Pest Megyei Hirlap, 1965. november (9. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-07 / 263. szám

IX. ÉVFOLYAM. 2f»3. SZÁM 1935. NOVEMBER 7, VASÁRNAP A diagnózis: anyaghiány Amiért a tormási házakat nem adják át — Drágább a leves, mint a hús A téglagyár megszűnte átokként ül a szövetkezeten Tíz kiß családi házat no­vember elsejére át kellett volna adniuk. Ma 7-e van, de az átadásról néma csönd! Mi az oka az elhúzódásnak? — Nem a mi hibánk — mondja Halápi Dezső épí­tésvezető. — Az egész épí­tőipar ebben a betegségben szenved. A neve: anyag­hiány. — Ez így túl tömör fogal­mazás. Mi hiányzik? — Soroljam? Nem lesz elég a jegyzettüzet. Sok minden. De legfőképp szállító eszkö­zök. Nem kapunk vagont. Kunszentmártonban 40 ezer cserepünk várja az elszállí­tást. De hogyan hozzuk el? Drágább a leves, mint a hús. Annyiba kerül a szállí­tás, hogy akkor inkább ott­hagyjuk és a könnyező TÜ- ZÉP-telepektől „tarháljuk össze” a szükséges mennyisé­get — fogyasztói áron. így persze előfordul, hogy a tető felét cserép fedi, a másik felét nem. — Rendeltünk burkoló csem­pét. Egész évben nem szál­lítottak. Negyedév végén mindig közük, hogy nem megy, nem tudnak küldeni. Apróságok, filléres dolgok hiánya miatt megakad az egész építkezés. Ha a vizve- zeték-szerelőnék ! hiáíiyzik égy könyök — az ára három fo­rint valahány fillér — a kőművesnek állnia kell. Eb­ből adódik azután az a lehe­tetlen helyzet, hogy az épít­kezés idejének 10 százalé­kát — és ekkor nem mond­tam nagy számot — állás­időként kell elfogadni. — Mi lesz a 40 ezer cse­réppel? — Majd december táján leszállítják és a jövő év el­ső negyedében (ez nálunk holt szezon) elfekvő kész­letként jelentkezik majd. — És az elosztás? — Rossz. Ésszerűtlen. Én nem is tudom, a szállító vál­lalatok milyen szempontok szerint végzik a munkáju­kat. Egy példa. Rendeltünk 10 üveges ajtót, negyvenet küldtek. Amire nagyobb szükségünk lenne, abból alig. Például Törtei kapott két va­gon fedő cserepet, de kúp­cserepet egy darabot sem. Legutóbb pedig ebből küld­tek nekik egy egész vagon­nal. — Mivel szállítanak? — Két autónk van. Azzal, meg olykor sikerül kölcsön kapni. Most az állami gaz­daság adott egy kocsit. A TEFU nem bírja. Az egyik autónk Vácra jár cementért, tegnap éjfél körül vetődött haza, olyan sor állt a DCM előtt. De nincs stukatúmád, hullámpala, idomvas sem. Pa­naszkodjam tovább? Tulaj­donképpen nem is panasz ez, hiszen országosan így van. De el kell mondanom védekezésként. Ezért nem tudtuk átadni a házainkat. — Mi az új terminus? — December 1-e. — És ha nem készülnek el? — Akkor megint el kell tolnunk, de még ebben az évben feltétlenül át akarjuk adni. Rajtunk nem múlik, ha sikerül anyagot szerezni. A tervünket mi Így is tel­jesítjük. (?.') Nézem a házakat, még nincs padló, csak imitt-amott üveg, hiányoznak az ajtók. Két házban még a közfalak sincsenek felhúzva. Szeretnénk megírni a de­cember 1-i átadást. Bányász Hédi ŐSZI GONDOK A TEJÜZEMBEN Vajon megéri-e? könnyen feláldozta a szeköttetést egy jobb megoldásért. jo osz- látszólag Beszámoló Kovács Ambrus 1965. no­vember 9-én, kedden este.hat Órakpf a ■ í^dművesszövetke- zet irodájában tanácstagi be­számolót tart. &\\\\\\\\\\\\\\\\\\VCCv\\VV\\\V^\\^^^ Ne csak nézzenek - lássanak is Filmszeminárium a gimnáziumban MIT UTUNK A MOZIBAN ? Viharos alkonyat. Cserka­szov remek alakítása a világ­hírű szovjet film felújításá­ban. Kísérőműsor: Hazug Gos- kó. 9. Sporthiradó. Előadások kezdete: 3, 5 és fél 8 órakor. Matiné: Kocsubej. Hétfői műsor: Vízivárosi nyár. Magyar film. Főszereplők: Páger An­tal, Végvári Tamás és Nádasi Mirtyll. Kíséröműsor: Az élet haj­nalán. Magyar híradó. Előadások kezdete: öt és fél nyolc órakor. — A KISZ felkért és én elvállaltam. Hogy egy film- szeminárium milyen, nem tudom. Elődeink nincsenek. Mi is most kísérletezünk — mondja Fruttus István tanár úr a gimnáziumban. — Érdekli a diákokat? — Nagyon. Szükség van rá. Ez a legfiatalabb művészet. De a legnagyobb körben ter­jedt el. S jellemnevelő hatá­sa éppen ezért a legközvetle­nebb. Tanítunk művészettör­ténetet, pedig diákjainknak csak nagyon kis része ke­rül később közvetlen kap­csolatba a képzőművészettel. A filmmel mind. Eddig mos­tohán bántunk vele. — Ha megkérdezzük az em­berekét egy fűmtől, végle­tekben beszélnek. Gyönyörű — lelkendezik a néző, vagy­ait mondja, hogy csapni­való. Pedig — véleményem szerint — nincs olyan film, amiben ne lenne valami jó. Ezért indítottuk a szeminá­riumot, hogy diákjaink meg­tanulják nemcsak nézni — de látni is a filmet. — Milyen a rendszere ezeknek a foglalkozásainak? — Három részből állnak. Az elsőben megadom a szem­pontokat, ami szerint a filmet nézniök kell. Mondanivaló, cselekmény, jellemek. Azután azokat a filmfogalmakat fi­gyeltetem meg, amiről ko­rábban beszéltünk. A film képi megfogalmazását, a szí­nészek játékát. Ezek figye­lembevételével indítom meg a vitát. Természetesen teljesen kötetlen formában. Mivel nem az a cél, hogy filmeseket neveljünk, hanem hogy filmet szerető és értő közönséget. Aki nemcsak né­zi — de látja is a filmet. — Az első film a „Volt egy­szer egy öregember”. Ennek a vitáját rendezzük holnap délután. Jöjjön el! (b. h.) BUSZ Az IBUSZ utazási iroda ja­nuárban és februárban drez- da—bécsi utat indít. A hét­napos útból a turisták há­rom napot Drezdában tölte­nek, megnézik a Zwingert, a benne lévő képtárt és kincs­tárt, és ellátogatnak a porce­lán hazájába, Meissenbe. Négy napig tartózkodnak Bécsben, megnézik a Schön- brunn-kastélyt, két napot sza­bad városnézéssel töltenek. RészvéteU díj 2350 forint, költőpénz ötven márka, és 150 schilling, összesen 398 forint értékben. Jelentkezni lehet a művelő­dési ház emeleti 38-as szobá­jában. SPORT pa­tz 1 lő volt, gyö­Az bizonyos, hogy a tejter­melés és szállítás dömpingje a nyár. A vitamindús nyári takarmányozás következté­ben nő a tejtermelés és ilyen­kor szinte azt mondhatnánk, hogy dől a tej az üzembe. Sokszor nem is kis gond az elhelyezés és a feldolgozás. No, de változik az idő. El­következik az ŐSZ, jönnek a hűvös éjszakák. A tej tárolása és házi feldolgozása sokkal könnyebb, mint nyáron. A háziasszonyok hófehér kötényt kötnek, tejfölt kana­laznak, túrót öntenek. Nem kell naponta a tejüzembe ci- pekedni a tejjel. Elég egy héten kétszer kivonulni a piacra és a tejföl meg a tú­ró gyorsan elkel. — Megérezzük ezt — mon­dotta Marosfi György, a tej­üzem telepvezetője. — Szál­lítóink szívesen elhanyagol­ják a szállítást és elég