Pest Megyei Hirlap, 1965. november (9. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-02 / 258. szám

„Busz-kórház" a falu végén Búcsút mondtak a bejáró életnek A kétszeres szocialista brigád Sötét, öreg este van, álmo­san pislognak Manor főutcá­ján a lámpák — ám a vásár­tér felől a begesztőpi&ztoly vakító lángja jelzi, hogy a MÁVAUT javítóműhelyében még javában folyik a munka. Mint valami ördögök, mozog­nak a betonakna fölötti autóbusz körül a szerelők kor­mosán, olajosam Klekli And­rás csoportvezető ugyan már hazament, lejárt a munkaide­je — Topor Kálmán, Kálmán Miklós szerelő és Lebanon István villanyszerelő viszont mintha csak normában dol­goznának, olyan gyorsan jár á kezük. ” — Szeretnénk — mondják, s mutatnak a viharedaett pót­kocsis autóbuszra — ezt a ma­sinát holnapra kidobni. . Havonta — összesen kilen­cen — ötven meghibásodott autóbuszt javítanak meg. S hogy nem is akárhogyan vég­zik munkájukat, azt bizonyít­ja a rendszeres prémium, meg a kis vörös zászló, amelyen ez áll: kétszeres szocialista szerelőbrigád. A kérdésre — hogyan ér­ák itt magukat — egyöntetű a válasz: ha most még rosz- |aabb körülmények között dolgoznak is, mint a budapes­ti főműjhelyben, azért igen jokedvűek. Megértik egymást, úgy élnek itt a napi munka lázában, mint egy kis család. Topor Kálmán mondja: ' — Régi dolgozója vagyok már a MÁVAUT-nak. Tizen­öt esztendeje dolgozom a cég­nél. Korábban bejártam Pest­re, naponta öt órát töltöttem á fárasztó, sokszor idegtépő utazással. Pilisen lakóim, in­nét egy ugrásra. Mindössze másfél órányi naponta az oda-vissza út. Nagyon örülök annak, hogy végre ránk is felfigyeltek. A múltkoriban ugyanis meglátogatott ben­nünket a vezérigazgató. Kö­rülnézett, meghallgatta pa­naszainkat és már épül is az új szerelőakna. A régit gyak­ran elöntötte a talajvíz, tér­dig érő latyakban kellett dol­gozni. Lebanon István Albertirsá- ról jár Monorra, ő is Pesten dolgozott. Most villanyszerelő, s igen jól érzi itt magát. Kálmán Miklós szerelő itt lakik a közvetlen szomszéd­ban — ahogy mondja, ő csi­nálta a „legjobb üzletet”. Ko­rábban ö is bejárt a központi műhelybe, órákat töltött uta­zással, most ötven másodperc alatt a műhelyben van. Mindannyiuknak megegyezik hát a véleménye — a jelen­legi mostohább körülménye­ket kárpótolja a több szabad idő, amit nem kell vonaton tölteniök. S hogyan készülnek a télre? Nem félnek a mos­tohább időjárástól. Ha a csar­nokot még nem is lehet fű­teni, van mór melegedő. In­kább a vásártérre vezető út­ra, a Kossuth Lajos utcára panaszkodnak, amelyen a tá- j tangó lyukak miatt nagyon sok a rugótörés. Előfordul, hogy a frissen javított autó­buszokat — jóformán el sem hagyják a műhelyt — máris vissza kell hozni rugótörés miatt. A kétszeres szocialista bri­gád most november hetedi­kére készül, aztán továbbra is részt vesz a munkaverseny­ben, hogy hozzájáruljon a té­li autóbuszforgalom zavarta­lan lebonyolításához. (5) vidéki A P E S T M E GYE I RLAP KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM. 258. SZÁM 1965. NOVEMBER 2, KEDD 1242-en a Ki mit vállal? mozgalomban Ülést tartott a népfront járási bizottsága Ülést tartott október 30-án. a Hazafias Népfront rnonori járási bizottsága. Pásztor Antal rövid — a nemzetközi helyzetről szóló — tájékoztatója után Neu­mann Mihály, a Hazafias Népfront járási titkára tar­totta meg beszámolóját. Elmondotta, hogy az első félévben megtartott bizottsági ülésen elhatározott feladatot — hazánk felszabadulása 20. évfordulójának tiszteletére egész évben „jubileumi fel- készültséggel” végzik a moz­galmi munkát — sikerüli tel­jesíteni. Bár a járásban fellépő száj- és körömfájás sok prob­lémát okozott, az üléseket sikerült megtartaniuk, A járási tanácstagi beszá­molókon megjelent (az el­ső félévben) 17S8 válasz­tó, s járási tanácstagi be­számolót tartott 52 ta­nácstag. A fogadóórákon 228 ember joint meg az első negyedév­ben, 207 a második negyedr évben. Majd a hazánk felszabadu­lásának 20. évfordulójának tiszteletére indított „Ki mit válla!” mozgalom eredményé­ről számolt be. A mozgalom nem volt kötött, a lakosság minden rétege bekapcsolód­hatott. A legutóbbi értékelés sze­rint a mozgalom szerve­zésében 1242-en vettek részt, s 8647-en tettek vállalást, 12 746 020 forint értékben. , A vállalásokat szépen tel­jesítették Maglódon, Mono- ron, Üllőn és Ecseren. A mozgalom értékelése után, a népfront járási titkára a tsz- ek munkaversenyéről, majd a bókemunkáról beszélt. Bé­kegyűléseken, nagygyűlései ken, társadalmi szervek ülé­sein a lakosság 75—80 száza­léka vett részt. Monoron áp­rilis 24-én ifjúsági nagygyű­lést tartottak, Vecsésen a VIZ-Gépüzemban a béke­nagygyűlés előadója Benke Valéria volt. A játás községeiből 55 — a vietnami agresszió ellen — tiltakozó táviratot küldtek az Orszgáos Béketanácsnak. A félévi munka értékelése után a mozgalom tennivalói­ról, a megvalósítható felada­tokról beszélt Neumann Mi­hály. Elmondotta, hogy segí­teni kell a tanácsok, tanács­tagok munkáját, a művelő­dési házak klubjainak tevé­kenységét. A titkári beszámoló után elfogadták — érdemei el- . ismerése mellett Kriskó Jánosnak, a népfront já­rási elnökének lemondá­sát, s Rétváry Gyulát vá­lasztották meg a szerve­zőt elnökévé. Harmadik napirendi pont­ként a november 7-i ünnep­ségek előkészítésével foglal­koztak. A Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom megün­neplésében vegyen részt a községek egész lakossága — ezt kívánják elérni az ülés részvevői. Szakszervezeti nap Monoron A Közalkalmazottak Szak- szervezete rnonori járási bi­zottsága néhány napja Mo­noron, a községi művelődési otthonban szakszervezeti na­pot rendezett. Fodor István dr. szb-titkár megnyitója utón a közel kétszáz főnyi hallgató­ság Guba Pál, a járási párt- bizottság titkárának ,.A nem­zetközi helyzetről” szóló tá­jékoztatóját hallgatta meg. Sima István, a járási ta­nács vb-elnökhelyettese „A szákszervezet feladata a dol­gozók tudatformálása terén” címmel tartott előadást, majd Nemes Lajosné szb-elnök gazdasági tájékoztatót tartott és ismertette az 1966. évi költségvetést. A délutáni órákban a Vi­dám Színpad művészei Csala Zsuzsa, Kabos László és Ki- bédy Ervin adtak műsort, mely után tánc volt. (—sk—) VELEMENY: Interjú: nag/ írók műhelyében Mi van a ke? Liszt, kovász, víz, só, stb. gondolná a gyanútlan fogyasz­tó. Abban a két szelet kenyér­ben, mely szerkesztőségünk­ben található — ezenkívül ta­lálható még: A kenyér panasza Ha nem látnám, nem hin­ném! Előttem a barna rozske­nyér, benne... nos, erről ta­lán szóljon maga az „áldozat”. .. .Nem tudom, mi történhe­tett velem, tény az, hogy ami­kor a rnonori sütödében finom szitán átestem, valami nehéz anyag került a gyomromba. Próbáltam megszabadulni tő­le, de a dagasztó kartársam sem tudott megszabadulni tő- lp. Mintha mindenki ellenem esküdött volna! Pedig ez a cu­dar nehéz nyomás, majd szét repesztette a gyomrom. Fur­dalt a lelkiismeret is, mit fog szólni az a vevő, aki megvásá­rol és szel belőlem egy darab­kát. Múltkor is milyen baj volt azzal a jancsiszöggel. Egyszóval észrevétlenül át­kerültem a formázóba, de itt sem vett észre a meó — bár tudtam volna szólni, de éles lamellák tovább toltak, gyúr­tak, még mielőtt feljajdulhat- fam volna. 'Aztán a kemencé­be kérüftem ék "itt mái1 nem volt „orvosság”. Halvány bar­nára pirultam szégyenemben, amikor a kenyérboltban egy ismerős vevő megvásárolt. A többit már tudják. Az is­meretlen anyag, egy vastag, csavaros vasszeg volt. Akkora, hogy még ilyennel nem is ta­lálkoztam. Nem tudom,, hogy került belém . . . (Már a gépek is ellenem esküdtek!) Aki látni akar, megtekint­het a Monor és Vidéke szer­kesztőségében, itt helyeztek letétbe, szégyenszemre kiállí­tottak! Pedig nem engem kellett volna! (ő—ő) Húsz mázsa búza holdanként Járásunk termelőszövetke­zetei, a nehéz természeti vi-i szonyok közepette, a kedve­zőtlen időjárás ellenére is, eredményesen fejlődtek eb-r ben az évben, és tovább szi-i lárUultak gazdaságilag. Pénzügyi tervük teljesítése az előző évinél kedvezőbben alakult. Mindössze a péteri Rákóczi és a vecsési Ezüstka­lász Tsz mutatkozik mérleg- hiányosnak. A gabonafélék termésátlaga igen jó. Ilyen magas átlagter­més még egyetlen évben sem volt. A magyar fajta búzák­ból 12,1; a külföldiekből 14,1; árpából 14,6; rozsból 7,3 má­zsa a járási átlag. A legkimagaslóbb eredmé­nyek: a pilisi Hunyadi Tsz árpából több mint 18 mázsát; a nyáregyházi Béke Tsz kül-, földi búzából 17,5 mázsát; az ecseri Törekvő Tsz hazai bú­zából 19,8 mázsát termelt meg holdanként. i „Én a lehetetlen mcgvalösi- tásának! ragyogó kudarcai alapján rangsorolom magun­kat”. (Faulkner) Érdekes, izgalmas könyv. A modem európai irodalom ki­magasló alakjai szólalnak meg a könyv lapjain — hazá­jukban ismert számunkra már keyésbbé ismert riporterek­nek. Az újságírók, a riporterek a közönséget képviselik — az ezeffejű cézárt — akit érdekel minden, ami a kulisszák mö­gött történik. És az írók — mint magán­emberek — érdekes és meg­szívlelendő dolgokat monda­nak — művészetükről, írói módszereikről, a jelenkor iro­dalmáról, a világ dolgairól. Bölcs emberek fesztelen tár­salgása ez az olvasóval — megnyílnak előttünk az írói alkotóműhelyek ajtói — meg­ismerjük pályafutásukat — életüket — bepillantást nyer­hetünk magánéletükbe. Nagyszerű névsor ez: Ara­gon, Sartre, Moravia, Ehren­burg, Dürrenmatt, Steinbach, Hemingway, Faulkner és sorol­hatnánk a többieket — nevü­ket, műveiket, jól ismeri a ma­gyar olvasó is. A könyv közelebb viszi az olvasót a szerzőkhöz és köze­lebb a műveikhez. (Modern Könyvtár 1965., Európa Könyvkiadó) (—szatti) NOVEMBERBEN BEVONULNAK Járásunkban is befejezés»-, hez közeledik a sorozás. A néphadsereg különböző ala-t kulatainál ugyanakkor már. megkezdődtek az előké&züle-. tek a kétéves katonaidejüket letöltött fiatalok leszerelésé-, re. A sorozáson bevált fiúk. — többségében az 1945, 1946 és 1947-es sorkötelesek no-, vemberben vonulnak be. Segít az állami gazdaság, épül a szükséggóré a bényed Népfront Tsz-ben. Minthogy a jó kukoricatermés követ­keztében a tsz nehéz helyzet­be került, Pilinyi József, a Monori Állami Gazdaság igazgatója és Bognár József főagronómus a közös gazda­gság rendelkezésére bocsátot­ta a két kukoricagóré építés Béhez szükséges betonoszlopo-, .kát és dróthálót. Idény végi »portjegyzetek Nem ment úgy, mint tavaly ŐSZI MEMENTÓ KÖNYVTARBAN A gyömrői kézilabdázók ta­valy újonc létükre jól meg­álltéit helyüket a bajnok­ságban. Az idén a hazai közönség joggal várta el tő­lük, hogy előbbre lépnek. Nos, ez nem minden tekin­tetben sikerült nékik. Igaz ugyan, hogy a hatodik he­lyen végeztek, de azért, mert az érdiektől négy büntető pontot levontak. Ha figye­lembe veszik, hogy a csapa­tot sokszor játékvezetői té­vedések is „keserítették”, ak­kor nem is tűnik olyan rossznak az eredmény. A játékosok közül nehéz lenne bárkit legjobbként ki­emelni. Mi azonban Kusnyir József mellett döntünk ... A fiatal, álig 18 éves fiú mér­kőzésről mérkőzésre nagy lelkesedéssel játszott. Telje­sítménye értékét még az sem rontja le, hogy arány­lag kevés» gólt dobott. Somo­gyi Károly dobta a legtöbb gólt, de nála hanyagság mu­tatkozott, már ami az ed­zéseket illeti. Fülöp kapus többször mentette meg a csapatot a vereségtől. De... A sportszerűség terén még van mit javítania. Kovács Gyula is oszlopos tagja volt a csapatnak, s Somogyi után ő dobta a legtöbb gólt. A többi játékosok többször cse­rélődtek. ★ A közönség is gyakran biz­tatta a csapatot — sőt, Ül­lőre mintegy ötvenen kísér­ték el őket Nekik is csak az a kívánságuk, mint a kö­zönségnek: hogy a jövőben még nagyobb odaadással küzd­jenek minden mérkőzésen. ★ Második éve szerepelnek a gyömrőiek a megyei területi bajnokságban. Ha a telet ki­használják, akkor még az ideinél is jobb eredményt érhetnek el. Erre jó lehetőségeket kí­nál a teremtorna, ahol előre­láthatólag ismét részt vesz­nek. (gér) Edzés lőmpffiSénynél (Gábor Viktor felvétele) Villanyfényes edzések lesz­nek a Pilisi KSK sporttele­pén. Az elmúlt héten feje­ződtek be a szerelési mun­kálatok. Hat reflektor vilá­gítja be ezentúl a pályát. A pilisi tanács segítségével jött létre, 15 ezer forintos költ­séggel. A szerelést társadal­mi munkában végezték el. A munkából később házért ró sportolók jobb edzési le­hetőséghez jutottak így. Nagy lépést jelent ez a jövő évi bajnokság eredményesebb fel­készülése szepontjából. (osvalda) Jön a FRADI! November 6-án, szomba­ton az FTC öregfiúk csa­pata Gyömrőre látogat. Dél­után fél három órai kez­dettel a helyiekkel mérkőz­nek az FTC „öregjei”. A mérkőzés iránt máris nagy az érdeklődés, ami nem is csoda, hiszen a Fradi csa­patában olyan játékosok kapnak helyet, mint Lakat Károly, Lázár Gyula, Ru­das. Deák... Az öregfiúk csapata ját­szott már Cegléden és Vá­cott is. Reméljük, Gyom rön is legalább olyan si kert aratnak, mint e két városban. MAI MŰSOR Mozik Gyömrő: Életbe táncoltatott leány. Maglód: Szemet szemért (szélesvásznú). Monor: Phaedra (szélesvásznú). Pilis: Wlndsori víg nők. Tápiósüly: Szerelmesek van­nak köztünk. Üllő: Komédia a ki­linccsel. Vecsés: Van aki forrón szereti (szélesvásznú). Ősz van, soroznak, regrutáh ; nótájától hangos az utca. Né- \ zem a szép szál legényeket ! olvasom á nemzeti színnel ke- | resztbe húzott plakátokon o ! sorozásra kerülők évfolya- Imát... 1944, 1945... 1944 ... döbben emlékeze- í tembe a pusztítás szörnyű év- \ száma, ősz volt akkor is, ok- í tóber vége. Monor környékére már idehallatszott a front za­ja, az ágyúdörgés. Ragadós sár borította a dűlőutakat, álomszínű fellegek borították az eget. Az utcákon a mene­külők végtelen folyama, lovas­kocsik, teherautók, s amerre csak az ember megfordult, mindenütt állig felfegyver­zett csukaszürke egyenruhás németek. Jól emlékszem még arra a huszonegy éves magyar kato­nára, akivel ezekben a napok­ban találkoztam. Most negy­venkét éves lehetne ... Német parancsra aknamezőt telepí­tett. A fasiszták akkor már nem bíztak a magyar kato­nákban, kisebb csoportokba osztották be maguk közé. A rongyos, agyongyötört, sze­rencsétlen magyarok tudták, őrültség továbbra is fegyvert fogni, s aki tehette, menekült. Kolozsvári Sándor, így hív­ták a fiatal tűzszerészt, ugyan­csak haza szeretett volna menni a családjához. Akár­csak a társai, ő is házról ház­ra járt, hol tudna valahol ci­vil ruhára szert tenni. Az ak­naszedők közül négyen már hónuk alatt vitték az életet mentő civil ruhát, Kolozsvári, vesztére olyan házba nyitott be, ahol németbarát gazda volt az úr. Hogy mi történt odabenn, nem lehetett tudni, azt azonban mesélték az isme­rősök, hogy a magyar fiút géppisztolyos SS-ek kísérték a faluszéli lövészárokba. Azon a délutánon még négy magyar katonaszökevényt — a társait is — elfogták. Aztán felszabadult a köz­ség, jött 1945 tavasza, s a te­mető szélén öt magányos ka­tonasírt hántolták. Az egyik fejfára Kolozsvári Sándor ne­ve került. Nemsokára valaki eltüntette a fejfákat, s azóta egyetlenegy kereszt hirdeti: ismeretlen magyar honvédok... Ősz van, langyos napsuga­rak fürdetik a katonasírok krizantémmit, s a szél a bú­zát vető traktorok zúgásával olvasztja eggyé a regruták dalát... (súlyán)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents