Pest Megyei Hirlap, 1965. december (9. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-15 / 295. szám
ns i HEcrei 1965. DECEMBER 15, SZERDA A KMP megalakulásának emlékmúzeuma Két hely üresen maradt a lakókat felsoroló üvegtáblán, egyébként a szűk kapualjat fogadó lépcsőház éppen olyan félhomályos és csendes így délelőtt, mint bármelyik Budapesten, a Visegrádi utcában. A belépő csak később veszi észre kissé oldalt a nyilat, amely világosan mutatja, hogy ez mégsem egy ház a sok közül. Ez a Visegrádi utcai ház, a 15. szám, a Kommunisták Magyar- országi Pártjának hajdani székháza. És néhány napja — ezt mutatja a lépcsőházi tábla — a KMP megalakulásának emlékmúzeuma. A hajdani előszobaajtón belépve azt is észreveszi a látogató, hogy véletlenül volt csendes a lépcsőház. Öt perccel korábban még gyerekzajt hallott volna, kérdéseket és meg- illetődött megjegyzéseket. S ezt hallja most idebent is, mert seregnyi iskolás lesz nézőtársd, egymást sűrűn váltó csoportok, , akik — így mondják a mú- - zeum dolgozói —, a nyitás óta özönlenek tanárostól, csoportban vagy egyénien, kettesével az új múzeumba, rendkívüli és izgalmas történelemórára. Fényképekkel, fotókópiákkal és plakátokkal kezdődik ez az óra. A tananyag címe: „A Kommunisták Magyarországi . Pártjának megalakulása és harcai’’. S ahogy haladunk befelé, még izgalmasabb, még különlegesebb a kiállítás, mert ha tanári felvilágosítás is kell még a háborúról dicshimnuszokat zengő újságcikkhez, Bíró Mihály, a nagyszerű forradalmár plakátművész alkotásához már semmiféle magyarázat nem kell: az ágyucsőbe embereznsket lapátoló halál 3 3 EVE ÜnÜEOHEEV... Turistaszállót Több üzletet Révátkelést kér Zebegény Elsárgult újságlapok tanúskodnak a történelmi időkről. (Dozvald János felvétele) önmagáért beszél. És a kom- munstákért, akik — érzik, tudják ezt a kisiskolások is — először emelték fel szavukat a mészárlás ellen. Ez a plakát önmagában is, a többi röpirat, dokumentum nélkül is hőssé, naggyá teszi a látogató szemében azt a pártot, amely megalakulásától az országért küzdött, s azokat a férfiakat, akik ezt a pártot létrehozták és először vitték győzelemre. Fényképek, régi, elkopott fotók óvatosan másolt változatai sorakoznak a terem falán, elől a legnagyobba!: Kun Bélával. KÖNYVESPOLC Godó-Sztana: A Hortliy^reiidszei* katonai ideológiája A napokban került a könyvesboltok kirakataiba a Zrínyi Katonai Kiadó új könyve, amely gazdag levéltári és irodalmi anyagra támaszkodva mutatja be a Horthy-rend- szer katonai ideológiájának fejlődését az 1919—1940 közötti időkben. Godó Ágnes és Sztana Béla történészek tudományos igényességgel mutatják be a Horthy-rendszer katonapolitikáját és hadseregét. Munkájuk e téren úttörőnek tekinthető, mivel az eddigi kiadványok a témának csak egy-egy részét, vagy csak periférikus kérdéseket érintettek és többségük inkább publicisztikai feldolgozás volt, mint igényes hadtörténelmi munka. A szerzők rávilágítanak, hogy a Horthy-rendszer katonai doktrínájának alakulására azoknak az államoknak katonai doktrínái voltak hatással, melyektől támogatást remél- ! tek agresszív politikai céljaik eléréséhez. 1919 és 1944 között a horthysta katonai teoretikusok állandóan figyelemmel usérték és tanulmányozták a nyugati imperialista katonai elméleteket és keresték azokat a módszereket és elveket, amelyek legjobban megfelelek a Horthy-hadsereg külső is belső feladatainak végrehajtásához. Az állandóan hangoztatott szólamok ellenére a •eakciós magyar katonai doktrína, azonban sem önálló, sem speciálisan magyar jellegű nem volt és nem is lehelt. A katonai teoretikusok meggyőződésből vallották, íogy a háborús célkitűzések kevés erővel is megvalósíthatók, ha a hadvezetés kiműveli és felhasználja a „faji- íarcmód”-ban és a „faji tu- ajdo óságokban" rejlő „különleges erőtartalékot”, amelyek nótolják a harci technikát, a harckocsit, a repülőgépet, a nagy hatású tüzérséget és mindazt, amiben csak hiányt szenvedett a fasiszta államvezetés. Ilyen és ehhez hasonló elméletekkel próbálta tcbb katonai szakíró pótolni az ellen- forradalmi hadsereg nagyfokú technikai elmaradottságát. Kopaszodó fürge bácsi meséli a gyerekeknek, minden kérdésre türelmesen és hosz- szan válaszol, pontosan idéz számokat és adatokat, emlékeket és történeteket. A tárlatvezető — mennyire tetszik ez a gyerekeknek! — maga is történelmi idők tanúja. Ott is van a képe az egyik tablón. Persze, akkor még sűrű haja volt Klémens Béla elvtársnak, a párt vidéki szervezőtitkárának, a forradalmi törvényszék legfiatalabb bírójának, a múzeum mostani lelkes, nagytudású társadalmi munkatársának. — A Vörös Űjság szerkesztősége néhány szobával odébb volt — mutatja a gyerekeknek, akik éppen ezt nézik. Sok itt a látnivaló, nem is tudja, a kis és felnőtt néző, melyiket nézze. A letartóztatott -kommunista vezetők eredeti jegyzőkönyvét vagy az emlékezetes okmányt a két párt egyesüléséről (a szociáldemokraták sorában Landler Jenő, az első aláíró, a kommunistákéban Kun Béla), Kun Béla celláját, vagy azt a karszalagot, amelyre fáradt írással, helyesírási hibával, de annál lelkesebben hímezték valahol vidéken, hogy „Direg- tórium”? Kun Bélának, Tanácsköztársaságunk vezérének — ezt a kisiskolások nem tudják — eddig nem volt múzeuma. Családok, hívei őrizték emlékét a vöröset sárral feketére kenő Horíhy-korszakban, s később is néhány évig, a történelemtorzítás idején. S ezért is nagyszerű ez az emlékmúzeum, amely nemcsak a pártnak —, Kun Bélának is emlékhelye. Zebegényt harmincöt évvel ezelőtt nyilvánították hivatalosan üdülőhellyé, de jó híre sokkal régibb keletű. Idegenforgalma évről évre nő, szezonban a lakosság száma szinte megháromszorozódik. Megesett, hogy egy-egy kellemes vasárnapon négyezer ember kereste fel a falut hajón és kirándulóvonaton. A nagy forgalom télen kissé mérséklődik, de még így is kifizetődő lenne az állandó turistaszálló mielőbbi megépítése. A községi tanácsnak nem kis gondot okoz, hogy forgalommal és az igényekkel lépést tartson. Külön üdülőhelyi községfejlesztési állandó bizottságot hoztak létre. Nemcsak a nyolc vállalati SZOT-üdülőben és a kempingben élvezik a beutaltak a Dunakanyar és a pihenés szépségeit, mind többen szeretnének hétvégi házat építeni Zebegényben. A községi tanács szinte naponta kénytelen visszautasítani a telket keresők érdeklődését. Jövőre gondoskodnak róla, hogy megfelelő számú 60—80 négyszögöles parcellák álljanak a víkendezők rendelkezésére. A parcellázás költségeire 260 ezer forintot irányoznak elő. Enyhítené a helyhiányt, ha a fizetővendég-szolgálat jobban működne. Idén mindössze 13 szoba 26 férőhellyel állt a vendégek