Pest Megyei Hirlap, 1965. november (9. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-07 / 263. szám

Étit találtak az ingoványbán f Szertefoszlik egy legenda Lúpfnltltól híaik a kukorica m Kárpótlás; a iüacfftelep APES T M EGY E f, H»í R,. L A P K Ü LÖN.K IAD.A5 A. * ■» 7 ’||CDH| VII. ÉVFOLYAM, 263. SZÁM 1965. NOVEMBER 7, VASÁRNAP Jöjjön Maglódra, ha szereti a ragacsos kenyeret Egy-egy autóba melegen gyömöszölik be a fehér kenyeret. A kenyerek ösz- szclapulnak és elformátla- nodnak. Az ingovány kincse: a tőzeg (Gábor Viktor felvétele) — Megjegyzem' végül, hogy jegyzőkönyvben nemegyszer kifogásoltuk már a kenyér minőségét. A sütőipar észre­vételeinket a legtöbbször ud­variasan megköszönte. Ezután a kenyér minősége három­négy napig elfogadható volt. S aztán minden maradt a régiben. (krátky) Tanácstagok beszámolója November 8-án. hétfőn, 18 órakor Szabó Imre, Bicskei Sándor, Szalma Józsefné, Czellaó Andrásné, Bán József a Munkás.őr úti iskolában, Kovács József a községi ta­nács nagytermében, Nagy András, Kovács György, öz­vegy Kiss Istvánná, Bokros János a Kossuth-óvodában, dr. Lonkay László az Ady Endre úti iskolában tartja ta­nácstagi beszámolóját. KÖNYVES KATALINOK - 27.ÉN Katalin-bállal egybekötött könyvbált rendez Üllőn a nő­tanács é^.az ipis». november 27-én. A bálón résztvevő Ka­talinok ajándékkönyvet kap­nak. Ügyeletes orvos Gyomron dr. Lányi Péter, Monoron dr. Pálfi Ferenc, Üllőn dr. Csik Pál, Vecsésen dr. Imreh Pál tart ügyele­tet vasárnap. — Ügyeletes gyógyszertár Monoron a fő­téri, Vecsésen a Dózsa György úti. Gyors járat, sorompóval A MÁVAUT gyorsjáratai — a monori főtérről kiin­dulva nem állnak meg az Ady Endre úti megállók­nál. Pedig lenne rájuk fel­szálló: a gimnáziumból, maggyárból, kézműböl töb­ben utaznak a végállomá­sig. Egyszóval: nincs megállás! Igenám, de ott van a so­rompó, amely gyakran fel­borítja a menetrendet. A sorompó őre mindig segít a jámbor utasnak. Nincs apelláta: leereszti a so­rompót. így megy ez mos­tanában. Nincs felszállás, mégis van. Az utasok örül­nek, s mi is velük. Hiába kértük a MÁV AUT­ot: a dolgozók érdeke.. nem figyelt ránk. Most talán odafigyel? (HJ) I llői sárgarépa Szegeden Az üllői Kossuth Tsz hat vagon sárgarépát indított út­nak Szegedre, ahol a kon­zervgyár finomfőzeléknek dől* gozza fel az üllői határ híres termékét. A láthatatlan poggyász arányban nyert. A mérkőzés végét jelző sípszó után a tár­noki játékosok, vezetők és szurkolók — bár fájt a súlyos vereség — őszinte hangon gra­tuláltak a vecsési játékosok­nak, edzőknek és vezetőknek. A tárnokiak szép példáját mutatták annak, hogy' igazi sportemberek a vereséget is el tudják viselni és a játék befejezése után a pályán ad­digi ellenfelüket barátként tisztelik. A tárnoki tizenegynek ke­vés az esélye arra, hogy Ve- csésen pontokat szerezzen, bár a papírforma nem „szent­írás” ebben a sportágban. Az azonban szinte kötelezővé kel^ hogy váljék minden ve­csési játékos, vezető és szur­koló számára, hogy az ered­ménytől függetlenül a tárno­kiak is kellemes benyomással távozzanak Vecsésről. Nem is tudnánk szebb búcsút elkép­zelni az utolsó mérkőzésen, mint azt, hogy vendégeink eredményeink elismerését az­zal is megtoldanák, hogy Ve- csés magatartásával is kiér­demelte a visszajutást. Reméljük, ez lesz a vélemé­nyük. Fekete József S Ma Tápiósápon mutatlak be a Bo londos história című filmet, mely­5 nek egyik jelenetét mutatja be ké pünk. Ugyanez a film Ecseren 27­6 én és 28-án ke rül bemutatásra — Az üzletek ellenőrzése során azt tapasztaltam, hogy a fehér kenyér nem elégíti ki a szükségletet. Azonban vevő- közönségünk az utóbbi időben a fehér kenyér minőségére is panaszkodik. Különösen a hétfői kenyér ragacsos és sa­vanyú. A Pestre járók azt mond­ják, hogy a fővárosi ke­nyeret össze sem lehet ha­sonlítani az ittenivel. A mi fehér kenyerünk alig valamivel világosabb és jobb a barna kenyérnél. — Vezetőségünk véleménye szerint a kenyér rossz minősé­ge a sütőipar kifogásolható szállításának „köszönhető”. Ugyanis a gyömrői sütőüzem­nek igen kevés jármű áll rendelkezésére. A maglódi vásárlóközönség panaszkodik, hogy az üzletek­ben nem áll rendelkezésükre elegendő mennyiségben fehér kenyér. Például a mozi épüle­tével szemben lévő vegyes­bolt vezetője a napokban 50 kiló barna és 50 kiló fehér kenyeret rendelt. Ezzel szem­ben csak 25 kiló fehér kenyér érkezett a boltba. A kenyér szállítása körül csakhamar élénk eszme­csere alakult ki. A vita még most is tart. A maglódiak panasza nyo­mán felkerestük a Tápió- süly és Vidéke Körzeti Föld­művesszövetkezet kerületi ve­zetőjét és megkértük, hogy közölje észrevételeit a fehér kenyér árusításával kapcso­latosan. íme a válasz: Önkiszolgálás — fül nélkül gyellárisból — ha egyáltalán hozzáfér! Döntsük el közösen: kell fül, vagy nem — mármint a kosárra. Tudniillik szem az van, nem is „egy”!... <ö—ö) Ki látott már önkiszolgálást fül nélkül? Pedig van ilyen: a monori önkiszolgáló élelmi­szerboltokban. Van kosár, de nincs füle... mostanában mind többnek... A vevő a hó­na alá veszi, aztán mikor megtelik, a pénztár előtt „bo­garássza" az aprópénzt a bu­Búcsú a középcsoporttól Egyévi kihagyás után a Ve­csési VIZÉP SC csapata jövő­re ismét a megyei I. osztály­ban szerepelhet. Ma a játékvezető sípjelére utoljára indul el a labda 90 perces útjára a tátnoki csapat ellen. A sorsolás szeszélye mi­att az utolsó mérkőzést éppen azzal a csapattal játssza le, amelyik a vecsésiek megítélé­se szerint a legsportszerűbben küzdő ellenfél volt. Idézzük csak a tavaszi tárnoki mérkő­zés befejező aktusát. A vecsési csapat kitűnő játékkal 4:0 S zületett Angyalföldön, 73 évvel ezelőtt. Neve: Lendvai József. Anyja könyv­kötő volt, s •keresett tíz koro­nát egy hétre. Ebből tartot­ta hat gyerekét és magát. Aztán a legnagyobb'fiú is be­lenőtt a keresőképes korbt, s elment a Kiscsavargépgyárba napi harminc krajcárért dol­gozni. 1905-ben — a véres tüntetések idején — a gyár­ban megtiltják a tanencok- nak, hogy részt vegyenek a megmozdulásokban. Ö beállt a sorba. S akkor még nem tudta, hogy ő mindig ott lesz. Fegyverrel a kezében, vagy röpiratekat szorongatva a hó­na alatt. Akkor, tizenhét éves korában eljegyezte magát a munkásmozgalommal, s a tün­tetés után, amikor elbocsátot­ták, kezébe adták a vándor­botot meg a tarisznyát. 1912-ben részt vesz a má­jusi felvonulásban s négy he­tet tölt a toloncházban. Ami­kor kiszabadul, Bécsbe megy. 1914-ben a fronton van, a kö­rvetkező évben — fronton tör­tént izgatásért — háromévi várfogságra ítélik. Két és fél évet ül, aztán kiküldik újra a frontra. Útközben megszö­kik — s visszajön Pestre. Kapcsolatot keres és talál a Galilei körrel. Laktanyákba jár, röpcédulákat oszt szét, s akivel szót lehet érteni, azt meggyőzi: igazságtalan ügyért akarják feláldozni az életét. 1918-ban belép az illegális kommunista pártba. 1919-ben a Vörös Hadsereg zászlóalj­parancsnoka. Részt vesz a csúcsai harcokban, rohamra vezényli a katonáit Salgótar­jánnál, Szécsénynél, Litkénél, Losoncnál, Kácsnál, Zólyom­nál. Aztán egy hadosztályt bíznak rá. Sajnos, csak egyet­len csatát harcolhattak vé­gig. Szolnoknál a túlerő és a belső árulás legyőzi őket. Visszajön Pestre — és más­nap kimegy Bécsbe. A fegyvert le kellett tennie. Üjra kézbe veszi a vándor­botot. Több száz kilométert gyalogol — munkát keresve. S amikor sikerül végre mun­kához jutnia, 1933-ban Hit­ler uralomra kerül. Menekül­nie kell. Kimegy Párizsba. Innen az első adandó alka­lommal visszaszivárog Pest­re, -s újra bekapcsolódik az illegális kommunista párt munkájába. S amikor már Pesten forró a talaj a lába alatt — Vecsésre költözik. Ak­kor már egyedül van. Élet­társát elhurcolták. A felsza­badulást követő napokban a községben megalakítják a kommunista pártot, megszer­vezik a közigazgatást, és a Nemzeti Segélyt. Ö lesz Ve- csés párttitkára. 1947-ben, mint régi kommunista, na­gyon nehéz feladatot kap. A Győző Béla és Társa cégnél igazgató lesz. S amikor a kis­vállalatokat egyesítik, a Kis- szivattyü Gyár helyettes igaz­gatója. A személyi kultusz idején leváltják, s meós lesz. Az ellenforradalom alatt bent alszik a gyárban, néhány öreggel együtt — a puszta kezükkel, meg a szavukkal védik a gyárat. 1957-ben nyugdíjba megy. A tartása egyenes, kék sze­mének pillantása kuta­tó. Befejezte élettörténetének elmesélését. Lepöccinti a Munkás ha­muját. Most kérdezhetek, ön­ként adódnék a kérdés, s kér­dezném is, ha nem lenne iszo­nyúan banális, s nem tudnám előre a választ. Miért lett kommunista? Mert egy hat­gyerekes család hatodik gyer­meke, mert gyerekkora óta dolgoznia kellett, s mert elég értelmes volt ahhoz, hogy ne higgye el: természe- es dolog az, hogy sok ezren dolgoznak és né­hány száz ember az ő mun­kájukból él. Inkább ő kérdez. Nem egé- ;zen a témához vágó dolgot. Körbemutat a mennyezetig érő könyvespolcon — Marx első, német nyelvű kiadása Lenin művei 1933-ból — és azt mondja, nem érti a mai írókat. Illetve néhányat nem ért közülük. Miért lesz mű­veikben lumpenproletár a munkás, és miért van tetőtől talpig tele hibákkal a kom­munista vezető? Elolvassa ezeket a műveket is — mert szomjazza a betűt — aztán összecsapja a könyvet. — Mondja, ezt kinek ír­ják? Vagy egyszerűbben: mit akarnak ezzel elérni? Lelke­síteni nem fognak, buzdítani, segíteni mégkevésbé. S onnan, hogy és mit kel­lene írni, már csak egy pici ugrás ahhoz, hogyan kell él­ni? Például Lendvai József hogy él hetvenhárom évesen, több mint félévszázad csavar­gással, harccal, küzdelemmel a háta mögött. A vándorbot pihen. S a szív? A hit nem öregedett meg benne, s behegedtek a sebek is. Kiheverte a mellő­zést — tiltón emeli fel a ke­zét, mintha engem akarna meggyőzni arról, nincs benne sértődöttség — s az élettár­sa — aki Auschwitzben vagy Buchenwaldban maradt — számára még mindig fiatal és élő. A z asztalán kinyitva az Humanité, a Pravda. Ol­vas franciául, németül, oro­szul. Tudja, mi történik a nagyvilágban, és most is vé­gez pártmunkát. x öt kellene egyszer megírni. Deli Mária MŰSOR Mozik ^ Ecscr: Folytassa Kleó. Gomba: ^ Ne hagyd magad Pitkin. Gyömrő: § Hazug lány. Matiné: Déryné. Mag- Siód: A kém nyomában. Matiné: SKocsubej. H: 8 és fél (széles). Mo- § nor: Volt egyszer egy öregem- bér. Matiné; Iván gyermekkora. fc;H: Zöldár (széles). Nyáregyhá­zzá: Álmodozások kora. Pilis: 90 s perc az élet. Tápiósáp: Bolondos S história. Tápiósüly: A kórterem. SUri: Vörös és fekete I. Üllő: Or­szágúti kaland (széles). Matiné: é Történetek Leninről. Vasad: El­csábítva és elhagyatva. Vecsés: s Phaedra (-széles). Ifjúsági elő­dadásra: Délután 5-kor Madrid­éban. Matiné: Történetek Lenin­éről. H: Volt egyszer egy öreg- é ember. Mestersége címere? Vándorbot lehetne meg tarisznya. És a láthatatlan poggyász: szivében a meggyőződés, a hit. Ezt vit­te magával .mindenüvé, megjárva fél Európát. kardpenge sem akadt az ásó elé. Ezzel szemben a természet bőségesen „kárpótolja" majd a szövetkezet gazdáit, mert a tőzegtelep, ha a tsz kezé­be kerül, és megkapják a ki­termeléshez az engedélyt, évente tisztes összeggel gya­rapíthatja a jövedelmet. (súlyán) lalat a szövetkezet megbí­zásából egy esztendeje hoz­zákezdett a tőzeg feltárásá­hoz. Jelenleg Is nyolc-tíz ember dolgozik, „bányássza” a lápföldes tőzeget. Kintjár- tunkkor Brandisz Ferenc művezető, — aki a munká­latokat irányítja —, elmon­dotta, hogy két-három mé­ter vastagságúra tehető a lápföldes tőzeg, s szerinte tíz-tizenöt évig eltart, amíg kitermelik az ingovány kin­csét. Jelenleg a szövetkezet földjeit javítják a kiter­melt anyaggal, aminek máris megvan a hatása, hiszen a kukorica jobban fizet a láp­földdel javított táblákon, •mint másutt. Ami pedig a leleteket- illeti, elmondotta a művezető, ő .is hallott va­lamit a törökkori históriá­ról, sőt arról is, hogy kar­dokat meg egyéb maradvá­nyokat találtak a tőzegki- termelők, de ő ezeket nem látta. Azok az emberek tud­nak erről, akik közvetlenül részt vesznek a munkákban. Ök is inkább csak hallottak ilyesmiről. Hayt Ferenc, a Petőfi Termelőszövetkezet el­nöke viszont elmondotta, hogy sajnos egy legenda szer- tefoszlásának lehetnek a tő­zegtelep munkásai a szem­tanúi, mert nemhogy ágyút nem találtak a gyömrői in­goványbán, de még egy írás nincsen róla, inkább csak szájhagyományként ma­radt apáról fiúra a história: sok török lelte halálát a gyömrői ingoványbán az öreg­templom alatt, a Gumi út mentén. Ezen a helyen vad nádas szorítja a magasab­ban fekvő lankákra a háza­kat, s a környékbeli lako­sok ezer évesnél is többre becsülik a völgybe szorult lápvidék életkorát. Izgalmas kis történetek, érdekfeszitő elbeszélések születtek az újabb időkben Gyömrő e „titokzatos" részéről, s ha a tények makacsabbak is, mint a romantika, a valóságot he­lyettesítette a fantázia. Miről is van .szó? Sokan állítják, hogy egész sereg ja­nicsár veszett a lápba, a de­rék magyarok belezavarták a vesztüket nem sejtő tur- bánosokat a feneketlen ná­dasba. „Még ágyú is van az ingoványbán” — állítot­ták a dúsabb fantáziával megáldott atyafiak, most azonban kiderül, hogy mindez inkább csak mese. A Petőfi Termelőszövetkezet vezetői­nek. Hayt Ferenc elnöknek és K. Nagy László főag'ro- nómusnak támadt az ötlete: hasznosítani kellene az ed­dig magárahagyott ingoványt. Mire? Kincs fekszik benne, tőzeg. Az ötletet tett kö­vette, s a Talajjavító Vál-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents