Pest Megyei Hirlap, 1965. december (9. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-08 / 289. szám

Vb-iilésl tartanak ma Tápiósápon dél­után két órai kezdettel. Az ülés napirendjén a tanácsülés anyagának megtárgyalása szerepel. 40 — 50 palack naponta Megjavult a gázellátás Monoron MA délután 17 órakor nyitják meg Monoron a járási pártbizott­ság nagytermében az alapfokú sportvezetői tanfolyamot. HOLNAP tartja vezetőségválasztó köz­gyűlését 16 órai kezdettel a vállalat kultúrtermében a VI- ZÉP sportklub. Itt kerül sor a területi baj­nokság első helyezett csapatá­nak éremdíjazására is. CSÉVHARASZTI ÁRNYAK Többször említették már Csévharaszton — miért nem írunk róluk. — Pedig van itt e kis községben sok olyan do­log, ami újságba kívánkoz­nék — mondták. Átlapozva az elmúlt hetek híradásait, akad néhány írás, hír (főképp a község és a tsz vezetőitől kapott informá­ció) Csévharasztról. A napokban arra jártam, időm is volt, szétnéztem a községben ... Íme néhány do­log, amiről nem beszélnek — a vezetők, pedig a községben többen is szóvá teszik. Van egy épület — kívülről tetszetős is — bár udvara sze­métdomb, neve művelődési ház. így mondják a község­ben: „kultúr’’. Programja nincs, (lehet, hogy papíron va­lahol, valakinél van ugyan i művelődési program) azaz ki- ! merült a tv-nézésben (amíg ! jó volt a készülék). Hétről- j hétre pedig kiadják a tér- j met esküvői rendezvényekre. Kinyitva az ajtót, áporodott levegő hökkenti vissza az em­bert. Kilöttyentett sör nyo­mai, csikkek, söröskupakok, szeméthalmaz — szóval min­den, ami a kultúrát nem jel­lemzi — megtalálható. Az előszobába becáorgott az eső, beázott a mennyezet, mert néhány pala törött a tetőn. A falon egy résben szögek gar­mada (ez a fogas). Szomorú kép. önkéntelenül is felmerül a kérdés: van ennek az épü­letnek gazdája? Nem úgy néz ki!!! A Vöröskereszt korábban jól működött. Az utóbbi idő­ben mintha nem is lenne. Ve­zetőjük a közelmúltban hat­van asszonyt hívott össze filmvetítéssel egybekötött elő­adásra. Egyetlen meghívott jelent csak meg. Még az ak­tívák sem mentek el. Mi ennek az oka? Ezt a helyi ve­zetőknek kell megtalálniuk és orvosolniuk. Az fmsz italboltról. A kül- csinnel nincs semmi baj. Ren­dezett, szép üzlet. Azonban ... öt doboz olajoshalon — né­hány darab igen száraz, gusz­tustalan süteményen kívül en­ni csak akkor lehet, ha az em­ber visz magával ételt. Picco­lo sör nem kapható — mert nincs olyan kis pohár —! amelyben adhatnák... ☆ \ A fentiek ellenére az elmúlt i években sokat fejlődött a köz- \ ség, mégis ezek a problémák, \ aprónak tűnő bosszúságok el- \ keserítik azokat, akik szíve- § sen tevékenykednének, ha a \ község vezetői segítenék a í problémák megoldását. (sk) $ ~~~ I A gombai tsz nőbizottsága \ \ ülést tartott, ahol megbeszél- 5 ték a soron következő felada- 5 tokát: a zárszámadásra való $ felkészülést és az asszonyok $ téli foglalkoztatását. S-------- I Pincéjében felakasztotta magát ^ Hétfőn este bejelentés érke- ^ zett a rendőrségre, hogy Kajli ^ István Monor, Vörös Hadsereg $ út 37. szám alatti lakos a tég- ? lagyári dűlőben levő pincéjé- ^ ben felakasztotta magát. Az eddigi feltevések szerint ^ az elhúnyt az öngyilkosságot ^ súlyos betegsége miatt követ- s te el. \- I Disznótoros vacsora — Üllőn $ í A Hazafias Népfront-klub 1 december 12-én, a művelődési $ otthonban disznótoros vacsorát 5 tendez. * Az utóbbi időben elég sok cikk, tudósítás, nyilatkozat, ígéret jelent meg az újságok hasábjain a gázellátással kap­csolatban. A Monor községben levő gázcseretelep látja el a fél já­rás gáztulajdonosait propán­bután gázzal. Az utóbbi idő­ben elég sokszor lehetett látni a cseretelep előtti ház­nál sorbanálló embereket, akik a cserére vártak. Akadt olyan eset is, hogy hiába vár­tak, mert nem jött meg az „utánpótlás”. Az is előfordult, I hogy a sorbanállók közül nem jutott mindenkinek cserepa­lack. Ilyenkor aztán keserű szájízzel, csalódottan távoz­tak azok, akiknek nem sike­rült „gázt” szerezniük. A cse­retelep kiskapuján sokszor ott volt a „tudósítás”, hogy gáz talán majd ekkor vagy akkor lesz. Az utóbbi napok­ban a cseretelep felé járva kellemes meglepetés éri az embert. Megszűnt a sorbanál- lás, nincs tolongás, felesle­ges várakozás a cseretelep előtt. Jókedvű a telepvezető is. A teli palackok részére fenntartott hely nem üres, ál­landóan tele van palackok­kal. Mégpedig nem üres, ha­nem teli, cserére váró palac­kokkal. A kíváncsiság besodort en­gem is a cseretelep udvará­ra, ahol Koblenc Jánossal, a telep vezetőjével váltottunk néhány szót a gázellátásról. Megtudtuk, hogy lényegesen megjavult a gázellátás Monor községben. A cserélők igényét perceken belül ki tudják elé­gíteni a fogyasztók jó érzés­sel, jó hangulatban távoznak a telepről. A napi forgalom eléggé változó. Általában 40—50 pa­lackcsere történik. Nincs fenn­akadás, zökkenőmentes, ud­varias a kiszolgálás. Remél­jük, a gázellátás jelenlegi színvonala marad és esetleg még javulás is várható. Ez­zel búcsúzott a telepvezető. Csak annyit teszünk hozzá, hogy úgy legyen, ahogy a te­lepvezető reméli és kíván­ja. M. J. MOHOR'Vmfrl A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 289. SZÁM 1965. DECEMBER 8, SZERDA TAGGYŰLÉST tárt vasárnap a mended ktsz a helyi művelődési házban. A magyar perzsa szövői A nőtanács által szervezett perzsaszőnyegszövő tanfo­lyamnak Üllőn több mint száz részvevője van. „Ezekre az asszonyokra mindig lehet számítani" Kórdéssápor Tópiósadcnck —* Jól és még jobban A nők a szocialista brigátlnto agalomról Szakmai filmvetítést tartottak kedden 14 órai kez­dettel a monori művelődési otthonban a monori járás rendőrei részére. NAGYMAMI A szocialista brigádmozga­lom eddigi tapasiztalatairól, a brigádmozgalom további kiszélesítéséről tanácskozott a járási nőtanács. Az értekez­leten megjelent Kovács An- talné, a megyei nőtanács tit­kára, Visnyovszki Józsefné, a Budai Járási Nőtanács tit­kára, a járási pártbizottsá­got pedig Pokomy Róbert képviselte. Miért külön beszélték meg az asszonyokkal a szocia­lista brigádmozgalom ered­ményeit, a tennivalókat — vetődik fel az emberben a kérdés. Szocialista mezőgazdasá­gunk speciális jellegzetes­sége magyarázza meg ezt. A tsz-tagságnak a fele — vagy még több — nő. 3 mint mondták: „Ezekre az asszonyokra mindig lehet számítani”. Ott voltak az ara­tásnál, kiveszik részüket a betakarításból és sok kiváló állattenyésztő kerül ki kö­zülük. Csömör Sándorné, a Mo­nori Járási Nőtanács titká- í ra ismertette a járási szo­cialista mozgalom helyzetét, összefoglalta eddigi tapasz­talatait, s beszélt a brigád­mozgalom kiszélesítéséről. Né­hányon kifogásolták, hogy a felsőbb szervek nem adtak kellő segítséget, nem támo­gatták eléggé a mozgalmat. Csömör Sándorné elmondot­ta, hogy a járásban a szocialista brigádmozgalom feltéte­lei nem voltak biztosít­va, hiszen néhány éve csak rábeszélésre voltak hajlandók az asszonyok részt venni a közös mun­kában. Most már nem ez a helyzet. Az asszonyok mindenütt ott vannak, ahol szükség van rájuk, s lelkesen, becsülete­sen kiveszik részüket a mun­kából. Most jött el az ideje an­nak, hogy a mozgalmat kiszélesítsék — hiszen léte már biztos alapokon nyugszik. Ezt a gondolatot folytatta Kovács Antalné, a megyei nőtanács titkára. A ki nem mondott kérdésre válaszolt: hogyan tovább? Jó lenne, ha ott, ahol most szerveződik, most alakul a mozgalom, nem rögtön brigáddal indul­nának. Legyen a szocialista bri­gád az elérhető legma­gasabb szint, s legyen a brigád összekovácsolt kollektíva. De hogy ez így legyen, fo­kozatosan kell haladni. Egyénenként, egyenként le­gyenek biztos támaszai, biz­tosítékai a szocialista címre méltó közösségnek. S ha így — fokozatosan — alakul ki a közösség, akkor nem for­dulhat elő, hogy a brigád­vezető hosszabb betegsége, vagy áthelyezése a brigád széthullását eredményezi. Ak­kor ereje lesz ennek a kö­zösségnek, akkor képes lesz arra, hogy példát mutas­son, neveljen. Ehhez persze a puszta akarat nem elég, hiszen a szocialista brigádokkal szem­ben támasztott legfontosabb követelmény: szocialista mó­don dolgozni. Úgy dolgozni, hogy az példamutató, kifo­gástalan legyen. Ehhez pe­dig szaktudásra van szükség. Ma, amikor az aratást el­végzi a kombájn, s gép szántja a földet, gép vet — a mezőgazdasági munka is szakma lett, melyhez szak­mai ismeretek szükségesek. Tény, hogy a felnövő gene­rációnak csak — mint a művelődésügyi miniszter par­lamenti beszédében mondot­ta — mintegy negyven szá­zaléka kerülhet be a felső- oktatási intézményekbe. Mi legyen a fennmaradó hat­van százalékkal? A mező- gazdasági szakiskolákban van hely, s a mezőgazdaságban szükség van képzett szak­emberekre. Kovács Sándorné bejelentette, hogy a megye mezőgazdasági szakiskoláiba „kirándulást szerveznek’’ szü­lők részére. Hadd lássák, hogy ez az oktatási intéz­mény is egyenrangú a túl­zsúfolt, divatos techniku­mokkal. Milyen legyen az igazán szocialista brigád? Ezt el­mondta Kiss Andrásné, a tá- piószelei Tápió menti Tsz szo­cialista brigádjának volt ve­zetője — aki most a Nagy- kátai Járási Nőtanács tit­kára. Az asszonyok szinte zúdították rá a kérdéseket: mikor alakult a brigád, tá­mogatta-e őket a vezetőség, kapnak-e valami pénzjutal­mat? S a válaszokat elis­merő hümmögés fogadta: 1962-ben öten voltak a bri­gádban. A vezetőség eleinte nem jó szemmel nézte az alakuló csoportot. Mivel vív­ták ki a tiszteletet és az el­ismerést? A munkájukkal. Ma tíztagú a brigád. Ket­ten közülük nemrégen - a Szovjetunióban üdültek — jó munkájuk jutalmául, a brigád volt vezetője, Kissrté pedig nem régen tért haza a Szovjetunióból, ahol kétheti jutalomüdülését töltötte. (d. m.) Iliről/unni megjött a tél Nincs már kukorica a határban A törés krónikája — Az üllői Kossuth Tsz 960 darab egy kiló 30 dekás átlag­súlyú baromfit s 40 darab hí­zó sertést adott át a napokban a BARNEVÁLNAK, illetve az Állatforgalmi Vállalatnak. A sertések átlagsúlya 120 kiló volt. MAI MŰSOR Mozik Gomba: Egy fiatal tiszt naplója. Gyömrő: Ártatlan varázslók. Mag­lód: Szörnyetegek (szélesvásznú). Monor: Iszony (szélesvásznú). Nyáregyháza: A maffia parancsá­ra. Pilis: Többgyermekes aggle­gény. Tápiósüly: Preludió akció. Úri: Az életbe táncoltatott leány. Üllő: Távoli világ. Vasad: Ki ár­tatlan? Vecsés: A gyilkos halála (szélesvásznú). 4 hamra. Déli egy órára sike­rült letörni a kukoricát. A tsz vezetősége lelkiisme­retesen gondoskodott kint dol­gozó tagjairól. Indulás előtt mindenki egy nagy bögre me­leg borosteát kapott. Sőt, Tori János bácsi, a tsz népszerű pincemestere a zord időben személyesen vitte ki a hely­színre a meleg védőitalt Nem lenne teljes a beszá­molónk, ha nem emlékeznénk meg arról, hogy o tsz vezető­sége ezúttal kiválóan alkal­mazta az anyagi ösztönzés elvét. Minden egyes tag, aki részt vett a 40 hold kukorica törésében, az év végi munka­egységre a tervezett kiosztá­son felül még egy kiló kuko­rica juttatásban részesül. Így az a tag például, aki elérte a 300 munkaegységet, most ön­feláldozó munkásságáért há­rom mázsa kukoricát kap. Krátky László A tápiósülyi Virágzó Tsz traktorosai 400 holdon még a tavasszal elvetették a földbe a kukorica magot. A tsz ve­zetősége ennek a területnek legnagyobb részét kiosztotta tagjai között megművelésre. A jó időjárásnak meg a tagok lelkiismeretes munkájának köszönhető, hogy a jól gondo­zott termőföld rekordtermést hozott. Nem kevesebb, mint 110 vagon kukoricát takarí­tottak be. Nem kis gondot okozott a hatalmas mennyisé­gű termés elhelyezése. Min­den egészséges kukoricacső fedél alá került. Az egyénekre kiosztott ku­koricatermés betakarítása még a november hó közepén befejeződött. Van azonban még a tsz-nék egy 40 holdas kukoricaterüleite is, amelyen még tavaly kísérletképpen be­vezették a vegyszeres gyomir­tást. Ügy gondolta a tsz ve­zetősége, hogy ezt a 40 holdat a tagság két-három nap alatt betakarítja. November 25-én 75 ember hozzá is fogott a tö­réshez. Ezen a napon letör­ték a kukoricaterület egyhar- mad részét. Hanem aztán a következő napon hívatlanul bekopogott a tél. Először csak csendben hulldogált a hó. Ez még nem zavarta meg nagyon a tagokat Hanem azután két napra beköszöntött a 16 fokos hideg. A férfiak és az asszo­nyok hiába öltöztek meleg ruhába, a fagyos szél min­denhová befütyült. November két utolsó napján pedig a szakadó eső állította meg a munkát. December elsején végre kisütött a nap. Ötven tag készülődött az utolsó ro­hamar elbukott, dicső napjait a megtorlás követte. Kiterjedt \ ez a megtorlás a szakszerveze- ^ tekre is. A monori építőmun- $ kás csoportot csakúgy betiltot- $ ták, mint a túlnyomóan volt ^ tanácsfunkcionáriusokból álló ^ vas- és fémmunkás helyi cső- ^ portot is. ^ A betiltás hosszú ideig tar- ^ tott. Hasztalan próbáltak új- 5 jáalakulni, 1922. áprilisában § Vasecz Ferenc elnöklete alatt, ^ a főszolgabíró nem engedé- $ lyezte a működését. Sőt, az ^ 1922-es választások után, ami- ^ kor a kormánypárti közigazga- ^ tási szervek hajtóvadászatot ^ indítottak a szervezett munká- ^ sok ellen két elvtársat le is § tartóztattak. Azt a szegény öz-fc vegyasszonyt pedig, aki ven-S déglőjében helyet adott a gyű-5 lésekhez, kihallgatásokkal zak-S; látták és italmérésd engedélyét^ be akarták vonni. A zaklatá- ^ sok lassan fogyasztották a ^, szervezett munkások számát:^' míg 1922-ben 32 tag, 1923. ja- ^ nuárjában 30., 1923. szeptem-^' herében már csak 26 szervezett munkás volt az építőmunkások között. % ] Gecsényi Lajos ^ (Folytatjuk) « jöttek össze, hogy megalakít­sák a Magyarországi Építő­munkások Országos Szövetsége monori szervezetét. Tizenhat építőmunkás, főként kőműves, lett a szervezet tagja, melynek elnökévé Pokornik Sándort vá­lasztották. Az alakuló ülésen képviseltették magukat az al- bertirsai és kispesti (akkor mo­nori járás) építőmunkások is segítségükről biztosítva a mo­nori szaktársakat. Azt, hogy meddig működött ez a helyi csoport, vagy műkö­dését egyáltalán megkezdte-e nem tudjuk. Az utóbbi a való­színű, mert 1919. február 16-án akkor már teljesen szabadon, ismét helyi csoport alakulásá­ról tudunk. A szervezet most már igen jelentős taglétszám­mal rendelkezett, ami az akko­ri idők általános velejárója volt. A vezetőség április 28-i jelentése szerint márciusban 91, áprilisban 143 tagot tartot­tak nyilván. Ekkor a szakmun­kás csoport mellett megalakí­tották a segédmunkás csopor­tot is, 24, majd 40 taggal. A proletárdiktatúra azonban A szakszervezeti mozgalom történetének feldolgozása or­szágos méretekben is igen el­maradt a történetkutatás álta­lános színvonalától. Még in­kább így van ez a helytörté­netírás szintjén. Ennek okát döntően a források szétszórt­ságában, töredékességében és abban kereshetjük, hogy a szakszervezetek története job­bára kiesik a történészek látó­köréből. Kétségtelen azonban az, hogy a magyar munkásosz­tály főként gazdasági, de po­litikai harcainak feltárásához is nélkülözhetetlen a szakszer­vezetek története. Helyi viszonylatban a szak- szervezeti befizetőhelyek, cso­portok élete tükrözi legjobban a vidék munkásságának hely­zetét, bérharcait. Jónéhány esetben pedig a helyi szerve­zetek létrejötte is a helyi poli­tikai harc jelentős eredménye. így cikkünk alcímének is nyugodtan odaírhatnánk: a monori építőmunkások harca helyi szervezetükért 1905—1944 1905. január 29-én a monori és környékbeli építőmunkások \ MONORI SZAKSZERVEZETI MOZGALOM TÖRTÉNETÉHEZ A 40 éves harc epizódjai

Next

/
Thumbnails
Contents