Pest Megyei Hírlap, 1966. január (10. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-22 / 18. szám
WST me erei 'iMújap 1966. JANUÁR 22., SZOMBAT Világhírű számok Magyarországon, magyar artisták külföldön A Magyar Cirkuszvállalal idei tervei Télen alszik a cirkusz, legalábbis ott, ahol nem rendelkezik megfelelően fűtött, hatalmas épületekkel. Nálunk Magyarországon csak a fővárosban tartottak télen is előadásokat: a Városligetben, a volt Beketov cirkusz elöregedett épületében. Sajnos, az idő eljárt a magyar cirkusz- művészet fellegvára a Városligeti Nagycirkusz felett. A faépület elöregedett, a páholyok korszerűtlenek, s a manézs, ahol valamikor Jancsi bohóc énekelte aktuális verseit és a vörösparókás Gerard vidította a közönséget, már nem alkalmas világszámok befogadására. Az öreg cirkusz tavasszal bontócsákány álá kerül. Addig is, míg újjáépül, a Városligetben hatalmas 3 ezer személyes sátorban lépnek majd fel az artisták a budapesti közönség előtt. Milyen számokkal látogatnak vidékre — kérdeztük a Magyar Cirkuszvállalat igazgatóságán, Kerádi Béla művészeti vezetőtől. — Tavasztól kezdve három nagy cirkusz látogatja az ország városait és nagyobb helységeit. A több ezer személyes sátrakban a nemzetközi, a bolgár és a lengyel cirkusz produkcióiban gyönyörködhet majd a közönség. Mindhárom utazócirkusz világhírű nemzetközi számokat is bemutat, olyanokat amelyekhez hasonlókat magyar porondon még nem láttak, Mikolajezik idomított fókáit, Michailova nagyszerű medvéit, Basta elefántjait, idomított oroszlánokat és tigriseket csodálhatunk majd. Az állatszámokkal kapcsolatban érdekes megemlíteni, hogy a közönség sokszor sajnálja az idomított állatokat. Azt hiszik ugyanis, hogy azokat csak veréssel lehet rákényszeríteni a cirkuszi produkciókra. Kétségtelen, ha az állatidomító nem tudja fölényét állataival szemben A mackó és a kerékpár. Péter János idomított medvéivel. éreztetni, azok néha fellázadnak és nem engedelmeskednek. A szükséges tekintélyt szigorúsággal, de elsősorban jutalommal érik el. Az állat tudja, hogy produkciója után jutalom ennivalóban részesül és ezért engedelmeskedik. A cirkusz lassan átalakul, korszerűsödik. Modern artisták, cirkuszi bohócok, idomított háziállatok váltják egymást a manézsen, újszerű technikai számokkal. A Liu- Ta kínai zsonglőrszám, Knota és Kondraskova artista produkciói, Tabakova ferde drótkötél-produkciója és a többi külföldi artista slágerszámaival vetekszenek a legkitűnőbb magyar artisták produktumai. A magyarok általában élvonalban vannak a világ artistái között. A magyar Állami Cirkusz hónapokig szerepelt Japánban, ebben az évben pedig Bulgáriában és Lengyelországban mutatja be érdekes és lebilincselő műsorát. Budapesten április 15-én kezdik meg a cirkuszsátorban az előadásokat. — Azon leszünk — mondotta a Magyar Cirkuszvállalat művészeti vezetője —, hogy áprilistól október végéig az ország minden részébe eljuthassanak a világhírű artisták és minél több helyen szórakoztassák a közönséget. Zs. L. A hideg és a hó ellenére jó ütemben épülnek a lakások Az Építésügyi Minisztérium az év első napjaiban az előzetes számítások alapján bejelentette, hogy túlteljesítette múlt évi átadási előirányzatát. 957 lakást adtak át tavaly a terven felül. A lakásépítési tervnek ilyen jelentős túlteljesítésére még nem volt példa az Építésügyi Minisztérium Vállalatainál. A hideg és a havazás nagyon Feldolgozzák az ibrányi vár történetét Volt-e titkos kijárata az ibrányi várnak? — A Nyíregyházi Járási Üttörő Elnökség pályázati felhívására Ibrány- ban hozzáláttak az úttörők a néprajzi emlékek gyűjtéséhez. Több száz éves pénzérméket, régi jegyzőkönyveket egyéb iratokat, a vár történetére vonatkozó hagyományokat gyűjtöttek. Az úttörők elhatározták: nem hagyják abba a gyűjtést és tovább kutatnak annak felderítésére is, hogy az ibrányi várból valóban vezetett-e ki föld alatti folyosó, illetve titkos kijárat? nehezíti most az építők munkáját. A vállalatok azonban gondosan felkészültek a téli hónapokra. Mintegy 1500 munkahelyet rendeztek be télire. Ezért jelenleg is csaknem 70 ezer építőipari munkást foglalkoztatnak, s csupán ezer- hatszáz dolgozó ment — többsége kérte magát — fagyszabadságra. A lakásépítkezéseken most is 16 000 munkás dolgozik, az idén csaknem 16 500 új lakást kell átadni, de ebből — a hideg és a havazás ellenére is — 14 000 lakás már építés alatt áll. Méhcsaládokat bérelhetnek a méhész-szakszövetkezeti tagok Az Országos Méhészeti Szövetkezeti Központ ez évtől lehetővé teszi a méhész-szakszövetkezeti tagok számára, hogy olcsó díj ellenében erős, egészséges méhcsaládokat béreljenek. A bérleti díjat évenként, kedvező módon a mézértékesítési idény kezdete után, tehát lényegében utólag kell kifizetni. A bérlet öt évre szól. Lejártával a méhészeknek a bérbe vetthez hasonló erősségű családot beli visszaadniuk. A cél, mint az OMSZK-nál ezzel kapcsolatban rámutattak, az, hogy a jelenleg csak 10—12 családdal rendelkező méhészetek lényegében befektetés nélkül és gyorsan árutermelő méhészetekké fejlődjenek. Éheznek az erdei vadak A behavazott hegyek között az erdei állatok alig jutnak élelemhez. A Mátrában és a Bükkben az erdőgazdaságok gyors intézkedéseket tettek az erdei vadak ellátására. Az etetőket szénával, kukoricával, makkal és vadgesztenyével töltik fel. Csak a Nyugatbükki Állami Erdőgazdaság 1000 mázsa takarmányfélét tárolt erre a célra. A Mátrai Erdőgazdaság naponta indít őrjáratokat a nagyvadak rejtekhelyeire, s a hóban rekedt állatok számára a helyszínen szórják el a takarmányt. Különös gonddal ügyelnek a Mátrában a muflonokra, mivel ezeknél az alacsony lábú állatoknál fokozott a megfázás veszélye. KÖNYVESPOLC Siegfried Lenz: Városszerte beszélik FILMEKRŐL KEDVES, KELLEMES, SZELLEMES Lj magyar filmcigjáték: Butaságom története Aida — a fodrász. Jól szórakozik a közönség Kristóf István mulatságos elefántprodukcióján. Modern, nemes mondani- valójú, izgalmas cselekmé- nyű mű ez. Modern, mert alig több, mint két és félszáz oldalon sűríti össze egy megszállt ország népének harcát, nemes mondanivalójú, mert félreérthetetlenül a szabadságukért harcolók oldalára áll, s izgalmas cse- lekményű, mert nemcsak az emberek közötti viszonyokat bonyolítja tehetséggel, hanem az emberen öeiülií,,viszonyokat” is, azaz a gondolat- . és érzésvilágot. Nem véletlenül , használtuk az „egy megszállt ország” fogalmazást: Lenz nem nevezi meg a harcoló népet, s bár a könyv elolvasása után tudjuk, hogy a nácik megszállta Norvégiáról van szó, egyetértünk az író szándékával; általános érvénnyel szólni szabadság és zsarnokság, nép és megszállói harcáról. A partizánok megtámadják a náci tábornokot Rozalia, a felesége ismerte az egész történetet. Ott volt akkor is, amikor a nevezetes bicska Sándor zsebébe vándorolt. Sándor aznap szabadult. Délelőtt kéményt rakott. Tekintetes Zsoffy Zsigmond úrnak, az új adóügyi jegyzőnek építették éppen a házát, az Orgonásban. Délelőtt kivonult az ipartestület tekintélyes vezetősége, s bíráló szemük előtt Sándor egy óra alatt rakta fel az úriszobához tervezett kandallókéményt. Úgy járt a keze, akár egy bűvésznek. Jobb kezében a vakolókanál, a malteros láda színültig friss malterral, oldalára akasztva a serpenyő. Égy serpenyő malter, egy simítás a kanállal oda, egy vissza, bal kézzel máris nyomta bele a téglát: egy sor sima, egy sor köt, sarkon háromsoronként függőzni, egy sor sima, egy sor köt. Boldiczky Károly okleveles kőművesmester dicséretet kapott az ifjú vizsgázó ügyességéért. Az