Pest Megyei Hirlap, 1965. december (9. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-16 / 296. szám

1965. DECEMBER 16, CSÜTÖRTÖK vcsr •»tetei K~/iírlap 3 i A szovjet küldöttség Szegeden A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttsége, amely F. J. Selesztnek, az SZKP Köz. ponti Bizottsága elnöksége tagjának, az Ukrán Kommu­nista Párt Központi Bizottsá­ga első titkárának vezetésével Csongrád megyében tartózko­dik, szerdán délelőtt megtekin­tette a Szegedi Szalámigyárat, JOVORE Hazánkba látogat a svéd külügyminiszter Torsten Nilsson, a Svéd Ki­rályság külügyminisztere Pé­ter János külügyminiszter meghívására hivatalos/látoga­tásra Magyarországra utazik. A látogatásra — amelynek végleges időpontját később ál­lapítják meg — 1966. első fe­lében kerül sor. „ . . _ b A mérleg jelez s ponto­Mosoiy a merlegen ^Äa;«a pr­M kínál narancsot is, s szolgálhat finom csemegével a szentendrei élelmiszerbolt elárusítója. Mégsem a dekagrammok mércéje érdekel most: Bár nincs mérték- egysége a mosolynak, a kedvességnek, mégis értékes „árucikk”. Becsei Lidia a messze környék legudvariasabb eladónője, akihez szívesen betérnek a vásárlók, s akitől — egy kis mosollyal fűsze­rezve — szívesen elfogadják árucikk ajánlatát. Ez a fajta, külön­leges mérleg skáláján a legjobbat, a követendőt mutatja. Gábor felv. Méri néni még mindig - leköszön... Több mint hét éve talál­koztunk először. A Pest megyei Tanácsnál ajánlották a figyelmünkbe Méri Jánosnét, a fáradhatat­lan, agilis tanácstagot, aki példaképül állhat sok fiatal előtt Meglátogattam. A látogatásból beszélgetés lett, a beszélgetésből riport. A címe így hangzott: Méri néni leköszön... Jól emlékszem, nagy mun­kában találtam: az ajtó­kat pi'ktorolta éppen. Sa­játkezűig. Lassan haladt a munka, sűrűn abba kellett hagynia: hol esküté­telre hívták a választási el­nökségbe, hol panaszosok ke­resték ügyes-bajos dolgaikkal. A beszélgetés akadozva indult. írni? Róla? ö csak egyszerű háziasszony — szabadkozott. Egyszer az­tán azt mondta: „Sok már ez nekem: egy műszak társadal­mi munka, egy műszak a ház­tartásban. A kertet is magam, gondozom. Nem bírom már tovább; keressenek a helyem­be fiatalt, én meg leköszö­nök. . Faggatni kezdtem: miről? Talán, a Vöröskereszt titkári tisztségről? Habozott kicsit, aztán kijelentette: „A Vörös- keresztet — nem hagyom. En szerveztem be több tucat ak- tirtát, s most továbbálljak? Elvállaltuk az egészségház patronálását. Kvarclámpát vettünk... Nemrégiben meg­szerveztük a házi betegápo­lást. .. Most akarunk felállí­tani négy új egészségügyi ál­lomást. . Akkor a megyei tanácstag- sá.gról? Meghökkent: hogy képzelem? A tanácsrendszer megalakulása óta tanácstag. Most álljon oda a választói elé, s jelentse ki: köszönöm a bizalmat, nekem elég volt?! A járási Vöröskereszt veze­tőségből nem maradhat ki, mert az ottani tapasztalatok sokat segítenek a községi munkában... A megyei egészségügyi állandó bizott­ságban szükség van rá ... A községi népfrontbizottságot sem hagyhatja cserben, úgyis olyan nehéz aktív embereket találni Alsógödön: szinte min­denki bejáró... így sorolta végig valameny- nyi társadalmi funkcióját, s észre sem vette, hogy már nem velem, hanem önmagá­val vitatkozik.,. töri az utat, egészségügyi elő­adásra invitálni a tanyai asz- saonyokat. Ez Méri néni leköszönésé­nek története... Nyíri Éva Cegléd környékén dolgoznak a traktorok Belvíz — több ezer holdon Tavaszias napsütést, szelet, futóesőt hozott a hételeje — aminek különösen Cegléd kör­nyékén igen megörültek a kinti munkákkal még „adós” termelőszövetkezetiek. Különösen a szél tesz jó szolgálatot, mert a sok csapadéktól össze- gyülemlett belvíz ismét nagy területeket öntött el. Több ezer holdon keletkeztek ki- sebb-nagyobb belvíztavak, amelyeket a termelőszövetke­zetek most minden erejükkel igyekeznek levezetni. Kónya Ferenc, a Ceglédi Járási Ta­nács mezőgazdasági osztályve­zetője elmondotta, hogy ahol még „adósak” a termelőszö­vetkezetek, gyors tempóban igyekez­nek pótolni az elmara­dást. Az abonyi Kossuth Termelő- szövetkezetben van még tö­retlen kukorica, amit a hét végére betakarítanak. A járás szőlő-gyümölcster­mesztő közös gazdaságaiban —, hogy az idő kedvezőbbre fordult — ismét teljes erővel folytatják az átmenetileg ugyancsak félbeszakadt őszi szőlö-gyümölcstelepítést. A járás termelőszövetkeze­tei 23 700 hold őszi mélyszán­tás elvégzését tervezték év végéig. Eddig 16 700 holdat szántottak fel s amíg csak a föld elbírja a traktort, vagy nem köszön­tének be az erősebb fa­gyok, a gépek dolgoznak. Remény van rá, hogy ha a talaj egy kicsit megszikkad, nemcsak a homokosabb, de | a kötöttebb részeken is na- j gyobb erővel tudják folytatni j a mélyszántást. 1 Máskülönben a Cegléd kör­nyéki termelőszövetkezetek­ben is javában folyik a leltá­rozás. Az év végi kilátásokról még nem sokat tud mondar az osztályvezető, de remény van rá. hogy az esztendőt, a sok nehézség ellenére is. a múlt évhez hasonlóan ered­ményesen zárják a járás tér mel őszö vetke ze tei. s. p. Híd az autóút felett A Csepel Autó ünnepli „doktorát" különálló betonpilléren nyugszik, s ez a megoldás esztétikailag igen kedvező képet nyújt. A szerkezet összsúlya 378 tonna. A MÁV kivitelezésében ed­készült vasszerkezeti hidakon a forgalom megindult, az épít­kezés befejezéshez közeledik. A napokban a tömegszervezetek váci szék­hazában találkoztunk újra. A novemberi tél leghidegebb napján. — Segítsetek rajtam, nagy baj van! — Ezzel nyitott be a nőtanács és a Vöröskereszt közös járási otthonába. — Csak nem beteg, Méri mami? — tudakolják ijedten. — Annál is rosszabb! — le­gyint mérgesen. — Víztartály kellene a községi iskolának. Olyan falra akasztható. Azt Viszitek van?! Mi csak prédi­Munka a festőműhelyben. A tolópadon egy revolver- eszterga anyagmozgatást Magyarországon több mint j! egymillió ember foglalkozik vállalaton belüli és vállalatok közti szállításokkal. Pest me- j gyében sem kisebb az arány, ! az ipari és mezőgazdasági ! üzemek dolgozóinak 25 száza­lékát köti le az anyagmozga­tás. Az adat már önmagában i szemléltetően mutatja, hogy mennyire elmaradott népgaz- j daságunknak ez a területe. A | magas termelési ráfordftások-! nak is igen gyakran az anyag- ; mozgatásra fordított jelentős j kiadás az oka, s a költségek! csökkentését elsősorban az}! anyagmozgatás csökkentésével lenne indokolt kezdeni. Tagadhatatlan. az elmara­dottságban közrejátszik, hogy évtizedekig mostohagyerek volt üzemeinkben a szállítások gépesítése és ezt fokozta az a hibás nézet, miszerint az anyagmozgatás csak részben értéktermelés, elsősorban ki­egészítő munkafolyamat, ezért i! a fejlesztése nem népgazdasá- I gi érdek. Szerencsére már túl vagyunk ezen az állásponton és államunk jelentős anyagi eszközökkel támogatja az üze­mek szállítási. csomagolási korszerűsítésének törekvéseit. Idén például 300 millió forint hitelkeretet teremtett az állam az anyagmozgatás és csoma­golás fejlesztésére. (Sajnos talán maradiság miatt, ebből üzemeink keveset vettek igénybe.) A SZOT Munkavé­delmi Kutatóintézetében Is panaszkodnak, hogy igen ki­csi az érdeklődés a munkát könnyítő és biztonságosabbá változtató, itthon is gyártott anyagmozgatási gépek iránt. A korszerűsítésnek első szempontja csupán a' gépesí­tés, a nehéz fizikai munka könnyítése. Ideje lenne azt is rendszeresen vizsgálni, hogy I jobb munkaszervezéssel hol és I milyen mértékben csökkent- hetők a szállítások, a rakodá- I sok. Az Egyesült Izzó váci gyáregységében is úgy véle- ; kednek néhányan, hogy túl- i zott a fénycsövek idc-odaszál- i lítása és az sem mindig indo- \ költ, hogy a kooperáló üzem termékét először a közpohti meo vizsgáztatja és csak az­után kerül hozzájuk. Hasznos í lenne felfigyelni a tanácsok- | ra, mert nemcsak a felesleges : szállításokat, s költségeiket 1 csökkenthetnék, hanem az j eléggé számottevő selejtet is. i A szervezés javítását is in- ! dokolja, hogy Igen gyakran kvalifikált szakmunkások fut­kosnak a raktárakba, cipeked- nek és szakképzettségüknél jóval kisebb értéket adó mun­kát végeznek. Ideje lenne azon is gondol­kozni, hogy miként oldhatnák meg az üzemen beiül, leg­alább a legfontosabb anyag- mozgatási feladatot. Nemcsak a vasiparban, de textilgyárak­ban, élelmiszeripari üzemek­ben is dolgozik olyan javító- szerelő egység, amely házilag készíthet kisebb és egysze­rűbb felszereléseket. Ritkán tapasztaljuk, hogy ilyen fel­adatot kapnak a tmk dolgozói. Belepillanthattam néhány, már 1966 évre készített újítási feladattervbe. Ezekben is ke­veset olvastam az anyagmoz­gatás egyszerűsítéséről, a szál­lítás gépesítéséről. Ügy tűnik, üzemeink jó ré­szében még mindig nincs kel­lő becsülete az anyagmozga­tásnak, s ha előre akarnak lépni, szinte kizárólag az ál­lamtól várnak megváltást, él- sősorban deviza formájában. Az új gazdasági módszerek alkalmazása arra is kénysze­ríti majd üzemeinket, hogy a hallatlanul magas anyagmoz­gatási arányt egyszerűsítéssel, korszerűsítéssel csökkentsék. A legfontosabb feltételeket azonban az üzemeknek, a vál­lalatoknak — hatékony önál­lóságuknak kell megteremteni. Kovács András f A közelmúltban megkezdték a 7. sz autópálya építését Budapest—Székesfehérvár és a Balaton között. Most épülő szakasza a bu- dapest—hegyeshalmi vasútvo­nalat Törökbálintnál közúti aluljáróval keresztezi. A ke­resztezés helyén a 7. sz. autópálya 'két ágra szakad és ezért a műutat kétnyílású vas­úti híddal szeli át a vonal. Felső szintje a vasúti pá­lyát, középső szintje a me­zőgazdasági utat és az alsó szintje a budakeszi árok vizét vezeti át. A két vasúti vágányt egy- egy kétnyílású, 46 méter hosz- szú, süllyesztett pályás acél- híd-szerkezettel vezették át az [autóút felett. Első fázisában a ! vasúti forgalom fenntartásához i szükséges ideiglenes hidak vé- ídelme alatt a múlt év júliusá- [ ban kezdték meg a végleges | hidak szerelését. ! Az építkezés során 26 ezer ! köbméter földet kellett meg- ! mozgatná. Az alapok kiemelé- ! sét pneumatikus markolóval, J víz alatti kotrással végezték. | A két hídfő közös, míg a t középső alátámasztás két i ____________ m ai büszkesége. 850 dolgozó- ^ ja között a „világ minden > szakemberét” megtaláljuk, í ami egy gépgyárban elképzel- g hető. Van itt esztergályos, fo- ^ gazó gyalus, hőkezelő, hegesz- ^ tő. villanyszerelő, de van kő- (j műves, asztalos, ács, festő, ko- ^ vács, sőt akkumulátortöltő, ^ útjavító, járműjavító, bognár í és címfestő is. A 850 dolgozó- í ból 75 mérnök és technikus, j hat adminisztrátor, a többi ^ szakmunkás és ipari tanuló ^ — tehát jó és egészséges az ^ üzemi .,szociális összetétel”. í y „Pacienseik közt’ akad f másfél mázsás műszerész esz- ^ terga és van 150 ezer kilós í szerszámgépóriás. Maga az ^ üzem is korszerű gépekkel ^ dolgozik természetesen. í y — És saját gépeiket hova $ küldik javítani? A groteszk kérdésen moso- í lyognak: hiszen „önmagukat” $ is megjavítják. Holnap, december 17-én £ lesznek éppen tízévesek, de ^ felnőttek a Csepel Autó im- ^ pozáns méreteihez. Köszönt- f jük a gyárral együtt a kar- ^ bantartó üzem dolgozóit. $ (András) 4 s .. $ Uzemgyógyászaf-: § 850-es gárdával $ | Több tonnás „páciensek" | Egy nagyüzem ünnepli or- J vasát? No, nem egészen így ^ fest a dolog. A Csepel Autó- S gyár karbantartó üzeme két­ségtelenül „orvos” abban az J értelemben, ho-gy itt javítják J s gondozzák a gyár két és J felezer forintos szerszámgépé- J nek „szervezetét”. De még J több is ez az üzem. mint Jegyszerű „pj/árorvos”. A terv­szerű karbantartáson, javító- J som kívül ő gondoskodik a | távfűtésről, vízellátásról, vil- | lányról, egyszóval nemcsak J általános „orvosi”, hanem ál­talános szolgáltatói szerepet is J játszik a gyárkerítésein belül. J Tíz éve létesült ez az üzem­it rész, s mint vezetője, Hat- J házy Sándor most elmondja: J a gyár vezetősége azért hoz­nia létre, hogy legyen, korszerű 5 központi karbantartó, amely $ leveszi a gyártó üzemek vál- 5 Iáról a javítások súlyát, s J amely ezit a munkát terv&ze- $ rűbben, gazdaságosabban in- Jtézá­$ — Fejlődött 10 év alatt $ maga a karbantartó üzem ? A fejlődést nem is lehet tszóban elmondani... Nos, akkor mondjunk is le erről. Elégedjünk meg annyi­val, hogy a karbantartó üzem jelenleg már a gyár, sóit talán az ország egyik hasonló szak­kálunk a gyerekeknek a tisz­taságról, testi higiéniáról, köz­ben még egy víztartályuk sincs a kézmosáshoz! Egy va­cak kis bádogtartály. Észrevesz, fürkészve néz rám: — Honnan ismerem magát,, kedves? Megmondom. Felragyog az) arca: ! — Nagyszerű! Maga majd! segít. Írja meg, hogy bádog-! tartály kellene az alsógödi is-! kólának. Megfizetjük, nem J ajándékba kérem! És azt is! írja meg, hogy... bocsánat,) még van egy kis elintézniva-) lóm, mindjárt visszajövök,; aztán elmondom. J Az asszonyok nevetve néz-! nek utána: — Fáradhatatlan. Tudja,; mit csinált néhány éve? Súlyos j betegen feküdt a kórházban.! Amikor hazajött, az orvos fi- 5 gyelmeztette: semmi. i2)galom,! Méri néni, tessék sokat pihen-5 ni. Egy napon osszetalálkoz- j nak a buszmegállónál. Szaladt.! „Hova szalad, Méri mama?’\ — kérdezte rosszallóan az or-J vos. „Vácra.” „Mi dolga var.! ott?” „Sok. Be kell mennem| a tanácshoz, a népfrontirodá ra, meg a Vöröskereszthez.” i Az orvos elképedt: „Nem meg-\ mondtam, hogy magának pi-$ hennie kell?!” „Pihenni, pi-J henni. Majd ráérek — oda-\ lenn.” $ Végszóra nyílik az ajtó. — Itt vagyok. Szóval, írjaj meg: jó lenne, ha a fiatalok isj többet törődnének a közösség J gondjaival. Különben jöjjön J el hozzám, ha ráér, ott nyu-J godtabban beszélgethetünk. ! $ Az Erzsike-lak 5 , J ma is olyan takaros, mint hét ^ esztendeje. A kerten is meg- J látszik a jó gazda kezanyoma. J Alig tessékel be, csengetnek- J Izgatott női hangot hallok az J udvarról. A férjére panaszko-J dik, hogy nincs állandó mun-J kahelye, s ha pénzhez jut, el-! issza. „Csináljon már valamit,§ Méri mami” — rimánkodik az J asszony. \ — Fogadónapja van, Méri 5 néni? — puhatolom. — Nálam minden nap — fo- J gadónap. A bajt nem leheti szögre akasztani, hogy várjon $ sorára. De ha csak nappal ke- $ resnének! Van, aki este nyolc- J kilenc tájban állít be, amikorJ már ágyban vagyak. A múlt- J kor is ez történt. Influenzás J voltam, alig vártaim, hogy le- J fekh essek. Nyolc óra után fc csengetnek a kapunál. Hallom,^ ahogy az uram mondja: Lázas $ beteg, tessék máskor jönni; J nappal. Hallotta volna, hogy J felcsattant: „Nappal dolgozom.'J Csak nem képzeli, hogy sza- J badságot veszek ki ezért?!”J Máig sem tudom, ki lehetett, 4 de olyan rosszul esett ez aj hang, hogy méregbe gurultam, § és azt mondtam: nem csiná-J lom tovább, leköszönök ...Lej én! Engem ne molesztáljanakJ betegen is, és ne szidjanak. 5 , s Kabátot vesz, ezüst hajat J meleg kucsma alá bújtatja, sj elindul a pusztai tanyákra. J Csizmasizárig érő, szűz hóban $ Nem divat már a „kézihántolás”. Az eszterga csúszó­felületét csiszolja simára gépén Puskás János, ágyköszörűs (Gábor foto)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents