Pest Megyei Hirlap, 1965. december (9. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-15 / 295. szám

1965. DECEMBER 15, SZERDA ■MM» <i » v> yHop ÍVÍP/ JELENTÉS: Víz érkezik a föld alatt Kotrók akcióban — Hegyi víz pincékben Az utóbbi hetekben nagy- mennyiségű csapadék hullott részben hó, részben eső for­májában. Ezzel megnőtt a bel­vízveszély. Kérdés, milyen mértékű. A Közép-dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság árvédelmi ügyelfete ezt jelenti: — Harmadfokú készültséget tartunk. A kis vízfolyásoknál jelentősebb szintemelkedés, nagyobb baj nincs. Annál in­kább gondot okoz az egyes he­lyeken erősebben megemelke­dett talajvízszint. így az úgy­nevezett gyáli öblözetben. — A budai vidék? — Budakalász — Szentendre térségében több ház pincéjét öntötte el s a kutak nívóját is magasra nyomta. Valószínűleg a hegyvidékről a föld felszíne alatt láthatatlanul lehúzódó víztömegek éreztetik kellemet­len hatásukat. — Hogy védekezhetünk? — Sokat nem lehet tenni. Huzamosabb időn át maga­sabb talajvízzel kell számolni a jelzett helyeken. Ugyanak­kor felhívtuk az illetékes ta­nácsok figyelmét arra, hogy ha belvizek nagyobb területen jelentkeznek, úgy fordítsanak gondot mielőbbi levezetésére. De mi magunk is segítünk. — Hol akad dolga a víz­ügyieknek? — Budakalásznál, Szent Ist­ván telep mellett gyűlt össze nagyobb mennyiségű víz. A levezető csatorna építés, Illet­ve üzemben tartás a tanács ta­vaszi programjában szerepelt Az idő azonban nem alkal­mazkodik a tervekhez, s így két kotrót irányítottunk a helyszínre, hogy megfelelő utat nyisson az összegyűlt bel­víznek. T. Gy. NAGYKOROS — 28 KÖDSTATISZTIKA December az év legködö­sebb hónapja. A statisztika szerint Budapesten és a Mátrában az év utolsó hónap­jában 12—14 napon észlel­nek ködöt, amivel mindin­kább többet törődünk, mert nagyon zavarja a közle­kedést. Most már a Meteorológiai Intézet is szerkeszt köd­térképeket, amelyekről jónéhány érdé­Szolgálati lakás állatorvos részére Nemcsak a községnek, ha­nem az egész környéknek fontos és szükséges segítséget jelent az állattenyésztés fej­lesztésében a megfelelő egész­ségügyi ellenőrzés. Éppen ezért kerül sor most, a szent­endrei járásban, mégpedig Tahitótfalu községben, egy ál­latorvos „letelepítésére”. En­nek előfeltétele: a megfelelő lakás. A községi tanács egy háromszobás, összkomfortos, kertes ingatlant talált is, amely magánosok tulajdonát képezi és eladó. Az épület megvásárlásához szükséges 140 ezer forintot a Földímű- velésügy Minisztérium, a köz­ség és a Kék Duna Szakszö­vetkezet adja „össze”. így biztosítják az állatorvosi kast Tahitótfalun. la­— „Poszja” („Költészet”) néven új lengyel irodalmi folyóirat jelent meg Minde­nekelőtt a lengyel és a kül­földi költészettel foglalkozik, továbbá elméleti tanulmá­nyokat, cikkeket közöl a ré­gebbi és a mai költészet problémáiról. Állandó rova­tában a mai képzőművészet új alkotásaival is foglalko­zik. — A férfiak szedi lésének új módja: a rövid szoknyát hordó leányok és fiatalasszo­nyok halványrózsaszínűre „rúzsozzák” — a térdüket! VERESEGYHÁZ ZENÉLŐ HÁZ Kiöregedett és bevonult katonának a Tenkes kapitánya Szia Tenkes — így köszöntik paj­tásai Ella Mikit, amióta a Magyar Rádió gyermek- lcórusának élén elénekelte Berki- Brandt: Tenkes Icapitánya című dalát. Miki után az otthonuk is nevet változtatott. Veresegyházon azelőtt zenélő háznak nevezték Ella István kala­pos portáját, de a dal után Tenkes- ház lett. A családi ott­honra azonban sokkal jobban illett a zenélő ház jelző, mert öt gyermeket nevel­nek benne, mind az öt tanul ze­nét, a papa és a Túrnia pedig évti­zedek óta a ve­resegyházi kórus tagja. A kis házból késő estig árad a muzsika. A két nagyobbik fiú, István és Péter, a fővárosi Bartók Béla Zene művé­szeti Szakiskola növendéke, zon­goráznak, gitá­roznak, s ők is­mertetik meg a hangjegyek vilá­gával Ilonkát és az ötéves Bélát. Esténként El­láéinál próbál a veresegyházi dzsesszzenekar is, s ha pihennek a hangszerek, családi kórussá alakulnak át a zenészek. Szeptember óta azonban csak nagyritkán hal­latszik ki a ház­ból Miki hangja. A Tenkes kapitá­nya már nem la­kik otthon, bevo­nult katonának. Természetesen nem tényleges idejét tölti, ha­nem a Néphadse­reg Központi Ze­neiskolájának lett a növendéke, mert már elmúlt 14 éves és „ki­öregedett” a Rá­dió gyermekkó­rusából. Miki berukko- lásával megüre­sedett egy hely a családi zenekar­ban és a kórus­ban, de remélik, hogy kistestvérük. Béla, hamarosan pótolja a katona­zenészt. Veszélyes felelőtlenség A felelőtlenség egyesekben, akik volán mögé ülnek, olyan nagy, hogy csak cso­dálkozni lehet rajta. Dózsa Farkas András, fővárosi szobrászművész autóbalesete is elgondolkoztató: hétfő ko­ra reggel ugyanis, amikor Tö­rökbálint területén vezette kocsiját, a sebességet nem csökkentve, az utat ketté­választó záróvonalon keresz­tül áthajtott a baloldalra. Éppen akkor, mikor a Pest megyei Tanács TBC Gon­dozó Intézetének röntgen­gépkocsija jött szembe. A kocsi vezetője, Nagy Sán­dor, már nem tudta elke­rülni az összeütközést. A szobrász megsérült, a rönt­genkocsiban hatezer, a sze­mélyautóban pedig tizenöt­ezer forint kár keletkezett. Reméljük, a záróvonalat semmibe vevő vezető szá­mára emlékezetessé teszik a hatóságok felelőtlenségét. kességet olvashatunk le. Eszerint Magyarországon leg­ritkábban Győr környékén te­lepszik meg a köd, pedig azt hinnénk, hogy a sok folyó vá­rosában könnyen keletkezik ez a tej fehér szürke pára. Ogy látszik, ezen a vidéken kedvező a széláramlás. Ritkán észlelnek ködöt a Kisalföldön, a Duna-Tisza közén, s a Tiszántúl déli felén. Ezzel szemben évente több mint százszor burkolódzik ködfelhőbe a Bükk-hegység és végig a Duna-völgyére is igen gyakran ráül a köd. A legködösebb város: Budapest. Ennek is megvan a magyará­zata. Rendkívül szennyezett a levegője és a levegőben le­begő szénszemcsék — mint kicsapódási magvak — előse­gítik a ködképződést. Ezért keletkezik olyan könnyen ködkúp a főváros felett. Éves átlagban Budapesten 44, Sop­ronban 33, Győrött 16, Szom­bathelyen 31, Keszthelyen 28, Nagykanizsán 38, Pécsett 32, Kalocsán 29, Nagykőrösön 28, Budapest Szabadsághegyen 61, Kékestetőn 110, Miskolcon 40, Nyíregyházán 35, Debrecenben 29, Túrkevén 35, Békéscsabán 31, Szegeden 37 a ködös na­pok száma. Érthetően nem nagyon ra­jongunk a ködért, azért mi még nem nagyon panaszkod­hatunk. Minél nyugatabbra me­gyünk, annál több a kö­dös napok száma. Berlinben 47, Bécsben 54, Hamburgban 66 napon át mértek ködöt, a rekordot — az eddig ismert adatok szerint — a magasan fekvő Fichtelberg tartja, 236 nappal. Hamarosan módosulhat ez a statisztika. Éppen mert olyan fontos té­nyező lett a közlekedésben, a világon mindenütt gondosab­ban mérik, vizsgálják a kö­döt, nálunk is javul a meg­figyelőszolgálat és nyomában új térkép készül a honi kö­dökről. mai, nap 1965. december 15., szerda, Valér napja. A nap kél: 12.25 órakor, nyugszik: 15.53 órakor. A hold nyugszik: 12.24 óra­kor. Var ható IDŐJÁRÁS Kisebb felhőátvonulások, csak szórványosan előfor­duló hózáporral. Az erős, többfelé viharos északnyugati szél mérséklődik. Az éjszakai lehűlés fokozódik. A legma­gasabb nappali hőmérséklet 0—plusz 5 fok között. A középkor klinikusa 1100 EVE, 8S5-ben született Rhazes, a ze­nészből lett nagyhírű perzsa or­vos. Kétségtelenül ő volt a kö­zépkor legjelentékenyebb kli­nikusa. Orvosi működése a khorasszáni Bajj városa és Bagdad között oszlott meg, mindkét helyen kórházat veze­tett. Utolsó éveire megvakult. — FILO plakátkiállítása pénteken délután 6 órakor nyílik meg a Magyar Nem­zeti Galériában (V., Kos­suth Lajos tér 12.). A meg­nyitó beszédet Nógrádi Sán­dor, az Elnöki Tanács tagja tartja. z^«rióröTlsyar^aró^ Gördülékeny téma írt értekezése a heteeséeek első. ­írt értekezése a betegségek első. máig is helytállóan pontos kór­képeit tartalmazza. Latinra for­dított orvosi kézikönyvei — a Liber Almansoris, a Liber Re­gius, a Über Continens — az európai orvostudománynak még a XVII. században is alapvető munkái voltak. Hatalmas mun­kája: a görög, a Szíriái, az in­diai és a korábbi arab gyógyá­szat teljes áttekintését nyújtó összefoglaló munkája, hosszú évszázadokon át, nemcsak az iszlám világ, hanem — ugyan­csak latinul — az európai orvo­si oktatás alapjául szolgált. — Szélesvásznúvá alakít­ják át és a megfelelő akusz­tika érdekében hangszigete­léssel látják el a péceli Sza­badság Filmszínházat. A monori ktsz dolgozói még ez évben átadják az újjá­varázsolt mozit a közönség­nek. — Jávorantilop-borjú született a Fővárosi Állat­kertben „Újdonság” az ugyancsak néhány napos mandrill-bébi. — Bánhegyi Bernit me­gyei tanácstag ma délután 16 órakor Szigethalmon, Tedás József né Galgagyör- kön tanácstagi beszámolót tart. Holnap Czap Miklós Gombán fogadóórát és be­számolót, Menyhárt János Tóalmáson, Kiss Ferenc Nagykőrösön, Bada Gyula Kemencén, Hausknecht Ist­ván Dunaharaszton, Pap­pert Ádám Solymáron, Solymári Béláné Gyálon be­számolót tart. Nem ártana néhány műsorszám közé _ B or, dal, asszony A Strauss-kedvelő bécsi orvos azt mondja ugyan­csak bécsi páciensének: — A borról és az asszo­nyokról le kell mondania. A dal maradhat. . _____ _ A diósdi csapágygyárban 70 félére nő a termékskála. Az ellenőröknek, a meósok- nak több dolga lesz még a reprezentatív mintavételes el­lenőrzés mellett is. A gazdag választék mellett, rendkívül fontos követelmény a hajszál­nyi pontosság! Tóth felv. Komádi karikatúrája — A monori járási műve­lődési állandó bizottság csü­törtökön délelőtt 9 órakor ülést tart. — Üj célgépüzem. Az utol­só simításokat végzik a munkások a Csepel Autó­gyár egyik friss létesítmé­nye, az új célgépüzem épüle­tén. Az üzemet rövidesen fel­avatják. — A párizsi Louvre-nak komoly jövedelme van a „tű­sarkok” beburkolására el­adott műanyagsarkokból: ha­vonta 40 ezer -frank. Ezt az összeget új remekművek vá­sárlására használják fel. — A francia tudósok azon dolgoznak, hogy erősítsék a tojás héját, minthogy a ter­melés 7—11 százaléka össze­törik, mielőtt eljut a fogyasz­tóhoz. Évi veszteség: 200 mil­lió frank. — „Újszülött” egyéniség. Dr. Lihd svéd orvos magne­tofonra vette a csecsemők első hangjait. Megállapítása szerint minden újszülött sa- játszerűleg nyöszörög, egyéni ütemben és nyomatékkai sír, ami azt bizonyítja, hogy az egyéniség már az élet első perceiben megnyilatko­zik. Jó lenne? Nem lenne jó! Podgorsek Károly szentmár- tonkátai olvasónk azzal az ötlettel fordult a szerkesztő­séghez, — tekintettel a takaré­kosságra —, hogy a kisebb­forgalmú falusi postahivata­lok szombat déltől hétfő reg­gelig ne tartsanak szolgála­tot — Halálra gázolta a vo­nat. Az aszódi állomáson vasárnap hajnalban az egyik tolató mozdony ha­lálra gázolta. Dorsánszki István 59 éves abaújkéri lakost. — Életébe került figyel­metlensége Molnár Károly szentendrei rakodómunkás­nak. A szentendrei HÉV te­herpályaudvaron tolatás köz­ben az egyik vonat elütötte*. A rádió és a televízió mai műsora KOSSUTH RADIO 8.20: Pillantás a nagyvilágba. 8.40: Népek zenéjéből. 8.55: Orvosi tanácsok. 9.00: Az ifjúsági rádió műsora. 9.20: Zenekari muzsika. 10.10: Könnyűzenei híradó. 10.53: Néhány perc tudomány. 11.00: Is­kolarádió. 11.15: Nagy költők megzenésített versei. 11.29: A Sza­bó család. 12.15: Zeng az erdő. 13.00: Válaszolunk hallgatóinknak. 13.15: Operarészletek. 14.05: Gaz­daszemmel a nagyvilág mezőgaz­daságáról. 14.20: Az ifjúság dalai. 14.30: Lányok, asszonyok. 15.00: Liszt-művek. 15.38: Erről bezzeg hallgatnak. 16.10: Villanó fény­ben. 16.15: Tánczenei koktél. 16.45: A Medicor-kísérletről. 17.00: A ze­ne műhelyében. 17.42: Kárpáth Zoltán és Nádor József dalaiból. 18.00: Mi történt a nagyvilágban? 18.15: Hazánk hírei. 18.20: A Stú­dió 11 játszik. 18.55: Az ifjúsági rádió ajándekműsora. 20.25: Esti pihenő — muzsikával. 21.20: A rá­dió irodalmi hetilapja. 22.10: Idő­szerű nemzetközi kérdések. 22.25: Kodály: Székelyfonó. 23.42: Ope­rettrészletek. PETŐFI RADIO 14.00: Miijutyin: A cirkusz csil­lagai. 16.19: Kamarazene. 17.05: Könnyűzenei híradó. 18.00: Kórus- hangverseny a stúdióban. 18.20: Emberi hangra működő gépek. 18.45: Offenbach: Hoffmann meséi — a III. felvonás fináléja. 19.05: A Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola fuvószenekara játszik. 19.17: Közvetítés a Bp. Vörös Me­teor—FTC jégkorong rangadóról. 19.45: Kozák Gábor József népi zenekara játszik. 20.10: Közvetítés Hamburgból. A hamburgi rádió szimfónikus zenekarának hang­versenye. 21.52: Hegedűs Géza verseiből. 21.55: Chopin zongora­művek. 22.25: Könnyűzene Moszk­vából. URH 18.35: Petrovics Emil: Szimfónia. 18.55: Könnyűzene. 19.55: Mozart- operaest. 20.45: A csillagok kelet­kezése és fejlődése. 21.00: Bee­thoven: IX. szimfónia. 22.15: A dzsessz kedvelőinek. TELEVÍZIÓ 16.58: Kis titkok, nagy titkok. Ecsettel és palettával a berlini karácsonyi vásáron. 17.35: Zene­kedvelő gyerekek. 18.20: Hírek. 18.25: Nagy felfedezések. A jégvi­lágtól a trópusokig. 18.50: Sok­szemközt. Aktuális ipari riport­műsor. 19.20: Esti mese. 19.30: Tv- híradó. Napi jegyzetünk. 19.55: Ketten a sztyeppén. Szovjet film. 21.10: Könyvek a színpadon. Köz­vetítés az Irodalmi Színpadról a téli könyvvásár alkalmából. 22.10; Tv-híradó. 2. kiadás. A különös javaslatra a Bu­dapest Vidéki Postaigazga­tóság válaszolt. Levelükben felsorolták, hogy a postai dolgozók hétvégi pi­henése szempontjából kívána­tos lenne a „víkend”, de en­nek a lakosság látná a kárát. Amit lehetett vasárnapi mun­kát már eddig is lecsökken­tettek, de a teljes szünetelte­tésnek sok az akadálya. Hogy csak néhányat említsenek: ki hordja ki vasárnap a friss la­pokat? Vidéken rendszerint vasárnap váltják a filmeket a mozikban. Ki kézbesítse ki a tekercseket? De ugyancsak rendeltetési helyükre kell juttatni — méghozzá órákon belül — az expressz vagy romlandó küldeményeket. Leghátrányosabban érin­tené azonban a lakossá­got a távbeszélő és táv­írószolgálat szüneteltetése. A szombaton délelőtt feladott táviratok csak hétfőn reggel kerülnének kézbesítésre, s a telefonhiány gyakran tragé­diákra vezethetne. Emiatt nem vezetheti be a postaigazgatóság a vasár­napi szolgálatkorlátozást — bár igyekeznek a postai dol­gozók érdekeit is szem előtt tartani. Fél eve annak, hogy a fóti tanács két közvilágítási lámpa felszere­lését kérte a helyi Elektromos Művek kirendeltségétől. A Március 15-e utca jelenleg koromsötét, reggel és este ta­pogatózva botorkálnak a jö­vő-menő emberek. A kijelölés gyorsan meg­történt; hová kerüljenek az égők. Az oszlopok ott állnak s csak a kinyúló karokat kelle­ne felszerelni. Nem tudjuk megérteni, miért olyan nagy dolog ez, miért kell egyik hétről a másikra halogatni a munkát? Nemes Rezső Főt Jobb volt a régi Soha nem voltam s ma sem vagyok ellene a haladásnak. Itt épül községünk alatt az új autósztráda, valamennyiünk öröme és büszkesége. Azon­ban ... A Betonútépítő Vál­lalatnak sok anyagra van szüksége, ezért külön utat nyi­tott Tárnok és Sóskút között a homokbányához. Bár ne tet­te volna. Mert emiatt az em­berek százait zárta el a kül­világtól, átlábolhatatlan sár­tengerbe fullasztja őket. A teherautók is kínlódnak miatta, a kenyereskocsi a jár­dán közlekedik, az emberek pedig átkozódnak. Ha a ho­mokbányában szerencsétlen­ség történne, vagy a lakosság­nak lenne gyors segítségre szüksége, a mentő sem jöhetne a feldúlt úton. Ezért mondjuk mi sóskútiak, bár ne kezdték volna el éph teni a homokbányái utat, meri a régit ugyan szétrombolták, de másikat, jobbat helyett« nem adtak. Czifra István postahiv vezető. Sóskút

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents