Pest Megyei Hirlap, 1965. december (9. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-11 / 292. szám
1965. DECEMBER 11, SZOMBAT rl>»> MEcrei 3 Naponta 100 billentyúsor A Dabasi Járási Javító és Szolgáltat« Ktsz gyóni egysége pár héttel ezelőtt új megrendelőt fogadott. A bugyi Telefongyár jelentkezett: nem tudnának-e billentyűsort készíteni a telefonkészülékekhez, berendezésekhez? A ktsz elektromos részlege eddig ugyan főként motortekercseléssel, háztartási gépek javításával foglalkozott, de hajlandó volt a telefonkészítésre is. Az első napokban a munka a gyár szakembereinek irányításéval történt, de az első darabok így sem lettek kiállítási példányok. A tíztagú „telefomkülönítmény” véleménye szerint a gyári meós ma már nem találhat kifogást a „billentyűzetben”. A ktsz már naponta 100 billentyűsort tud átadni a gyárnak. Harminckét esztendeje tanul a jubiláló iskolaigazgató Szeptemberben lett volna esedékes az ünneplés, de csak decemberben kerülhetett rá sor. Hiába, az iskolaév elején sem igazgató, sem tantestület nem szakíthat rá időt, túl sok a munka. Ha késedelmesen is, de annál bensőségesebben üdvözölte aztán igazgatóját huszonöt éves pedagógusi jubileuma alkalmából az ócsai Bolyai János gimnázium. Boross András, a Dabasi Járási Tanács elnöke is ott volt az ünnepségen. Nem jött üres kézzel, a tanács elismerő levelét nyújtotta át a jubilánsnak, Péter Domonkosnak, meg a levélhez mellékelt pénzjutalmat. Elhangzottak az ilyenkor szokásos 25 nevelő közül — hárman laknak helyben A Csepel-szigeti Tököl község általános iskolájában jelenleg 25 pedagógus tanít. Közülük azonban csak hárman laknak helyben, a többi nevelő a fővárosból, illetve más községekből utazik Tökölre naponta. Éppen ezért a gyermekek nevelése kizárólag az iskolai tanítási időre szorítkozik, s az azon kívüli foglalkozás sincs megoldva. A községi tanács most egy magántulajdonban levő kertes épület megvásárlásával kíván két nevelő számára lakást biztosítani. Ehhez azonban nem rendelkezik a szükséges 180 ezer forint vételárral. Ezért a megyei tanács végrehajtó bizottsága a Pénzügyminisztériumhoz fordult a vásárláshoz szükséges pótelőirányzat biztosítása érdekében. beszédek, azután újra kezdődtek a munkás, szürke hétköznapok, s halad tovább egy vidéki gimnázium élén álló nevelő életútja a következő negyedszázados jubileum felé. Milyen lesz ez az út, ki tudja? Akármilyen sima vagy göröngyös is lészen azonban, fordulatosabb aligha lehet az eddig megtettnél. Udvarfalvától Ócsáig Vegyük csak mindjárt, mekkora kacskaringoval ért el az erdélyi Udvarfalva elemi iskolájának katedrájáról az ócsai gimnázium igazgatói székébe. Otthonukból embermilliókat szétzargató háborúnak kellett jönnie ahhoz, hogy a katonaruhába öltöztetett székely tanító Veszprémbe jusson és ott megtalálja élete párját. Esküvőjén, mindenfelé a világon bombázók motorzúgása orgonáit az égen. — Három fiam van — mondja most — és mind a három jó tanuló. De a legnagyobb — teszi hozzá tárgyilagos hűvösséggel — a harmadikos gimnazista nem tiszta kitűnő. — Növendékeink átlagos tanulmányi eredménye jó — beszél most az iskoláról. — Ez a tanulók és a tanárok egybehangolt kollektív munkájának eredménye. Uj munkásőröket avattak Ünnepélyes századgyűlésen búcsúztatták Nagykátán a járási kultúrotthon nagytermében a veteránokat, és avatták fel az új munkásőröket. Megjelent az ünnepségen Arató Jenő, a megyei munkásőrség parancsnoka, s részt vettek a találkozón a járási párt- bizottság, a járási tanács kép- viselői is. A járási munkásőrség egyesztendős munkáját Lőrinc János parancsnok értékelte. Beszélt a kiképzés tapasztalatairól, s