Pest Megyei Hírlap, 1966. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-16 / 13. szám

10 1966. JANUAR 16., VASÄRNAP Így kell kezelni a gépet — mutatja a szabás-varrás tanfo­lyam vezetője, Hörömpö Józsefné, a részvevőknek HETI JOGI TANÁCSAINK: a családi pótlókról, a pótszabadságról, a doháagzási tilalomról, a katonai szolgátatmontessógrői ós a tsz-tag özrcggónek jogairól. .. Tizenkilencedik életév betöltéséig jár a csalá­di pótlék, ha a gyermek iskolai tanulmányokat folytat. P. S. pusztavacsi olvasónk a következőket írja: „három gyermekem van, a legna­gyobb technikumba jár. Eb­ben az évben fejezi be ta­nulmányait. Gyermekem múlt év szeptemberben töl­tötte be a 19. életévet. Ezt követően a családi pótlékot megvonták”. Olvasónk úgy tudja, hogy a családi pótlék a tanulmányok befejezéséig jár, ezért sérelmezi a családi pótlék megvonását Kérdezi, meddig jár a ta­nulmányokat folytató gyer­mek után a családi pótlék? A 38/1959. Korm. sz. ren­delet szerint ha a gyermek iskolai tanulmányokat foly­tat, a családi pótlék a kö­zép- vagy középfokú isko­lai tanulmányok befejezéséig, legfeljebb azonban a gyer­mek tizenkilencedik életévé­nek betöltéséig jár. Amikor tehát gyermeke a 19. életévét betöltötte, jo­gosan szüntették be a csa­ládi pótlék folyósítását. Panaszának orvoslására nincs lehetőség, az illetékes szervek a rendelkezésnek megfelelően jártak el. A munkában töltött idők összeszámítása alapján mennyi pót- szabadság illeti nieg a dolgozót? S. I. váci olvasónk írja, hogy 1942—1952-ig folyama­tos volt a munkaviszonya. Közben két évig nem dol­gozott, de 1964-ig isimét meg­szakítás nélkül dolgozott. Ezután munkaviszonya úgy szűnt meg, hogy elvesztette jogfolytonosságát. Ez év áp­rilisban letelik a két év és módja lesz a korábbi idők beszámítását kérni. Olvasónk kérdezi, mennyi pótszabad­ság illeti meg őt? Az M. T. V. 30/C. §. sze­rint, ha a dolgozó folyama­tos munkaviszonya a két évet eléri és fegyelmi bün­tetés hatálya alatt nem áll, kérelmére minden korábbi figyelembe nem vett munka- viszonyban töltött idejét be kell számítani. Egyes ese­tekben (pl. fegyelmi elbo­csátás stb.) csak háromévi folyamatos munkaviszony alapján illeti meg a dolgo­zót ez a jog. A két évnél hosszabb idő óta folyamatos munkavi­szonyban álló dolgozókat az 1945. január hó 1. napját megelőzően eltöltött idő után, három naptári évenként egy- egy munkanap, legfeljebb azonban 12 munkanap illeti meg. A pótszabadság meg­állapításánál az 1945. év előtti éveket, és az 1945. január 1. óta eltelt éveket külön-külön kell számításba üenni. Ha a munkaviszony évközben kezdődött, a fél­évi vagy azt meghaladó időt egész évként kell szá­mításba venni, a félévet el nemérő időt pedig figyel­men kívül kell hagyni. Ha olvasónk ebben az év­ben kétéves folyamatos munkaviszonnyal rendelke­zik, egynapi pótszabadság jár a betöltött két naptári év után. Ha arra is módja van, hogy 1942-től kezdve kérje a munkaviszonyban töltött időknek a beszámítását, mert munkaviszonya két évvel ez­előtt pl. nem fegyelmi elbo­csátással (stb. okból) szűnt meg, illetve akkor a koráb­bi idők beszámítására is le­hetősége van. Leveléből nem állapítható meg pontosan az egyes munkábaállások :ezdő időpontja, így arra a 1 kérdésére, hogy olvasónknak hány napi pótszabadság jár, csak akkor tudnánk vála­szolni, ha ismernénk a mun­kakönyvi bejegyzéseket. A fent közöltek azonban tá­jékoztatást adhatnak önnek. Arra a további sérelmére, hogy munkahelyén, ahol ed­dig a dohányzás engedélyez­ve volt, máról-holnapra azt megszüntették, a munkahely ismeretének hiányában csak az általános rendelkezéseket közölhetjük: A tűzveszélyes helyeken vagy azok közelségében a do­hányzás tilos. Ezeken a helye­ken a figyelmeztető táblákat a vállalat köteles kifüggesz­teni. A rendelkezés szerint amennyiben arra lehetőség van, megfelelő helyiséget vagy helyet kell a dolgozók részére dohányzás céljából kijelölni. Családfenntartó kap­hat-e halasztást a ka­tonai szolgálat letöltő-; sére. V. J. inárcsi olvasónk több i kérdést juttatott el a szer- i kesztőségbe, köztük az egyi- | két közérdekű javaslatnak tekintettük. Első kérdése, hogy a köz­ségben az egyik nagyobb lét­számú családban három ka­tonaköteles fiúgyermek van. Közülük az első még le sem szerelt, már a második is bevonult. Amikor pedig az első leszerelt, már a harma­dik fiúgyermeknek is be kel­lett vonulnia Olvasónk azt kérdezi, hogy lehet-e kér­ni, hogy a második vagy a harmadik fiú kevesebb időt töltsön le, vagy pedig kap­hatna-e halasztást, esetleg félbeszakítást valamelyik gyermek? A 3/1964. számú Korm. rendelet lehetőséget ad ar­ra, hogy egészségi okból, csa­ládfenntartói kötelezettség fennállása miatt, vagy ta­nulmány folytatása céljából, illetve egyéb fontos okból a szolgálatot elhalasszák, vagy félbeszakítsák. Ha a család- ban a fiú családfenntartó, i kaphat halasztást, vagy fél- ; beszakítást A jogszabály: felsorolja azt is, hogy kit : kell családfenntartónak te- j kinteni. Így többek között i azt, aki munkaképtelen vagy i életkoránál, illetőleg iskolai i tanulmányai miatt munkát j nem végző és eltartásra szó- j ruló hozzátartozóját egyedül j tartja el. Eltartásra szoruló- j nak kell tekinteni azt a i hozzátartozót is, akinek ke- j resete, vagv bármely forrás- > bői származó jövedelme, j községekben a havi 400 Ft-ot, J városokban a havi 500 Ft-ot I nem haladja meg. Az elha- } lasztásnak (félbeszakításnak) 5 kérelemre van helye, ame- $ lyet a lakóhely szerint ille- j tékes katonai kiegészítő pa- | rancsnokságon kell előter-! jesztenl. Másik kérdésére, amelyben § egy volt tsz-tag özvegye ér- ! dekében fordult hozzánk, azt} válaszoljuk, hogy az özvegy : forduljon a tsz közgyűlésé- ! hez, hogy esetleg nyilvánít- 5 sák őt pártoló tagnak és a s lehetőség szerint juttassanak ; részére háztájit. A földjára- j dék kérdésének ügyét' is! vigyék közgyűlés elé. A tsz! jogszabály szerint, Jja az: özvegyet nyugdíj nem illeti: meg, járadékra jogosult bi- ] zonyos feltételek mellett j (Pl. ha a tsz-tag halálakor j vagy tizenkét hónapon belül! a 65. életévét betölti.) A harmadik közérdekű ■ kérdését, illetve javaslatát: illetékes szervekhez további- ] tottuk. ; Dr. M. J. Előarió a kabátzsebben.. A budapesti Műszaki Egye­tem híradástechnikai tanszé­kének munkatársai érdekes teremhangosító berendezést készítettek a veszprémi Vegy­ipari Egyetem számára. A szabadalmaztatásra váró be­rendezés a kabát felső zsebében elférő adóvevőből áll, amely az egyetem előadó­termeiben elhelyezett hang­szórókhoz antennarendszeren, vagy vezetékes összekötteté­sen keresztül közvetíti a tábla előtt sétáló előadó szavait. A berendezés a leg­utolsó sorokban is biztosítja az előadás érthetőségét és nem gátolja az előadót mozgásában sem, mert az ultrarövidhullámú zsebadó sugárzását általá­ban az előadói asztalban elhelyezett antenna továb­bítja a hangszórókhoz. A ké­szüléket sikerrel próbálták ki az egyetem legnagyobb előadótermében. AZ ÚJ ELNÖK — Mini-traktor. A Bri­tish Motor Co., amely óriási sikert aratott a „Minicar” nevű törpeautókkal, most ugyanilyen elgondolás alap­ján „mini-traktorokat” óhajt forgalomba hozni. A „törpe traktor” súlya 884 kiló, magassága 1.10 méter, hossza 2 méter. Zeng az iroda. A népes Ku- csera família öt férfitagjának harsány szava betölti a csöpp­nyi helyiséget s hangjuk a résnyire megnyitott abla­kon át kihallatszik a januá­ri csendet lehelő, fagyos utcára is. Az öt Kucsera nem tagja az ócsai Üj Barázda Terme­lőszövetkezetnek. Alkalmi munkát vállalni jöttek, a szinte kővé fagyott alom kihordására szerződnek az elnökkel, Salák Jánossal. Majd egy órába telik, míg megszületik az egyezség, s a szerződésre kerül munkaadó és munkavállaló neve. — Nehéz emberek — só­hajt nagyot az elnök, mi­után az öt hangos ember el­távozik. — Mégis dolgoztat­nom kell velük, s nem is kevés pénzért. Kevesen va­gyunk. Mindössze hatvan- ketten, ezerkétszáz hold föld­höz. A harminchat éves elnök egy esztendeje került az Űj Barázda Termelőszövetkezet élére. Előtte a Központi Né­pi Ellenőrzési Bizottságnál dolgozott. Érti a dolgát, ez vitathatatlan. Nemcsak azért, mert a termelőszövet­kezetek ügyeivel foglalko­zott éveken át, hanem Mindegyikkel szerződést kö­töttünk az elvállalt területre A tagság csekély száma sok gondot okozott már eddig is s okoz még ebben az esztendőben is a termelőszövetkezet vezető­ségének. Ezt a problémát az egyre gyorsabb ütemű gépesí­tés sem oldja meg teljesen. Pedig csak tavaly, egy eszten­dő alatt, négy traktort és két burgonyaültető gépet vásárol­tak. A munkaerő problémát elsősorban helyi emberekkel szeretnék megoldani, de ha ez nem megy, akkor a szomszé­dos Sári községből szerződtet­nek embereket, ott ugyanis a munkalehetőség kevesebb. Az elnök bízik abban, hogy ez a probléma sem tart már sokáig. Hogy miben bízik? — Hatvannégyben mind­össze egymillió hatszázezer fo­rint volt a termelőszövetkezet árbevétele. Hatvanötben ez az összeg már négymillió két­százezer forintra rúgott. A tervek szerint az idei eszten­dőben pedig mintegy hét­nyolc milliós árbevételre szá­mítunk. Nem vitás: a nagyobb árbe­vétel magasabb jövedelmet is jelent a termelőszövetkezet ■tagjai számára. Ez már a hat­vanötös esztendőben is meg­mutatkozott. Aki becsülettel kivette a részét a munkából, az tisztességes keresetet is vitt haza. — Igen, ez így igaz — he­lyesel az elnök. És példákkal bizonyít. — Gyökér Jánosné baromfigondozó évi jövedelme tizenkilencezerhatszáz forint volt A másik baromfigondo­zónk, Fiatal Józsefné, kereken húszezer forintot keresett Sá- rosi András tehenész pedig huszonegyezret Természetesen az átlag még nem ez. Az kö­rülbelül tizenötezer forint kö­rül mozog Egy esztendővel előbb még annyi sem volt Fejlődik, erősödik az ócsai Űj Barázda Termelő^ szövetkezet Ez nem csupán az új elnök, Salák János érdeme. Az egész tagság érdeme is; Hozzáértéssel s egyre nagyobb szorgalommal végzik munká­jukat Ma még jelentősebb tartalékalappal nem rendel­keznék, de nincs mérleghiá­nyuk, s a raktárakban von már az idei esztendő minden vetőmagja. Mert tavaly két­szer kellett vásárolniok vető­magot. Egyszer a tavalyi esz­tendő szükségletét, egyszer meg az ideit Bizakodva tekintenek az új esztendő elé. S nem megala­pozatlanul. Ha sikerül ez az esztendő is, nemcsak a kere­setek növekednek újra, de olyan tartalékalapot gyűjthet­nek össze, amely esztendőkre biztonságossá teheti az ócsai gazdák életét Prukner Pál Dominó-parti, a nyugdíjasok kedvenc időtöltése a klubteremben A. vasipar svfjii séfje a falasnak