Pest Megyei Hirlap, 1965. december (9. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-18 / 298. szám
res 7 megyei sMMaD 1965. DECEMBER 18, SZOMBAT ERDEKES BÍRÓSÁGI DÖNTÉS Emelték az adót — jagas az üzletbér emelése Hat éve bérel üzlethelyiséget az egyik váci vállalat magánházban. A tulajdonos bírósághoz fordult, és kérte a bér felemelését, mert az üzlethelyiség adóját az újabb rendelkezések alapján felemelték. Ugyanis a vállalattól kapott évi 700 forint bérrel szemben, két év óta 880 forint adót fizet az ingatlan tulajdonosa. A vállalat a kereset elutasítását kérte. Azzal védekezett, hogy a bér szabad megállapodás tárgya, és annak bírói úton való emelésére nincs lehetőség. A Pest megyei Bíróság a vállalati álláspontot nem tette magáévá. Indokoltnak találta a bérbeadó kérelmét, ezért módosította a felek által kötött szerződést és kötelezte a vállalatot 1440 forint évi bér fizetésére. A bíróság kifejtette, hogy az egyenértékűség elvének szem előtt tartásával, olyan megoldást kell találni, amely a lehetőséghez képest, nem esik távol a felek akaratától, és a szocialista együttélés szabályaival is teljes összhangban van. Ezeknek a figyelembevételével a bíróság annak az aránynak megvalósítását tartotta szükségesnek, amely a korábbi adózás és a jelenlegi adózás mértéke között jelentkezik. A felperesnek — mondja a bíróság — korábban mintegy 50 százalékot kellett a vállalat által fizetett bérből a bérelt helyiségek után járó adóra befizetnie. Ugyanezt az arányt kell most is megtartani, és ezért indokolt az üzlet bérének felemelése. Ezenfelül a vállalatot terheli a 15 százalék lakáshelyreállítási hozzájárulás is. Viszont a bérbeadónak azt az igényét, hogy két évre visszamenőleg ítélje meg a magasabb bért a bíróság, már nem találta indokoltnak, ezért ez irányú keresetét elutasította. (m) Dehreczeny-pipák a Töröktoronyban lovább nö az óriás! Tovább növekedik a világ legmagasabb embere, aki Mocambique Gara térségében él. Jelenleg 2 méter 38 centiméter magas. Az orvosok — a rendkívüli esetre való tekintettel — állandó megfigyelés alatt tartják az „óriást”. Miért kék a „kékharisnya“? Színorgia Évszázados debreceni cseréppipák, illetve töredékek kerültek felszínre a dunaföld- vári „Töröktorony” pincéjében végzett ásatások alkalmával. A Csokonai idejében diva-' tos és a debreceni tógás diá- | kok által kedvelt rézkupakos pipák eredetét a beléjük égetett „Debreczeny” márka is igazolja. Valószínűleg a Duna menti várban szolgálatos katonáknak hozatták az egykori cívis város híres pipakészítői- ) töl, vagy debreceniek vitték magukkal Dunaföldvárra. A szép „debreceni pipákból” 27 darabot most restaurálnak a szekszárdi Béri Balogh Adóm Múzeumban. ZRINYI-ORATORIUM A szigetvári várvédelem 400 í éves jubileumára dr. Vargha ; Károly, a Pécsi Tanárképző J Főiskola tanára Zrínyi-orató- I riumot írt, amelynek megze- j nésítését Farkas Ferenc Kos- suth-díjas zeneszerző vállalta. Ugyancsak a jubileumi ünnepségen mutatják be Bárdos Lajos Kossuth-dijas zeneszerzőnek erre az alkalomra írt kórus művét is, a szerző vezényletével. Változatlan erővel folytatják a visegrádi romok föltárását Az utóbbi időben aggodalmat keltett az a hír, hogy az Országos Műemléki Felügyelőség visegrádi építési kirendeltségének megszüntetésére készül. Sokan azt is tudni vélték, hogy ezzel háttérbe szorulnak az egész Dunakanyar műemlékei, s a feltárási és felújítási munkálatok súlypontját az ország más vidékeire helyezik át. A Dunakanyar Intéző Bizottság hivatalosan tájékoztatást kért. Az Országos Műemléki Felügyelőség válaszolt: a műemlékvédelem megoldását nem befolyásolja, hogy a dolgozók bérét Budapesten fizetik ki, és a jelenlegi ideiglenes épület felszámolása mozdítja elő a visegrádi műemlékeken folyó munkálatok meggyorsítását. Az ideiglenes épület ugyanis a még föltárásra váró palotaromok területén áll, lebontása lehetőséget nyit az újabb föltárások számára, az illetékes helyi szervek pedig talán buzdítást látnak majd arra, hogy mielőbb gondoskodjanak a kérdéses területen lakó család elhelyezéséről is. Ez pedig az erdészet és a lakótorony közötti terület kulturált környezetének kialakítására nyitna lehetőséget. A visegrádi műemlékek területén továbbra is a régi munkáslétszám dolgozik, sőt ha az ] akadályok elhárulnak, még az ' eddiginél is nagyobb erővel folytatódik a munka a feltárás, az állagmegóvás és a helyreállítás mielőbbi befejezése érdekében. LÄNY a festőiskolából Foto: Nádas Az Építőipari és Műszaki Közlekedési Egyetem rajz- tanszékének oktatói, számos rajztanár és üzemorvos bevonásával, 50 000 különböző korú embertől — nőtől és férfitől — több mint három és félmillió adatot gyűjtöttek össze, hogy felderítsék az ember és a színek viszonyát. Az óriási anyagot már eddig 31 szempontból dolgozták fel és sok érdekes megállapításra nyílt alkalmuk. Amint kiderült, a két legkedveltebb szín a vörös és a kék. Az előbbit az emberek nagy többsége a szenvedélyek, az erős indulatok — o szeretet, a gyűlölet — képzetével kapcsolja ösz- sze, az utóbbit viszont a tudás, az 1 ésszerűség jelképének érzik. Nyilván ezért volt kék hajdan a doktori kalap és a professzori talár, s ezért kapták a „kékharisnya” csúfnevet a tudálékos nők. E két szín közül a gyermekkor kedvence vitathatatlanul a piros. A kéket a lányok 15—16, a fiúk 17 —19 éves korukban kezdik megszeretni. Hiába, a lányok korábban érnek. . .. De az igazi kedvenc mégis a piros marad, egészen a 30 éves korig. Ettől kezdve két'évtizeden át — a szellemileg legtermékenyebb években — a kék van előtérben, utána ismét a vörös kerül az élre. A zöld — a higgadtság, kiegyensúlyozottság színe — az öregek közt jut a népszerűség legmagasabb fokára. A fehéret általában nem szeretik, de a leg ellenszenvesebb a semmitmondó, tartalmatlan szürke. Sok meglepő felismerésre még nincs magyarázat. Például ha az összes színeket együtt látják, a férfiak mindig a vörösre, a nők mindig a kékre szavaznak. De ha csak ezt a két színt mutatják nekik, a választás tótágast áll: a nőknek kivétel nélkül a vörös, a férfiaknak mind a kék tetszik. A 3,5 millió adatot a kutatók még 1182 szempont szerint feldolgozzák. Ha ezzel is elkészülnek és birtokukban lesz a 4,6 milliárd adatból álló végeredmény, talán az ilyen érthetetlen jelenségekre is meg tudják majd adni a választ. Pest megye múltjából A monográfia első kötete Pest megyei vonatkozásban a karácsonyi könyvvásár leg- örvendetesebb eseménye az, hogy végre megjelent a megye régóta tervezett és évek óta készülő új monográfiájának első kötete Pest megye múltjából. A nagyon szép, ízléses kiállítású vaskos, négyszázhatvan oldalas kötet tíz önálló tanulmányt tartalmaz, amelyek főleg a feudalizmus anyagát dolgozzák fel a legújabb kutatások eredményei alapján. A kötet anyagában' a megye valamennyi községe szerepel. A gondosan összeállított helynév- mutató hasznos segítséget nyújt azoknak a pedagógusoknak, népművelőknek és hely- történeti tanulmányokkal foglalkozó kutatóknak, akik a megye területén dolgoznak. A kötet igen értékes melléklete Pest—Pilis és Solt vármegyék 1793-ban készült művészi térképének közel egy négyzetméter nagyságú színes másolata. A monográfiát ' nemcsak a szakemberek, hanem a nagy- közönség is igen nagy érdeklődéssel várta, hiszen a fasiszta szellemben összetákolt utolsó monográfia majd harminc évvel ezelőtt, 1939-ben jelent meg. Éppen ezért sajnálatos, hogy mindössze kétezer példányban készítették ezt a marxista módszerekkel megírt tanulmánykötetet, amely a Szövetkezeti Könyvszolgálat útján (Budapest V., Postafiók 3356) rendelhető meg utánvéttel, portómentesen. A lemosható műanyagba kötött monográfia ára 96 forint. Tartalmi ismertetésére rövidesen visszatérünk. T^l^o/Aó ra, lehet, hogy egy év, lehet, hogy több, de lehet, hogy annyi sem. Ilyenkor az ember készülődik a halálra, és elgondolkozik az életén. Nehogy azt hidd, hogy félek, a haláltól. Sok halált láttam. Én zártam le apátok szemét is néhány esztendeje. Nekem is volt egyszer édesanyám. Amikor az én édesanyám meghalt, mindnyájan azt mondtuk, hogy talán jobb is szegénynek. így legalább nem érhette meg azt, hogy a végrehajtók mindenünket elvitték, és földönfutók lettünk. De az én halálom az más. Nehezebb, mint anyámé volt, nehezebb, mint a régi öregeké. Mert én rájöttem, hogy nem éltem, és így is kell meghalnom. Ne haragudj, hogy leirom, magam is szégyenkezem miatta, de irigyellek benneteket. Irigyellek, mert most élhettek és így élhettek. Ne haragudj rám kicsi fiam, hogy azt írom le, ami az eszembe jut, de nekem fáj, hogy én még soha nem ültem autóban. Én még nem láttam a Balatont, ahol ti is minden nyáron üdültök. Klárika azt mondja, hogy borzalmas lehet így élni, ahogy én. Neki van igaza. De ezt én eddig nem tudtam. Azt hittem, hogy ez az élet rendje. Ezt mondta a plébános úr is. Ez a föld egy siralomvölgy. Én nem is vártam semmit ettől a siralomvölgytől. hogy a konyhában azt mondtad Klárikának, hogy hagyni kell az öregassznyt istenhitében. Nem is bántottatok érte. Pedig akkor nekem már megingott a hitem. És azt is hallom, hogy a plébános úr nagyon helyteleníti, amit ti csináltok. A múltkor azt prédikálta, hogy egy bűnös kör bábele virradt ránk és közel a végítélet, amikor a haragos Isten szörnyű igazságot tesz. Pedig én azt látom, hogy ti és mindnyájan, akik fiatalok, boldogan éltek, és hisztek a magatok mennyországában. Hát miért van az Isten a boldogság ellen? Nagyon rossz nekem kicsi fiam... A múltkor elmondtam ezeket Rózsa nénéteknek, de azt felelte, hogy bolond vagyok és majd imádkozik értem. Olyan jó lenne hallani, hogy ti mit mondtok erre. Olyan jó lenne még élni. Ügy szeretnék elutazni egykét helyre. Meglátni a Balatont, és ne nevessetek ki, úgy szeretnék egyszer beülni egy olyan fényes autóba. Nektek, hallom televíziótok is van már. Én még nem láttam televíziót. Igaz, hogy itt a kul- túrban van egy ilyen gép, de én nem merek odamenni. Mit is keresne egy ilyen öregasszony a fiatalok között. Még kinevetnének. Péterkém, én megvarrtam magamnak a fekete ruhámat. Nagyon szép lett. Rózsa né- nédnek azt mondtam, hogy a halotti ruhámnak készítettem, de ez nem igaz. Azért varrtam meg, hogy elmehessek benne egy kicsit hozzátok. Ne féljetek, nem hosszú időre, csak egy hétre, vagy kettőre. Nem akarok elmenni úgy, hogy egy ici picit ne éltem volna. Szeretnék egy kicsit játszani Péterkével, meg nézni esténként azt a televíziót. llafjolrlepkék ellen Parathion Az ez évi időjárás kedvezett a hazánkban eddig elszórtan pusztító bagolylepkének, s a kártevő nagymértékben elszaporodott, különösen a dohányban, a kukoricában és a zöldfélében. Az eddigi módszerekkel a kifejlett, 2,5 centiméteres hernyót nem tudták irtani, ezért a keszthelyi , Agrártudományi Főiskolán Zsoár Kálmán adjunktus kísérleteket folytatott a hatásos védekezésre — egyetlen ellenszernek a Parathion bizonyult, de a permetezéssel még nem érték el a célt, tekintve, hogy az éjjeli rovar napközben a fény elől a talajba menekül, így a méreggel rövid ideig érintkezik. Az új módszer szerint a bagolylepke elleni vegyszert az öntözővízbe keverik, illetve közvetlenül az öntözés előtt porozzák a növényeket. A víz így bemossa a mérget a hernyó nappali szálláshelyére is. Az új védekezési módszert jövőre a környező nagyüzemi gazdaságokban is alkalmazzák. DEBRECEN Hármas ikrek Pénteken a debreceni orvostudományi egyetem szülészeti klinikáján Szabó La- josné 20 éves debreceni fiatalasszony hármasikreknek adott életet. Mindhárom újszülött fiú: Sándor 2 kilós, Lajos 1 kiló 75 dekás, Tamás pedig 1 kiló 5 dekás. Az anya és az újszülöttek egészségesek. A testsúlyra legkisebb Tamás oxigénbelélegzést kap. A fiatalasz- szony a debreceni ruhagyár dolgozója és ez volt az első szülése. I $ Most már nem írok, mert jj fáj a szemem, meg a kezem !• is nagyon reszket, hiába, azért ^ mégis öreg vagyok már. Ne % haragudj szegény öreg \ anyádra. Csókoltatom Klári- ^ kát és az édes kicsi Péterkét. \ És nagyon-nagyon várom vá- laszodat. Csináltam a fekete \ ruhámhoz egy szép kis fehér \ gallért is, de ezt csak ott ra- \ kom rá nálatok, mert itt a fa- $ luban megszólnának érte. $ ' Csókol: szerető anyád” \ Péter zsebre gyűrte a levelet. | A feketéje közben kihűlt. Fél- $ retolta. Fizetett. $ Otthon Rögtön elmondta fe- $ leségének a levél tartalmát. $ — Idevesszük magunkhoz — $ jelentette ki. $ v — Arról pedig szó sem le- $ hét — mondta az asszony és $ felsorakoztatta az érveit. Kicsi $ a lakás, az öregasszony meg- ; oldhatatlan problémákat hoz, 5 hisz mindannyian dolgoznak, 5 a gyerek bölcsődében van, $ nincs, aki főzzön rá, mi lesz, $ ha olyan beteg lesz, hogy nem $ tud felkelni... Péter hallgatott, majd azt ^ javasolta, hogy legalább két- 5 három hétre hozzák ide. $ s — Azt talán lehet, de majd 5 csak a nyár vége felé — $ mondta az asszony, és ezzel a 5 téma le is került napirendről. $ Csak három hét múlva be- | széliek újra róla, amikor levél 5 jött Rózsa nénitől. Rózsa néni,! megírta, hogy anyjuk meg- $ halt $ /S „Jobb is neki — írta a le- $ veiben —, a végén egy kicsit \ megzavarodott. Még a jóisten- ' neZ is pörlekedett. Képzelje- : tek, azt kívánta halála előtt : hogy halotti ruhájára varrják . fel azt a fehér gallért, amit a \ párnája alatt rejtegetett...” $ Tudod te, hogy nekem egy életen keresztül mi volt minden örömöm? Ha elmentem a templomba és kisírtam magam. Felnéztem a Szúz Máriára és jóságos szemeiből azt olvastam ki, hogy a túlvilágon majd megjutalmaznak azért, hogy a földön jó voltam. Vártam a mennyországra ... És jól figyelj rám, kicsi fiam. Én most, vén fejemmel döbbentem rá, hogy a mennyország itt van a földön. Érted, Péterkém? Nincs mennyország! Nincs semmi! Itt kell mennyországot csinálni. Mint ahogy ti meg is csináltátok a magatok mennyországát. Én tényleg a siralomvölgyében éltem. Most elnézem ezeket a mai fiatalokat itt a faluban. Milyen mások. Mennyországban élnek. Én lánykoromban szégyellettem nevetni. Nem is sok alkalmam volt rá, de ha mégis valami butaságon nevetni kellett, a szánk elé tettük a kezünket. Mi azt hittük; hogy az öröm bűn. Ügy éltem kicsi fiam, hogy nem tudtam mi a boldogság. Mert ha néha találkoztam is a boldogsággal, az rögtön keserűséggé változott. Boldog voltam, amikor meghallottam első sírásodat, de rögtön az jutott eszembe, hogy mi lesz veled. Miből nevellek fel, és mire nevellek fel? Mikor apád is, te is a mesz- szi háborúban jártatok, csak azért nem dobtam el ezt a keserű életet, mert a plébános úr azt mondta, hogy az Isten rendeltetése. Isten ellen pedig nem mertem hadakozni. Most már ezt is érzem, hogy hazugság volt. De azt nem tudom, hogy mi az igazság. Amikor itt jártatok, hallottam, Péter a feketéjét várta. Közben cigarettát keresett a zsebében és kezébe akadt egy boríték. Érdeklődve vette elő. Akkor jutott eszébe, hogy ezt a gyűrött borítékot két napja magánál hordja. Tegnapelőtt hozta a postás, és ő, mert sietett, ol- vasatlanul a zsebébe gyűrte, miután felfedezte rajta anyja gyakorlatlan kezeírását. Valami szégyenérzés féle fogta el... Kibontotta a sárga postai borítékot, és olvasni kezdett: „Kedves gyermekeim ... Remélem, levelem jó egészségben talál mindnyájatokat. Téged fiam, Klárikát és a kicsi Péterkét. Én sajnos, beteg vagyok. Ne ijedjetek meg, nem súlyos a dolog, csak hát már nagyon öreg vagyok. Nagyon öreg. Két nap óta nem tudok felkelni, de hála a szomszédoknak, semmiben sem szenvedek hiányt. Legfeljebb sze- retetben. Most azért is írok, mert úgy érzem, hogy veletek beszélgetek. Hiszen olyan régen nem találkoztunk. Tavaly nyáron jártatok itt utoljára, akkor is csak fél napig. Akkor sem tudtunk beszélgetni, mert ti olyan furcsák voltatok. Klárika még azt is mondta, hogy borzalmas lehet így élni. Én azóta sokat gondolkoztam ezen és az én buta öreg fejemmel sok mindenre rájöttem. Én, kisfiam, hamarosan meghalok. Nem tudom mennyi időm van még hát-
