Pest Megyei Hirlap, 1965. december (9. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-19 / 299. szám

Ostrom — kalóztámadás — áldozatok az üllői élelmiszerboltban 28 ezer forint értékű áru­val állja az üllői élelmiszer- bolt a karácsonyi ostromot. — Ha már ostromról beszé­lünk, hol támadnak legin­kább ? — A rizsnél — mondja a bolt vezetőnője. — 13-án még 15 mázsa rizsünk volt. Csü­törtökre az utolsó szemig el­fogyott. Ceglédről, Mezőtúrról, sőt Debrecenből is jöttek portyázók. — A legnagyobb rajtaütés? — Egy mezőtúri teherautó­val 5 mázsa rizst vittek el. — Ez már kalóztámadás­nak is minősíthető, miért nem védekeztek? — Mindenki annyit visz, amennyit akar. — Hol volt még erős az ostrom? — A szaloncukornál. Élő- szőr a legdrágábbakat lőtték ki. A 67 forintos cukor egy­kettőre elfogyott. — A karácsonyfadíszek? — Nem célpont. Kicsik a fák. Alig fér rájuk dísz. Néhány számyaszegett ka­rácsonyfa, nem is fa, inkább csak karácsonyfű hever a padlón. Ötven centiméter kö­rüli törpék. Igazságtalan vé­gük elszomorító. Oda vannak haj igáivá, kitekert tagokkal, letaposva, áldozatul esve a VÁLOGATÁS szent őrületé­nek vagy véres bosszújának — nevezzük, aminek akarjuk. A favágó láthatta volna, hogy ezek a szerencsétlen, fél oldalra sikerült, csupa ko­pár, hétrétgörbült gallyak úgyse kellenek majd senki­nek, hogy kár is kivágni: töb­bet tehetnek az ózondús le­vegőért, mint a békesség ügyéért. Ám a favágó tekin­tetét elködösíthette valami nagy-nagy karácsonyi megha- tódás. Nem tudom, hová tűz­né ezt az... izét... fát, ha vé­letlenül neki maradna egy ilyen. (dozvald) MOHOMIDÉKI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 299. SZÁM 1965. DECEMBER 19, VASÁRNAP A vezetőség nyert Összefogás és forintok — Látogatás az őszi versenyben első helyezést etért nyáregyházi Béke Tsz-ben Amikor felkerestük Győri János tsz-elnököt, hogy meg­tudakoljuk a siker titkát, épp a tsz-munkáját tárgyalta a ta­nácsülés. A község és a tsz ve­zetői között élő, baráti a kap­csolat. A tsz gondja a pártbi­zottság és a községi tanács gondja is. — Amikor olvastuk az új­ságban, a ceglédiek verseny­Ay állattenyésztő két kívánsága Tündér helyett — a BARNEVÁL Csipog a sok csirke, oda a nagy szabadság, dugják, tömik az alacsonyra szabott, szűk ketrecekbe aztán repíti vala­mennyit a gyorsan szaladó gépkocsi. — A tartozásunkat ezzel ki­egyenlítettük — jegyzi meg Pataki János, az üllői Kos­suth Tsz állattenyésztője, amikor a ketrecekbe kerül az 1825 darab baromfi, mert 120 mázsa hús át­adását vállaltuk, s válla­lásunknak most az utolsó dekáig eleget tettünk. Persze sok nap, sok éjszaka eltelik addig, amíg tízezer csirke eléri az egy kiló 20 de- kás átlagsúlyt. Veri az eső, éri a tűző nap, hullik is, pusz­tul is, különösen akkor, ami­kor tífusszal fertőzve érke­zik már napos korában. Per­sze, ilyenkor öt százaléknál na­gyobb az elhullás. Folyik, nyúlik a per a felelősség meg­állapítása ügyében, de a nyert per is kedvét szegi a gondo­zónak, tenyésztőnek egyaránt — inkább hát egészséges naposcsibét szállítson a BARNEVÄL — tápot meg a monori keverő­üzem, mert árpadarán nem le­het baromfit nevelni. Külö­nösen akkor nem, amikor megszokták a tápfogyasztást. Az a jóságos mesebeli tün­dér, ha teljesítené ezt a két kívánságunkat, amely páro­sulna a gondozóink szorgal­mával, szakmai tudásukkal, akkor három forintnál na­gyobb lenne kilónként a tisz­ta haszon, mert ma még 17 forint ráfor­dítással termeljük meg azt a húst, amelyet a BARNEVAL 20 forintjá­val vesz át. A megrakott autó már messzi, porol, Visszafelé azon­ban hűtőkocsiban, higiéniku­san „utazik” az ünnepek rosra sülve a csirke, hogy alatt ropogós pi- lássuk viszont. K. S. felhívását —, mondja Győri János — a pártbizottsággal kö­zösen megvitattuk, s mindjárt javasoltuk a ta­goknak, hogy csatlakoz­zunk. Az erkölcsi siker re­ménye, és a kitűzött pénz­jutalom is érdekeltté tette a tagságot az őszi munka gyorsütemű be­fejezésében. — Milyen helyzeti előnnyel indultak ezen a versenyen? — Mi a kétezer holdig ter­jedő második versenykategó­riába tartozunk, s 18 erőgé­pünk van. A járás egyetlen tsz-e vagyunk, ahol valameny- nyi traktoros tsz-tag. Ez a tény érdekeltté tette őket a szántás mielőbbi befejezésé­ben. — Másodszor: nálunk na­gyon ki kell használni a ked­vező időjárást. Figyelem Egy másodperc=hatmillió filmkocka Három teljes napot venne igénybe annak a filmnek a megtekintése, amelyet az új leningrádi filmfelvevőgéppel egy másodperc alatt készítet­tek. A ©ép azonban nem szuperhosszú filmek felvételére készült, hanem Délután az óvodában Meglepően jó idő volt az egyik nap. Ezt kihasználva, meglátogattam a péteri óvó- i da kis lakóit. ök éppen délutáni pihe- ä nőt tartottak. Volt aki aludt! és szépet álmodott egyik ked-; vés játékáról, vagy az óvó 5 néni aznap elmondott me-> séjéről. Mert ebéd után kell! egy kis pihenő is a gyér-> mekeknek, hogy nagyra nő-! jenek. A vezető óvó néni, Sötét \ Ormos Zoltánná elmondta, $ hogy bizony elég kevesen \ járnak Péteriben az óvó- \ dóba. Jelenleg a létszám 22, $ de egy páran „távol marad- 5 tak”, mert ez a szeszélyes $ téli időjárás megártott ne- $ kik és betegek. A nagyterem teljesen üre- \ sen áll, s várja a kis óvó- \ dósokat. M. J.-né í —:-------------------------------! MŰS OR Mozik 1 Gomba: A tárgyalás. Gyömrő: j! Lbrd és bandája. Matiné: Szürko- s lók lesen. Maglód: Vízivárosi $ nyár. Matiné: Egy taxisofőr halá- ^ la. H: Lord és bandája. Monor: t Amerika, Amerika I, n. (széles), s Matiné: oly közel az éghez. H: 8 Állatok. Nyáregyháza: Húsz óra. 8 bilis: Bube szerelmese. Tápióság: > ki volt dr. Sorge? Tápiósiily: 5 l'olytassa Kleó. Úri: Baracktól- ^ táj. Üllő: Riói kaland (széles). Ma- 8 Iné: Három kívánság. Vasad: Kár 8 1 benzinért. Vecsés: Országúti ka- 8 l'nd (széles). Matiné: Előzés. H: S I leo 5-től 7-ig (széles). % (Tóth Ambrus felvétele) A vetéssel mindenképpen idejében kell végeznünk, hogy mire a szeles idő megjön, már bokros le­gyen a gabona. — Ezek szerint célszerűen gondolkodik a vezetőség. Ám, hiába tudja a vezető, hogy mit kell tenni, ha a tagságot nem tudja terveinek megnyerni. — Valóban. 1949-től 1962-ig 12 elnök fordult meg ebben a tsz-ben. Ügy érzem, azóta megváltozott a helyzet. A tag­ság bízik a vezetőkben. Miért? Fölöslegesen nem ígérünk, de ha kimondtuk valami­ben az igent, akkor annak eleget teszünk. Évről évre emelkedik a mun­kaegység értéke és az egy tag­ra eső átlagjövedelem. A pre­mizálásban a fogatostól, az el­nökig mindenki egyformán ér­dekelt. — A sikerhez hozzásegített bennünket a jó munkamódszer is. Nem félünk az időjárástól. Máshol még csak kapálták a paradicsomot, amikor mi már az export vállalásunkat tör­lesztettük. Tulajdonképpen kockáztatunk, de egészében véve ez csak hasznos lehet. — A kertészet kiemelkedő eredményeit is ez magyarázza? — Részben. Már készítik az asszonyok a melegágyat, hogy tavasszal minél korábban ki­ültethessük a palántákat. Ez évi kertészeti tervünket egy millió forinttal túltel­jesítettük. A tíz vagon paprikánkból már az első meghozta a betervezett •----százezer forintot. J övőre egy új földfölötti ön­töző berendezéssel dolgozunk, bizonyára ez még szebb remé­nyekre jogosít. 70 holdat tu­dunk majd öntözni. — Azt beszélik, hogy az őszi munkák során soha nem látott összefogással törték le a kuko­ricát. — Két hét alatt végeztünk 300 holddal. Ebből 100 hold ré­szes volt. Mivel sürgető volt a munka, nem engedtük, hogy a tagok négy, öt holdat vállalja­nak. Megmondtuk a brigádve­zetőknek: száz hold — száz vál­laló. Napokig tartott a vesze­kedés, az elégedetlenkedés. Október 30-án, szombaton vé­get ért a törés. Hétfőn már zu­hogott az eső. — A vezetőség nyert. Mivel vannak még' elmaradva? — Hetven hold felszántatlan földünk maradt. Három erőgé­pünk most is dolgozik. Eltö­kélt szándékunk, hogy az ered­ményes évre a dologban is pontot teszünk. Dozvald János Ügyeletes orvos Monoron dr. Balogh Jó­zsef, Üllőn dr. Csik Pál, Ve- csésen dr. Imreh Pál tart ügyeletet vasárnap. — Ügye­letes gyógyszertár Monoron a főtéri, Vecsésen a Dózsa György úti. HÉTFŐN délután két órai kezdettel vb- ülést tartanak Gyomron. Az ülés programja a tanács 1966. január 6-i ülése anyagának megtárgyalása. Monoron délután két óra­kor kezdődő vb-ülésének na­pirendjén a cigány lakosság helyzetéről szóló jelentés és a lakosság ügyeinek, pana­szainak, bejelentéseinek meg­tárgyalása szerepel. Úriban délután három órai kezdettel tartanak tanács­ülést, melynek programja: a pénzügyi állandó bizottság munkájának értékelése. Röpcédulák, hangosbemon­dó, személyes beszélgetés: új­ra toborozza olvasóit a mo- nori járási könyvtár. — A könyvtár 14 ezer kö­tete két szabadpolcos terem­ben és egy raktárszobában ka­pott helyet — mondja a könyvtárvezető. — Kicsi már ez a helyiség. Ha beállíthat­nánk egy presszógépet s le tudnánk ültetni az olvasókat, szívesebben járnának ide ol­vasgatni. Harmincféle folyó­iratra fizetünk elő. Nem hogy folyóirat olvasónk, még ru­határunk sincs, amit pedig szabadpolcos kölcsönzésnél jogszabály ír elő. Így hát nem a legideálisabb adottságokkal várjuk az olvasókat. A téli szezon megkezdő­dött, naponta 8—10 beiratko­zó van. — Mit keresnek az olvasók? — A magyar írók közül például Jókait, Gárdonyit, Mikszáthot, Móriczot, Tatai Sándort, Sásdi Sándort, Né­meth Lászlót, Passuth Lászlót, Kovái Lőrincet, Bér kési And­rást, vagy a világirodalomból Thomas Mannt, Tolsztojt, Vic­tor Hugót, Dumast, Dickenst, Zolát. — És a költészet? — Ez iránt elenyésző az ér­deklődés. A lírát főleg a gimnazisták kedvelik, szíve­sen olvassák Tóth Árpádot, Radnótit, a modern költőket, a mai magyar fiatal lírikuso­kat, különösen községünk fiát, Baranyi Ferencet. Ha a felnőt­tek verset olvasnak, általá­ban Petőfit szeretik. Egy- egy író—olvasó találkozó is megmozgatja az érdeklődést, de ez sohasem tartós. Most épp felmérést vég­zünk, hogy megismerjük az olvasók érdeklődéskörét, ked­venc témakörüket, műfaju­kat, íróikat. Ezt ismerve job­ban kielégíthetjük majd igé­nyeiket s tudjuk azt is, hol vannak hiányosságok. A könyvállomány 55 ezer forint értékkel gyarapodott az idén. A megtervezett állami hitel mellett jelentős póthi­telt is kaptunk. Az fmsz 24 ezer forinttal gazdagította a járás könyvállományát. Ebből Mégegyszer a kútról Az idősebbek érdekében! Egy, kettő, három... — s így tovább számolgatom ma­gamban, hányszor kell az artézi kút „karját” rángat­nom. Végre tizennégynél elkezd a víz csörgedezni, s tizen­hatnál már bőven ömlik!... Leemelem a kannát, ami­kor idős nénike érkezik. Birkózik szegényke, erőlkö­dik, de hiába: Sámson ereje kellene a karjaiba!.., Segítek neki, de nem köny- nyű. Végre hasonlóan az előbbihez — tizenhat szusz- szanásnyi karlendítés után folyik a víz. Aztán megpihenünk, s arra gondolunk: nem lehetne a most megjavított monori Mikszáth Kálmán utcai ar­tézi kúton valami újításfé­lét kitalálni. Mondjuk olyant, hogy legalább három vagy négyszeri rángatás után vi­zet adjon. Gondolni kellene az idő­sebbekre is! ___________ (H.) KÉT TÜSSZENTÉS KÖZÖTT Kedves Barátom! Az utóbbi hetekben sokat panaszkodtam neked, hogy fáj a derekam, mindig fá­zom, hol itt, hol ott fáj, s te — ismerve panaszkodó természetemet — megnyug­tattál, hogy ez nálam csak hipochondria és egyedüli gyógyszere, hogy ne törőd­jek vele. Most közölhetem veled: tévedtél, mert belá- zasodtam, ezért elhivattam a körzeti orvosomat, aki meg­állapította, hogy influenzám van. Ez nagyon megnyug­tatott, s most fekszem az ágyamban, csak étvágyam nincs, egyedül az orvosság ízlik, de ezekből sajnos csak korlátolt mennyiséget szabad fogyasztanom. A sok köhö­gés, tüsszentés és krákogás miatt zsebkendőim mennyi­sége rohamosan fogy, ha tudsz szerezni belőlük, küldj nekem egy-két tucatot. A tévedésedért remélem majd bocsánatot kérsz, de egyelőre ne látogass meg személyesen — ismerve irigy természetedet —, még ezt a kis influenzát is elkapha­tod tőlem. . Szűcs Gyula Ötmilliós kifizetés A szeptember 30-i zárlati adatok szerint az Állami Biz­tosító járási fiókja ebben az évben ötmillió forintot fizetett ki. I rendkívül gyorsan lejátszódó folyamatok és jelenségek ta­nulmányozására. A VSZKSZ—5 kamerával felvett elektromos kisülések, a kvantum-generátorok és la- serek munkája, a plazma vál­tozásai, az égés, a robbanás folyamatai, amelyek ezredmásodpercnél is rö- videbb ideig tartanak. ezzel a felvevőgéppel időben 20 másodperccel „meghosszab­bították”. Az olvasóra várva Jókaitól Thomas Marínig Naponta 8—10-en jönnek 2 ezer forintért a járási könyvtárnak vásároltunk. — Milyen újdonságokat ajánlhatunk az olvasók figyel­mébe? — Passuth László Arany­ködben fáznak az istenek, Stendhal: Vanina Vanini, Zola Termékenység, Jókai Névtelen vár című művét. Az ifjúságnak is sok újat tudunk ajánlani, köztük érdemes meg­említeni Cooper Nagy indián könyvét, s a Mi legyek? című pályaválasztási tanácsadót, amely 100 szakmát ismertet. Az ifjúsági könyvek jók, a pettyes és csíkos leányregé­nyek nagy sikert arattak. Ám kevés az új, a régiek már át­futottak. — Hány olvasója van most a könyvtárnak? — 1560 beiratkozott olva­sóink van, ennek 55 százaléka felnőtt. Kevés a fiatal. Ezen változtatnunk kell, hiszen be­lőlük neveljük a következő évtizedek olvasótáborát. D. J. NOTESZLAPOK semmit. Nem zavarja őket, hogy csali „egyedül” vannak. Hiába, aki szereti a táncot... BOSSZÚSÁG Fél három .van. Sietek a gyömrői autóbuszhoz, mert már „idő” van. Felszállók, de még mindig állunk. Civilben levő kalauz barátunk lemegy szólni a „főnöknek”. De az csak nem jön. Fél három múlt nyolc perccel, a sofőr nem vár. Elindulunk. De vajon miért nem indul­tunk időben? G. J. TÁNC Szokásos hétköznapi gyér forgalom az étteremben. A zenekar játszik, mert játsza­nia kell. Az asztaloknál né­hány vendég, nyilván a nap­közben történtekről beszélget­nek. És ekkor megérkeznek ők. Fekete hajú, csillogó sze­mű lány, feszes, szűk szok­nyában, feszes blúzban... A fiú egy fejjel kisebb — pár­huzamnadrág van rajta. A ze­nekar tovább játszik. Ök nem ülnek az asztalhoz, hanem azonnal táncolni kezdenek. A vendégek is őket figyelik mór, de ők nem vesznek észre

Next

/
Thumbnails
Contents