Pest Megyei Hirlap, 1965. november (9. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-02 / 258. szám

PETŐFIRE EMLÉKEZTEK a Kutyakaparó csárdában A múzeumi hónap szép zá­róakkordjának volt tanúja az a száz ember, akik vasárnap délelőtt felkeresték a kocséri határban a vén Kutyakaparó csárdát. Eljöttek sokan a helybeliek közül, idősek és egyenruhás úttörők: kocsériak, abonyiak, és külön autóbusszal a nagy­körösiek. Negyvenhárom év elteltével adtak találkozót egymásnak a Petőfi megéne­kelte hues csárdában. Ennyi ideje, hogy utoljá­ra ünnepélyesen megemlé­keztek ezen a helyen nagy köl­tőnkről és a hozzá kapcsoló­dó helyi hagyományokról. Dt. T'őrös László, nagykőrösi gimnáziumi tanár szervezte az ünnepséget. Megnyitó be­szédet mondott a csárdát je­lenleg üzemeltető nagykőrösi önsz igazgatója, majd dr. Tö­rő* László és dr. Balanyi Bé­la múzeumigazgató tartott helytörténeti előadást. A megemlékezés színvonalát emelte dr. Kiss József beszé­de, aki mint a Magyar Tudo­mányos Akadémia irodalom­történeti Intézetének vezető­je, ismertette Petőfi életút­ját. Az őszi verőfényben fürdő csárdaudvarról messzire száll­tak a cigányzenével kísért Petöfi-dalok, majd a csárda falán elhelyezett emléktábla alá Győré Pál abonyi tanács- titkár helyezett koszorút. Az ivóban a csárda törté­netét bemutató tablót készí­tettek, amelyen Rácz József nagykőrösi festőművész il­lusztrációi elevenítik fel a KutyaJoaparó múltját. Olyan tervről is szó esett, hogy a jövőben csárdamúzeumot lé­tesítenek itt. Az ünnepségről az albert- irsad Kocsis Lajos amatőr fil­mes — aki a ceglédi járás­ról készülő filmjéhez gyűjt anyagot — kisfitaet készí­tett. Szép volt ez a megemléke­zés, de még szebb lehetett volna, ha a nagykőrösi kez­deményezést a ceglédiekkel együtt váltják valóra. (ta—ta) PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ES CEGLÉD VÁROS RESZERE IX. ÉVFOLYAM, 258. SZÁM 1965. NOVEMBER 2, KEDD A regi reáetóség teljesítette ígéreteit — újra megválasztották S+P+O+R+T Ha vasárnap győzünk — bajnokok vagyunk! Ceglédi VSE—Lőrinci Fonó 3:1 (1:0) , Hengersor út 300 néző. CVSE: Hamza — Cseh, Oláh, Császár — Csontos, Ju­hász — Csurgai, Józsa, Da­rázs, Pintér, Halmi. Furcsa, hogy már egy ki­esett csapat, a Cegléd ellen­lábasa, a Traktorgyár pályá­ján rendezi meg mérkőzéseit. Nem csoda, ha egész héten idegesen készültek a ceglédi fiiik. Csontos bokája be volt dagadva, Kökény húzódás miatt nem edzett. Csontost példaként lehet állítani min­den sportember elé. Bokafá­jása ellenére vállalta a játé­kot, mely megnyugtatta a fiú­kat. A baj azonban nem jár egyedül. Cseh a mérkőzés kezdetén megsérült, nagy fáj­dalmai ellenére a pályán ma­rhát, de az ötvenedik perc­ben kénytelen volt elhagyni a játékteret. A 20. percben a kapu előtti kavarodásból a ceglédi csa­pat megszerezte a vezetést, Józsa révén. Továbbra is a Cegléd támadott, de ebben a játékrészben újabb gólt már nem ért el. Szünet a Fonónak használt. A kezdés után nem sokkal az 50. percben, kiegyenlítettek. 1:1. Ettől kezdve megválto­zott a játék képe. A vendé­gek jöttek fel, az 57-ik perc­ben Pintér kiugrott és a ki­mozduló kapus hasa alatt a hálóba gurított. 2:1. A Ceg­léd továbbra is támadott. A 65. percben Halmi beadásá­val Csurgai ugrott ki, nagy lövését a kapus csak kiöklöz­ni tudta. A kipattanó labdát védhetetlenül lőtte a hálóba. 3:1. Ettől kezdve a ceglédi csa­pát a labdát tartotta, emlí­tésre méltó esemény nem tör­tént. A helytállás, mint Cson­tos, Cseh esetében, meghozza a kívánt eredményt. Jók: Hamza, Oláh, Pintér, Csurgai. Kecskeméti Pénteken délután tartotta vezetőségválasztó küldöttköz­gyűlését a ceglédi Építőipari Ktsz, a MEDOSZ székházé­ban. Csizmazia Pál elnök beszá­molt a küldöttközgyűlés előtt az 1962 végén létrejött négyes fúzió utáni eredményekről és problémákról. A fúzió előtt — mint mon­dotta — a ceglédi szövetkezet hatmillió forintos tervvel és 117 taggal dolgozott. Az abo­nyi, jászkarajenői és albertir- sai szövetkezetekkel történt fúziója után jelentősen meg­növekedett a tagság létszáma és a szövetkezet termelési ter­ve is. Abban az időben nem rendelkeztek építőipari gépek­kel, s ezért az akkor megvá­lasztott vezetőség legfontosabb programja a hiányzó beruhá­zások és gépek beszerzésének megvalósítása volt. Azóta a ktsz modem építőipari gépeket vásárolt és végrehajtotta az ígért beruházási programot. — Veaetóségeálasaté küldöttggülés a ceglédi Építőipari Etsa-hen A ktsznek azonban ma is nagy problémái vannak, me­lyek különösen a szakipari részlegek széttagoltságából adódnak. Az új vezetőség leg­sürgősebb feladata ezért a széttagoltságból következő szállítási és raktározási gondok megoldása, valamint központi telep létrehozása. A beszámoló utáni vitában sok értékes javaslat hangzott el. A küldöttközgyűlés ezután megválasztotta az új vezetősé­get. Elnöknek ismételten a 14 éve ezt a pozíciót betöltő Csiz­mazia Pált választották. El­nökhelyettes Borbély Miklós, a szövetkezeti bizottság titká­ra Zű kar János, helyettese Do- chál Richárd, az ellenőrző bi­zottság elnöke pedig Lázár La­jos lett ~r Új kultúrotthon épül a Csemői Állami Gazdaságban A régi kultúrterem korsze­rűtlen épülete helyett újat emelnek a Csemői Állami Gazdaság II. számú üzemegy­ségében. A .kivitelezést az üzemegység építőbrigádja végzi. Egymillió 700 ezer fo­rintot kaptak szórakozni vágyók új hajlékának fel­építésére. Az 500 személyt befogadó kultúrterem mellé a könyvtár, s az üzemi kony­ha is ideköltözik. A (őmczőgaziIÁsz elmondja - hogyan? Ab ősbí versenyben mindvégig as első helyen Hatodik helyen a ceglédi tornászlányok... Mit mond erről az edző? A Ceglédi Építők Sportegye­sület lányai, mint már arról beszámoltunk, megnyerték az országos vidék bajnoki címet, így jogot nyertek arra, hogy részt vegyenek az országos if­júsági I. osztályú csapatbaj­nokságon. A rangos versenyre szombat délután került sor a Sport­csarnokban. A lényok szorgal­masan készültek a versenyre, hiszen az Építők leánytorná­szai 1957. óta először vettek részt I. osztályú csapatbajnok­ságon. A verseny után Kürti Béla edző mondotta: A régi nagy csapat után most láttam az idejét annak, hogy a legjobbak versenyében vegyünk részt, s újra az első osztályba jussunk. Öt fővárosi csapat, a Bp. Hon­véd, a Bp-i Vasas, a Spartacus, a Petőfi és a Helyiipar lányai­val versengtek a mieink. A versenyt gerendán kezd­tük, s igen jól. A csapat tagjai közül senki sem rontott, min­denki precízen végrehajtotta gyakorlatát. Talajon a mi szép kivitelű zenés gyakorlataink háttérbe