hangsúlyozta, hogy a hétköznapi munka mellett a munkásőrök menynyi fáradságot áldoztak szabad idejükben a kiképzések sikeréért. Amellett, hogy rendszeresen részt vettek a különféle foglalkozásokon, bekapcsolódtak a járás területén a közrend védelmébe is. A munkásőrök titkos urnáik tt wicrtínnh ilnnopóltfos sottatttiyyűiés Xttffi/ktt (tilt a gazdasági munkákból is példamutatóan kiveszik a részüket. Több kiváló traktoros, állattenyésztő, szövetkezeti tag, és termelőszövetkezeti vezető van a soraikban. Külön megdicsérte a parancsnok az alegységek közül a legjobb eredményt elért Ellő rajt, a géppusikás rajt, és az első szakaszt. Ezt követően Antalfia Jenő, a járási pártbizottság első titkára, kiosztotta a kitüntetéseket, és további helytállásra hívta fel a munkásőrszázad tagjainak a figyelmét. Befejezésül ünnepélyesen felmentette a szolgálat alól a 8 veterán munkásőrt. Kedves színfoltja volt a századgyűlésnek az úttörőlányok megjelenése, akik vörös szegfűvel búcsúztak a leszerelők- től. Sor került az új munkásőrök eskütételére is. Az eskü után Szaibert János 70 éves munkásőr meghatott szavakkal adta át géppisztolyát Zombori Jánosnak, az új munkásőrök képviselőjének. *sr/rssssfsfsss*ss*f*m*sssssssssfssssmsi'. Nem valami újfajta különlegesség, mégis joggal használjuk az évszakhoz illő, aktuális nevét. Ikladon, az Ipari Müszergyárban már most sokan dolgoznak a meleget enyhítő gumilapátos, műanyagházzal védett kis ventillátorokon. W Ez itt az utolsó állomás. A műszerek pontosan jelzik, rendben van-e az elszállításra váró ventillátoregység. A válasz csaknem minden esetben: „igen!” (Foto: Gábor) — És az igazgatóé ... — Csak annyira, hogy ő is egyik tagja a kollektívának. Szerénykedik? Nem. Megint csak tárgyilagosságának adja tanúj elét, mert a következő mondatban már megállapítja: — Természetesen sok függ az irányítástól, szervezéstől. Elődöm, Porpáczy István, most a szentendrei gimnázium igazgatója, amikor közel másfél évtizede megszervezte, jól megalapozta ezt az intézetet. — Elgondolkodik. — Érdekes, öt pedagógust választott ki a járás területéről, így indult az első esztendő. Középiskolai tanárt csak egyet talált, háromnak polgári iskolai, nekem pedig csupán szakoktatói oklevelem volt. Négy oklevél — Negyedszázad ... Ebből csak huszonegy évet tanítottam, négy évig voltam ugyanis katona. A felszabadulás után is szolgáltam még a néphadseregben, csak negyvenhatban szereltem le. Akkor jutott be tanítónak a bugyi elemibe, hogy pedig bevezették mindenütt a nyolcosztályos általános iskolát, kétéves szaktanítói tanfolyamot végzett, 1949-ben fejezte be. — Ez volt a második oklevelem. Péter Domonkos az erdélyi kálvinista néptanító fia 1932-ben azzal a határozott szándékkal iratkozott be a gimnáziumba, hogy nyolc év múlva egyetemre megy, tanár lesz belőle. Csak huszonnyolc év múlva lett középiskolai tanár. — A negyedik gimnáziumban, tizennégy éves koromban beláttam, egyetemi taníttatásomat anyagilag nem bírná el az apám. Abbahagytam a gimnáziumot, elmentem a tanítóképzőbe. Már javában földrajz- és biológia szaktanító volt az állami általános iskola felső tagozatán, amikor megszerezte harmadik oklevelet. Négy éven át tanult érte este a Pedagógiai Főiskolán. Most már szaktanár lett, de ez sem volt elég. Gyerekkori álma szüntelen kísértette: középiskolai tanár akart lenni, be is iratkozott a Tudomány- egyetemre. Reggeltől késő délutánig tanított, este a pesti egyetem előadásait hallgatta, éjszaka tanult. 1960-ban kapta meg negyedik oklevelét, a földrajz és biológia középiskolai tanára. 1928-ban járt az első elemibe, pontosan harminckét év múlva végezte el az egyetemet. Harminckilenc éves volt akkor. Ma is diák az igazgató — A mi növendékeink mindenesetre fiatalabban végziK el az egyetemet. Idén tizennegyedik tanévét kezdte meg gimnáziumunk és már két éve három volt növendékünk jött vissza hozzánk tanítani. Két ócsai kislány. Nagy Eszti magyar—orosz, Vágó Ildikó biológia—kémia szakos, az újlengyeli Virág Jóska pedig fizika—kémia tanár. Feljegyzésekben böngész, adatokat keres. — A múlt iskolaév végén tizennyolcán jelentkeztek, tizenhármat vettek fel az egyetemre. A többi öt? Egynek nem sikerült a felvételi vizsgája, négy pedig helyhiány miatt maradt ki. Túl sok volt a jelentkező az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, tizenkilenc pontjuk ellenére sem vették fel őket. Ötödik éve igazgató Péter Domonkos. Tanít az esti tagozaton is. Csalódja van. Tagja a községi pártszervezet vezetőségének, a községi meg a járási tanácsnak. Alaposan elfoglalt ember. Tavaly mégis megint beiratkozott az egyetemre. Ezúttal a pedagógiai szakot végzi az esti tagozaton. Nem bírja abbahagyni a tanulást. Szokciy Endre A SZOMSZÉD RÉTJE... vidékének kőkori sírjai, a szerb kultúra centruma, Szentendre — mind csak egy-egy említenivaló megyénk gazdag szellemi térképén, s ha túl megyünk a megyehatáron, mennyi minden van ebben a „kis” országban, amivel bátran odaállhatunk a világ elé: mindez a miénk. Ha a miénk — nemcsak materiálisán, azaz múzeumok tárlóiban, szakfolyóiratok lapjain, hanem szellemiekben is, mert tudunk róluk, ismerjük, s magunkénak valljuk. Akár tíz, akár ötvenévesen is! Volt idő, amikor már- már véteknek számított a lokálpatriotizmus, ma szerencsére — természetesen az egészséges, az arányokat helyesen látó válfaja — nem az. Csakhogy sokféle, s nem is könnyen szálaira bontható társadalmi folyamatok is közrejátszanak abban, hogy kevés manapság a lokálpatrióta; ezrével települtek le emberek az elmúlt évtizedben városainkban, falvainkban, máshonnét jövők. Nekik a város — például a nógrádi falvakból Vácra költözőiteknek — még csak lakóhely, nem több annál. Mit törődik az Érdről bejáró a község római kori múltjával? Neki Érd elsősorban ugródeszka: majd csak bejut innét a fővárosba. Igen- ám, de aki nem becsüli a múltat, nem érdeklődik aziránt, ami volt, az azzal sem törődik, ami van, azaz a jelennel. És ez már döntő dolog: szeretni egy helyet, kötődni ahhoz csak akkor lehet, ha nem pusztán a lakás, a kenyérkereset köti oda az embert, hanem az i s, hogy ... Mi is? Az, hogy jó sétálni a váci Duna-parton, leülni a ceglédi Lenin-parkban, délutánonként a nagykőrösi lányok korzóját nézni, vitatkozni, hová vezessék először a vizet, hol készüljön el a csatorna, vasárnap délután a családdal együtt elsétálni, megnézni az új lakóházakat, például a tormási városrészen. Nagykörösön, meginni egy feketét a DCM lakótelepének modern presszójában, örülni az új üzletnek, meghallgatni a művelődési házban az iskolai énekkarok vetélkedőjét, azaz nemcsak élni, hanem együtt élni a szűkebb hazával, hívják városnak. községnek, mindegy. Együttélni. részt vállalni a gondokból, örömök- , bői. Párizs szép, Velence elbűvöl, London forgataga lenyűgöz, Bécsben meg kell nézni a császári rezidenciát, Drezdában a képtárat, Prágában a Hradzsint, Moszkvában a Kreml épületeit; mégis, élmény, emlék, fénykép, képeslap csak akkor ér igazán valamit, ha itthon beszélek róluk, nézegetem a képeket. Ha az ablakon kitekintve, tekintetem a megszokott, s mégsem unalmas körvonalakon pihen meg. Csak akkor kaphat reális helyet emlékeim értékrendjében valami, ha az alap a hazám: nagyobb és szűkebb értelemben egyaránt. Csak erre az alapra építhetem ismereteimet, csak akkor