ifjú vizsgázó pedig, Kovács Sándor, ezen a napon lett kőművessegéd, a maga embere. Boldiczky úr meghívta Sándort egy korsó sörre az ipartestület sörözőjébe, hazafelé menet pedig megállította a vásár egyik sátránál. Éppen búcsú volt aznap és kipakoltak az árusok. Boldiczky úrnak fejébe szállt a sör és a dicséret. Adakozó kedvében volt: — Megállj fiam!... — fogta meg Sándor karját a késes előtt. Boldiczky úr hosszan vizsgálgatta a szemlére kitett gyilkokat, s pillantása a kétkésű kertészkésen akadt meg: — Hogy adná ezt mester uram, ha vennék? — Három pengő ötven, ha vennék! — hangzott a rövid válasz. Három pengő ötven akkor pénz volt, hiszen felnőtt napszámos napestig nyolcvan fillérért kapált. De Boldiczky úr most nem nézte a pénzt, elővette a bugyellárist. — Nesze fiam! Ez az én ajándékom, mert nem hoztál rám szégyent. Adjon hozzá az Isten kertet is, fát is. A BICSKA Föld nélkül az iparos se iparos!... Reggel meg jöhetsz dolgozni, megtartalak .., Nagy szó volt ez. a fiatal segéd ha szabadult, másnap már gondban ^ volt: hol kap munkát. Az ajándék is Boldiczky úr nagylelkűségét mutatta. Sándor még soha nem kapott ajándékot. Rózái úgy emlékszik erre, mintha tegnap történt volna. Ott állt a sátor mögött, s lesett, figyelte a szót. Ott volt ő a vizsgán is, az ő öccse hordta kézalá a maltert. Sándor és Rozália — amikor a mester úr búcsút vett — elmentek a ring- lispilre, utána meg haza, a leány szüleihez. A legény ekkor lépte át először a lányosház kapuját. Ekkor már megtehette, a maga ura lett, s másnap munkára várták. Negyven esztendeje ennek. Éppen negyven, hát illenék rá emlékezni. Ha lenne, aki emlékezne rá... A kés végig kísérte Sándort egész életében. Hordta magával vándorként az Alföldön, építkezésről építkezésre. A fronton is vele volt. Azt mondta Rózáinak: — Csak akkor hidd anyjuk hótt híremet, ha a bicskát hazaküldik. Nem hozta a bicskát a posta, s Sándor bárhol járt, az otthon, a család, a gyerekek jutottak eszébe, ha szelte a komiszkenyeret. Amikor fogságba esett, a táborban fürdés volt. Bementek egy nagy ba- rakba elől ruhástól, bátyustól, s kijöttek a másik ajtón pucéron, és szőr nélkül. Egy tábori borbély mentette meg a kést három német húskonzervért, meg egy sodorintás dohányért. S a bicska megmaradt, haza jött Sándorral együtt. A bicska és gazdája tavaly váltak meg egymástól. Úgy történt, hogy két éve meghalt Rozália. Halála után Sándor nem lelte helyét A gyerekek szétszóródtak, ki erre, ki arra, Pestre, Debrecenbe. Dolgozni már ő is Pestre járt, szálláson lakott. Az öreg meg egyedüllétében rákapott az italra. Tavaly tavaszon aztán leesett az állványról egyszer reggeli pálinkázás után. A nagyobbik fiát értesítették, ő ment el az építkezésre, majd be a kórházba. A kórházban kezébe nyomták az öreg motyóját. A munkaruhában nem volt más nála, csak egy piszkos zsebkendő, egy kopott ácsceruza, meg a bicska. A fiú, dr. Kovács Sándor vállalati jogtanácsos, alsó döbbenetében zsebbe gyűrte a zsebkendőt, a ceruzát, meg a bicskát, csak hazafelé menet, a házuk kapujában eszmélt rá, hogy mit cipel zakójában. Felemelte a kuka tetejét, s kidobálta a zsebből a mészfoltos zsebkendőt, a ceruzát, meg a fekete nyelű öreg kést. A házmester meglátta a doktor urat, s miután úgyis szokása volt a lakók szemetes vödrében kotorászni, kiszaladt, megnézte, mit dobtak el. Kivette a bicskát, kinyitotta, körmén próbálgatta az élét, majd átment vele a sarki korcsmába. A pultnál éppen egy piacról jött paraszt itta a féldecijét. A házmester mellé állt, tenyerére vette a kést és odaszólt: — Gazduram! Eladó! Egy féldeci az ára!... A gazda megnézte, kinyitotta, próbálgatta, aztán megszólalt: — Nem is ilyen ganajtúró városinak való ez, hanem parasztnak. Megvettem. Korcsmáros