szorultak a fővárosi lányok akrobatikus gyakorlatával szemben. Ugrásban viszont vá­rakozáson felül szerepeltek a lányok, mindenki túlhaladta az I. osztályú szintet. Az uto'- só szertől már senki sem fáit, hiszen a ceglédiek kedves sze­re a felemáskorlát. Sajnos, az előbbi siker utáni kiengedetl- ség megbosszulta magát. A csapat csaknem valamennyi tagja elrontotta gyakorlatát s ez súlyos pontok vesztését eredményezte. — A ceglédi lányok szerep­lése mégis dicséretet érdemel —, folytatja Kürti Béla. Há­rom szeren két fővárosi csa­patot is megvertek. Kratoch- will Erzsi és Sárik Gyöngyi összeredménye elérte az I. osz- tályi minősítést. Martinovics Ági két tized ponttal maradt el ettől a szinttől. A mezőny­ben az egész magyar torna­sport utánpótlása szerepeit. Lányaink nem okoztak csaló­dást, azt hozták, amit vártunk tőlük. A verseny tanulsága? — Már a cseh lányok elleni versenyen is érezhető volt a zenés, táncos gyakorlatok és az akrobatikus gyakorlatok közti különbség, s ez most még job­ban kiütközött. Akrobatikára kell a fősúlyt fektetnünk ez­után, mert ebben még messze vagyunk a fővárosi csapatok­tól. Két éven belül szeretnénk ebben is felzárkózni a fővárosi csapatok mögé, s akkor a ha­todik helynél előkelőbb hely­re juthatunk majd — fejezte be tájékoztatását Kürti Béla edző. A hét végén egyébként újabb esemény lesz a torná­szoknál: a járási újoncbaj­nokságot bonyolítják le Ceglé­den. Bujáki Gyula A ceglédi termelőszövetke­zetek nagy őszi versenyében hétről hétre a Lenin Termelő- I szövetkezet tártja az első he- ' lyet. Mi ennek az oka? — tettük j fel a kérdést Józsa Istvánnak, a termelőszövetkezet főmező­gazdászának. — Tessék elhinni — mon­dotta —, az esztendő első nap­jától úgy dolgozunk, mintha állandóan versenyben vol­nánk. — Erőfeszítéseinket még nagymértékben fokoztuk, ami­kor láttuk, hogy az idei rend­hagyó időjárás még fokozot­tabb feladatokat ró ránk. így volt ez a vetésben, amely az idő szeszélye következtében, heteket késett, s a kenyérga­bona betakarításában is, ahol alaposan meg kellett birkózni az időjárás okozta nehézsé­gekkel. — Az őszi munkák idején minden esztendőben összesű­rűsödnek a munkák. A beta­karításban, a gabonák elveté­sében, a mélyszántásban ki­lenc munkafolyamat szinte pontosan ugyanabban az idő­ben történik: vetőszántás, mélyszántás, vetés, cukorrépa­betakarítás, napraforgó- és burgonyaszedés, kukoricatörés és szárlehordás, és tegyük hozzá, hogy minden munka egyformán halaszthatatlan ’ és sürgős. — Augusztus elején kül­döttgyűlésen állapítottuk meg az őszi munkák pon­tos menetrendjét. Október 15-re befejeztük a cukorrépa-betakarítást, a ve­_ Az esztendő első napjától _ 450 hold vetőszántással startoltak BARANGOLÁS BETŰ ORSZÁGBAN Népes olvasótábora van a városi—-járási könyvtár if­júsági részlegének. Az év folyamán eddig 840 tanuló neve került a beiratkozási naplóba. Többségük az álta­lános iskolák felső tagoza­tának növendéke, a kiseb­bek még csak Ízlelgetik Be­tűország varázslatos világát Olvasmányaikat 3500 kö­tetből válogathatják a gye­rekek. A Földvári Károly is­kola felsőtagozatosai szíve­sen segítenek a könyvtáros néni munkájában. ök a könyvtár ifjú aktivistái. Az olvasnivaló kiszemelése után sorra kerülnek a tár­sasjátékok, a sakk és a KRESZ-játék. Vannak, akik „tudományos munkát” foly­tatnak, behúzódnak a lexi­konok és más’ könyvek közé, s ott készítenek feljegyzése­ket A képen látható kislány is anyagot gyűjt. Szorgalmasan készül az ifjúsági könyvtár által meghirdetett szellemi vetélkedőre. Igyekezete — reméljük — nem lesz hiá­bavaló. tő szán fás határideje október 2S. volt. Október 30-án véget ért a kukoricatörés, a szárbe­takarítás és a kenyérgabonák vetése. November 20-án befe­jezzük a mélyszántást. Érde­mes megjegyezni, hogy a kül­döttgyűlés tervezése majdnem pontosan megegyezik a város és a járás termelőszövetkezetei által indított verseny feltéte­leivel, s ez a terv szóról szóra belekerült az intézkedési terv­be. Ennek köszönhető, hogy a verseny startjánál mi már négyszázötven kan tasztrális hold vetőszán­tással indultunk. — Munkaerőproblémáink megoldását segítette minde­nekelőtt a tagság dicséretre méltó hozzáállása a munká­hoz. A termelőszövetkezet ve­zetősége gondosan felmérte a munkaerőszükségletet és a hiányzó munkaerőt kívülál­lókból biztosítottuk. Voltak olyanok, akik már más esz­tendőkben is dolgoztak ná­lunk. Szabadságon levő ipari dolgozók, vasutasok, postások, egytől-egyig szorgalmas, de­rék emberek. — Mik volták a várható feladatok a verseny indulása­kor? — Ezernyolcvan hold gabo­navetés, háromszáz hold ku­korica betakarítása, nyolcvan hold silókukorica silózása, hetven hold cukorrépa, húsz hold burgonya és tizenöt hold napraforgó szedése. Hozzáve­tőleges számítás szerint az őszi betakarítás háromezer kézi munkanapot igényelt. — A verseny ideje alatt igen szoros munkaidőt tartottunk, tagság és ve­zetőség egyaránt, de kü­lönösen az erőgépvezetők és a hozzájuk beosztott szállítómunkások, rako­dók. Reggel négykor kezdődött a munka és általában este hat óráig tartott, öt erőgépünk két műszakban dolgozott, a többiek tizenhat órás nyújtott munkaidőben. — A menetrend pontosan működött. Október 30-án be­fejeztük a vetést és most már teljes lendülettel végez­zük a mélyszántást, amelynek határidejéül az in­tézkedési terv november hú­szadikát írja élő. A verseny győzteseinek igen komoly készpénzjutalmakat helyez kilátásba a versenyfel­hívás. Mi erről a véleménye Józsa elvtársnak? — Először is az, hogy előbb meg kell nyerni a versenyt. Egyébként is a Lenin Tsz-ben hagyomány az őszi nagy mun- lcában kiemelkedő eredménye­ket elért dolgozók jutalmazá­sa. Ettől a hagyománytól, te­kintet nélkül a versenyben elért helyezésre, az idén sem térünk el. (-ssi) Egyelőre elmarad a veszettség elleni védőoltás A városi tanács mezőgazda- sági osztálya értesíti a város lakosságát, hogy az ebek ve­szettség elleni védőoltása — a város területére elrendelt ál­lategészségügyi teljes zárlat miatt — a további intézkedé­sig elmarad. Az újabb oltási napokról a hangos híradó és a sajtó útján a mezőgazdasági osztály idő­ben tájékoztatja majd a lakos­ságot. Dr. Herczeg László, városi vezető főállatorvos Ezúton mondunk hálás köszöne­tét rokonainknak, jó ismerőseink­nek, jó szomszédainknak, nyug. kartársainak, akik szeretett jó fér­jem, édesapám, nagyapám és testvérünk, Bán Sándor tragikus elhunyta alkalmából együttérző részvétükkel nagy bánatunkban osztoztak, a temetésén megjelen­tek, sírjára koszorút, helyeztek. özv. Bán Sándorné és családja Hálás köszönetünket fejezzük ki rokonainknak, jó ismerőseinknek, a Vendéglátóipari Vállalat vezető­ségének és munkatársaknak, akik férjem, édesapám, fiúnk és test­vérünk, Vörös T.ászló tragikus el­hunyta alkalmából részvétükkel nagy bánatunkban osztoztak, a te­metésén megjelentek, sírjára ko­szorút, virágot helyeztek, özv. Vörös I.ászlőné és családja, id. Vörös László és neje, valamint a gyászoló család Hálás köszönetünket fejezzük kt mindazoknak a rokonoknak, is­merősöknek. munkatársainak, akik férjem, édesapánk, nevelő­apánk, nagyapám és testvérünk, Szalonnás János temetésén megje­lentek, részvétüket nyilvánították, sírjára koszorút helyeztek. özv. Szalonnás Jánosné és a gyászoló család Hálás köszönetünket fejezzük ki rokonainknak, jó ismerőseinknek, jó szomszédainknak, az iparos társaknak, akik szeretett jó felesé­gem, leányunk és testvérünk, .Mi­hály Andrásné szül. Szellő Karolin tragikus elhunyta alkalmából rész­vétükkel nagy bánatunkban' osz­toztak, a temetésén megjelentek, sírjára koszorút, virágot helyeztek. Külön köszönetét mondunk a né­pi zenészeknek. Mihály András, Szellő György és családja özi>egy Bíró Jánosné még ala­pító tagja volt a termelőszövetke­zetnek. Helyeseb­ben még az „Elő­re a békéért” Termelőszövet­kezetbe lépett be és a felfejlesztés idején ez a tsz beolvadt a Kos­suth Termelőszö­vetkezetbe. Telt-múlt az idő, Biró néni nyugalomba ment, de évről évre mindig meg­kapta a háztáji területet, ame­lyen minden esz­tendőben kuko­ricát termelt. Az idén is ki­mérték neki a nyolcszáz négy­szögöl háztájit. Annak rendje- módja szerint vé­gezte is a nö­vényápolást. Csak azon csodálkozott, hogy néha-néha valaki belekot- nyeleskedik a munkájába, meg­húzogatva egy- egy sor kukori­cát. Még ennél is nagyobb volt azonban az ámu­lata, amikor köz­tesként szépen kelt és remekül Bíró néni kukoricája fejlődött a takar­mánytök. Pedig a jó Bíró néninek eszébe se jutott, hogy tököt is vessen. A kukorica szé­pen mutatott. S megint telt-múlt az idő, s a szép­asszonyok ■nyará­nak bágyadt fé­nye megérlelte a kukoricát. A múlt héten sor került aztán a törésre. Bíró néni, egy kis segítséggel, korán reggel el­indult, sőt, a fo­gatot is megren­delte a termés be­szállítására. De uramfia, láss csudát! Amikor kiért a háztájiba, maga is láthatta. Vala­ki letörte a kuko­ricáját, sőt, már a szárat is szépen eltakarította. — Hová lett a kukorica? — nyi­tott be Bíró né­ni az üzemegy- ségvezetöhöz, a tsz központjába, s még a rendőr­ségre is sor ke­rült. — Még ilyent, hogy el­lopják a kukori­cáját, amiért ő úgy megdolgozott! Vizsgálat, nyo­mozás. Hamaro­san kikerült a tettes, akinek ugyan esze ágá­ban sem volt bűncselekményt elkövetni. Éppen csak annyi tör­tént, hogy a bri­gádvezető téve­désből egy ház­tájival keveseb­bet osztott ki, pontosabban: ezt a területet ket­tőnek is kimérte. Ezért volt hát tök a kukoricá­ban s azért azok a sorhyzogatásol: a nyáron. De csal egynek jutott ku­korica. Mégpedig annak, aki job­ban igyekezett. A termelőszö­vetkezet vezető­sége természete­sen az ügyet a legnagyobb mél­tányossággal és nagylelkűség­gel rendezte, s Bíró néni is meg­kapta a kukori­cát. (rossi)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents