Pest Megyei Hirlap, 1965. december (9. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-30 / 307. szám
1965. DECEMBER 30, CSÜTÖRTÖK MEGYEI kMúIop 3 7 millióval több újság — 5 év alatt öt esztendő leforgása alatt 7 millióval gyarapodott a falvakban és a tanyákon megvásárolt újságpéldányok száma. Ma már a legeldugottabb, legtávolabbi tanyákra is gyorsan eljut az újság. Nem egy családhoz többféle lap is kerül. Pest megyében a különböző újságok iránti kereslet 135,2 százalékkal, tehát több mint kétszeresével: 781 ezer példánnyal vásároltak több újságot 1965. novemberében, mint az öt évvel ez előtti, hasonló időszakban. Ahol egy év 50%-kai nőtt a „termelés Nyakunkon az új év. Mérleg, leltár, tervek... — Hogy fest a Területi Munkaügyi Döntőbizottság mérlege? — Egy esztendő leforgása alatt ehhez a fontos munkaügyi szervhez Pest megyéből 1040 sérelem érkezett orvoslás végett. Ebből év végéig 910 ügyet sikerült letárgyalni s benne határozatot hozni. Tavaly mindössze 647-es sorszámmal zárult az évi forgalom. Hozzávetőlegesen tehát 50 százalékkal megnőtt a munkaügyi termelés”. — Mi a nagy forgalom magyarázata? Mindössze egy kis névváltozás. TEB-ből TMDB-vé változott a szervezet. A néwál45 kilométer vasúton - 2 óra Pici a váróterem — Nagy teherforgalom, kis állomáson — Közelharc a busszal — Közlekedési helyzetjelentés Dobásról „Félóránként megismétlődő kédéseinkré, sürgetéseinkre a MÁV Vezérigazgatóságtól — amely úgy látszik felszólalásainkat zaklatásnak veszi — olyan tartalmú válaszokat kapunk, hogy nincs és nem is lesz beruházási hitel, a vezérigazgatóság tudja, hogy a fennálló hiányosságokat mikor és hogyan kell megoldani, mi pedig legyünk türelemmel.” Ez a keserű hangú idézet a Dabasi Járási Tanács építési és közlekedési csoportjának, a járás közlekedési helyzetéről szóló és az év utolsó vb-ülése elé terjesztett jelentéséből származik. De nemcsak a hibákról tesz említést, elismeri, hogy bár a követelményektől elmaradt, azért az utóbbi öt évben fejlődött valamelyest a vasúti közlekedés. Tisztább, kényelmesebb vagonokkal több vonat közlekedik, de a Budapest és Dabas közötti 45 kilométeres távon még mindig hihetetlen nagy, csaknem két óra a menetidő. A járás távolabbi községeiből pedig ennek megfelelően még több. Ehhez hozzá kell azonban számítani a gyaloglást, vagy jó estben buszozást az állomásig és Budapesten a pályaudvartól a munkahelyig meg vissza, és akkor kiderül, hogy a nap huszonnégy órájából a dabasi járásból a fővárosba bejáró dolgozók öt-hat vagy még több órát töltenek úton. Ez már önmagában is elég megpróbáltatás, de még nem minden. Egy-egy állomáson vonatindulás előtt gvaikran több száz ember gyűl össze, mert a járást átszelő Budapest— Lajosmizse—Kecskemét vasútvonal kilenc községet érint, de tizenkét állomásán és megállóhelyén bonyolódik le a járás további nyolc községének személyforgalma is. A vasút sok évtizede emelt épületeit nem ilyen nagy forgalomhoz mérték. Váróterme — amelyiknek van — az sem nagyobb jókora szobánál. így azután vonatindulás előtt a legtöbb helyen az utasok nagy része esőben, hóban, szélben, tűző napon, vagy fagyban a szabad ég alatt várakozik. Mert például az inárcsi vasútállomás, ahol reggel, este három-négyszáz ember vár a munkásvonatokra, mindössze ötven személy befogadására alkalmas váróteremmel rendelkezik. Hasonló a helyzet a gyáli és a hernádi állomáson is. Felsőpa- konyban viszont a sínek > mellett még egy szárnyék > sincsen, ahol a vonatra vá-! rakozók az időjárás viszon-! tagságai elől menedéket ke-! reshetnének. A megállónál i besötétedéskor csak azóta gyűl ki vil- i lanyfény, amióta a vas- ! út helyett a községi ta- i nács gondoskodik világi- : tásról. A rendkívüli mértékben! megnőtt teherforgalom még! a személyforgalomnál is sok- I kai több panaszra ad okot ! Inárcs állomása mindössze; havi 180 vagon ki- és bera-; kására alkalmas teherárufor- j galma ezzel szemben, havon- ; ként három-négyszáz, de az > igény mintegy hatszáz va- 5 gon. Súlyosabb a helyzet Da- $ bas vasútállomásán, amely 5 még másik négy köz- $ ség teherforgalmát bonyo- J Htja le és a szállítások t zavartalanságához jelen- $ légi kapacitásának négy- $ szerese lenne csak elég. $ A sok évtizeddel ezelőtt épült ^ vasútvonal és állomásai kor-« szerűsítése nem halogatható, § s a járási tanács elhatá- § rozta, nem szűnik meg ostromolni a korszerűsítés érdekében a MÁV-ot. Az autóbuszközlekedést általában kielégítően oldja meg a MA VAUT, illetve Gyal községben a Fővárosi Autóbuszüzem. Ugyanez már nem mondható el Alsónémedi járatáról, ahol csúcsforgalom idején egyéb épületes jelenetek mellett nemegyszer az is előfordul, hogy utasok ugranak az induló autóbusz elé, megállásra kényszerítik, személyzetét pedig arra, hogy az amúgy is túlzsúfolt kocsiba felszállni engedjék őket. Ezt a megismétlődő közelharcot csak több busz járatása szüntethetné meg. Sz. E. tozás mögött azonban lényeges szervezeti és funkcionális változás rejtőzik. Csak annyit említsünk meg, hogy a bizottság jogköre rendkívül kibővült. Egy sor olyan ügyben dönthet ma jogerősen, amely azelőtt a járásbíróság hatáskörébe tartozott. Fegyelmi és kártérítési ügyekben például ma már jogerősen „ítél” a TMDB. Az ügyészi óvások száma mindössze 18 volt egész évben. A hatáskör kibővülése a bizottság tagjaiban a megnövekedett felelősségérzetet keltette. — Eddig olyasféle érzésünk lehetett sok esetben, hogy hátunk mögött áll a kapus, ki az eleresztett labdát esetleg kivédi — mondja Kinlcsek József dr., a bizottság vezetője, aki szereti a sportszerű hasonlatokat. Szóval most kapus és biztonsági háló nélkül. És emellett elég gyorsan. 3—6 hét alatt intéznek el egy- egy befutott fellebbezést. A bíróságoknál lassúbb a folyamat. — Az esztendő utolsó ügye? — G. L. keresete. 200 forint idénypótlékot reklamál az Aszfaltútépítő Vállalattól. — Milyen gondolattal indulnak az új évnek? — Azzal, hogy 130 darab tárgyaláshátrányt be kell hoznunk. m ^ gr gr Kisgépek> I • kerti trak torok I / • — a háztáji gazdaságoknak (Gábor foto) ^íem várunk csodákat Ha egyszer egy darab földről azt jegyezték be a kataszterbe, hogy szántó vagy szőlő, többnyire rajta is maradt ez a meghatározás időtlen időkig, aszerint vetették ki rá annak idején még aranykoronában az adót, később is ez maradt adózása alapja, még ha közben más művelési ágra is fogta, mondjuk, a vén szőlőt kiszántotta a gazdája. Utóbb pedig gyakran nagyon szigorúan számonkérték tőle, vajon a bejegyzésnek megfelelően hasznosítja-e tulajdonát. Ez az ellenőrzés és megkötöttség a szocialista mező- gazdaságban sem változott Sokszor arra hivatkoztak, hogy a központilag irányított termelési terv egyáltalán nem, vagy csak kivételes esetben tűr változtatást. Mindenesetre volt rá lehetőség, hosszas, bonyodalmas eljárás előzte meg azonban, s sok esetben a termelési ág megváltoztatása iránti kérelmet még akkor sem teljesítették. Az a kisparaszti akinek csak a meredek hegyoldalon jutott vékony földszalagocska, természetesen azon igyekezett megtermelni kenyérrevalóját, kényszerűségből beérte azzal is, ha az elvetettek kétszeresét visszaadta a sovány talaj. A közös gazdaságok azután akarva, nem akarva, még az ilyen rossz földön is szántottak, vetettek, ha egyszer szántónak volt nyilvántartva, egyebet nem nagyon'' csinálhattak, legfeljebb többkevesebb reménnyel kérelmezhették a művelési ág megváltoztatását, avagy vállalva a kellemetlen következményeket, „feketén” hasznosították a nyilvántartástól eltérő módon. Tagadhatatlan, hogy a háborút követő nehéz esztendőkben, majd a termelőszövetkezeti mozgalom kezdeti szakában minden talpalatnyi föld szemtermésére szükség volt altkor is, ha az elvetett mag saját súlyánál alig valamivel többet Is fizetett. Hogy abban az időben az illetékes szervek nem engedtek művelési ág változtatást, érthető. Később azonban? Felülvizsgálták ugyan a földeket, de a bizottságok itt-ott hozzá Is járultak ahhoz, hogy a szántóként nyilvántartott, de a talaj minősége miatt csak ráfizetéssel megmunkálható egyes területek máshogyan gazdaságosabban legyenek hasznosíthatók. Másutt — és ez volt még legutóbb is az általános gyakorlat — a művelési ág megváltoztatásához nem járultak hozzá. Óhatatlanul felmerül az emberben az a gyanú, csupán azért, nehogy a szántóföldek mennyiségi statisztikája csökkenjen. Papíron tehát több szántó- terület volt és bizony még ma is van az országban, mint amennyi igazában annak nevezhető. Nem százezer holdakról, lényegében kis földterületekről van szó. Távolról sem annyiról, amelynek az eddigitől eltérő művelése mezőgazdaságunk struktúráját megváltoztathatná. Mert például sem gabona, sem réti széna termelésünket nem befolyásolhatja a Szobi Járási Tanács vb legutóbbi határozata, amellyel a földfelülvizs- gáló bizottság döntésével ellentétben hozzájárult, hogy a szokolyai Béke Tsz szántóterületéből 108 és egyharmad katasztrális holdat, rétjeiből pedig 2 és háromnegyed holdat a jövőben juhlegelőnek használjon. Ez a hegyoldal ugyanis 15—20 fokos lejtésű, a talajeróziónak erősen kitett és nagyon köves területi Amit belőle szántóföldként kellett használni, annak megművelése igen költséges volt, hozama ellenben rendkívül csekély, holdankénti rozstermésátlaga ha elérte a 2 és fél mázsát, már jónak volt mondható. A réten termő alacsony és gyér fűre pedig jóformán kaszát sem volt érdemes fogni. Kész ráfizetés volt a tsz számára ennek a földterületnek a megművelése. Tavasztól juhok legelészhetnek rajta és ezáltal haszon származik belőle. Jóllehet, a művelési ág megváltoztatása a szokolyai Béke Tsz esetében még nem az új gazdasági irányítás egyelőre írásba nem foglalt szabályainak eredménye, de hogy annak szellemében keletkezett, szinte nyilvánvaló. Halljuk és olvassuk, senki se várjon csodát a gazdálkodás új módszereitől. Nos, nem is várunk. A csoda a magyar nyelv szóhasználatában mindig valami fel- foghatatlant és természet- felettit jelent. Az viszont, hogy a példaként felhozott esetben a haszontalan föld hasznossá válik, nem csoda, hanem ésszerű, természetes intézkedés következménye. Realitás. A gazdasági irányítás új rendszere is az lesz. dották, hogy már megkezdték a tárgyalásokat a Kohó- és Gépipari Minisztériummal, valamint a kisipari termelő- szövetkezeteket képviselő OKISZ-szal. A tárgyalások során mindenek előtt a már hosszú idő óta hiánycikként szereplő permetezőgép-gyártás növelésére keresnek megoldást. Hiánycikkek közé tartozik a háztájiban kitűnően használható úgynevezett asztali kukoricamorzsoló és daráló, valamint ugyancsak a háztájihoz méretezett egyfázisú motoros kukoricadaráló. Jövőre mind a három géptípusból kétszer annyi kerül forgalomba, mint az idén. A háztáji gazdaságok fontosságát húzza alá az a körülmény is, hogy 1966-tól a magánosok is szabadon vásárolhatnak kerti traktort. Az Agrotröszt egyelőre mintegy 130—150 — főként háztáji termelők társulásában — jól kihasználható 10 lóerős, négykerékmeghajtású kerti traktort hoz forgalomba. Mindezt összevetve. jövőre mintegy 80 millió forint értékű kisgép, különféle alkatrész és munkaeszköz áll á gazdák rendelkezésére. $ Nemrégiben jelent meg a ^ kormány határozata, a háztáji ^ gazdaságok kisgép- és mun- ^ kaeszköz ellátásának a meg- ^ javításáról. Ezzel kapcsolat- | ban az Agrótrösztnél elmon1 '"""'"""'"'"■"s's's's'ssfss's/ssssssss/sssssssssssssssssssssssfssssss/sssssssys TOJÁSGYÁR A kocséri Petőfi Tsz-ben 3500 baromfit nevelnek. A tojón- ! kénti 160 darabos téli átlaggal a megyében elsők közé kiizdöt- ; féle fel magukat. Felső képünkön Balogh Piroska szállításra | válogatja a friss tojásoltal. Alsó kép: részlet a tojóházból. KI TUD RÓLA? Folyó hó harminchetedikén eltűnt Budapest XXX. kerület, Méreg utca 666. szám alatti lakásomról Pepszin Jenő, 46 éves, magyarországi illetőségű cipő kapni koptató és mind máig nem jelentkezett. Az illető 140 centiméter magas, haj helyett vajjal a fején, egy rövidebb, meg egy hosz- szabb füllel rendelkezik. Zömök torzsa orra az arcára van nőve, szeme okkersárga, szemöldök gálic kék, homlokán csillagalakú szemölcs, s a képére aránylag kevés bőr rakódott le. Az eltűnés pillanatában piros térdnadrágot, fotballcipőt, fehér piké mellényt, gomb nélküli sáfrányzöld japán zakót, szalmakalapot, acélszürke parafabetétes fürdökö- penyt viselt. Különös ismertetőjele, hogy boldog-boldogtalannak azt mondja — képzeld (képzelje), otthon hagytam a pénztárcámat és pont most jött a villanyszámlás, adj (adjon) gyorsan egy százast kölcsön. De elfogad kevesebbet is, még inkább többet, a lényeg, hogy sohase adja meg. Ismertető- jele még, hogy nem ragaszkodik különösebben a villanyszámlához, adjanak, ez a döntő. Akik a nevezett személlyel véletlenül összetalálkoznak, mondják meg neki, nem fontos személyesen elhozni a pénzt, postán is föladhatja, a veleje, hogy jómagam is abból a százasból akarom kifizetni a villanyszámlát. Pali Ottó, Budapest, Méreg utca 666. 1965. december 48. U. i. Pali palitárshoz csatlakozunk alulírottak is, akik szintén kifizettük Pepszin Jenő villanyszámláját, lakbérét, tartásdiját, kapupénzét, válóperköltségét, többször elhalt szülei temetését stb. özvegy Veréb Vendelné, Sóhaj tér 00. Mesüge Elek, Tinó köz 7. Liba Leóné, Analfabéta út 100. Agyalá Gyula, Mese telep 170—170. Bambus Barna, Sóder utca 4. sz. Botor Bodó, Etetés tér 30. És még ötvenen, továbbá merő kíváncsiságból a Bp. Rendőrkapitányság VIII., Tolnai Lajos u. 41. vizsgálati osztálya... Nagy S. József