úr, egy féldeci kisüstit itt ennek az izének ... Ezzel aztán ki is fordult a paraszt a korcsmából. Kint az utcán rágyújtott, és pöfékelés közben elővette a bicskát. Kinyitotta mindkét kését, mustrálta, majd ítéletet mondott: — Jó e’ még, jó e’ szegedi készítés!... Emberkézbe yaló ... Tenkely Miklós szállító kocsit; a megszállók válaszul negyvennégy férfit túszként elfognak. Ha jelentkezik az ellenállók vezetője — Dániel — elengedik a túszokat — állítják —, ha nem, kivégzik őket! Súlyos konfliktus, látszatra bármennyire is egyszerűnek tűnik — számtanilag — az egy vagy negyvennégy. Lenz avatott íróként bogozza érzelmi és értelmi komplexusok szálait, meggyőzően bizonyítva, hogy nem egyszerű dologról, hanem éppen a döntő kérdésről van szó. Ha Daniel jelentkezik, az ellenállás összeomlik, nem egy személy elvesztése, hanem az erkölcsi alapállás feladása miatt. De ha nem,- akkor a túszokat kivégzik... Lehetetlenül izgalmas olvasmány: mély gondolati tartalommal. A fordítás Keresz- tury Mária munkája. (Európa Könyvkiadó) <m) • háttá ezt a szerepet; ennyire ^ j kedves naivitással, ennyire | közvetlen bájjal, ennyi ter- S mészetességgiel. Szerep és szá-1 nész tökéletes találkozása ez, $ vígjátéki műfajban is mara- \ dandó alakítás. Ehhez illő ^ Básti Lajos játéka is, mint a ^ nagy színész, a férj, a karrie- ^ rista, a bűnbánó, az őszinte és ^ a hazudozó szerepében. 5; A forgatókönyvet Gyárfás •: Miklós írta: az ennek alapjául ^ szolgáló kisregény színházi $; hetilapunkban korábban már folytatásokban megjelent. A s film — több! És ez nagy szó, § hiszen általában ennek fordí- ^ tottja szokott történni, most ^ szerencsésen formálódott még ^ egységesebbé, összefogottab- ^ bá az irodalmi anyag. A két ^ főszereplőn kívül a kisebb ^ szerepek megformálói is ran- ^ gos művészek: Kiss Manyi S házvezetőnője telitalálat, 5 Mensáros László írója, Vár- \ konyi Zoltán és Szendrő Jó- § zsef színészpárja szintén a ki- ^ dolgozott figurák közül való. § Irina Petrescu mint francia ^ színésznő — kedves. § s A jó forgatókönyvön, s a $ kiváló szereplőgárdán kívül a ^ siker jelentős tényezője Hegyi ^ Barnabás operatőri munkája. ^ Amiit a Ruttkai arcok fény- ^ képezésében nyújt, az a le-1 helletfinom megoldásoktól a $ l harsányságig, a skála összes ^ fokát magában foglalja. Kele- § ti Márton rendezése — a már ^ elmondottak bizonyítják — is- | mét rangos filmmel ajándé- § kozta meg a közönségét. ^ l (m. o.) § Kedvqs film, mert közvetlenül és kötetlenül cseveg a nézővel, no lám, ilyenek vagyunk mi, mondja nemcsak a nagy színész árnyékában élő feleség, hanem általában mi is, valamennyien. Kellemes film, mert nem a nézők rekeszizmait kívánja megmozgatni, elsősorban arcizmaikat: mosolyt szül, s nem harsány hahotát. Szellemes, mert a humort képviseli, a természetes, erőltetettség nélküli vidámságot, nem „beköpésekre”, hanem valódi poénokra alapozza a dialógusok csúcspontjait. Tehát: kedves, kellemes, szellemes; jó film. Jó magyar film, s ezt hangsúlyozni kell. Mert a tényeket — mármint hogy jó magyar filmek követik mind sűrűbben egymást az utóbbi időben — elég lassan vesszük tudomásul. Mi a Butaságom történetének története? Egy fiatal lány színésznő szeretne tapii, de először a nagy színész felesége lesz. Gyerek, tíz év házasság, árnyék: a nagy színész árnyékában él. Egymondatos szerepek a színpadon, s végre, a család író barátjának, darabjában az első főszerep. Közben pedig az édesen naív, azaz buta — de hányféle árnyalata, rétege ennek a szó tág értelmében vett naív — butaságnak — asszonyka apró kalandjai, durcásságai, a tíz évi házasság sok titka, a kedves, de sokszor öntelt férj mellett, öröm és semmibevettség váltakozása, s mindez ragyogó alakításban, Ruttkai Éva megformálásában. Csak ő játsz-