nem esem hasra mások múltja, jelene előtt, ha a magam, a magunk múltját, s jelenét tudom. Csak akkor, ha az érdeklődőnek nem adok tagadó választ, hanem megmondom, hol a múzeum, mert jártam benne, nem is egyszer, ha a gyereket öklömnyi kora óta új és új ismeretekkel halmozom el. ne csak azt tudja, aoja kinek drukkol, melyik csabainak, de azt is. hol él ő. mi veszi körül, ne csak azt jegvezze meg, a mozi hol van, hanem azt is... Azt is. hogy nekünk 1« van „rétfiok”, s annak színe is zöld' Mészáros Ottó t A szólás — a szomszéd rétje mindig zöldebb — ak- kor ötlött eszembe, amikor — a vigasztalanul hulló eső, s az órányi várakozás ösztönzésére — tíz év körüli fiút kérdeztem meg: merre van a múzeum? Nem tudta. Végül a harmadik megkérdezett járókelő — fiatal asszony — igazított útba, s így találtam meg Vácott a Vak Bottyán Múzeum épületét. Az állandó kiállítás — a város-őstörténetétől a DCM felépüléséig, azaz napjainkig — anyaga érdekes, tanulságos, s gondos gyűjtő- feldolgozó munkáról tanúskodik. 1845-ben országgyűlés volt itt, s 1929-ben a váci fegyházban fogva tartott kommunisták éhség- sztrájkkal — ennek során gyilkolják meg Lőwy Sándor elvtársat — tiltakoznak a fasiszta terror ellen. Mi- gazzi püspök építtette a Diadalívet — Mária Terézia látogatása tiszteletére — s 1849. április 10-én a győzelmes csata a Gombás patak hídjánál. Régi váci lapok, a váci munkásság követelései, s nyilas úszí- tások, adóívek a török időkből, s kövek, a kőkorszakban is lakott hely történetének első fejezeteként. Felesleges sorolni tovább, hiszen ezt minden váci tudja... Tudja? Ott, a tablók és tárlók előtt kezdett nyugtalanítani a gondolat, ha a kisfiú, s az ötven körüli férfi, akit a kisfiú után megkérdeztem, nem tudta, hol a múzeum, azt tudja-e, városa története honnét kelteződik, s mi minden zsúfolódik abban össze? Hogy például a valamikor nevelőintézetnek épített, s végül börtönné lett épületkolosszus hazafiak legjobbjait zárta el a világtól — például itt raboskodott Frankéi Leó is, a magyar munkásmozgalom egyik első vezéralakja — s hogyan mozdult meg Vác népe a proletárdiktatúra idején, 1919-ben, holott „papi város” volt? És nem magyarázatként, csak tényként: nem váci ügy ez, hanem általános. Mert nemcsak Vácról, váciakról mondhatjuk el ezt, hanem — megintcsak például — Nagykőrösről is, ahol a tizenhat éves diáklány (!) semmi többet nem tudott városáról, mint azt. hogy Arany János valamikor — mikor is? nem tudta — itt tanított... Mi köze mindennek a szomszéd rétjéhez? Úgy hiszem, nem erőltetett a párhuzam; Vácról, Ceglédről, csak megyénk helységeiből tízczerszámra járták külföldön, különautóbuszok indulnak rendszeresen szomszéd országokba, az útlevél-, illetve betétlap- kiadással foglalkozó megyei szervek munkája évről évre nő. Jó dolog ez, csakhogy ... összeférhet-e egészségesen a kettő? Úgy, hogy szűkebb hazánk, városunk, községünk ismerete nélkül járjuk más országok útjait, városait? Egy kicsit be is magyaráztuk magunknak, hogy mi „kis” nép vagyunk. És ezt a kicsit szellemi örökségünkre is ráhúztuk, csak éppen igaztalanul, a tényekkel ellenkezően. Ha csak megyénknél maradok, Visegrád fénye, pompája, szellemi pezsgése — ahonnét Castelli püspök, pápai követ „Visegrádról, a paradicsom földjéről” szavakkal kezdődő levelet küldött a pápának — bűvkörében tartotta Európát, akkor, amikor „irigyelt kultúrné- pek” még rablólovagosdit játszottak ... Dehát hagyjuk ezt, ne úgy becsüljük magunk, hogy másokat leszólunk. De — ne is úgy becsüljük mások kincseit, hogy a magunkét nemhogv leszóljuk, hanem — ne is tudjunk azokról... A zsám- béki templomrom, az Ipoly TÉLI VENTILLÁTOR
