Pest Megyei Hirlap, 1965. december (9. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-18 / 298. szám
ili65. DECEMBER 18, SZOMBAT MECV &ariap G épésztechniku az egészségügy kiváló dolgozója A megyei főorvos ajtaja tárva, mégsem jutni be hozzá, zsúfolásig teli szobájában szorong az egész egészség- ügyi osztály. — Nóti Laci bácsitól búcsúzunk, nyugalomba vonul — mondja valaki az ajtóban állók közüL — Hogy mi a beosztása? Az egészségügyi osztály energetikusa, Hlnné-e valaki, hogy akár valami nagy gyárnak, a megye egészségügyének is van energetikusa? — Márpedig van éspedig 1953 óta — ezt már Nóti László mondja. — Az Egészségügyi Minisztérium akkor szervezte meg minden megyében ezt az állást, akkor kerültem ide, a Földművelésügyi Minisztérium szak- oktatási főosztályán dolgoztam, onnan irányítottak át. Én voltam az első kinevezett megyei egészségügyi energetikus. Ugyan mi is lehet a dolga? — Minden, ami a legtávolabbról is összefügg villany- nyál, gázzal, szénnel, vagyis világítással meg fűtéssel valamennyi egészségügyi intézményben. Talán a röntgenkészülék is? Nem, csupán amikor beszerelik, akkor kell ellenőriznie a transzformátor feszültségét, meg a vezeték kábeleinek méretét, hogy megfelelő-e. Aztán a vízellátás és a szennyvízelvezetés szintén az energetikus ügykörébe tartozik. — Mindezen felül mindjárt hozzám került, valamennyi épületkarbantartási, felújítási és korszerűsítési munka. Egykor technológiát végzett, gépésztechnikus, építészeti dolgokhoz vajon honnan érthet? — Műszaki embernek ehhez is van szimatja, kérem. Meg aztán, ha kételyeim voltak, felkértem szakértőket. Rögtön először a megyei kórház födémcseréje és az egész elhanyagolt ódon épület felújítása — ez volt az első nagyobb munkája. Az utolsó, a váci 1. számú szociális otthon felújítása, egy- esztendei késedelemmel, idén fejeződött be. — A háttérben dolgoztam, bár sok mindent csináltunk, nincs semmi érdekes, sem látványos a munkámban. Ha valamire büszke lehetek az az, hogy a megye valamennyi bölcsődéjébe bevezettettem a vizet, hidroforral. S sok egészségügyi intézményünkbe a központi fűtést is. Meg ahol csak lehetett, megoldottam a szennyvízelvezetés nehéz problémáját. Jó kedélyű, egészséges arc- színű, szikár termetű, fiatalos mozgású ember. Nem látszik meg rajta, hogy december 4-én töltötte be hatvanadik évét. — Pedig már nagyon vártam ezt a születésnapomat. Beteg a szívem, orvosaim már két éve tanácsolják, menjek nyugdíjba, ahhoz azonban ezt a napot ki kellett várnom. A szívbetegnek nyugalmas életmódra van szüksége, kerülni kell minden izgalmat, idegességet. Nekem pedig majd tizenhárom évig építőipari vállalatokkal volt dolgom... Száz bosszúságot okozó be nem tartott határidőről, évekig elhúzódó tatarozásokról beszél. A legutóbbiról, a váci szociális otthonról például. — Beteg öreg embereket nem tudtunk két évig hová elhelyezni. Aztán a nagykőrösi szociális otthon konyhájának korszerűsítése néhány éve, hogy ott mennyit idegeskedett! — Mást ne mondjak, a sódert Hegyeshalomról szállították Nagykőrösre, képzelhető, hogy nem érkezett meg időre. Egyszóval elég volt az izgalmakból, nem bírnám egy nappal sem tovább. Ünnepük, dicsérik, búcsúznak tőle, Dr. Békés Zoltán megyei főorvos borítékot nyújt át neki, pénzjutalmat. Meg díszes oklevelet is kap, gépésztechnikus létére végül is az egészségügy kiváló dolgozója lett Szokoly Endre A HAZAFIAS NÉPFRONT MEGYEI TITKÁRAINAK ÉRTEKEZLETE December 16-án és 17-én a Hazafias Népfront székházában értekezletet tartottak a népfront budapesti és megyei titkárai. Erdei Ferenc főtitkár és Bugár Jánosné főtitkárhelyettes beszámolója és az országos elnökség állásfoglalása alapján megtárgyalták a mozgalom művelődéspolitikai tevékenységének feladatait, valamint a Hazafias Népfront egyéb időszerű teendőit. Budakeszi határában 180 ágyas új tíidősebészcti pavilon A 21-es Építőipari Vállalat dolgozói háromemeletes épülettel, új sebészeti pavilonnal bővítették a Korányi tüdőszanatóriumot. A mintegy 26 000 légköbméteres épület műszaki átadása megkezdődött, és két hétig tart. Ezután kerül sor az új sebészeti pavilon kórházi berendezéseinek, műtőinek felszerelésére. A III. emeleten mellkas- és csontsebészeti műtőket, a másodikon és a magas földszinten sebészeti osztályokat, az I. emeleten broncholó- giai röntgent rendeznek be. A földszinten és az alagsorban éttermet, konyhát, irodákat helyeznek el, A tüdőszanatórium új sebészeti pavilonját előreláthatóan jövő év tavaszán avatják fel. lilct «1 terv- Szégyen a presszóhiány? Számok Sör csaA: vasárnapra? IllÖlMlIá * Gyuri bácsi kesztyűben! Csapágystatisztika A Magyar Gördülőcsapágy Művek debreceni és diósdi gyárában idén 12 millió 450 ezer csapágy készül. Jövőre egymillióval növelik a termelést, 13 és fél millió csapágyat készítenek. A termelés növekedését elsősorban azzal érik el, hogy a gépsoron újabb műveleteket automatizálnak. A termelésnövekedéssel 20 millió forint értékű importcsapágy behozatalától mentesül a népgazdaság. A meghívó nem ígért nagy dolgokat A gépelt sorok szerint a szövetkezetek gödöllői járási központja választmányi ülést tart, amelyen értékelik háromnegyed éves gazdasági munkájukat. Miről is lesz itt szó — gondolja az ember, amíg leül az asztal mellé s végignéz társain. — Sok-sok számról, ami csak a beavatottnak mond valamit, felvásárlásról, tervteljesítésről, százalékokról. így indult a megbeszélés az isaszegi cukrászda különtermében, az asztalra tett szódavíz mellett. Magyaróvári Miklós sorolta, hogy forgalmi tervüket szerény százalékkal túlteljesítették, milyen árufajták ebből hogyan vették ki részüket, a csömöriek, a péce- liek és a Zsámbok és vidéke Fmsz hogyan járult hozzá a jó eredmény kialakításához. Elhangzott néhány mondat arról is, hogy a vendéglátó- ipar italból nem teljesítette forgalmi tervét. Az emberek bólogattak, hiszen mindenki jól tudja, milyen felemás dolog magas terv- számot előírni az alkohol- fogyasztásra, ugyanakkor milliós költséggel harcolni ellene. A felvásárlás hibád — mint várni lehetett — szintén szőA „Katyerina Izmajlova“ bemutatója előtt Opera készül a ,»Csendes Don“-ból Sosztakovics nyilatkozata Pénteken a Művelődésügyi Minisztériumban Lev Mihailov, a moszkvai Sztanyisz- lavszkij és Nyemirovics-Dan- csenko zenés színház főrendezője, Dmitrij Sosztakovics „Katyerina Izmailova” című operájának budapesti vendégrendezője nagy érdeklődés- ^ sei kísért sajtótájékoztatót tar- § tott, amelyen részt vett a szer- § zó is. I Mihailov sajtótájékoztatója | után D. Sosztakovics vála- ^ szolt az újságírók kérdéseire. ^ Elmondotta, hogy bár vala- ^ mennyi műve szívéhez nőtt, ^ ez az opera egyik kedvenc ^ műve. A nagy orosz író Lesz- ^ kov kisregényének „A mcensz- i ki iárás Lady Macbethié”-nek s témájára 1932-ben komponál- S ta, és az 1963-as felújítás előtt § több részletét átdolgozta. Csü- ^ törtökön részt vett az opera- ^ házi próbán, s a magyar ^ együttes munkájáról a leg- ^ jobb véleménnyel van. Mind- ^ ennek ellenére nagyon & „lámpalázas” vagyok — je- ^ gyezte meg. Terveiről szólva elmondot- ^ ta, hogy operát ír Solohóv re- i gényéből, a Csendes Don-ból | Az operát 1966-ra szeretné be- ^ fejezni, hogy a Nagy Októbe- $ ri Szocialista Forradalom 50. ^ évfordulóján, 1967-ben már ^ közönség elé kerülhessen. A ^ librettót Medvigyin és Lukin ^ írja, de maga is részt vesz ké- J szítésében. Többször találko- 5 zott Solohovval, aki jóvá- 8 hagyta a szövegkönyvet. Sosz- $ takovics a vállalkozást nagy ^ erőpróbának érzi, mert — ^ mint mondotta — a solohovl ^ művet — rendkívüli feladat ^ bperaszínpadra állítani. — Ismerem és szeretem a ^ magyar zenét; Bartók, és Ko-^ dály művészete nagy hatást § gyakorolt munkámra. Buda- ^ pesti tartózkodásomat fel- ^ használom arra is, hogy meg- ^ Ismerkedjek a mai magyar zeneszerzők műveivel — mondta befejezésül a világhírű zeneszerző. A Katyerina Izmajlova budapesti bemutatóját december 21-én, illetve a második szereposztásban 23-án tartják. KUTYA A VIHARBAN. A Barisaula nevű olasz hajócska legénységének kedvenc kutyája a legutóbbi nagy tengeri vihar idején a vízbe esett. Lesodorta egy szokatlanul erős hullám, pedig a kutya — mint rutinos „tengerész” — ismerte a védekezés lehetőségeit. A legénység mély szomorúsággal vette tudomásul kedvencének pusztulását. Három nappal később azonban egy „békaember” megtalálta a kutyát. A nagyszerű eb bárom éjjel és három nap szakadatlanul úszott, hogy megmentse az életét. Ma már kiheverte nem mindennapi kalandja következményeit és megint vidáman futkos n Barisaula fedélzetén. A dombról, Szigetszentmiklós alatt olyanok az apró házak, mintha modem csőkunyhók lennének. Szétszórva, öez- szeborogatva. Mert ahány van, annyiféle, s a csöpp kis folyosók hol délre, hol nyugatra, hol pedig keletre néznek. Ám a szobák ablakai mind-mind a nap felé fordultak. Ezen a részen nappal nemigen látni otthon senkit. Dolgoznak. Délelőtt, délután, többnyire bent Csepelen, a nagy gyárban. Az éjjeles pedig alszik. Tudják erre pontosan, kivel mikor lehet találkozni, munkában van-e, vagy pedig pihen. Furcsa tehát, hogy lent, egészen a kertészföldeknél Horváthéknál délelőtt tíz óra körül kopácsolnak. Furcsa, mert a gazda máskor ebben az időpontban éppen aludni készül az elsötétített szobában, s csitt: gyerek ne mukkanj, kutya ne ugass, asszony csendben dúdolj csak! Lám, most hangos az egész ház, de még a környék is. A sufniban egyforma méteres léceket gyalul Horváth, pedig nemrég jött meg, épp, hogy reggelizett. Pattan a hirtelen kunkorodó forgács, visonganak a