köny- nyelműen feláldozzák a jó kapcsolatot, a biztosított át­vételt. Átmenetileg nem is jár rosszul a termelő, de he­lyes lesz azon gondolkodni, hogy amikor kitavaszodik és ismét itt lesz a dömping, ta­lán nem lesz könnyű újra beleilleszkedni az üzemi tej­szállításba. Esetleg maga az Üzem is tekintettel lesz ar- ''S//SSSSSSSfS/SSS/S/S//S/SS/fSSS/SSSS//SS/SS/S/SSSfS/SS///SSS/SSSSSSSSS/S//SS/SSSSSSS/SSSSSSSSS/S/S//SSfS/S/S//SSSSSSS/SS//SS/SSS/SSS////S/S////SS/f/S/S/////f///SSS//SS//S/////SSS ra, hogy a szállító olyan § Itt az ültetés Ideje! Díszcserjét, fenyőt, évelőt most ültessen. Lá­togassa meg a Községgazdálkodási Vállalat kertészetét (Cifra-kert) Cserepes növények. Leszállítót árak! Díjtalan szaktanácsadás. Te­lefon: 123. Labdarúgás Nagykőrösi Kinizsi—Üllő. Az év utolsó bajnoki labda­rúgó mérkőzését ma hazai pályán játssza Üllő e^en a Kinizsi. A két csapat helyze­te a tabellán: S. Nagykörös 53:41 32 13. Üllő 40:59 25 Látszatra nincsen különö­sebb jelentősége a mai mér­kőzésnek. A látszat ellenére kettős jelentősége van. A Ki­nizsi szempontjából: ha Szi­getújfalu nagy gólaránnyal legyőzi Bagót és a Körösi csa­pat kikap Üllőtől, akkor le­csúszhat a 6. helyre. Az Üllő szempontjából a kiesést je­lentheti. Hétközben, az elma­radt Gödöllő—Dunakeszi mér­kőzés két pontját Gödöllő kapta, így Gödöllőnek 24 pontja van és mivel a Cse­pel Autó már nem nyerhet bajnokságot, Gödöllő szerez­het ellene két pontot és elke­rüli a kiesést, ha Üllő vere­séget szenved. Üllőnek na­gyon kellene a két pont. A tavasszal semleges lyán — Monoron — nyert 3:l-re. Érdekesség hogy ez volt Üllő első zelme, de még érdekesebb volt az, hogy Üllő az előző hat mérkőzésen mindössze egy gólt szerzett, a Kinizsinek pe­dig tíz perc alatt kettőt, il­letve egy félidő alatt hármat lőtt. Üllő a tavasszal a 7. he­lyen volt, őszi szereplése igen gyengének mondható, ennek ellenére, amint az a múlt va­sárnap is látható volt a Ki­nizsi a hazai pálya előnye ellenére sem mehet biztosra. A mérkőzés délután 2 óra­kor kezdődik, az ifiké fél egykor. P. S. &z a bég fajtalan elé&és* z ú s ellássa I i November 4-én, délután fél négy körül a Cl 03—15 rend­számú Wartburg személygépkocsi elgázolta Szakács Ibo­lyát, aki a Petőfi útról szabálytalanul hajtott ki a Kecske­méti úton, a szabályosan haladó kocsi elé. Szakács Ibolyát könnyebb sérülésekkel (zúzódással) szállították kórházba (Papp Ferenc Mv.) I. HÚSZ ÉVE ANNAK, hogy Nagykörös város és a föl­desurai közötti nagy port, az úgynevezett „proportioná- lis per”-t olvastam. Ennek a pernek a mellékletei kö­zött, több középkori oklevél szerepel, amely Nagykőrös­sel foglalkozik. Két oklevél Nagykőrös határában levő, elhagyott falvak neveit em­líti. 1390-ben Izeitek ezek az oklevelek. Nyolc elha­gyott falu nevet említenek. Mindkét oklevél ugyanazo­kat a neveket sorolja fel: Penes, Földegyház, Görsöd, Páth, Tisztén, Tölgy, Csáth és Alább. Akkor még nem hittem, hogy ezeket a falu­helyeket meg is találom. Idő kellett hozzá, hogy megta­láljam, de megtaláltam. A nyolcadikat 1965. július 3-án sikerült felfedezni. A Hunyadi Termelőszövetkezet traktorosa és szerelője be­szélgetés során elmondta, hogy a Nyárkútréten az eke márvány darabokat és tég­ladarabokat forgatott ki. A márvány darabot nem ta­láltam érdekesnek, de a tég­ladarabot igen. Nyomban a helyszínre mentünk Nagy A megtalált Tölgy nevű Árpád-kori falu Pál grafikus barátommal és Cseri László szerelővel. NAGY SÁRGA érett ár- patáblát láttunk magunk előtt a kérdéses helyen. Be­mentünk az , árpába és edény cserép darabokat gyűjtöttünk. Az edénycse­rép darabok mind XI—XIII. századiak voltak. Kissé el­gondolkoztam a tapasztalta­kon, mert azt gondoltam, hogy a Nyárkútrét úgy ke­letkezett, hogy onnan az élelmes körösi emberek ir­tották ki az erdőt és fog­ták szántó alá a földet. A valóságban ott nem volt so­ha erdő. Később kétszer kimentem még a helyszín átvizsgálásá­ra. A második utam alkal­mával már a templom és a temetőhelyet is megtalál­tam. Edénycserép, tégla és kődarab sok volt. Mészha­barcs is került, néhány em­bercsont darabbal. Azonos darabot már nagyon ,sokat találtam a város határában, de azonkívül is. SZEPTEMBER 13 ÁN si­került a templom építészeti felderítését is megkezdeni. Egynapi munka után meg kellett állapítani, hogy a nyárkútréti lelőhely is csak törmeléket tartalmaz. Az épület használható anyagát elhordták már régen. Kör alakú épület volt, az átmé­rője 10,2 méter, a belvilágá­nak átmérője 7,8 méter. Az oltár részere a falban fél­köríves fülkét mélyítettek, mely 16 méter sugarú kör­rel volt• kialakítva. Az ala­pozás 0,9 méter volt, kő- és tégladarabokból készítették. Az alapozás szélessége 2 mé­ter, amelynek külső felén emelkedett föl a fal. 5—6 méter magas fala volt az épületnek. Kívülről egyszerű hengernek látszott, kúp ala­kú tetővel, a mennyezet fél­gömb alakú. Kerekegyháza község középkori templomá­val azonos méretűre és ala­kúra készítették. Az épület ablakai délkeleti oldalon le­hettek, keskeny és hosszú, kívülről, belülről lemetszett szélekkel, hogy az ablak­szélek ne akadályozzák a reflexfények bejutását az épületbe. A szentély fülké­je északkeletről volt. Az aj­tó délnyugatról lehetett. A templom külsejére vo­natkozó megállapításokat a XIII. századból épen fenn­maradt templomépületek­kel összehasonlítva álla­píthattam meg. A belső alap­területe 40,4 méter, ha kó­rusa is volt, 80—100 ember is elfért benne. A TEMETŐBŐL három sírt tárunk fel csupán azért, hogy a temetkezési szokáso- fcat tanulmányozzuk. Az ed­dig feltárt nagykőrösi XI— XIII. századi temetkezések­kel azonos állapotokat talál­tunk. Két kővel és téglával jelzett sirt és egy téglával kirakott sírt találtunk. A templomtól nyugatra egy női sírt tártunk föl, bolygatat- lan volt, 0.8 méter mélyen több megbolygatott gyermek maradvánnyal. Negyven­negyvenöt éves korában halt meg. A fő kutató árok­ban is volt egy gyermeksír- váz maradványa. A temp­lomtól keletre egy méter mélyen egy 12—13 éves gyermek sírját és a lába fe­lől egy női sírt találtunk. Dr. Balanyi Béla (Folytatjuk.) KOSZORÚZÁS I A Nagy Októberi Szociális- : ta Forradalom 48. évforduló-; ja tiszteletére ma délelőtt 9 órakor koszorúzást ünnepség lesz a szovjet hősök Szabad­ság téri emlékművénél. TEVÉKENY ÉLETET Holnap délután 6 órakor a pártbizottság klubtermében a nők akadémiájának kereté­ben az Országos Pedagógiai Intézet munkatársa tart elő­adást „Tevékeny életet gyer­mekeinknek” címmel.

Next

/
Thumbnails
Contents