Pest Megyei Hirlap, 1965. december (9. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-08 / 289. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ES CE6l£D IX. ÉVFOLYAM, 289. SZÁM 1965. DECEMBER 8, SZERDA Milyen legyen u Mákóc&i út? ■ Csatornabekötés napokon belül Kopolyák, tavak a mikebudai úton Szombat délután öt óra. Vas­tag köd. Tíz méterre se lehet látni. A gépkocsivezetők ilyen- \ kor kétszeres fohászkodással ülnek a volán mellé s aki útját sikerrel tette meg, kimerültén 1 ül a bögre forralt bor mellé. A mikebudai út nem nevezhető c j csemői határ legjobban kar- j bantartott útjának. A Rákóczi Tsz istállójáig köves, sőt por- i talanított. De, hogy mi van utána ... Kopolyák, tavak, fer­tők, balatonok követik egy­mást. Kocsinak agyáig, lónak hasig, traktornak első kerék magasságig, s a mentőautó­nak ...? Szombaton este a mentőál­lomás egy fehér gépkocsija úgy lebegett a szörnyű dág- ványban reménytelenül és két­ségbeesetten, mint aki nem tudja hová tévedt és mint aki nem tudja, hol, merre és ho­gyan van innen szabadulás. Végre is térdig érő sárban, latyakban, vízben való kínló­dás után sikerült kötélre ven­ni a szép fehér kocsit és lovak szabadították ki a feneketlen pocsolyából. S miért van ez így? A forga­lom ezen az úton rendkívül nagy. Egész nap, sőt néha éj­jel-nappal hordják a közeli tőzegtelepről a traktorok, te­hergépkocsik a kitermelt anya­got. Lehet csodálkozni, azon, hogy ilyen az út? Néha fél na­pig is elül egy-egy traktor a mélyen felázott iszapban —, de kinek fontos ez? A traktoros kárhozkodik, mert nem keres. A vállalat bosszankodik, mert lemaradás van a tervben. A tsz-kocsisok komoly teherrel nem mernek nekivágni a szörnyű útszakasz­nak, a gyalogosok, kerékpáro­sok messze bekerülnek a sző­lők közé, vagy a friss vetések­re. Valamit tenni kellene! — mondják naponta tízen, mond­ják naponta százan. De mit kellene tenni? Mert mi lesz akkor, ha be­fagynak a vizek s ha a jármű­vek naponta összetörik a vé­kony jégréteget, s ha újra fagy és újra jönnek a járművek? ... ★ A KPM Közúti Igazgatósá­gától szerényen kérdezzük: mi­korra ütemezik be ennek az útszakasznak a kiépítését? Ad­dig is az utat elsősorban hasz­náló csemői Rákóczi Tsz és a Tőzegkitermelő Vállalat vihet­ne néhány fuvar salakot a ká­tyúk betemetésére. A termelés­ből kiesett munkaidő s az el­maradt munka értéke sokszo­rosan felülmúlja a salak árát. Elhatározás és gondosság kér­dése az egész. A Rákóczi út a város bel­ső közlekedésének fő terü­lete. Érthető, hogy olva­sóink sorozatosan intéznek kérdést a szerkesztőséghez: Mi lesz már a Rákóczi út­tal? Mikor fejeződik be itt végre a csatornaépítés? A kérdéseket továbbítottuk a városi tanács építési és közlekedési osztályához. A szakosztály válaszát a kö­vetkezőkben közöljük: — Egy percig sem vitás, hogy a város jövő fejlő­dése érdekében, és ezen be­lül is, elsősorban a nagy­arányú lakásépítéshez elen­gedhetetlen a központi szennyvízcsatorna megvalósí­tása. Ezen alapigazság mel­lett azonban valóban rendkívül sok aggodal­mat, jogos bosszúságot és érthető türelmetlen­séget vált ki a csatorna­építés határidejének örö­kös elhúzódása. Most már a harmadik válla­lat építi a csatornát, de ez a vállalat sem tudta azt