Milyen segítséget nyújthat a termelőszövetkezeteknek a nagyüzemi módszerek elter­jesztéséhez és a gépek üzem- bentartásához a vasipar? Ezt a kérdést vizsgálta meg a vasasszakszervezet közgazda- sági osztálya. A vizsgálat eredményeként a vasas és a mezőgazdasági dolgozók szak- szervezetének közreműködé­sével közös munkacsoport alakult, amely sokoldalúan támogatja majd a mezőgaz­dasági nagyüzemek korsze­rűsítését. Elősegíti a gépek és alkatrészek tervszerűbb szállítását, tapasztalat- és dokumentációcseréket szervez az ipar és a mezőgazdaság között. Az idei legfontosabb feladatának tekinti, hogy az ipar javítsa a mezőgazdaság részére készülő gépeket és eszközöket. Ugyancsak gon­dot fordít a munkacsoport az alkatrészellátás javításá­ra is. Este a művelődési hájban Sokan keresik fel esténként a város lakói közül a ceglédi Kossuth Művelődési Házat. A hét közepén mi is meglátogat­tuk a kultúrotthont. Ezt láttuk: Olgi néni — Farkas Gyuiáné | tanítja a kecses mozdulatokra^ a balett-tanfolyam elsőéves kis ■) hallgatóit (Kép az 1. oldalon);} _____________________ I a zért is, mert közben diplo­mát szerzett az Agrártudo­mányi Egyetemen. Mégis bi­zalmatlanul fogadták az ócsaiak. Hogy miért? A fa­luban már szinte hagyo­mány, hogy esztendőnként váltották egymást az elnökök. Hatvankettőben több, mint félmillió, hatvanháromban közel félmillió mérleg­hiányt hagytak maguk mö­gött. Érthető, ha a bizalmat­lanság gyanúja ott élt ben­nük Salák János érkezése­kor is. — Nem lepődtem meg rajta s nem is haragudtam meg érte — mondja derű­sen az elnök. — Ez a sora minden idegenből jött, új embernek. Bizonyítanom kel­lett ... Ez a legjobb orvos­ság a bizalmatlanságra. És bizonyított Egy esztendő alatt jelentő­sen előbbre lépett, gazdasá­gilag megszilárdult a szövet­kezet. — Az volt a legnagyobb baj — gondolkodik hango­san az elnök —, hogy túl­ságosan sok mindent ter­meltek ebben a szövetkezet­ben. Hosszú éveken át. Például muhart, kölest, ci- rokot. Harminc-negyvenezer forint árbevétel volt mind­össze egy-egy fajtából. így, meghatározott profil nélkül, nem lehet eredményesen gaz­dálkodni. Sem itt, sem má­sutt Űj profil kialakítását kezdték meg az elmúlt esz­tendőben. Az egyik: a ba­romfitenyésztés. Míg hatvan­négyben mindössze ötezer darab volt a gazdaságban, ta­valy már huszonötezret ne­veltek. Az idei tervben pe­dig már nyolcvanezer ba­romfi szerepel! — Ez feltétlenül gazdasá­gos — bizonyítja az elnök. — Két okból is. A baromfi mindig kelendő áru, arány- lagosan rövid idő alatt sok pénzt hoz a házhoz, illetve a gazdaságba. A másik ok: kevés ember szükséges hozzá s ez nálunk döntő fontossá­gú kérdés. ötezer aprójó­szághoz elég egy ember! Mi pedig nagyon szüleiben vagyunk az embernek. A másik, fellendülőben levő [azdasági ág a kertészet. In- lokolja ezt a talaj adottsága sakúgy, mint a főváros kö­zelsége. — Tavaly tíz holdon ker- észkedtünk, nem is nagyüze­mi módon, mégis kifizetődő olt — adja okát az elnök. — Ízért határoztuk el, hogy :ertészetünket az idén ötven lóiddal kibővítjük. Mi látjuk 1 zöldségfélével a hat gyáli wltot, a két ócsai üzletet. Jgyanakkor saját üzletünk is an a faluban. Ez az egyet- en üzlet havi nyolcvan-fci- snevenezer forintos forgal- nat bonyolított le. A kertészkedéshez tartozik i burgonyatermelés is. Űj- mrgonyát és őszit termelnek záztíz holdon, — A kertészkedés feUendí- ése mellett szól az is — foly­atja tovább a megkezdett ;ondolateort Salák János —, logy a tagság zöme asszony.

Next

/
Thumbnails
Contents