Pest Megyei Hírlap, 1966. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-23 / 19. szám

2 «terei ^tíHap 1966. JANUÁR 23., VASÁRNAP A SZOVJETUNIÓ IGAZ BARÁTUNK Befejeződött az MSZBT kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) sén a hozzászólások során fel­szólalt J. V. Sikin, a Szovjet­unió Kommunista Pártja Köz­ponti Revíziós Bizottságának tagja, a Szovjetunió Népi El­lenőrzési Bizottságának elnök- helyettese, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság delegációjá­nak vezetője. A szónok elöljáróban kö-' szöntötte a Magyar—Szovjet Baráti Társaság IV. kongresz- szusának küldötteit, és sok si­kert kívánt a kongresszus munkájához, majd méltatta a magyar nép elmúlt két évtizedes mun­káját, a két nép kölcsö­nös barátságát, hmelynek gyökerei 1919-ig nyúlnak. Nagy tetszéssel fo­gadott beszédét a szovjet— magyar barátság éltetésével fejezte be. Hosszan tartó tapssal foga­dott beszéde végén J. V. Si­kin átnyújtotta a tanácskozás elnökségének azt a vörös színű dossziéba foglalt üdvözlő le­velet, amelyet a Szovjet—Ma­gyar Baráti Társaság, vala­mint a Külföldi Baráti és Kul­turális Kapcsolatok Szovjet Társaságai Szövetségének El­nöksége küldött a Magyar— Szovjet Baráti Társaság kong­resszusához. A levelet — a kongresszus részvevői nevében — Kristóf István, az MSZBT főtitkára vette át. Tartalmát F. I. Oszkolkov, a Szovjet— Magyar Baráti Társaság fele­lős titkára, a küldöttség tagja ismertette. A levél felolvasása után J. V. Sikin, a szovjet küldöttség vezetője, a kongresszus tapsa közben átadta a Szovjet—Ma­gyar Baráti Társaság ajándé­kát, a Vlagyimir lljics Lenint ábrázoló nagy méretű olajfest­ményt. Ezután folytatódtak a hozzá­szólások, majd a vitában el­hangzottakra Kristóf István válaszolt A kongresszus a be­számolót és a választ tudomá­sul vette, majd fölmentette az eddigi elnökséget Ezután 89 tagú új országos elnökséget választottak. A vá­lasztást követő szünetben az elnökség megtartotta alakuló ülését és megválasztotta az MSZBT tisztségviselőit. A Ma­gyar—Szovjet Baráti Társaság elnöke, Mihályfi Ernő, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának tagja, a Magyar Nemzet fő- szerkesztője lett. Alelnökök: Kardos László Kossuth-díjas egyetemi tanár, Kerkai An­dorne, a székesfehérvári Villa­mossági, Televízió- és Rádió- készülékek Gyárának főmér­nöke, Ligeti Lajos, a Magyar Tudományos Akadémia alelnö- ke, Révész Géza, az MSZMP Központi Bizottságának tagja és Vadász Elemér Kossuth- díjas akadémikus. Főtitkárrá ismét Kristóf Istvánt válasz­tották. Titkár Kiss László, az MSZBT eddigi osztályvezetője lett Az új elnök, Mihályfi Ernő köszönetét mondott az elnök­ség nevében a bizalomért, és hangoztatta, hogy munkájukat a Szovjetunió iránti barátság és hűség érzelme vezérli. Igyekeznek megvalósítani a kongresszus által megszabott feladatot tovább erősíteni a magyar—szovjet barátság nagy, egész népünket átfogó ügyét. A vezérkari főnökök megegyeztek : Visszavonják a csapatokat Megkezdődött a hadifoglyok kicserélései Üj-Delhi Csaudhuri és Mohammed Musa, az indiai, illetve a pa­kisztáni hadsereg vezérkari főnökei szombat délelőtti megbeszélésükön megegyeztek az indiai és a pakisztáni csapatok visz- szavonására vonatkozó tervben. Mint ismeretes, a taskenti megegyezés értelmében a csa­patokat február 25-ig kell a tűzszüneti vonal mögé vissza­vonni. A megbeszélés részle­teit nem közölték. Az indiai hadügyminisztérium szóvivője csupán annyit jelentett be, hogy a taskenti egyezmény végrehajtásának első lépése­ként a két hadsereg egységei több száz méterre vonul­nak vissza, jelenlegi állá­saikból. Csaudhuri és Mohammed Mu­sa megegyezett, hogy február második hetében újabb meg­beszélést tartanak Pakisztán­ban. A tárgyalással egy időben Üj-Delhi repülőterére megérkezett az indiai lé­gierő hét, szeptemberben pakisztáni fogságba esett tisztje. Ezzel — ugyancsak a taskenti egyezmény alapján — meg­kezdődött a foglyok cseréje: Indiából a pakisztáni légierő három tisztje tért vissza ha­zájába. Az NDK kormányának hárompontos javaslata az európai biztonság garantálására Fogadás az MSZBT kongresszusa alkalmából Mihályfi Ernő, az MSZBT elnöke és Kristóf István, az MSZBT főtitkára szombaton este fogadást adott a Gundel Étteremben az MSZBT orszá­gos kongresszusa alkalmából. A fogadáson részt vett Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Közpon­ti Bizottság titkára, Harmati Sándor, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, Erdélyi Károly külügyminisz­ter-helyettes, valamint a társa­dalmi és kulturális élet számos ismert személyisége. Ott volt a Szovjet—Magyar Baráti Tár­saság küldöttsége J. V. Sikin- nek, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Revíziós Bizottsága tagjának, a Szovjet­unió Népi Ellenőrző Bizottsá­ga elnökhelyettesének vezeté­sével és N. R. Seleh, a szovjet nagykövetség ideiglenes ügyvi­vője. A fogadáson Mihályfi Ernő és J. V. Sikin pohárkö­szöntőt mondott. Berlin Az európai és általában a nemzetközi enyhülést szolgáló újabb fontos kezdeményezés­sel lépett a nyilvánosság elé a Német Demokratikus Köztár­saság kormánya: az európai biztonság szavatolásáról szóló hárompontos javaslatot nyúj­tott át valamennyi európai állam kormányának. A javaslatok a következő­képpen hangzanak: O A fegyverkezés korlátozá­sára vonatkozó megálla­podás révén, különösen pedig olyan módon, hogy az atom­fegyverrel nem rendelkező összes európai államok lemon­danak az atomfegyver vala­mennyi fajtájáról, ez az euró­pai enyhülést lépésről lépésre biztosítja. O A jelenlegi határok elis­merése és sérthetetlensé­gük szigorú megtartása, le­mondás a határok revíziójára irányuló mindenfajta törek­vésről. O Az összes európai álla­mok kapcsolatainak nor­malizálása, beleértve, hogy az európai államok a két német állammal is normalizálják kapcsolataikat. Az NDK kormányának e ja­vaslatait Otto Winzer külügy­miniszter szombaton a külügy­minisztériumban tartott nem­zetközi sajtóértekezleten mint­egy 200 hazai és külföldi új­ságíró jelenlétében hozta nyil­vánosságra. Lapzártakor érkezett Washingtoni jelentés sze­rint az egyik demokratapárti szenátor kijelentette: a bi­zottsági ülések alapján arra lehet következtetni, hogy az Egyesült Államok ez év őszé­ig négyszázezer főre tudja emelni Dél-Vietnamban har­coló csapatainak létszámát. A Vietnami Demokratikus Köztársaság külügyminiszté­riumának szóvivője január 21-i nyilatkozatában tiltako­zott az amerikai katonai erők létszámának növelése ellen. Egy bonni jelentés arról számol be, hogy az NSZK ak­tívabb részt kíván vállalni az amerikaiak vietnami há­borújából. A DPA úgy érte­sült, hogy a bonni belügymi­niszter hamarosan tárgyalá­sokat kezd nyugatnémet szak­emberekkel Dél-Vietnamban felállítandó stratégiai létesít­mények építéséről. Újabb föld alatti atomrobbantás Washington A nevadai kísérleti terepen pénteken kis hatóerejű szer­kezettel föld alatti atomrob- bantást hajtottak végre — kö­zölte az Amerikai Atomerő Bi­zottság. Ez volt idén a har­madik bejelentett amerikai föld alatti atomkísérlet. Gromiko és Siina a szovjet-japán kapcsolatokról Közös közleményt írtak alá Vaspályán Ceglédtől—Vácig (Folytatás az 1. oldalról) segít. Erős kezére szükség van a váltók körüli hóeltakarítás­nál. Megérezni a hirtelen telet, Megcsappant a forgalom. De dicséretükre legyen mondva, hogy a legnagyobb hóban is vitték-hozták, rakodták az árut. S az is tiszteletre méltó, hogy a hatvan váltó közül egy percre sem fagyott le egy sem. — S a DCM-mel mennyi bajuk van? — A DCM, az már leállt... Kifelé menet a három Jel­képessé vált, egymás melletti kéményt figyelem: „kint a vá­ros végén, nem füstöl a ké­mény?” — Szó sincs róla. Három kö­zül az egyik kemencénk azon­ban munkátlan. Ez az igazság. A Dunai Cement és Mészmű igazgatója nem sokat szól a témáról, de annyi világos, hogy irgalmatlanul nehéz helyzetbe hozta őket az előzetes és mosta­ni sok csapadék, az igen hideg tél. Odafönn a Naszály metsző szélű jeges oldalában nehe­zen lehet tűrni a hideget. Az elmúlt hajnalokban 20 fok felé Több mint 8 milliárd forint mezőgazdasági beruházásokra (Folytatás az 1. oldalról) közeinek a pótlására 1,8 mil­liárd forintot fordítanak. Biztató, hogy a beruházások előkészítése is magasabb fo­kú, mint az előző esztendők­ben volt. A termelőszövetkezetek építkezéseihez szükséges tervdokumentáció 85 szá­zaléka már 1965 végén elkészült. 1966-ban egyébként az állat- tenyésztés fejlesztése mellett nagy gondot fordítanak a zöldségtermesztésre. A vetés- területet országosan mintegy 9 ezer katasztrális holddal növelik. Pest megyében — amint már beszámoltunk ró­la —, körülbelül 30 ezer hol­don kertészkednek az idén. (s. p.) Moszkva Gromiko szovjet külügymi­niszter, pénteken vacsorát adott Siina, japán külügymi­niszter és felesége tiszteletére. Beszédében Siinát és fele­ségét olyan ország képvise­lőiként üdvözölte „amellyel jószomszédi kapcsolataink alakultak ki”. Kijelentette, hogy teljesen reális lehetőségek vannak a szovjet—japán együtt­működésre olyan problé­mák megoldásánál, mint a leszerelés, a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozása és a más államok belső ügyei­be való be nem avatko­zás. Siina válaszában kijelen­tette: a pénteken aláírt japán —szovjet légiközlekedési egyezmény és hosszúlejáratú kereskedelmi szerződés „igen nagy jelentőségű abban az értelemben, hogy az orszá­gaink közötti kapcsolatok jö­vőbeli további erősödésének előhírnökei”. Befejezésül megjegyezte, hogy Japán és a Szovjetunió „politikai nézetek külön­bözősége ellenére egysé­ges a tartós béke biztosí­tására és az egész embe­riség jólétére irányuló törekvésében”. Siina japán külügyminisz­ter és kísérete szombaton dél­előtt repülőgépen Moszkvából Párizsba utazott. A japán ál­lamférfi január 16-tól tartóz­kodott hivatalos látogatáson a Szovjetunióban. A seremetyevói repülőté­ren Andrej Gromiko, Nyiko- laj Patolicsev, Jevgenyij Lo­ginov miniszterek és más hi­vatalos személyiségek búcsúz­tatták. Siina moszkvai útjával és tárgyalásaival kapcsolatban Moszkvában közös közle­ményt adtak ki. Szada az év 365 napjában termeli újra az ellentétes em­beri indulatokat. Két és fél na­pot töltöttem Szadán. Tíz em­berrel beszéltem. Szada köz­ségnek 2200 lakója van. CD ^Fi+őljut eszembe januárban be kell fizetni a szavatosság biztosítás diját/ — Takarmányt és tejet lo­pott ... — Nem loptam én, kérem. Elvittem, ami járt. Megmond­tam nekik az irodán, hogy el fogom vinni, ami jár. — Mennyivel tartozik ma­yának a tsz? — Kétezerháromszáz fo­rinttal, megmondtam, ha nem adják, elviszem természetben. — Ezt előre megmondta? — Igen. — Miért tartozik magának a tsz? — Teljesítménybérben dol­goztunk, munkaszerződés sze­rint. Kiszámíthattam. 1964. január hóra 2200 forintot kaptam, 3037 helyett. Feb­ruár hónapra pedig négy borjúleválasztásit, az 1500 fo­rint. — Mennyit „vitt” el termé­szetben? — Két liter tejet és nyolc kiló darát. — Ez nem teszi ki a 2300 forintot. — Azt mondtam, addig vi­szem, míg kiteszi. — Ez megoldás maga sze­rint? Elgondolkodik, nem vála­szol. — A lopás miatt váltották le? — Igen. — Azt mondják, hogy nemcsak amiatt, összeférhe­tetlen volt. Ceglédi Istvánba vasvillát szúrt. — Az kérem, egész más volt... Nem vagyok én ösz- saeférhetetlen. Ceglédi meg­verte a kutyámat. Hallom, hogy vonyít szegény. Kirohan­tam az istállóból és megtaszí­tottam a villával. Ittas volt a Ceglédi. Csak a bőrét sér­tettem meg neki. Mi nagyon szeretjük az állatokat, és megverte a kutyámat. Az asszony közelebb lép hozzám, méreget. — Olyan sokfélék az embe­rek ... Van ilyen, meg olyan... Az állatot szeretni kell. Van aki csak azt mondja, odado­bom a takarmányt homoko­sán, nem az enyém, hadd dö­göljön ... Meg lehet nézni... Meg lehet kérdezni... Míg a férjem volt ott, egész más ál­lapotuk volt az állatoknak. Én nem azért mondom, de az ál­latorvost is meg lehet kérdez­ni, a Görögöt. — összeférhetetlen... — morogja maga elé Oroszi Ist­ván, aztán felcsapja a fejét. — Talán azért, mert sáros ta­karmányt hoztak? Meg fejési időben be a Zetorral az is­tállóba? Csak úgy kapkodták a tehenek a fejüket. Azt min­denki tudja, fejési időben csendnek kell lenni... — Ilyen esetekben vitatko­zott? — Hát hogyne vitatkoztam volna, nálam első az állat. — Kérdezte valakitől, hogy miért kapott h.oesebb pénzt? — Az elnököt. Azt mondta, hogy odaadták a 800 forintot Töröknek, a másik fejőgulyás­nak. Kérdeztem, miért. Azt mondta, hogy egyenlő mun­kát végeztünk. Azt mondta, majd beszél Törökkel, ha az nem fizeti vissza, akkor ... Azt mondta: „Én fizessem ki? Én már fizettem a zsebemből eleget!”. — Ez mikor történt? — Február 3-án lesz egy éve. — Aznap érték tetten, hogy viszi a tejet és a takarmányt. — Nem értek engem tetten. Mondtam, hogy viszem, tud­ták. — Ki tudta? — A tanyagazda. Ügy tu­dom ő biciklizett fel az irodá­ra, hogy jelentse az elnöknek. — Kétszer vizsgálta ki a já­rási tanács az ügyet. Jártak magánál? — Nálam nem jártak. Én mentem be a tanácshoz. Elbúcsúzom. A kihalt utcán csak a szél kavargatja, söprö- geti a havat. Apró kupacokat épít, hogy aztán szétrombolja. Ügy látszik Oroszi Istvánnak igaza van. Semmiképp nem az önbíráskodásban. Abban azon­ban igen — a termelőszövet­kezet munkaszerződést kötött vele, teljesítménye alapján bérezték. Majd illetményéből minden előzetes megbeszélés nélkül levontak 800 forintot. Űj munkaszerződést nem kö­töttek vele, tehát a levonás jogtalan. Ügy látszik Oroszi­nak igaza van ... (Folytatjuk.) Nádas Péter Úgy látszik igaza van zsugorodott a hőmérő szála. Jóformán órákba telt, míg a lefagyott kőtörők, vibrátorok, benzinlámpás melegítés után, ismét megmozdulhattak. S közben a maró, jeges szél nyo­mán kicsordul az emberek könnye. S mi mást mondhat­nának erre tréfásan s egy ki­csit vigaszul is: „siratjuk a ta­vaszt”. Nem indul szerelvény egy ideig váci cementtel Jugoszlá­via felé. A nagy hidegben nem fogadják az összefagyott építőanyagot. De kínnal-keservvel szer­zik meg a legminimálisabb nyersanyagtételeket is. A hegy adná, de a jég, hó, tél fogja. A tempólassítási kény­szer kártételének mérséklésé­re hozzákezdtek az évenként esedékes nagyjavításhoz. Ha már így adódott, előbb kezde­nek hozzá, hogy kevesebb ma­radjon. S ahogy ránk köszönt a ragyogó tavasz, attól kezdve teljes gőzzel futhatnak. Az lesz csak a szép! S biz­tos, diadalmas jele a három kéményből egyszerre feltörő hófehér füst lesz. Reményked­ni enged a küszöbönálló eny­hülés ... t. gy. ! A szól süvítve csapkodja a ! havat az utcákon. Sehol sen- !ki. Végre megtalálom a há- ; zat. Tekintélyes épület, nagy ä udvar közepén. Kopogok, i Semmi válasz. A tágas ve- j randán fonott bútor. Innen (üveges ajtók nyílnak. Ismét ! kopogtatok az egyiken. Bélé- ! pék. Hatalmas konyha, tiszta­jSÓg. ; — Jó napot. Csak nem az S újságtól tetszik jönni tart ; felém egy öregasszony. § — De igen, az újságtól. \ — A férjem csak átugrott ä a szomszédba, rögtön hívom. 5 A konyhában hideg. A tűz- ! hely mellé ülök, óriási lábas- $ ban tyúk fő. í — Gyerekágyasnak viszem ! — int a fazék felé Orosziné, ^amikor visszajön. 5 Oroszi István már jön is. J Alacsony, vékony ember. Té- | lován lép a helyiségbe. Arca | zárkózott, csendes beszédű. J — Állatgondozó volt, ugye? 5 — kérdezem. $ — Fejőgulyás. $ — Mikor váltották le? \ — Majd egy éve. Február 5 hetedikén lesz egy éve.

Next

/
Thumbnails
Contents