az ígéretét beváltani, hogy az év végéig teljes egészében befejezik a Rákóczi úti csa­tornaszakaszt. A belső rész kivitelezése éppen most in­dul. A Széchenyi út és a ta­nácsháza közötti szaka­szon a téli hónapokban lesz a legnehezebb a köz­lekedés. Alapvetően javul azonban a helyzet a vasútállomás felőli útszakaszon. A Vízügyi Építő Vállalat „készre” jelentette a Moz­dony utcai és a vasútállo­más előtti szakaszt. A mű­szaki átadás első üteme megtörtént. Az átvételnél ki­sebb javítanivalókat találtak. — Remélhetőleg napokon belül beköthe­tik most már a Rá­— Eltűnik a sötétség kóczi úti emeletes há­zakat a csatornaháló­zatba, s a Táncsics utca "sarkán le­vő és építészetileg igazán szép megjelenésű épület la­kói is megszabadulnak azok­tól a súlyos kellemetlensé­gektől, amelyek a szennyvíz feltörése miatt sorozatosan feldúlják a lakók nyugal­mát. — Most fejeződik be a Köztársaság úti lakóte­lep bekötő csatornájának építése és készülődhetnek a költözködéshez a tizenhat la­kásos kockaház kijelölt la­kói is. A csatorna elkészülte után változik-e a Rákóczi út megszokott képe? A végrehajtó bizottságban és különböző tömeszerveze- tekben sok vita folyt már arról, hogy miiyen legyen az új Rákóczi út? Az már eldöntött dolog, hogy tavasszal az Áramszolgáltató Vállalat' korszerűsíti a köz- világítást. Sok vita folyik azonban arról, hogy az út keskeny, javítani kellene a kövezeten és dönteni kell az Nagyobb méretű húsdarálót kérek! — disznóvágáshoz — mondja óhaját a vevő, o 48-as számú vasbolt pultja előtt. A kérésre azonban az eladó széttárja karját, ez­zel is hangsúlyozva, hogy — sajnos, nincs. — Mikor nézzek be? — re­ménykedik a vásárolni szán­dékozó. — Ne tessék fáradni, már egy éve nem kaptunk na­gyobb méretű darálót. Azon­ban merem ajánlani a szov­jet gyártmányú 5-ös darálót, príma, jó kése van— ’ — Hogy darálok le ilyen kis masinán húsz kiló húst? Az üzlet polcain széttekint­a fasorokból útmenti ■ elkorcsosult fák sor­sáról is. — Az az általános vélemény, hogy a Széchenyi úttól a vasútállomásig terjedő út­szakaszt feltétlenül korsze­rűsíteni kell. Ennek érde­kében — figyelembe véve, hogy a csatorna természet­szerűleg ismétlődő javítása esetén ne kelljen felbon­tani az útburkolatot — he­lyes lenne megosztani az út­testet. A csatorna fölött zöldsávot kell kialakítani. Az így elvesztett útterület pótlására viszont igénybe kell venni jobbról és bal­ról a kerékpárút egy ré­szét. Célszerű lenne a belső fasort megszüntetni a tél folyamán. Ez egyrészt lehetővé tenné a házak előtt a járda melletti fasor fejlődését és az új higanygőzlámpák nappali fénybe borítanák a jelenleg félelmetesen sötét járdát. Ez­zel viszont sok, az éjsza­kai órákban a vasútállomás­ról hazatérő utas kívánsága teljesül: végre biztonságo­sabbá válik részükre itt az éjszakai gyalogos közleke­dés. ve azonban megtalálhatók a disznóvágáshoz szükséges egyéb eszközök: zsírosbödön, konyhakések, tálak... ★ — Nagyobb méretű húsda­rálót szeretnék — kölcsön —, hangzik a bátortalan kijelen­tés a kölcsönzőboltban. — Van kérem, tessék — adhatunk hozzá fapörzsölőt, hurkatöltőt, sózóteknőt. A töl­tő és a daráló kölcsönzési díja egy napra 10, a pörzsö- lőé 12, a sózóteknőé 6 fo­rint. .. Mert a kereskedelem — ugye? — ott segít, ahol tud. S ahol nem tud: bosszanko­dik a vásárló... Cs.-né Sz. I. A GELKA egyhavi mérlege: 900 tv 300 rádió 100 mosógép NOVEMBERBEN Jó kép előfeltétele a jó antenna — Műszaki tanácsadás Két boltban a húsdaráló nyomában Mikor köszörül a köszörűs? Csúcsidőben leállnak a motorok Hűha! nagy bajban voltam tegnap. Azaz, hogy már előbb kezdődött, mert a hízó három nap óta nem eszik. Az érett jószág csak fekszik, kedvetle­nül fúj, az ízes moslékba bele sem kóstol. A szomszéd tanácsa okosan hangzik. — Lecsapni! Mert a jószág, ha nem hízik, minden­nap lead legalább egy kilót. Kár érte. No felkészültünk a disznó­ölésre, s csak akkor kaptunk TAPSIFÜLES KÖZGAZDÁSZOK — Hát nem mindegy: sertés hízik-e kukoricán vagy mi? — Ajaj, de mennyire nem! Mi „exportcikk” vagyunk és „kemény valutát” hozunk a népgazdaságnak ... — S amire még nem gon­dolt, kedves nyúlkartársam: a letöretlen kukorica csökkenti a gazdaság önköltségét. Mert ugyebár — annyival kevesebb a munkabér és ... — Nagyszerű nyúl-lángész, valódi közgazdász ön... Hát ezért nem törték le a kukori­cát!? (Szabó B. rajza) észhez, hogy egy esztendő ke­vés volt arra, hogy megfenes- sük a késeket és megköszörül- tessük a húsőrlő tárcsáit. — Annyi baj legyen — legyintettem. — Ugyan med­dig tart az, hogy a köszörűs meghúzogassa a késeket és rendbehozza a húsőrlőt. Beállítottam hét a köszörűs­höz. Nyugtalanító csend. A mester a masinának támasz­kodik. — Három kést hoztam, meg ezeket a húsőrlő alkalmatos­ságokat. De az a kérésem, hogy ha lehet — azonnal. — Nem lehet — mondja kedvetlenül Lendér János, a köszörűs. — Négy perccel el­múlt négy óra. — És maga ennyire köti magát a megszabott munka­időhöz? — Én nem, hanem a DÁV. Négy órától este fél kilencig csúcsidő. Ezalatt mehetnek ví­gan a mosógépek, lehet géppel takarítani, televíziót hallgat­ni, rádióra táncolni, sütni, főzni, fűteni villannyal, csak éppen a köszörűs nyolctizedes kis villanymotorja nem me­het. — Hát akkor csinálja meg fél kilenc után. — Ugyan már! Kinn lakom az Ugyerben és éjszakára bo­torkáljak be innen? — Akkor jöjjön be reggel korán. — Hiába jövök. Reggel fél hattól fél kilencig megint csúcsidő van. Akkor sem dol­gozhatok. — Mennyi az egész havi vil­la nyfogyasztása ? — Amikor legtöbbet fizetek, hetven forint. Még annyi sincs, mint egy szerény gépe­sített háztartásé. Dehát a ren­delet rendelet. És a végrehaj­tást szigorúan ellenőrzik. Van olyan eset, hogy egy nap két­szer is. (-« Van annak ta­lán már egy esz­tendeje is, hogy egy ajándékbolt kirakatában pa­rányi egyfülű edénykét láttam. A kirakat előtt állók nevetve ösz- szesúgtak. Az egyik cinkosan megjegyezte: — Nézd, milyen he­lyes kis bigyó! Boldog kalap- lengetéssel kö­szöntöttem az új kifejezést, amely- lyel. azóta nap mint nap találko­zom. Értelme idő­közben alaposan kiszélesedett. Édes kis bigyó lett a feketéscsésze, a likőrös pohár, a kabala cica, a karkötő, a köves gyűrű és sok egyéb, aminek a neve nem jut hirtelen az embe­rek eszébe. BIGYÓ A „bigyó” és társai, ezek a nem is mindig íz­léses kifejezések, tiszavirág-éle- tűek. Önmagára valamit is adó ember nem hasz­nálja őket, nyom­tatásiban meg nem is kerülnek for­galomba. De a bigyó, az más! A Nők Lapja november 20-i számában jelent meg a Paxin cí­mű karcolat. Már az írás elején holmi tabletták­ról van szó és a negyedik sorban ezt olvasom: — „Pista barátom bólintott, és gon­dosan visszase­perte a bigyókat a dobozba.” Vagyis, most már a gyógyszeres tabletta is bigyó. A Pest megyei .Hírlap egyik va­sárnapi számában Zöld dió címen részleteket ol­vastam Palotai Boris készülő sza­tirikus regényé­ből. A lány vitatko­zik az édesanyjá­val és a vita csú­csán a következő­ket mondja: Elkínzott arc­cal nyomogatja a tarkóját. Karkö­tő j én megcsörren a sok bigyó.” Szóval, ebben az értelmezésben, a bigyó a karkö­tőre akasztott ap­róságot — mü­tyürkét jelent. A két példa megnyugtat. A bigyó bevonult a magyar irodalom­ba. (rossi) Személyesen vagy telefonon naponta sokan fordulnak se­gítségért a ceglédi GELKA- szervizhez. Körzetüket állan­dóan négy szakember járja, s a Tápióságon kívül Pilisig, Al- bertirsáig ők végzik a rádió- és televíziókészülékek, ház­tartási gépek javítását. Bent a szerviz átvevőtermében is nagy a zsúfoltság. Már nem győzik hová elhe­lyezni a javításra érkező ké­szülékeket. A műszerészek a hibák 70 százalékét igyekez­nek a helyszínen megjavítani, azonban vannak olyan érté­kes műszerek, amelyeket gép­kocsival nem vihetnek ma­gukkal, s némely rádiót, tele­víziót csak a szervizben tud­nak rendbehozni. Értékes műszereik, ame­lyekkel a legpontosabb méré­seket is elvégezhetik, kétmil­lió forintot érnek. A javítás jó feltételei e tekintetben bizto­sítottak. Nagyobb fennakadás az anyagellátásban sincs. Ne­hezebben megoldható a helyi­séggondjuk. A zsúfoltság már állandósult. Egyelőre még ki­látásuk sincs a jelenleginél jobb megoldásra. Munkájuk pedig van bőven. November hónapban 900 tv-készüléket, 300 rádiót és 100 háztartási gépet tet­tek használhatóvá. A garanciális javítások mel­lett a régebbi készülékek tu­lajdonosai is szép számmal jelentkeztek. A szerviz dol­gozói nemcsak javítások ese­tén, hanem bármikor szíve­sen adnak műszaki tanácsot és segítséget a vásárlóknak is. Fontos ez a készülékek vá­sárlásánál, de különösen az antennák felszerelésénél. Sokan nem is tudják, hogy a televízióknál mintegy ötven százalékban a rosszul megválasztott és felszerelt antennák okoz­zák a gyenge minőségű képet. Ha többen érdeklődnének időben, sok bosszúságot és fe­leslegesen eltöltött munka­időt takaríthatnának meg a hibák megelőzésével. Most a karácsony előtti nagy vásárlások Idején sokan veszik igénybe az OTP vásár­lási kedvezményeit. A négy falu járó szakember és a benti műszerészek munkája roha­mosan növekszik. A javítások hetven százalékát a tv-készü- lékek adják, de itt sorakoznak a javításra váró mosógépek és centrifugák is. ^ „Magányos özvegyember 5 vagyok. A lányom férjnél $ van. Nagyon egyedül érez- ^ tem magam, elkívánkoztam a ^ gyerekekhez. Ezért áprilisban ^ múlt két éve, hogy eladtam ^ a házamat — kilencveneze- ^ rért. A vevő előlegképpen le- $ fizetett húszezret, a többit $ majd, amikor beköltözik a ^ házba. Ügy egyeztünk, hogy ^ május elsején elhurColkodom. ^ Odaadtam a pénzt a gyere- ^ keknek. Szépen kitakarítottak ^ nekem egy szobát az ő laká- s sukban, s már április köze- pén elköltöztem. $ Imrével egy műhelyben dol- ^ goztunk. Azzal állt elém, ^ hogy két nap múlva lesz az ^ esküvője, de még nincs la- ^ kása. Az anyósékhoz pedig nem kívánkozik egyáltalán, i — Dehát fiam, a ház elkelt. ^ Május elsején beköltözik a ^ vevő, — mondottam neki, ami- ^ kor arra kért, hogy csak egy ^ pár napra engedjen be, amíg ^ valami bútorozott szobát talál. ^ Megesett rajtuk a szívem. * Megtartották az esküvőt, en- § gém is meghívtak a lagziba, ^ és beköltöztek a házba. $ Május elsején kocsival ál- S lított a ház elé a tulajdonos. Hozta a holmuat. Csak Imre felesége volt otthon. Alig akarta kinyitni a kaput. — Hogy hová menjen? Az utcá­ra? A vevő elrohant hozzám. — Imre! — kiáltottam oda He­tesnek. — Rögtön menj ha­za, és pakoljatok ki! Ott áll a ház előtt a vevő kocsija. — Úgy nézett rám, mintha sem­miről sem tudna. — Nem mondaná meg, hogy hová menjünk, fater? — Nem így szólt az egyezség, Imre! Em­lékezz! — Nem emlékszem semmire! Nem kívánhatja, hogy fedél nélkül marad­jak, — hajtotta szemtelenül a magáét. Szaladtunk ügyvédhez, bí­róságra, rendőrségre. Semmit sem tudtunk végezni. A vevő nem tudott beköltözni. Én nem kaptam meg a vételárat. Szinte naponta szóltam He­tesnek, hogy csináljon vala­mit. Költözzön el, mert ma­kacsságával nekem szörnyű kárt okoz. Nem adott a sza­vamra semmit. Már arra is hajlandó voltam, hogy a saját pénzemen kerítek nekik la­kást, csak legyen már vége Nyugdíjasok figyelmébe A nyugdíjasok szokásos ha­vi taggyűlését folyó hó 10-én délután egy órai kezdettel tartják a vasutas művelődési házban (volt MEDOSZ). A gyűlésre fővárosi előadót hív­tak. § a huzakodásnak. Az egyik!} ezért nem kellett neki, a má- § sik azért. Végül kibökte, hogy § .csak akkor megy ki, ha ép- $ pen olyan lakást szerzek ne- ^ ki, amilyenben van. A vevő beperelt a húszezer ^ forintért. | Azon az estén elmentem He- ^ tesékhez. A torkomat fojto- ^ gáttá az indulat: Mondjátok ^ meg már, mit akartok? ^ — Hát idehallgasson, fa- ^ tér! Magának van steksze. § Kinéztem magamnak egy kis ^ viskót, ötvenezer forint. Ad- ^ ja ide a pénzt és már holnap ^ megyünk. $ Erre a szemtelenségre elön- ^ tött az indulat. Nem bírtam ^ magammal. Szó szót követett. ^ Torkomszakadtából ordítot- ^ tam. Tudom, hogy nem volt ^ helyes, de mit tehettem. Izgal- « mamban nekimentem Hetes- ^ nek, és pofonvágtam kétszer. ^ Az is lehet, hogy az asszonyt ^ lusta dögnek neveztem, lehet. § Bepereltek. Letagadhattam | volna a pofont is, meg a be- 4 csületsértést is, de én őszinte ^ ember vagyok. Kifizettem a ^ háromszáz forint pénzbünte- $ tést is, csupán azt tessék meg- ^ mondani, hogv találom meg ^ én is az én igazságomat?... ^ Rik— & Spor (beszámolók Valamennyi sportkör szak­osztályai ezekben a hetekben tartják év végi beszámolói­kat. A szakosztályvezetők be­számolnak egész évi . munká­jukról, értékelik a szakosztály eredményeit, ismertetik az év közbeni hibákat. A Ceglédi Vasutas SE at­létikai szakosztálya is az el­múlt napokban tartotta meg összejövetelét, ahol a tagok körülbelül 80—85 százaléka megjelent. Az elnökség részé­ről Utassy József, a sportkör elnöke is jelen volt. A be­számolót az Univerziádéról és a szakosztály sportolóiról ké­szített filmvetítés követte. — sz 1 Szinte hihetetlen

Next

/
Thumbnails
Contents