rendelkezésére. A megfelelő szobával rendelkezők bizalmatlanok, mert nem látják biztosítva a folyamatos üdültetést, ezért vonakodnak lakásukat az IBUSZ-nak felajánlani. A községi tanács a Dunakanyar Intéző Bizottság hozzájárulásával már eddig nagyon sokat tett a kulturáltabb körülmények kialakításáért. Ötezer folyóméter hosz- szúságban járdát építettek és vízáteresztőket. A vízvezetékhálózat is ilyen hosszúságban működik, de mindez nem elég, még másfél kilométer vízvezeték kellene, szennyvízcsatorna-hálózattal. A község szabad strandjánál, nem megfelelő a park kiépítettsége. Többen javasolták; tartozzon ismét a strandhoz a szembeni kis sziget, amint az a felszabadulás előtt volt. Az ötlet nem rossz, csak a megfelelő révátkelést kell hozzá biztosítani. Van még mit javítani a kereskedelmi hálózaton és szolgáltatásokon. Amikor sok az üdülő, a szűk kis Népboltban alig lehet megfordulni. Az élelmiszertől kezdve a képeslevelezőlapig mindent itt árusítanak. Amióta pedig a ruházati bolt megszűnt, egy méter pertliért vagy egy pár zokniért Szobra, vagy Vácra kell beutazni. Ugyancsak az üdülők kényelmét szolgálná, ha lenne a községben egy tejbolt, ahol kulturált körülményék között ülve lehetne reggelizni, Vzson- názni. A vendéglők ezt a feladatot nem láthatják el. a cukrászda amúgyis kicsi, bővíteni kellene. A tanács az elmúlt évben a helyi lehetőségek kihasználásával szép eredményeket ért el Zebegény fejlesztésében, de azok még távolról sem elegendőek. Most a járáshoz fordultak, nyújtsanak segítséget a víkendtelkek parcellázásához, a révátkelés biztosításához és főleg turistaszálló mielőbbi megvalósulásához. (k. m.) Fekete tyúk — barna tojás Rendkívül jó a tojáshozama és a vastag, bamahéjú tojások minősége felülmúlja a hazánkban ismert fajtákét. Magyar—albán tárgyalások A Külkereskedelmi Minisztériumban kedden megkezdődtek az 1966. évi magyar—albán árucsereforgalmi tárgyalások. Walt Disney világa Walt Disney elhatározta, hogy újabb szórakozó parkot, még égj Disneyland-et létesít a floridai félsziget középpontjában. Erre a célra már megvett egy 11 ezer hektáros ingatlant. Walt Disney elsősorban idegen- forgalmi attrakciónak szánja új létesítményét és valószínűleg ,,Walt Disney világainak fogja keresztelni. Ezúttal nem vidámparkszerű pavilonokat létesít, hanem a fél trópusi vidék tipikus növény- és állatvilágát szándékszik bemutatni. Két falut is épít motelekből a turisták elszállásolására, a természettudósoknak pedig módot ad tudományos kutatásokra. Az új létesítmény becslések szerint 100 millió dollár befektetést kíván, de háromnégyezer új munkaalkalmat bizbiztosít. Disney arra számít, hogy a voltaképpeni „rezervátumot” az első tíz évben 50 millió ember látogatná, akik egymilliárd 300 millió dollárt köl- tenének ott. A califoroiai „Disneyland”-nek tízéves fennállása alatt 50 millió látogatója volt, akik közel egymilliárd dollárt költöttek. Halász és Tucker Halász László magyar származású New York-i főzeneigazgató és Richard Tucker, a Metropolitan világhírű tenoristája Budapestre érkezett. Tucker — aki az idén énekelt háromszázadszor a New York-i Metropolitan színpadán — december 16- án vendégszerepei az Erkel Színházban, a Tosca előadásán, amelyen Halász László vezényli a zenekart. Török Sándor elutazóit Tel Avivból Török Sándor, a Tel Aviv-i nyugatnémet nagykövetség tanácsosa kedden Bonnba indult, hogy részt vegyen az ellene indított vizsgálaton. Török Sándor nyilas múltját a magyar sajtó leplezte le. Sárvári Endre Abonybun Kevesen tudnak arról, hogy Abony munkásmozgalmi életében egykor irányító szerepet játszott Ságvári Endre. Az SZDP központja és az abonyi alapszervezet közti összekötő viszont Mucza János volt, aki ma is igen aktív harcosa a mozgalmi életnek. Mucza János 1909-ben született és 1935. március 5-én lett tagja az SZDP abonyi alapszervezetének. Ebben az időben a helyi szervezetet Ácsai Imre, Pólyák István és Nagy Béla irányították. Tőlük kap könyveket és a mozgalom korabeli kiadványait. Mucza János ekkor már az alapszer- vezet ifjúsági szervezetének felelőse volt. Mozgalmi munkájának tulajdonítható, hogy Abonyban hamarosan munkanélkülivé válik, és 1938-ban kénytelen Budapestre menni, ahol a pénzverdében jut kenyérhez. Hamarosan bekapcsolódik a fővárosi mozgalmi életbe, szorgalmasan jár az ifi-gyűlésekre. Itt ismerkedik meg Ságvári Endrével, akivel hosz- szasan tárgyalnak az abonyi munkás- mozgalmi életről. 1940-ben kétéves szemináriumra osztják be, amit — ahogyan maguk közt nevezték Ságvárit — „Endre elvtárs” vezetett. Ságvári Endre — emlékezik vissza Mucza János — ebben az időszakban teremt kapcsolatot az abonyi mozgalommal, különösen Ácsai Imrével, a helyi szervezet vezetőségi tagjával. Mozgalmi kapcsolatukban természetesen szigorúan betartották a konspiráció szabályait. Erre Ságvári Endre különösen vigyázott. Egyik ábohyi útja alkalmával járt az ő lakásán is, de — jellemzően az akkori szervezkedés nehézségeire — ez esetben mégsem találkozhattak személyesen. — Sokan el sem tudják képzelni, mennyi veszéllyel járt akkor a mozgalmi munka. Ságvári elvtársnak tudomására jutott, hogy az abonyi nyomozók figyelik a hajnalban induló munkásvonatot. Szigorú utasítást adott a mozgalmi aktíváknak, hogy ezekkel a vonatokkal ne utazzanak. Az utasítások megszegése egyenlő lett volna a lebukással, s ismerve az akkori vallatási módszereket, könnyen az egész abonyi sejt felszámolását eredményezhette volna. Sajnos, akadt olyan is, aki könnyelműen lebecsülte a veszélyeket. Az egyik pesti elvtárs a hajnali vonattal szándékozott visszautazni. Hősi magatartásáról csak később értesültünk. Feltehető, a vonaton észrevette, hogy követik. Két választása volt: vagy leugrani a mozgó vonatról, vagy lebukni. Az az elvtárs az előbbit választotta. Mi már csak az újságból értesültünk, arról, hogy Kecskéscsárdánál egy embert halálra gázolt a vonat. Azt viszont csak mi tudtuk, hogy ez az ember a munkásmozgalom mártírja volt. — Ságvári elvtárs több éven keresztül foglalkozott az abonyi ifjúság helyzetével —, folytatja visszaemlékezéseit Mucza János. — A szervező munkát természetesen nem közvetlenül maga végezte, de az irányítást ebben a munkában mi mindig tőle kaptuk. Az abonyi ifjúság helyzetéről szóló jelentéseinket is mindig neki adtuk át. Talán nem érdektelen a következő eset, mely egyben jellemző is az akkori mozgalmi munka taktikájára. 1940-ben vagy 41-ben országos ifjúsági konferenciát rendezett a református diákkör. Ságvári Endrétől kapott feladat alapján ezen a konferencián magam is részt vettem. A nyolc napig tartó tanácskozások idején naponta munkaidő után kerestem fel „Endre elvtársat” Az ő útmutatásai alapján jelentkeztem hozzászólásra, melyben aztán a rendelkezésemre álló öt perc alatt a vidéki ifjúság helyzetéről, különösképpen pedig az abonyiak sorsáról beszéltem. Elmondottam, milyen nehezek nálunk a megélhetési lehetőségek. A nagy munkanélküliség következtében a napszámok alig teszik ki a hetven— nyolcvan fillért, s ugyanakkor egy kiló kenyér ára negyven fillér. Abonyban abban az időben egyetlen üzem volt, a téglagyár. Javasoltam, hogy városunkban gyárat kellene építeni, amely enyhítené a munkanélküliséget. Ezen a konferencián — pontosan emlékszem — jelen volt Vasvári Lajos, Kovács Imre, és Veres Péter is. — Egyik pesti találkozásunk alkalmával ott volt a beszélgetésen egy bizonyos Ervin nevű elvtárs, aki mozgalmi kérdésekről tájékoztatott. Teljes nevét az. óta sem tudtam meg, feltehetőleg ő is fedőnéven mutatkozott, be, mint ahogy abban az időben engem is Rezes néven ismertek az illegális mozgalomban. Pásztor Mihály ) á A Devecseri Állami Gazdaság 16 tojóházát 66 ezer tyúkkal népesítették be. Az állomány többsége a nyugatnémet Schewer-cég 208-as számmal jelzett hibridje, amely ugyan rendkívül jó hozamú, szép küllemű, de tojása vékony mészhéj miatt köny- nyen törik és rövidebb ideig tartósítható. A * gazdaság szakemberei ezért a Lohmann és a Sche- wer-cégek legújabb hibridjeivel próbálkoztak. A különböző fajták versenyében a Schewer 566-os számmal jelzett bizonyult a legjobbnak. A réndkívül nagytestű baromfit, amelynek súlya más- félszerese a nálunk elterjedt fajtákénak — hollófekete tollazat borítja. / A kötetben megszólalnak a horthysta politikusok és katonai vezetők. A szerzők által gondosan összeválogatott dokumentumok megsemmisítő leleplezését adják az ellenforradalmi rendszernek és hadseregnek. A szerzők érdekes és izgalmas könyvükben fellebbentik a fátylat a horthysta titkos szolgálat múltjáról is. Az 1919-es Állambiztonsági Megbízottak Országos Szervezete nevű ellenforradalmi segédrendőri és kémszervezettől, a 30-as évek nemzetvédelmi szervezetéig okmányok és dokumentumok alapján feltárulnak a horthysta hírszerzés és elhárítás módszeréi az olvasó előtt. Kozma Miklós horthysta j> politikus — aki hosszabb ^ ideig volt az ellenforradalmi ^ hadsereg „védelmi, felderítő és propagandaosztályának” $ vezetője, naplójában a követ- kezőket írja: „A nemzetvédel- $ mi szervezet az én ideám % volt... Feladatuk volt: min- f denre kiterjedő belső hírszol- % gálát, nemzeti és keresztény propaganda, vörösvédelem,} sajtó, egyszóval minden, ami- % nek a közhangulatra befolyá- J sa van.” '/ / A nemzetvédelmi szervezet £ propaganda munkájának fő ^ célja tehát a keresztény nem- J zeti eszmék szükségességének \ és áldásos voltának hirdetése, \ más szóval: a fasizmus ideo- ^ lógiájának terjesztése és pro- í pagálása volt. A Zrínyi Katonai Kiadó „A \ Horthy-rendszer katonai ideo- \ lógiája” című mű kiadásával ! j elősegíti, hogy az olvasókö- í j zönség megismer je az ellen- ! forradalmi rendszer katona- S politikáját és hadseregét. Keserű István S-------- I — Hatszögletű szobák. Azj amerikaiak panaszkodtak,! hogy a szállodai szobák túl j kicsinyek. A szállodások í most hatszögletű szobákat! építenek, amelyekben a la-! kónak az a benyomása,: . hogy nagyobb tér áll a ren- \ delkezésére. t
