói ár-, a bér- és társadalombiztosítási intézke­dések a költségvetés egyenle­gét nem érintik. A felvásár­lási árak emelése bizonyos többletterhet ró az államház­tartásra, amelynek fedezetét előirányoztuk. A hús és állati termékek, a tüzelőanyagok árainak emelése, a helyi köz­lekedési tarifák emelése, a progresszív nyugdíjjárulék és egyes magas jövedelmű kate­góriák adójának növelése a költségvetés bevételeit növel­ni fogja, illetőleg kiadásait (a dotációkat) csökkenti. Ezzel szemben a béremelések, a csa­ládi pótlék, nyugdíj és egyéb társadalombiztosítási juttatá­sok, valamint a textil és egyéb árleszállítás a költségvetés ki­adásait növeli, illetőleg bevé­teleit csökkenti. A béremelések összesen körülbelül 800 ezer dol­gozót érintenek. Az állami iparban és az egyéb ágazatokban mintegy 300 ezer munkás részesül 7—8 százalé­kos béremelésben. 100 ezer pe­dagógus 15—16 százalékos, 140 ezer belkereskedelmi dolgozó 8—9 százalékos, és több mint 50 ezer egészségügyi dolgozó havi átlagban 170—180 forin­tos fizetésemelést kap. Az ál­lami építőiparban 100 ezer főt érint a különélési és 10 ezer főt a munkahelyi pótlék fel­emelése. A művezetők bér­emelése körülbelül 40 ezer főt érint A családipótlék-rende- zés 600 ezer családot, a nyug­díjemelés 367 ezer főt érint Kétségtelen, hogy a jöve­delemnövekedés inkább az alacsony keresetű, a csökkenés pedig a magas jövedelmű csa­ládoknál mutatkozik. Bár ez a jövedelem differenciálásával szemben hat, úgy véljük, hogy o jövőt illetően a differenciá­lás helyes elvét fenn kell tar­tani és lehetőséget kell bizto­sítani a bérezési és anyagi ér­dekeltségi rendszeren keresz­tül ennek érvényesítésére. Február 1-ével életbe lép a textilárleszállításra vonatko­zó határozat is, amely azt je­lenti, hogy számos ruházati cikket — többek között olyan keresett árukat, mint egyes ágyneműek, körkötött női ha­risnyát, kártolt gyapjúszöve­tek, szintetikus és műselyem kötöttárút, néhány cipőfaj­tát és más árut, mintegy 15— 20 százalékkal olcsóbban vá­sárolhat a lakosság. Az 1966. évi népgazdasági terv és költ­ségvetés sikeres megvalósítá­sa szempontjából jelentősek a Központi Bizottság határoza­ta nyomán ez évben beveze­tésre kerülő gazdaságirányí­tási intézkedések. Terveink végrehajtásában a legnagyobb feladatok a ve­zetőkre hárulnak mind az államapparátus . intézményei­nél, mind a vállalatoknál. Rajtuk áll, hogy kihasznál­ják azokat a hatalmas lehe­tőségeket, amelyek a szocia­lista rendszerben, a tömegek munkájában rejlenek. * A felszólalások Dr. Tímár Mátyás pénzügy- miniszter beszéde után dr. Pesta László, a terv- és költ­ségvetési bizottság előadója javasolta, hogy az országgyű­lés — az előterjesztett módo­sításokkal — a költségvetést általánosságban és részletei­ben fogadja él. Az országgyűlés ezután el­határozta, hogy a Magyar Népköztársaság 1966. évi ál­lami költségvetéséről előter­jesztett törvényjavaslatot ál­talánosságban és részleteiben együtt tárgyalja meg. Ezután dr. Stark Janka, Pest megyei képviselő, az óvodai helyek megfelelő ki­használásáért emelt szót. El­mondta, hogy az újonnan épülő lakótelepeken majd­nem minden esetben gon­dolnak kellő befogadóképes­ségű óvodák létesítésére, a régebbi lakótelepeken vi­szont korántsem megnyug­tató a helyzet. Jóllehet, szá­mos helységben, a községfej­lesztési alapból jelentős há­nyadot fordítanak új óvodák berendezésére, illetőleg a ré­gebbiek bővítésére — ez az igyekezet nem mindenütt hoz­za meg a kellő eredményt, VIETNAM A FIGYELEM KÖZPONTJÁBAN: Élénkülő hard tevékenység Felderítő repülések — Taylor cinikus mosolya — A népek nem akarnak háborút Dél-Vietnamban felélénkül­tek a harcok. Saigontól 440 kilométerrel északkeletre, Qui Nhon körzetében, amerikai, dél-koreai és dél-vietnami csa­patok nagyarányú „tisztogató” műveletekbe kezdtek a ten­gerpart mentén vezető első számú fő közlekedési út fel­szabadítására. Nagyobb harcok vannak Saigontól nyugatra és dél­nyugatra, a kambodzsai határ közelében is. Az AP jelentése szerint a par­tizánok fokozták nyomásukat a Da Nang és Chu Lai között a tengerparton kialakított amerikai hídfőre és nagyobb veszteségeket okoztak az ame­rikai tengerészgyalogosoknak. A dél-vietnami légierők egyik tisztje Kambodzsába repült és ott politikai me­nedékjogot kért, Nguyen Duc Hien hadnagy kétüléses felderítő repülőgépé­vel Pleikuból szállt fel. A hadnagy egyike volt a légi­erők azon tisztjeinek, akik el­leneztek Ky miniszterelnök rendszerét A vietnami tájékoztató Iro­da közlése szerint amerikai repülőgépek január 25-én be­repültek a VDK légterébe és ott felderítő repüléseket vé­geztek több tartomány fe­lett A Reuter washingtoni tudó­sítója szerint ottani politikai körökben változatlanul az a meggyőződés, hogy igen rövid időn belül várható a VDK el­leni bombatámadások felújí­tása. Bár a Fehér Ház szóvi­vője szerdán este közölte, hogy még nem történt döntés e kérdésben, Johnson rövidesen nem csupán a bombázások foly­tatást rendeli el, hanem utasítást ad a dél-vietna­mi szárazföldi háború fo­kozására is. * Maxwell Taylor tábornok, volt saigoni amerikai nagy­követ szerdán kijelentette, hogy jóllehet helyes volt az észak-vietnami elleni bomba­támadások szüneteltetése, most mar a „légitámadások felfüg­gesztésének okai fogyó­ban vannak”. Arra a kérdésre, hogy az el­nöknek javasoltadé a bombá­zások folytatását, Taylor — arcán, mosollyal — így vá­laszolt: „Ha javasoltam, ak­kor sem mondanám meg Önöknek.” ★ A DNFF megalakulásának 5. évfordulója alkalmából a szabadságharcosok szabadon bocsátották a dél-vietnami bábhadsereg 15 foglyulejtett tisztjét, köztük egy zászlóalj­parancsnokot. Mint a TASZSZ jelenti, a a Szomáli Köztársaság java­solta, hogy afroázsiai orszá­gok képviselőiből állítsanak fel egy külön bizottságot, amelynek feladata lenne elősegíteni a békét Vietnam­ban. A nyugatnémet közvéle­ményt egyre inkább nyugta­lanítja az a lehetőség, hogy Washington nyomására előbb- utóbb nyugatnémet csapatokat is küldenek majd Dél- Vietnamba­A Spiegel azt jelentette, hogy Schröder külügyminiszter a1 minisztertanácsban nyugat­német csapatoknak Vietnam­ba való küldése mellett fog­lalt állást. ★ Az Európa-tanáes tanácsko­zó közgyűlése szerdán kézfel­emeléssel határozatot hozott, amelyben állást foglal amel­lett, hogy az Egyesült Államok ne bombázza a Vietnami De­mokratikus Köztársasá­got. A határozat szerint a bombá­zások szüneteltetése alkal­mas arra, hogy kedvezőbb légkört teremtsen a genfi ér­tekezlet felújításához vagy a tárgyalások más formájához. Stewart és Healey megkezdte tanácskozását Washington Stewart külügyminiszter és Healey hadügyminiszter csü­törtökön délelőtt az amerikai külügyminisztérium épületé­ben megkezdte egész napra tervezett tanácskozását Rusk­Irok és Irán Hivatalosan bejelentették, hogy Irak és Irán jóváhagy­ta egy vegyesbizottság felál­lítását a határiincidensek ren­dezésére. kai és McNamarával. Megfi­gyelők azt várják, hogy a meg­beszélések központjába — az eredeti tervektől eltérően — Vietnam kerül s az angol mi­niszterek megismertetik Wa­shingtont a londoni aggályok­kal. DOMINIKA: Katonák — diplomáciai szolgálatban Santo Domingo Juan Bosch volt dominikai elnök egy nyilatkozatában ki­jelentette, hogy azoknak a ka­tonai vezetőknek a magatar­tása, akik nem hajlandók el­foglalni a nekik kijelölt dip­lomáciai posztokat, egyre nö­vekvő elégedetlenséget kelte­nék az ország közvéleményé­ben, s ez az elégedetlenség beláthatatlan következmé­nyekre vezethet. • • Ötezer dolgozónak 11,4 millió béremelés (Folytatás az 1. oldalról) ben és vendéglátóiparban 6,6 millió forintot osztunk el mint­egy 2900 dolgozó, a földműves- szövetkezeti kereskedelemben és vendéglátóiF>arban pedig 4,8 milliót, körülbelül 2100 dolgozó között. Az egy főre eső évi béremelkedés tehát mindkét szektorban körülbe­lül 2300 forint. Ezen belül, egy személy havi 100—500 forint­tal kaphat magasabb bért, mint eddig. — Befejezésül: a béremelést úgy igyekszünk alkalmazni, hogy azzal elősegítsük a törzs­gárda kialakítását, s a kiszol­gálás megjavítására ösztönöz­zünk. E célok érdekében a béremelés mértékét a vállalati igazgatók mindenütt a szak- szervezeti bizottsággal egyet­értésben, a dolgozók egyéni el­bírálása alapján állapítják meg; erről az érdekelteket ja­nuár 31-ig írásban értesítik. ny. é. (Folytatás az 1. oldalról) igen kedvező az eredmény, és a számok önmagukért be­szélnek. Bizonyítják a terme­lőszövetkezeti gazdaságok fej­lődését, az árutermelés szín­vonalának évről évre gyor­sabb növekedését. * Ugyanígy a háztáji és a kisegítő gazda­ságok fontos szerepét is. A kormányhatározat, amely az egyes fontosabb felvásárlási árakat felemelte — de a háztáji termelőknek biztosított hitel is — csak fokozza a jö­vőben az árutermelést. 1966-ban öt-hat százalék­kal lesz magasabb a me­zőgazdasági felvásárlás a múlt esztendei tervnél. A kilátások kedvezőek, a ter­melőszövetkezetek a szerző­dések túlnyomó részét már valamennyi termékre megkö­tötték. Még a háztáji és ki­segítő gazdaságokban kell szorgalmazniok a felvásárló vállalatoknak és a földműves- szövetkezeteknek a sertésre, vágómarhára és a tojásra tör­ténő szerződéskötést. a. p. * 1965. felvásárlási mérlege mert a továbbiakban eseten­ként hiányzik a pénzügyi fe­dezet elegendő számú óvónő, ápolónő és kisegítő személy­zet biztosítására, egyszóval az óvodák rendeltetésszerű üze­meltetésére. Pest megyében — egyéb községek mellett — Ácsán 25, öcsán 75, Hernádon 50, Szódon 25, Vácott 50, Ceg­léden ugyancsak 25 szemé­lyes otthont építettek az óvo­dáskorú kisgyermekeknek. Az építkezéseket nagy értékű társadalmi munkával, oda­adással segítette a helyi la­kosság is. Sajnálatos lenne tehát, ha a helyek egy részét — az előbb említett problé­mák miatt — továbbra sem tudnák betölteni. A képviselő a költségvetést elfogadta és elfogadásra aján­lotta. A szünet után folytatódott a költségvetés vitája. Első­ként Nagy Józsefné könnyű­ipari miniszter többek kö­zött elmondotta: az 1966. évi tervek, a könnyűipari cikkek­ből körülbelül a múlt évi szin­ten biztosítják a belkereske­delem áruellátását. Ezenbelül néhány különösen keresett, korszerű cikkből sikerül a tavalyinál valamivel jobb ellátást biztosítani. Ezek kö­zé tartoznak a pamuttípusú szintetikus szövetek, az or­kán-esőkabátok, a szintetikus kötöttáruk, a habhátú textí­liák, kárpitozott bútorok. A délután folyamán szólás­ra emelkedett többek között Friss István budapesti kép­viselő, aki részletesen fog­lalkozott azokkal az okokkal, amelyek szükségessé teszik tervezési, egész népgazdasági irányítási rendszerünk re­formját. Végezetül azt mon­dotta: bizonyára lesznek e té­ren zökkenők és a megvalósí­tása után is lesznek hibák. A reformot tehát a megvalósí­tás során is lehet és kell to­vább csiszolni, javítani a me­netközben szerzett tapaszta­latok alapján. Felszólalt még dr. Törő Im­re akadémikus, Pest megyei képviselő, aki a művelődési és kulturális célokra előirány­zott összegek helyes fölhasz­nálását és az ezzel kapcso­latos feladatokat körvonalaz­ta. Mihályfi Ernő ugyancsak kulturális és ezen belül kép­zőművészeti életünket érintő kérdésekkel foglalkozott. Mindketten, az utánuk kö­vetkezőkkel együtt, elfogad­ták az 1966. évi költségvetés tervezetét. Ezután az elnöklő Vass Istvánná bezárta az ülést, amely ma délelőtt IP órakor folytatja a költségve­tés vitáját.

Next

/
Thumbnails
Contents