Pest Megyei Hirlap, 1965. december (9. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-30 / 307. szám

MSI MEGYEI &Űr1ap 1965. DECEMBER 30, CSÜTÖRTÖK Fürdőszoba falun De hogyan valósulhat meg ? Nagy sikerrel zárult Remsey Jenő, 81 éves, Gödöllőn élő festőművész kiállítása a dél-fran­ciaországi Mentőn városában december köze pén. „A szakatlanság festője” — írta róla a L’ESpoir című lap. Felvételünk Remsey Jenőt ábrázolja, a kiállítás megnyitásán az „Iroda­lom és Művészet galériában, a kiállítóterem tulajdonosával, Gabányi Endrével (Foto: GILLI, Menton), Jrsssssssssssssssssssssssssssssá 'ssssssssvrrsssssssssssssssrssssrsssssysssssfssssssssssssssssssssssj'sssssssss*sssssssssssssJrsssssssssss Papucsexport Megkezdődött a híres sze­gedi papucs exportja. A Sze­gedi Cipő- és Papucskészítő Ktsz-ből szerdán útnak indí­tották az első szállítmányt tengerentúlról érkezett meg­rendelésre. Ezt rövidesen újabbak követik, s jövőre negyvenezer pár papucsot küldenek nyugat-európai or­szágokba és Észak-Ameriká- ba. Malacvisítás, zenével Nagykőrösi körtelefon — Mivel készülnek szil­veszterre? Milyen meglepe­téssel várják a vendégeket? KINIZSI: Nálunk már ha­gyományos a szilveszteri mu­latság. Kétszázhetven sze­mélyre rendeztük be a büfét. Elővételben elkelt már két­százhatvan jegy. Az éjfélt SZILVESZTERKOR NYIT A ROMKERT CUKRÁSZDA Szombathelyen elkészült a Romkert cukrászda. A 2 ezer éves rómaikori emlékekben gazdag, híres romkert és a modern Ady Endre tér . talál­kozásánál épült csupaüveg- betom létesítmény az ország egyik legérde­kesebb vendéglátóhelye. Alagsorában, múzeumot ren­deztek be az alapozása köz­ben előkerült rendkívül érde­kes rómaikori maradványok­ból. Találhatók köztük hajda­ni műhelyek apró berendezé­si tárgyai, épületmaradvá- nyad és egy csaknem kétezer éves vámhivatali pecsét. A pecsé­tet feltehetően a forgalmas savariai útkereszteződés mel­letti hivatalokban használták a rómaiak. A Romkert cukrászdát szilveszterkor nyitják meg. Bolgár kosarak A Tokaji Háziipari Szövet­kezet dolgozói ebben az év­ben a Tisza és Bodrog-parti füzeseiből 16 vagon zöld vesszőt, négyholdas telepük­ről pedig 500 mázsa ameri­kai nemes vesszőt gyűjtöt­tek. A nyersanyagból kará­csonyig több mint 2 millió forint értékű használati cik­ket készítettek és értékesí­tettek. Az idén először 4500, úgynevezett bolgár kosarat' készítettek exportra. KÖNYVESPOLC: Újvári Imre László: Láthatatlan ütközet Üjvári Imre László — ismert katonai újságíró — Láthatatlan ütközet című könyvének máso­dik kötete fontos állomása a ha­zai katonai pedagógiai irodalom fejlődésének. Üjvári könyvére méltán mondjuk, hogy pedagógiai szakkönyv, pedig nem viseli ma­gán a szakkönyvek néha nehéz nyelvezetét, nem törekszik örök­érvényű tudományos megfogal­mazásokra. — de szinte minden lapjának életszaga van, tükrözi a korszerű hadsereg életének hét­köznapjait, a katonák nevelésé­nek sokszínű problémáit. Az utóbbi évtizedben nemcsak hadseregünk harci technikájában történtek döntő minősödési és mennyiségi változások, hanem megváltozott a katonatömegek összetétele is. A fejlett technika alkalmazásának sokrétű problé­mái mellett egyre inkább előtér­be kerül a katonai nevelés tudo­mányosan megalapozott gyakor­lati formája. A rakéta-atom há­ború a katonát hatalmas lélektani és fizikai megpróbáltatások elé állítja, elengedhetetlenül szüksé­gessé teszi a katonák magasfokú erkölcsi-politikai szilárdságát, ed­zettségét, önállóságát és öntevé­kenységét. Üjvári Imre László könyvében szinte lépésről-lépésre vezeti vé­gig az olvasót napjaink katonai nevelési problémáin. Könnyed stílusírása, írásának ízes magyar nyelve a szépirodalom nemes eszközét párosítja a népszerű pe­dagógiai irodalom mindenki szá­mára könnyen érthető megfogal­mazásaival. Nem tanulmányokat ír egy-egy fejezetben, hanem tör­téneteket mond el, melyekből le­vonja a pedagógiai következte­tést. A szerző nem egy pedagó­giai tankönyvet kívánt illusztrál­ni eseményekkel, de minden története egy, számunkra idősze­rű, nevelési kérdést boncolgat napjaink valóságának talaján. Üj- ,vári sajátos és a hadseregben ha­mar népszerűvé vált stílust hono­malacsorsolással köszöntjük. Lesz elég étel, ital és remél­jük — hangulat is. KÖRISFA: Reggel ötig le­szünk nyitva. Mi külön mű­sorral nem készülünk, ná­lunk így is mindig telt ház van. Lesznek különleges sü­teményeink, ital is lesz ele­gendő. VÉNUSZ: Három műszak­ban „bonyolítjuk” le a szil­vesztert, új évet. Kibővül a „zenekarunkIlyenkor tánc is van. Rendezünk tombolát is, nagy forgalomra számí­tunk. Ez jó hangulatot, kelle­mes szilvesztert jelent. ARANYKALÁSZ: Mi való­színűleg be sem zárunk újév napjának éjféléig. A szaká­csunk „titokban” ételkülönje- gesséyekkel készül szilveszter éjszakájára. A fő „attrakció” a malacsorsolás, a hangulat tetőfokán éjfélkor. LEHET VÁLASZTANI: Nemcsak Nagykőrösön, hiszeTl hasonló készülődés tapasztal­ható mindenütt. BAGOLY — CSALÉTEK A tatai fácántelepen nagy gonddal védik a ragadozó madaraktól az értékes állo­mányt. A vadőröknek segítsé­gük is akad. A pulykák pél­dául rikácsoló hangjukkal hívják fel a figyelmet a vesze­delemre. Az első számú éjjeli­őr szerepét azonban egy ba­goly tölti be. A legnagyobb ra­gadozójárások idején éjszaka kiültetik egy fára csaléteknek és a rátámadó ragadozó ma­darakat a vadászok búvóhe­lyükről lövik le. í Az utóbbi hetekben több f községből érkezett levél. ^ íróik azt tudakolják: mi a ^ tennivaló, hogyan tudnák íj megvalósítani a fürdőszoba í építését, illetve működését. ÍJ Felkerestük a Vízügyi Fő- ^ igazgatóság és az OTP ille- ^ tékes előadóit, akik kéré- •j sünkre részletes ismertetést y adtait. Az első lépés A vízműtársulat, azaz a :• község lakói a vízbevezetés céljából társuljanak. Tézen- : két megyeszékhelyen műkö­di dik a Középdunavölgyi Víz- y ügyi Igazgatóság, a Pest í megyei Budapesten, VIII. Rá- JÍ kóczl út 41. szám alatt. Ha Z a társulás létrejött, erről Z, írásban értesítsék a megyei y igazgatóságot. Ennek alap- íj ján szakemberek felmérik: ÍJ a község területét, a házak és 'y a lélekszám alapján, Figye- I lembe veszik ezen túlme- y nőén, milyen létesít.ménye- í két kívánnak működtetni. Elkészítik a műszaki terve­ket. Mennyibe kerül ? Bizony, nem elhanyagol­ható kérdés. Néhány tájé­koztató szám: Leányfalun négymillió, viszont Gödöl­lőn 36 millió forint. Egy-egy ház, illetve család körülbe­lül 2—5 ezer forint befize­tésére számíthat. Az OTP e célra hosszú lejáratú, tíz­éves hitelt nyújt. A csalá­dok általában a földmunkát közösen, társadalmi munká­ban végzik. Házanként ezzel is mintegy 300—500 forint összeget takarítanak meg. A törpe vízmű társulás tagjai tehát a teljes beruházás mintegy 75 százalékát ny­modon rendezik. A fennma­radó 25 százalékát részben a helyi tanács, részben a Víz­ügyi Főigazgatóság pótolja. Mennyi idő alatt készül el ? A falu lakóinak számától függően általában két esz­tendő az az idő, amikor már az utca sarkán működik a vízvezeték. Száz méteren belül, a tár­sulás tagjai, tehát gyakor­latilag mindenki, használ­hatja a vizet, mivel a köz- csapokat 200 méteren belül helyezik el. Most már bárki jogosult, hogy a fővezeték­ről a házakba is bevezetheti a vizet. Érdekes kedvezmé­nyezésről hallottunk: Péce- len például távlati terv alapján — igen helyesen — ez a levezetés azonnal el­készült így elkerülhető a fő­vezeték későbbi rongálása. Ha ugyanis a fürdőszoba építését esetleg csak né­hány év múlva határozzák el — ez mindenkor a fő­vezeték rongálásával jár. A második lépés A fürdőszoba — álom, el­ső lépés tehát — megvaló­sult. A folyóvíz már a ház lakóinak kényelmét szolgál­ja. Ahhoz azonban, hogy a fürdőszoba működjön, el­engedhetetlenül szükséges a szennyvíz levezetése. A legutóbbi minisztertaná­csi határozat külön kiemeli a szennyvízelvezetés szüksé­gességét: a vízműtársulás­hoz hasonlóan a társas szö­vetkezést jelöli meg. Ez ter­mészetesen nemcsak a falusi lakosságot érinti, de a nép­gazdaságot is, mivel ismét állami támogatásban része­sülnek a fennmaradó 25 szá­zalékra. A régi házakhoz hozzáépí­tik a fürdőszobát Uj lakóház építésénél az építtető csak akkor kap építési engedélyt, ha fürdőszoba is szerepel a tervben. (Vonatkozik elsősor­ban az OTP-köicsönnel meg­építésre kerülő házakra.) Pest megyében az elmúlt év­ben 2500 fürdőszoba került tető alá. G. Molnár Edit ELKÉSZÜLT A NYUGATI FŐCSATORNA Szerdán a 15 kivitelező vállalat, valamint a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság szakembereinek részvételével megkezdő­dött a Tiszántúl második nagy mesterséges folyójának, a Nyu­gati főcsatornának a műszaki átadása. A most befejeződött második ötéves terv nagy létesítmé­nyét 1963. augusztus elején kezdték építeni. Negyvenhárom kilométer hosszúságú medrének ásása során körülbelül 1,5 millió köbméter földet mozgattak meg. Tizenegy közúti híd íveli át, három úgynevezett bújtató és két automata vízsza­bályozó biztosítja zavartalan működését. A Tiszavasvártól kiinduló, s a Hortobágy medencét ke­leti és északkeleti irányban körülölelő új főcsatorna az ország csapadékban legszegényebb vidékére viszi el a Tisza vizét. CSEREBERE Az áruházakban megkezdő­dött az ünnep utáni cserebere. A Corvin Áruházban másfél nap alatt mindössze három csereblokktömb telt be, vagyis 300 cikkért adtak mást. vagy cserélték azt át megfelelő mé­retre. Legtöbben játékot hoz­tak vissza, mondván, hogy ket­tőt kapott belőle a gyerek. A további cserékkel egyébként már csak jövőre tud foglalkoz­ni a Corvin Áruház, amely 29-től 31-ig leltároz. A Divatcsarnok ki sem nyitott karácsony után, a vevőket azonban meg­nyugtatták, hogy a leltár befejeztével, csütörtöktől, megkezdődhet a cserebere. Az Otthon Áruházban egy nap alatt mindössze 20 cserét bo­nyolítottak le, kis kukta-fazé­kért kért több vevő nagyobbat, kávéfőző, mákdaráló helyett adott az áruház evőeszközt, vagy más konyhafelszerelési cikket. Hasonlóan kevés, alig 30 cserélő jelentkezett az Úttö­rő Áruházban is, ahol méretel­térés miatt adtak ki kisebb, vagy nagyobb gyermekkesz­tyűt, fiúinget. Az Újpesti Áru­ház is több cserére számított. Hétfőn és kedden mindössze 60 féle holmit „váltottak be”, például kötött férfiinget két „simára”, s adtak más játékot ahelyett, amiből a kelleténél több jött össze a családban. A Luxus Áruház tulajdon­képpen csak a cserék miatt nyitott ki hétfőn, kedden már leltároztak is az áruházban. Hétfőn, a vevők­nek, több mint 10 százaléka cserélni ment az áruházba. Az apróbb, a szín, a méret, a min­ta stb. miatti cseréket nem számítva egy nap alatt, 132, harminc napig érvényes csere- blökkot adott ki az áruház. Talán megérezte a közönség; hogy a Lottó Áruházban külön intézkedést hoztak a cse­rék zavartalan lebonyolí­tására. A „Lottóban” ugyanis a tava­lyinál jóval több, két nap alatt csaknem ezer csere-fél jelent­kezett, s főleg férfiinget, ha­risnyát, háziruhát vittek visz- sza méreteltérés, vagy „aján­dék-duplázódás” miatt. MADÁRKALÁCS - CINKÉKNEK A Madártani Intézet kezde­ményezésére a Budapesti Mé­hészeti Szakszövetkezet, vala­mint a budapesti I. számú Földművesszövetkezet az el­múlt hetekben nagy mennyi­ségű úgynevezett madárkalá­csot készített napraforgómag­ból és marhafaggyúból, hogy hasznos madarainknak — el­sősorban a gyümölcsöskerték szorgos gondozóinak: a szén­cinkéknek, kékcinkéknek és barátcinkéknek — megköny- nyítsék a telelést. Kerek sajtosdobozokba faggyú közé préselik a napraforgómagot, így egyrészt a cinkék megsza­badulnak a legmohóbb kon­kurensektől, a verébtől, a ga­lambtól és a gerlétől, mivel ezek a faggyúból nem szíve­sen „ássák ki” a magot, más­részt a maggal együtt a cinkék elfogyasztják a szénhidrátok­ban gazdag faggyút is. A „kalácsot” dobozostul kell felfüggeszteni az ablakkilin- i csekre vagy a fák ágaira. Budapesten a vetőmag­boltok és a méhészeti szaküzletek máris meg­kezdték a madárkalács i árusítását dobozonként 4,50 forintos áron, : de nemcsak a fővárosi cin- Ikék védelmére gondoltak: el- : indították a madárkalács- I szállítmányokat az ország i minden vidékére, s valószínű- ! leg már a következő napok- | ban a nagyobb városok vető- \ magboltjaiban és méhészeti i szaküzleteiben is megkezdik |az árusítását. 5 kém, ha tudná, hogy a mami lefektette, s ami- \ kor nem akart elaludni, a fenekére húzott ki- \ csit, azért panaszkodik, hogy bibis — fejtette \ meg a gyerek szavait egy fiatalasszony, aki $ úgy vélte, ért a gyerekek nyelvén, hiszen neki $ is van kicsije. T orma Gyula azonban nem nyugodott meg \ ' ebben, hiszen jól ismerte szomszédait, Ré- \ vaiékat. Tudta, hogy a még fiatal nagymama,> Révainé nem szokta egyedül hagyni unokáját, i megverni meg annál inkább sem, mert való-! Sággal imádja a kis Tihamért. — Gyere szépen, és mutasd meg, hol van a \ bibi — simogatta meg a gyerek könnytől ázott | maszatos arcát. s, — Bibis mami, ott tente, bibis — mondta \ panaszosan, s belekapaszkodva a férfi kezébe, j behúzta a lakásba, ahol a veranda kövezetén \ vérző fejjel, ájulton feküdt Révainé, a kis Tihi ■ nagymamája, a kettétört létra alatt, a ruhás- i kosárból széthullott ruhák között. A továbbialMt a kórházi ágyon Révainé; '* mesélte el: — Délután, úgy három óra körül végeztem \ a mosással, teregetni vittem a ruhát a pad- j lásra. Már épp az utolsó létrafokon álltam, \ amikor nagy reccsenéssel kettétört a létra alattam. A többire már nem emlékszem. A kis Tihamér a szobában egyedül játszott, s bizo­nyára a keresésemre indult, mivel sokáig nem mentem be hozzá. A kis sámlit tette az ajtó elé, arra állt föl, hogy ki tudja nyitni az ajtót. A két évet alig betöltött Tihi csöpp gyermek­eszével felfogta a körülötte történt tragédiát Ezért mondogatta kétségbeesetten: „mami, tente, bibis...” Vágvölgyi Lászlóné | „Mami, | jaj, mamika...“ í } |\f étségbeesett gyermeksírásra lettek figyel­ni * ' mesek a minap Verőcén, az Asztalos Já- \ nos utca 11. számú ház szomszédai. Az udvar J közepén egy két év körüli kisfiú állt egy szál Í tréningruhában, hajadonfővel, s kétségbeeset­í ten zokogta: / J — Mami, mami, jaj, mamika. J — Mi van a mamival? Hol van a mami? — $ kérdezgették tőle kíváncsian. J — Mami tente ott, mami tente ... mutatott J a félig nyitott ajtó felé, miközben hatalmas % könnycseppek potyogtak végig arcán, í — Bizonyára boltba, vagy valahová a kö- í zelbe szaladhatott a mamikája, míg a gyerek \ aludt. Most felébredt és nem találja itthon, $ azért sir — mondta találékonyan az egyik asz- \ szony. — Egészen biztos, hogy ezért sír. hi- J szén egyre azt hangoztatja a kisfiú, mami ten- % te, mami tente. Csak nem tudja szegénykém í megmagyarázni. y í A körülállók elfogadhatónak is találták a $ magyarázatot, látva a félig nyitott elő­% szobaajtót, úgy vélték, valóban nem mehetett $ messzire a mami. í — Ne sírj, nemsokára itt lesz a mamikád. $ majd meglátod, csak menj be szépen, mert $ megfázol —, vigasztalták a kisfiút, aki nem $ mozdult, csak az ajtó felé mutatva hajtogat- % ta: — mami ott tente, mami bibis. í — Ö, egész biztos, azt magyarázná szegény­sitott meg a magyar katonai saj­tóban és irodalomban. A Láthatatlan ütközet időszerű- sége mellett időtálló alkotás, ge­rincét a nevelés állandó és hosz- j szú időn át ható tényezői alkot- j ják. í Titokzatos ifjúság címet adta a J szerző az első fejezetnek, itt a { katonai bevonulás előtt álló fia- í talok honvédelmi neveléséről ír. j Megszólaltatja a hadsereg tisztjeit j és az iskolák tanárait. Boncolgat- j ja ezt — a 18 évben megállapí- \ tott katonai bevonulási korhatár í miatt — különösen izgalmas és í időszerű témát. „Felnőttek vagy í gyerekek” — teszi fel a kérdést, j és a választ a könyv lapjain azok j a tisztek adják meg, akik gya- ; korlatban szereztek tapasztalato- ; kát a „félelmetes” korosztály ki- J képzésénél. A könyvben felvetett J gondolatok méltán fogják kivál- í tani az iskolai katonai előképzést j szervező honvédelmi felelős taná- j rok érdeklődését. A szerző gon- ; dolatai helyesen tükrözik azt az ; igényt, melyet a hadsereg támaszt í az iskolával szemben a fiatalok- 5 nak a katonai szolgálatra való ; előkészítésénél. Üjvári Imre László Láthatatlan ; ütközet című könyve a haderőn- ; kívüli elő- és utóképzésben is jól \ felhasználható. Elsősorban a pe- ! dagógusok és tartalékos tisztek ! részére nyújt képet a hadsereg- ■ ben folyó nevelőmunkáról és ad ; olyan tapasztalatokat, melyeket ; úgy a honvédelmi nevelőmunká- : ban, mint a hadseregbe történő i bevonulásuk esetén mint tarta- ! lékos tisztek parancsnoki beosztá- ! sukban jól felhasználhatnak. A Zrínyi Katonai Kiadó Üjvári ; munkájának kiadásával egyaránt ; elősegíti a hadseregben folyó ne- : velőmunkát és a honvédelmi ne- ! velés ügyét. A háború megvál- j tozott arculata és a haditechnika rohamos fejlődése újtípusú kato­nát kíván, és ezt csak a fejlett katonai előképzéssel és a korsze­rű katonai kiképzéssel együtt le­het megvalósítani. Keserű István

Next

/
Thumbnails
Contents