gyerekek. Az ikrek. Szösz- kék. Nevetősek. Az asszony az ajtóban áll, kicsit félrehúzódva, felöltözve, indulásra készen. Vár. Várja, hogy embere feléje forduljon, Igent vagy nemet intsen, mérgesen, vagy szelíden. Ám, hiába, mert a gazda, mint a beállított gép, óvatosan illeszti a gyalut, húzza a pengét, látszik rajta: élvezi, hogy milyen ügyesen csinálja, hogy hosszú, hártyavékony szalagokat szab a lécekből. — Indulnék — szól az asszony csendesen, beleegyezésre várón. De hiába, a forgács megállás nélkül gurul szét tovább. Horváth nem mond sem igent, se nemet — Jó. Akkor én megyek, bátorodik az A gyerekek örömére asszony. — Majd a kerten jövök haza. Menjetek le a parthoz addig. Már a buszmegállónál jár, amikor embere megszólalt, de csak úgy magának, tele indulattal. — Hát eredj, ha jobbat nem tudsz, de nekem ne panaszkodj! Én nem küld telek. ... De én is elástam a józanabbik eszem. Ahelyett, hogy aludnék, hát faragcsálok. Eh!... nem csinálom tovább. Minek? Az ember csak a saját fiának gyalul szánkót, nekem pedig sem lányom, sem fiam. Karácsonykor nem akarok mérgelődni, legalább akkor nem. Elég más ünnepnapokon. Jóformán hozzá sem lehet szólni, amikor már dél elmúlt. Fürdeti, mosdatja azt a két porontyot majd minden öt percben. Fésüli őket állandóan, új frizurára szoktatja hajukat minden vasárnapra. Mert hiába mondom neki: ne nyava- lyáskodjon. Jól vannak úgy, ahogy vannak. Tiszták is, rendesek is, mit kell velük annyit piszmogni. Én édes gyereke voltam az anyámnak, de talán még az esküvőre sem készült olyan gonddal, mint ő a látogatások napján. Mert jön az a másik asszony. Jön, csak győzzük őket. Api lettem. Ha cukrot csörgetek a zsebemben mikor hazaérek, édes api leszek egyszerre mind a kettőnek. Nem volna itt semmi baj, csak az a másik asszony ne tudta volna meg, hol vannak a gyerekek. Sokáig nem is jött, a régiebbi nevelőszülőket sosem tisztelte meg látogatásával. Csak amióta elmondták neki bent a gyárnál, hogy jó helyen vannak, hogy Horváthné úgy szereti őket, mintha a sajátjai volnának, hogy i nem ismer majd rájuk, ha meglátja ^ őket. Azt mondta a gyámos, hogy nem ^ szólt az asszony egy szót sem. Nem is ^ köszönt, úgy jött el. Csak a szeme vil-i lant. Mély feketén. Öröm? Gyűlölet?) Féltékenység lobban benne? A fene tud-; ja ... Nekem nem anya az, aki elhagy-j ja a gyermekét. Szép karácsonyt szeretnék, igazán ! szépet. Először a gyerekekkel. Szánkót! is faragok nekik, meg pár katonát, meg; indiánt, olyat éppen, mint amilyeneket! a cirkuszban láttunk, a Bufallo Biliben.! Ha kell egy egész hadsereget! De, ha megjön az az asszony .. Én, én nem is tudom, mit csinálok.) Elzavarom és kész! Ne rontsa meg az) örömünket. Ezen a napon előttem mást) ne szólítson apjának egyik fiú sem. j Csak engem, Vagy mi utazzunk el va-; lahová? Nem, nem lehet! Még megfáz-! nak a gyerekek. Horváth lassan csendesedett. Kint a ház előtt ugatott a kutya. Tán- ! colt, kaparta az ajtót. Nevetve visongott! a két fiú. Ugráltak körülötte. A ház ura hallgatta a vidám hancú-( rozást és a fiúkat látta az ünnepen. Lát- $ ta, hogy örülnek majd, ha észreveszik a $ fa alatt az őserdő apró harcosait. Már nem volt dühös a nagy darab! ember arra a másik asszonyra, inkább; sajnálta, szerencsétlennek tartotta, hogy $ nincs szíve, csak hiúsága. Órájára nézett. — Ha jaj! Mindjárt tizenegy óra —5 rémült meg. — El kell menni itthonról. $ Azonnal jön haza a „mami”, s nagyon $ megharagudna, ha Jancsi meg Jóska $ meglátná, milyen fát rejteget a háta $ megett. 5 Mert, hiába, no, igaza van neki... A í meglepetést, a gyerekek örömét nem !) szabad elrontani senkinek, semmivel.. $ András Ida $ nyegre kerültek. A termelő- szövetkezetek inkább a nagyobb felvásárló szerveknek adják az árut, vagy saját elárusítóhelyeiket látják el. A háztáji termények is gyakran elkerülik a földművesszövetkezet begyűjtő csatornáit. Számok, statisztikák, rubrikákba gyömöszölt valóság, amely azonban hirtelen szétrúgta a papíj- és a számok kereteit és a maga teljességével élni kezdett. Mert a hozzászólások a számokon túl mással is foglalkoztak. Azzal, hogy Csömörön igen rossz a kenyérellátás. Későn hozzák (silány minőségű). Felállt valaki s elmondta, a vácszentlászlóiak félnek a boltba menni, olyan szűk ott a hely. Megkérdezték tőle az emberek „mi az, ti csak tapsolni jártok a választmányba, nem intézkedni?” Az is furcsa dolog — mondta —, hog? a vasáruk ügynöke mindig eljön, kéri, adjanak rendelést, de ami kell, sohasem kapják meg. így járnak a csavaranyával, a patkósarokkal. Egy asszony Csömörről — nagyon okosan — arról szólt, hogy nem akarnak részegeseket nevelni, de azért nevetséges, hogy egy akkora község egyetlen italboltjában összesen tizenöt liter szeszből álljon az árukészlet. Sör is csak jó, ha vasárnapra jut. Mokányképű fekete ember panaszkodott, jórészt fán maradt a kitűnő minőségű, ötrná- zsányi muskotályszílvája. Leszerződni nem merte előre az fmsz-szel, mert ha nem terem meg az előírt mennyiség, büntetést fizet Most pedig alig akarták átvenni, amennyit kínált belőle eladásra. ^ Valkon szégyenük, hogy ők | az egyetlen község a já- $ rásban, ahol még nincs S presszó. ^ Nincs olyan tanácsülés, hogy $ a fiatalság szemükre ne vetné, ^ nekik csak a kocsma jut? ^ Nagytarcsai panasz, hogy az ^ élelmiszerboltban sorjáznak ^ tele polcokkal az italok, holott ^ csak nagy ünnepkor van ke- ^ letje. Ami viszont nagyon kel- lene, a napi áru hiányzik. Túl $ óvatosan rendel a boltvezető, $ így aztán nem csoda, ha vajat, ^tejfölt, finomabb árut hiába )! keresnek nála. A zsámbokiak ^ viszont boldogak: vásárolhat- ^ nak OTP-re motort, rádiót, te- ^ levíziót és háztartási gépeket. $ S hogy igénylik a tisztasá- 5 got! Elítélték a vendéglőst, aki § ^ nem folyó vízben mosta a poharakat. § $ S felháborodottan nevettek ^ egy intézkedésen. Bejelentet- ^ ték, hogy egy kenyérszáliító 5 eteti-itatja, szerszámozza. (hajtja a lovát, s utána sorra $ fogdossa a kenyeret, a péksü- $ teményt. S a vállalat erre: kö- J telezte Gyuri bácsit, gyakrab- í ban mosson kezet és húzzon J kesztyűt! $ Rubrikák, számok, százaíé- ; kok, a gazdasági munka szám- ; vetése. De beletartozik ebbe J a valkói presszó, Gyuri bácsi í kesztyűje, a nagytarcsaiak ! zöldségesboltja. Az a sokágú, ! mindenre kiterjedő reagálás, (amellyel egy szervezet bizo- ! nyitja, hogy valóban az életet ! szolgálja. ! K. M. I
