Pest Megyei Hírlap, 1966. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-01 / 1. szám

CEGLÉD! PEST HEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA új év - új feladatok CEGLÉDI JÁRÁS CEGLÉD VÁROS X. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM 1966. JANUÁR 1., SZOMBAT 36 szakkör, 8 tanfolyam, 41 klub Népművelési gondok1966ban torságot kapjanak az ön­műveléshez? És még igen sok a „vagy”, igen sok a tartalmi fel­adat, melyek számokkal nem mutathatók ki. A GYAKORLÓ NÉPMŰVELŐNEK járásunkban a következő súlyponti feladatokkal kell megbirkóznia az új évben, ha életre akarja kelteni ter­veit, s a statisztika bűv­körét fel akarja cserélni az emberközelséggel. A művelődési intézmény vezetője egymaga — bár­milyen képzett, lelkes és rutinos legyen is — kép­telen végrehajtani az egy­re sokrétűbbé váló terveket. „Léte” attól függ, hogy a he­lyi értelmiség milyen fokon áll mellé tervének végrehaj­tásában. A jövőben NEM ÉLHET ELSZIGETELTEN művelődési otthon, könyv­tár, iskola és mozgalmi élet, meg kell találni a művelő­dés azon területeit, ahol ezek az intézmények és szervek egyforma súllyal együtt tud­ják erőiket latbavetni. Az ismeretterjesztés jelenti az előadást, a könyvet, a szakköri munkát, a szóra­kozva művelődést a klubok­ban, a tanfolyamokat, a szak­köri életet, a színházat, a tv-t egészen a népitáncokta­tásig. Nem mindegy, hogy ez az „ismeretterjesztés” mi­lyen fokon, és — főleg más szervek részéről — milyen támogatással folyik. A meséskönyvtől eljutni Hemingway-ig, az egyszer­egytől a kibernetikáig, na­gyon hosszú az út. S ezt a hosszú utat a művelődni vá­gyó emberek ma gyorsan akarják megtenni. Márky Péter AZ ELMÜLT ESZTENDŐ népgazdasági fejlődésének je­lentőségét csak növelte az a tény, hogy erre az évre esett felszabadulásunk 20. évfordu­lója is. A múlt évi tervek, cé­lok teljesítése nemcsupán egy év teljesítményét, méri, hanem — mint a második ötéves terv befejező éve — mutatja azt is, mennyiben valósítottuk meg az öt évre meghatározott cél­kitűzéseinket. Megállapíthat­juk, hogy az eltelt öt esztendő legfőbb jellemzője, hogy min­den területen — az iparban, az építőiparban, a közlekedésben, a mezőgazdaságban, a keres­kedelemben, de az egészség­ügyi, kulturális területekén is, számottevő a fejlődés. JÁRÁSUNKBAN IS a ter­melőszövetkezeti tagság szor­galmas munkája nyomán je­lentős előrehaladás történt. Ezt bizonyítja a termelésnek anyagi, műszáki megalapozása. Sokat gyarapodott a vezetés és BEKE a tagság nagyüzemi termelési tapasztalata. Termelőszövetke­zeteinkben az 1961. évi 159 millió forintot kitevő közös vagyonról 1965-ben mintegy 480 millió forintra, erőgépállo­mányunk 131 darabról 376-ra, az öntözött terület 520 kh-ról 2758 kh-ra, a szőlő és gyü­mölcstelepítés 2604 kh-vál nö­vekedett. A tagság közösből származó jövedelme 79 millió forintról mintegy 95 millió forintra emelkedett. Csupán az elmúlt évben termelőszövetkezeteink állami erőből 46 millió forintot ruháztak be. A GAZDASÁGIRÁNYÍTÁSI REFORM megvalósítása még fokozottabb ütemet ad a fejlő­désnek. A termelőszövetkezet tagságán és vezetésén múlik, hogyan élnek a lehetőségek­kel. A kötelező tervszámok, utasítások helyett agrárpoliti­kánk korábbi törekvéseit — a termelés tervszerű befolyáso­lásának módszerét — követke­zetesebben, helyesebben alkal­mazzuk. Ebből következik — többek között — az, hogy a termelőszövetkezet jövedelme, az adott közgazdasági feltéte­lek között, aszerint alakul, mennyire eredményes a közös gazdálkodás. Ki-ki tehát sze­mély szerint is érdekelt abban, hogy milyenek a termelési eredmények, mit, hogyan, mekkora ráfordítással termel­nek. TERMELŐSZÖVETKEZE­TEINKNEK olyan termelési célkitűzéseket kell maguk elé (Tóth István felvétele) tűzniük, amelyek megegyez­nek a népgazdasági érdekek­kel: olyan termékeket kell előállítaniuk, amelyekre az or­szágnak szüksége van. Fontos népgazdasági érdek az is, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek — sajátos helyi adottságaikat a lehető legjob­ban kihasználva — úgy alakít­sák a termelést, hogy a leg­gazdaságosabban, a legna­gyobb értéket állítsák elő. A tervezés mostani rendje ezt az eddigieknél hathatósabban se­gíti. AZ ÜJ ESZTENDŐ nagy feladatokat ró a társadalmi és gazdasági élet különböző terü­letein dolgozó vezetőkre és be­osztottakra egyaránt. A leg­utóbbi kormányintézkedés cél­ja, hogy jövőre kiegyensúlyo­zottabb gazdálkodást, zavarta­lanabb munkakörülményeket teremtsen. A hozott döntések átmeneti áldozatot is követel­nek. Az elmúlt években elért eredmények viszont feljogosí­tanak arra a reményre, hogy a céltudatos erőfeszítések a kö­zösségi és az egyéni anyagi és szellemi szükséglet fokozot­tabb kielégítését biztosítják mindnyájunknak. Az 1966-ban előttünk álló feladatok sikeres megoldásá­hoz járásunk valamennyi dol­gozójának sikereket és boldog új évet kívánunk — a járási párt és tanács vb nevében. Varga Ferenc, MSZMP járási titkár Dr. Bencsik Mihály, járási tanácselnök A CEGLÉDIEK KÖSZÖNTÉSE Az ezerkilencszázhatvanha- tos év első napján köszöne- tünket fejezzük ki a város la­kosságának azért a segítsé­gért, amelyet városunk gazda­sági, társadalmi, kulturális életének fejlesztése érdekében nyújtottak. A városi párt és tanácsi végrehajtó bizottság igen nagyra értékeli ipari, mező­gazdasági üzemeinknek, ter­melőszövetkezeteinknek .... és k isipari szövetkezeteinknek a népgazdasági tervek teljesíté­se érdekében kifejtett munká­ját. Az elért eredmények tük­rözik, hogy városunk lakossá­ga a gazdasági élet külön­böző területein kötelességtu- dóan helytállt. Ugyanilyen megbecsüléssel fordulunk egészségügyi és szociális intézményeink dol­gozóihoz, akik sokszor igen nehéz körülmények között végzik áldozatos munkájukat. Köszönetét mondunk a vá­ros kereskedelmi, kommuná­\ Sajátos módon a népműve­lési munkát országszerte nem a naptári évnek megfelelően, januártól decemberig, hanem szeptembertől augusztusig tervezik. Az új év kezdetén számot kell vetnünk, hogy az eltelt négy hónap alatt művelődési otthonaink és könyvtáraink hogyan álltak helyt a tervek megvalósításá­ban? A CEGLÉDI JÁRÁSBAN az 1965—66-os népművelési évadra 606 ismeretterjesztő előadást terveztünk, ezek megoszlanak 41 akadémiai és 26 vegyes előadássorozat között. (A Ceglédi Járási Ta­nács költségvetésében 21 500 forint szerepel csupán isme­retterjesztő célokra!) A mű­velődési otthonokban 36 szakkör, 8 tanfolyam, 41 klub működik. A népművelés is elsősorban a számok mö­götti tartalmat, korszerűséget, minőséget keresi. Ez a nehéz a mi munkánkban. Járásunkban jelenleg a könyvtári olvasók száma meg­haladja az 5700 főt. Ezek az emberek valóban kölcsönöz­nek könyvet, olvasnak. Azon­ban ma már nem elék a jó könyvtáros számára az a tény, hogy a lakosság 10 szá­zaléka olvas — ma már azzal kell törődnie, hogy MIT OLVAS AZ OLVASÓ, Illetve mit olvasson? Hogyan valósítja meg ezt a különben igen szép feladatot a könyvtáros, mikor kölcsönzé­sek alatt egyszerre 30—40 olvasó várja, hogy kiszol­gálja? Ha például a termelőszövet­kezeti akadémia első elő­adására összegyűlt 30 tsz­dolgozó részére — mondjuk — rosszul felkészült, vagy ha jól felkészült is, de tu­dását rendszeresen átadni nem tudó előadó tart elő- j adást? Összejön-e vajon ezj a 30—40 ember a következő $ előadásra, amire — jólle- $ hét — kitűnő előadót kér-! tek fel? Vagy: elképzelhető-e, hogy í a művelődési otthon igazga- ; tója egyszemélyben kitűnő; szervező, gazdasági szakem-; bér, színjátszó, népi táncos, > nyelvtanár, és irodalombúvár! legyen? A polihisztorság ma ! már elképzelhetetlen. Vagy: az önmaguktól is! kulturálódásra vágyó embe-! rek számára néhol korsze- ; rűen, néhol szerény ered-1 ményekkel — de megterem- j tettük a művelődési félté- > teleket. De mikor és ho- ■ gyan jutunk el azokhoz — ! akiknek még kell fogni a i kezét, hogy kedvet és bá- i » rsssssssssssssssssssssssssss^ssssrssssssrsssssssrsssssfsssrssrsxrssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssrssssssssssssss. Miért éppen január 1 ? A történelemből tizenegy nap hiányzik tett egy napot, a XVI. század! végére pedig 10 nappá nőve- i kedett. Több kísérletezés után $ XIII, Gergely pápa vette ke-; zébe a naptárügyet. tJj nap- \ tárrendeletet hozott, amit > 1582-ben emel törvényerőre. > Ennek értelmében 1582. ok-! tóber 4-e után 15-ét írtak, | tehát a történelemből 11 nap hiányzik! A jövőre nézve pedig úgy ren- : delkezett, hogy a 100-as évek i közül csak 400-zal maradék s nélkül oszthatók lesznek a | szökőévek (pl.: 1600, 2000 > stb.) míg a közbeeső 100-as j évek (pl.: 1700, 1800, 1900 stb.)! közönséges évek maradnak. A! még mindig fenmaradó kevés i differencia csak 3300-ban fog : egy teljes napot kitenni. A középkori Európában; többféle évkezdetet használ-; tak akkor: december 25., ja- ! nuár 1., március 1., március ! 25., húsvét szombatja, stb. A1 Gergely vagy gregoriánus fé-: le naptárreformot a katolikus i államok a XVI. század folya- i mán fogadták el. Hazánkban; az 1588. évi országgyűlés tette • kötelezővé a használatát! (Tehát a mai naptárunknak ! 378. születésnapját ünnepeltük \ január 1-én.) A protestáns ál-: lamok közül Anglia csak; 1753-ban, a Szovjetunió pedig ; 1918. januárjában fogadta el > ezt a naptárt. A gregoriánus naptár újabb ! módosítására ma is töreksze-! nek. A hónapok napjainak: számát akarják kiegyenlíteni: olyan formában, hogy az év: 13, egyenkét 28 napos hónap- j ból és 1 toldaléknapból álljon, j Ikvainé Sándor Ildikó S lis vállalatainak, a dolgozók­nak és a kisiparosoknak, akik szorgalmas munkájukkal hoz­zájárultak a lakosság egyre növekvő szükségleteinek ki­elégítéséhez. A város valamennyi dolgo­zójának a munkája benne van azokban az eredményekben is, amiket a városfejlesztés terén az elmúlt évben is megvalósí­tottunk. A különböző erőfor­rásokból megkezdett és folya­matban levő beruházások egész értéke meghaladja a 457 millió forintot. Az év folya­mán felépült 279 lakás, meg­építettünk 19 864 négyzetmé­ter új járdát, 8800 négyzetmé­ter új utat, elkészült a vízto­rony, tovább épül a víz- és csatornahálózat, új parkokat létesítettünk. Az 1966-os évben nagy je­lentőségű városfejlesztési be­ruházásokat valósítunk meg. Különböző erőforrásokból 430 új lakás építését kezdjük el, amelyeknek mintegy 50 száza­léka beköltözhetővé válik már az év végére. Elkezdődik a kórház, az új I középiskola építése, az út- és ; járdaépítést tovább folytat­ni juk, a vízvezeték- és csator- \ nahálózatot tovább bővítjük. \ Amikor a közös munka \ eredményét számbavesszük, \azzal a kéréssel fordulunk a \ város minden lakosához, a \ párt-, állami és társadalmi Iszervek aktíváihoz, hogy to­pábbra is segítsék, támogas­sák munkánkat. Bízva abban, $ hogy az az egészséges város- \ szeretet, amely mind jobban § elmélyül városunkban, meg- \ teremti az alkotó erők még \ jobb együttműködését. $ Évről évre nő azoknak a ^ száma, akik társadalmi mun­kával segítik városunk fej- ^ lesztését. Amikor köszönetün- \két fejezzük ki ezért az önzet- % lenül végzett értékes mun- \ káért — engedjék meg, hogy \ városunk minden lakosának J eredményekben gazdag, bol- idog új évet kívánjunk, i A városi part-vb nevében: 5 Szeleczki Mihály $ A városi tanács nevében: Szelepcsényi Imre |t------------------------------— Ú JABB DOKUMENTUMOK $ í Mihail Komm az írója és $ rendezője annak az új szovjet 5 dokumentumfilmnek, amely a $ „Mindennapos fasizmus” cím- ^ mel több, eddig még ismeret- | len dokumentumot tár föl a | fasizmus pokoli korszakából, j Végig kíséri a fasizmus szüle- j tésétől Hitler hatalomra jutá- S sáig és a második világháború ; végén bekövetkezett teljes ä megsemmisülésig az eseménye- ! két. A film a jövő évben ke- ! rül a közönség elé. Miért és mióta áll nálunk egy év 365 vagy 366 napból és miért január 1-e az évkezdő nap? A kérdés tisztázásához visz- sza kell nyúlni egészen a ró­mai időkig. A Caesar előtti naptár 10 hónapos volt, már­ciustól decemberig tartott. A hónapok napjainak száma is változott, például március 36, szeptember csak 16 napos volt. Később még két hónapot be­iktattak: január és februárt. Július Caesar megreformálta a római naptárt, a hagyomá­nyos római kalendárium az óegyiptomi napév és az ógö­rög csillagászat egyes elemei­nek egyesítésével. Római maradt a hónapok száma és neve. A hónap napjainak szá­mát a ma is meglevő 30, 31 és 28-ra változtatta. Egyipto­mi eredetű az év napjainak összesített száma (365) és a görög csillagászatból vette azt a felismerést, hogy a tény­leges év hossza 365 és V« nap. Ez a napszám vált a kö­zépkori és újkori időszámítás alapjává, és Július Caesar ne­véről „jülianus” naptárnak nevezzük. A julianus-féle év­nek egy csekély hibája volt; az, hogy 11 perc és 14 má­sodperccel hosszabb a csilla­gászati év időtartamánál. Ez körülbelül 128 év alatt ki­ll hónap után a számolást ab­bahagyják, majd a tavaszi munkát megelőző újholdkor kezdik ismét számolni az új esztendőt. Az eszkimók csak a téli nap­fordulóig számolják a hónapo­kat, majd egy bizonyos időt üresen hagyva, a téli napfor­duló utáni első újholddal kezdik ismét a számítást Az ókori görögöknél szinte minden városállamban más évszakban volt az év kezdő napja. A bizánci birodalom szep­tember 1-vel kezdte az új esztendőt. Oroszországban is ez az évkezdet volt haszná­latban Nagy Péter cár re­formjáig. Az egyiptomi év a Nílus áradásának átlagos időpont­jával, július 19-cel kezdődött. A zsidó vallási újév máig is szeptember 5. és októ­ber 5. közé eshet. Naptárukat a bibliai világteremtéstől szá­mítják és az 1966-os év ná­luk 5726/5727. évnek felel meg. Vietnamban például január 21-én köszöntik az új eszten­dőt. Nagyon érdekes a mohame­dán naptár is. Lényege, hogy a Hold járásához igazodik, így 354. illetve 355 napos. Éveiket Mohamednek Mekkába tör­tént futásától számolják, és most az 1385. évnél tartanak. Az, hogy mikor ünnepük a föld különböző népei az új évet, szorosan összefügg a naptárszámítással, melynek sok változata van, s néhány természeti népnél ma is az időjárás és a dologidő a meg­határozója. Másutt a Hold és a Nap járásával, változásá­val mérték az éveket. A mi európai naptárrendszerünkön kívül számtalan variációt is­merünk. A földművelő népek munkája szerint az év két részre oszlik: a mezőgazdasági munkák időszakára, a tava­szi szántástól a betakarításig, és a téli viszonylag munkaszü­neti időszakra. Számukra a tényleges évet csak a munka időszaka jelentette; a téli időszak napjait nem is szá­molták. Izland középkori eredetű népi naptárában csak fél- I éveket számoltak, és egy-egy i félévbe 26, illetve 27 hét tar- i tozott. | A babiloni naptár évkezde- i te i. e. első évezredben a tava- ; szí napéjegyenlőség hónapjá- I ra (március) esett, de az őszi | évkezdésnek is megvannak az ; emlékei. : Brit-Columbia indián tör- ; zsei a tavaszi napéjegyenlő- i ségtől kezdik az évet, de 10—

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents