Pest Megyei Hirlap, 1965. november (9. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-27 / 280. szám

1965. NOVEMBER 27, SZOMBAT «V9T nietet hírlap A hétköznapok nyelvén... ban gondosan kerülik a mun­kát, de a háztáji centiméter­re be van kapálva ... Sajnos, sok az ilyen példa és ezekkel — Ideológiai? Magas az ne­künk. Hisz’ ki se tudjuk mon­dani ... — hangzott el e mon­dat szövetkezeti kommunisták taggyűlés előtti beszélgetésénél. S hogy az élet — látszólag — igazolja is ezt a megállapítást, egy másik taggyűlésen, egy ál­lami gazdaságin, ahol az ideo­lógia és a gazdaság kapcsolatá­ról, kölcsönös egymásra hatá­sáról beszélt a pártszervezet rni végül is ideológia alatt, titkára — jóformán nem is akadt hozzászóló. Csak olyan, aki a végén megjegyezte: „Az ideológiával foglalkozzanak az ideológusok ..Egyébként ki tudta mondani! a példákkal, mint helyi érvekkel nagyon is egyértelműen, világosan meg lehet magyarázni, mit értünk Kétségtelen, hogy bizonyos fogalmak, kategóriák az eltelt évek során, nemegyszer a helytelen, az elvont fontoskodó magyarázás miatt valósággal misztifikálódtak, olyan „ele­gáns” köntösbe bújtak, hogy a mindennapok „egyszerű" öltö­zékét viselők vagy hátat, vagy fejet hajtottak előtte —, csak éppen nem értették a lényegét. Ki tagadná, hogy a marxizmus —leninizmus eszméi, forradal­mi tudománya sok tekintetben és sok esetben valóban széles körű, és megalapozott tudást, műveltséget, általános és poli­tikai iskolázottságot igényel, hogy ne csak értsük, de meg­értsük, alkalmazni is tudjuk az élet, a társadalom különbö­ző helyzeteiben. S azt is naív- ság lenne állítani, hogy bár dolgozó népünk az eltelt évek, évtizedek alatt egyre gazdago- dóbb iskoláját járta és járja az igazi társadalom felépítése tu­dományának, ma már minden­ki otthonosan mozogna mond­juk a marxista filozófia vagy gazdaságpolitika komplex tu­dományában. Ám mégis bízvást elmond­hatjuk, hogy a marxi—lenini tanítások „aprópénze” e taní­tások gyakorlati átültetése, az ideológia „kimondása” és az élettel való nagyonis gyakor­lati, mindennapos kapcsolata egyáltalán nem érthetetlen, korántsem elvont! Minden azon múlik, hogy akik magya­rázzák, hogyan teszik ezt, hogy akik taggyűlésen, pártnapon, vagy egyéb rendezvényeken, mint előadók a dolgozók elé állnak, a mindennapi munka nyelvére tudják-e, akarják-e „lefordítani” az ideológiát. A párt Ideológiai irányelvei többek között rendkívül vilá­gosan és egyértelműen szöge­zik le: a harc legfontosabb te­rülete most a gazdasági szer­vező, irányító munka. Az irányelvek valóra váltását fe­jezi ki, segíti a párt decembe­ri határozata, az a határozat, amely hosszú évek óta talán a legnépszerűbb, a legnagyobb tömegigenlést kiváltó útmuta­tás volt. Ennek a határozatnak szellemében dolgozott és dol­gozik most már hosszú hóna­pok óta az ipar, a mezőgazda­ság azt segíti a kulturális, a politikai tevékenység a leg­magasabb szervektől a legal­sóbbakig. S ha ennek a hatá­rozatnak tükrében, a közvet­len környezet, a munka opti­kájában fogalmazzuk meg az ideológiát: a hétköznapok nyelvére fordított fogalom na­gyon is érthetővé válik. Nem sok értelme van az akármilyen lelkesen-dühödt szidásnak a kispolgáriságot il­letően. Nyilván sokak számá­ra ez aligha mond többet egy ugyan gyakran hallott, ép­pen ezért már kissé únott közhelynél, amelyet talán úgy találtak ki, s ha már kitalál­tak, akkor használnak is — nehogy kárbavesszen. De ha arról van szó, hogy a kispol- gáriság többek között tre- hányságot, lógást, felelőtlen­séget, önzést is jelent, már valahogy megfoghatóbbá vá­lik az ideológiai. Mert kispol- gáriság ám a javából annak a traktoristának az esete, aki annyit nem törődött a gépé­vel, hogy a csavarokat meg­húzza és egyszerűen kiesett a traktor első kereke, amikor éppen szántani indult volna... Mert kispolgáriság a javából annak a boltvezetőnek az ese­te, aki kész volt leltárt hami­sítani is, hogy csalásait lep­lezze; vagy a kispolgári ideo­lógia, szemlélet veszélyessé­gét igazolja, hogy egyesek meglopják a szövetkezeti va­gyont, hogy a közös gazdaság­Egyik oldalon tehát egy bi­zonyos tanácstalanság egyál­talán az elvi kérdések és problémák megérthetőségével szemben, a másik oldalon — és ez nem ellentmondás, ez a belső fejlődés törvénye — gyarapodó, mélyülő érdeklő­dés. Mindez együtt is azt iga­zolja. hogy a gazdaság fejlő­dése megteremti a lehető­ségét a tudat formálódásá­nak, hogy aztán a tudat to­vább lendítse, fejlessze a gaz­daságot. Azt hinni azonban, hogy ez valamiféle perpetuum mobile, amelyet csak egyszer valamikor megindítani kellett, s aztán kölcsönösen erősítve egymást, a fejlődés halad a maga útján, nemcsak gyere­kes, de veszélyes elképzelés is. A gazdasági élet, az élet- színvonal, a szocializmus épí­tésének, a béke védelmének minden sikere igazolja — szó szerint materiálisán igazolja — az elvek helyességét, ille­tőleg alapot ad arra, hogy formálódjék a tudat, hogy új tettekre ösztönözze a dolgozó tömegeket. De minden visszásság, amely látszólag nem igazolja, sőt ellentmond az elveknek, el­lenit áiz ideológiának, féke­zően is visszahat a gazdaság és a tudat fejlődésére. A közielmúltban egyik kommu­nista gazdasági vezetőnk ügye került a széles nyilvá­nosság elé, aki megsértette a kommunista erkölcsöt, elvte­lenül viselkedett, elnézte és gerinctelenségből segítette is a szabálytalanságokat. A köz­vélemény hihetetlenül élesen reagált minderre, s a vezető felelősségre vonásában éppen az ideológia igazolását lát­ta. Elmondták azonban azt is, hogy már előbb kellett volna rendet teremteni, mert sokan vélekedtek úgy, hogy lám nem esnek egybe a sza­vak a tettekkel... Több más eset is igazolja, hogy az em­berek tudati fejlődését mesz- szemenően befolyáso’ ja köz­életünk még meglevő és nem is kevés visszássága, — különösen ha a feltárt hibá­kat nem követi intézkedés, ha olyat látnak, tapasztalnak, hogy éppen ellenkezőleg, el­tussolni igyekeznek olyan hi­bákat, amelyek pedig gyors intézkedést követelnének. Nem véletlenül állapítják meg az irányelvek: „Az ideológiai felvilágosító munkában és propagandá- \ ban sok helyütt érződik még ; a régi beidegződés, annak c j szemléletnek maradványa i amely — elszakítva az elme- j letet a gyakorlattól — a kőnk- ! rét viszonyok és feladatok ! beható elemzése nélkül az j ismert tételek puszta ismé- | Kelgetésével operál...” Nem általános frázisokra. I kategóriákra, formulák és I 'fogalmak „magas szintű” fej- | tegetésére van szükség — tér- i mészetesen nem a tudomá- j nyos munkáról, nem a na- j gyón is fontos elvi alkotó vi- ! iákról van szó — ha az i Ideológiát közel akarjuk ! azokhoz vinini, akikért első- j sorban van, hanem gyakör- | lati, kézzel fogható érvekre. ; Es tettekre! Ideológia? Magas ez ne­kik? Dehogy az: az ideológia végtére is nem más, mint az elvek mindennapi gyakorla­ta. vagy ha úgy tetszik, a mindennapok gyakorlatának elve, társadalmunk eszméi­nek összefüggő rendszere. Gyurkó Géza Országos munkaügyi értekezlet Pénteken tanácskozásra gyűltek össze a Munka Tör­vénykönyve módosításának értelmében ez évben meg­alakult munkaügyi döntőbi­zottságok elnökei, hogy meg­tárgyalják munkájuk kezdeti tapasztalatait és további ten­nivalóit Az ország területéről mintegy 400 döntőbizottsági elnök gyűlt össze. Veres Jó­zsef munkaügyi miniszter szá­molt be a munkaügyi döntő- bizottságok eddigi tevékenysé­géből leszűrt tapasztalatokról. Egy kiállítás képei Csapágy levegőből Ellenség — barát a por Ceruza — kopás ellen Csakugyan ennyi érdekessé­get kínálhat egy kiállítás? Többet. S ami még fontosabb: szakembernek és technikai ér­deklődésű látogatónak egy­aránt. Sörnyitó szenzáció; csapágy — levegőből. A forgó alkat­részt nem a hagyományos fémgyűrűk, golyók, görgők tartják, de nagynyomású le­vegőpárna. Ezen siklik szinte hangta­lanul az igen magas, több­Száz százalékos termésnövekedés - öntözéssel Rövid hírben már beszá­moltunk róla, hogy Cselőtei László, a gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem professzora megvédte doktori disszertá­cióját a tudományos minősítő bizottság előtt. Az érdekes ér­tekezés tárgya a zöldségnövé­nyek öntözése volt. A pro­fesszor vizsgálódásai során elsősorban azt kívánta tisztáz­ni, milyen feltételek is szük­ségesek a különböző termelési célokhoz és növényfajtákhoz, valamint a tájadottságokhoz igazodó öntözési rendszer ki­dolgozásához. Kiderült, hogy a növénye^ vízigényének meghatározásánál fontos szerepe van a környezet­nek, a hőmérsékletnek, a levegő páratartalmának és a talaj nedvességtar­talmának is. Természetesen befolyásolja az öntözés mértékét és hatását a táj, ahol a növényt termesz­tik, a termesztett növényfajta, a termesztés ideje és intenzi­tása. Minit a disszertáció is megállapítja, a növény átla­gosan napi 3 milliméter vizet fogyaszt, de a fejlődés fő sza­kaszában, különösen nyáron, ennél lényegesen magasabb a vízfogyasztás, 7—8 millimé­terre is felemelkedhet. Rend­kívül fontos az öntözés idő­pontjának a helyes megvá­lasztása, ami növényenként különböző. A kísérletek során bebi­zonyosodott az öntözés rendkívül nagy hatása. Nemegyszer a különböző zöld­ségnövényeknél száz százalé­kot meghaladó termésnöveke­dést is elértek. A kutatási eredmények lehetővé teszik az eddiginél gazdaságosabb és a növények életfeltételeihez jobban igazodó öntözési rend­szer kidolgozását. Üveglapon a diósdi csapágy Foto: Gábor ÜREGEK FÉNYBEN ÉS ÁRNYBAN © KINT HIDEG IDŐ VAN. Idebent jó, itt meleg van, itt vannak a kedves, mindenna­pos társak, a megszokott, kel­lemes környezetben. Jó mene­déket nyújt ez a szobácska húsz gyömrői öregnek az idő­járás és az élet viszontagságai elől. Az öregek napközi otthonát itt teremtették meg elsőként a megyében, az állam és a társadalom közös buzgóikodá- sából, több mint egy éve már. A helyiséget a pártszer­vezet adta. a berendezést részben az állam, részben a társadalmi szervek, részben magánosok: L iptay Imréné például két tálalószekrényt, s egy nagy ebédlőasztalt aján­dékozott. Ezek a bútordara­bok teszik igazán otthonossá a szobát; rádió, televízió, új­ságok és könyvek gondoskod­nak a szórakozásról. Most éppen ebédre koznak. Szilágyi és bácsi az újság fölött zál, az asszonyok a körül beszélgetnek, hogy szívesen lennének-e még egyszer tizenhat évesek? (Csaknem mindannyian betöl­tötték már a fordított tizen­hatot: a hatvanegyedik esz­tendőt is!) Rápolti néni sem­miképp sem vállalná még egyszer, a többiek szívesen rá- állanának, ha visszakapnák akkori erejüket, egészségü­ket ... Aztán megjön az ebéd: ra­guleves és kelfőzelék, fasiro­zottal. Jó ízű és elégséges, aki kér, repetát is kaphat. Közben a rádióból a jó ebédhez szól a tánczenei kok­tél ... Idilli kép. Bennem a régi, kedves dal sorait idézi fel: „Úgy élünk itt mint kismadár, Meleg fészkében kismadár..." ® vára­Balogh politi­kályha Arról, AM A FÉNYBE, derűbe, ár­nyak is vegyülnek: H. néni sírva panaszolja, hogyan bánnak vele a lakói... P. néni a nagy távolságra panaszkodik, amit minden­nap meg kell tennie a nap­köziig, 81 éves lábakkal, rossz utakon. A minap is akkorát esett az állomásnál... S. néniről kiderül, hogy hi­deg, fű tetten szobában telel. Nincs kémény, építeni kelle­ne, de miből? Megfigyelem: a főzeléket többnyine üresen eszik meg. A fasírozottat — egy darab kenyérrel — félreteszik, vi­szik haza. Sokuknak az a vacsora, amit az ebédnél megspórolnak ... A legvidámabb, mindig mó­kázó idős asszonynak ki­csit irigykedve mondja egyik társnője: — Magának mindig jó ked­ve van. Egy pillanatra elfelhősödik a mosolygós arc, s fájdal­mas őszinteséggel szakad ki a válasz: — Sírok én eleget, amikor nem látják... ezres vagy tízezres for- dulatú tengely. Fémből való csapágy nem is bírná... Olajköd. Nem a természet látást akadályozó őszi-téli ak­ciójának újabb formája. Mes­terségesen előállított finom olajpermet. Ugyancsak maga­sabb fordulatú gépek kené­sére használják. Hagyomá­nyos „varrógépolajozással” semmire sem mennének. Ez lenne hát az a fontos té­ma, amely kiállítást érdemel? Nemcsak kiállítást, de több­napos, külföldi és hazai szak­emberekkel rendezett előadás- sorozatot is. A sajtótájékoztatón kide­rült, hogy az értékes be­rendezések fele idő alatt tönkremennek, mert rossz a csúszós terüle­tek kenése. Csepel autómoto­rok kétannyi ideig élnek, ha a motort tápláló levegő jól szűrt, nem juthat be az üzem­anyaggal a hengereket kop­tató, maró por. Itt tudtuk meg azt is, hogy speciális porral még gördülékenyebben fordul el egymáson két fém, mint olajjal. Már megszületett a kopásgátló ceruza, amelynek néhány vonásával csodát tesz­nek; rendkívül könnyen sik­lik el egymáson az alkatrész, s nem koptatja, rágja, „örök- életűvé” teszi a felületet. Minderről sajnos keveset tudnak a gyári szakembe­rek. A mostani esemény — többek között — a Keményfémipari Vállalat előadásával, a Diósdi Csapágygyár kiállított készít­ményeivel — régi adósságot törleszt. T. Gy. {SSSSSSSSSSSS/SSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS ^ | Ifjúsági ( olvasószolgálat { | ^ J A József Attila olvasómozga- lom közel tíz esztendőn át volt x > szervezője, segítője az iroda- X 5 lom, az olvasás népszerűsité- § ■ sének a fiatalok körében. ^ Legfontosabb célkitűzése min- ^ dig az volt, hogy könyvet ad- ^ .; jón a nem olvasó fiatalok ke- x ijj zébe, kialakítsa és egyre ma- S § gasabb színvonalra emelje a x ^ rendszeres olvasás igényét, le- § ^ hetőséget és keretet biztosít- ^ ^ son irodalmi rendezvények S szervezéséhez, hozzájáruljon a S fiatal könyvtári tagok számá- x S nak növeléséhez. ^ A József Attila olvasómoz- § ^ galom kétségkívül elért ered- ^ ményei mellett mégsem vált ^ s népszerűvé a fiatalság legszé- S lesebb köreiben. Elsősorban x S azért nem, mert keretében x § nem sikerült megfelelő mér- § ^ tékben növelni a fiatal könyv- tári tagok számát — különösen ^ x a lakóhelyüktől távol élők és S a mezőgazdaságban dolgozók x X körében —, ugyanakkor nem x ^ sikerült számottevően befolyá- ^ 55 solni a már olvasó fiatalok oj- ^ b vasmányigényének fejlődését ^ sem. így a mozgalom megle- x hetősen szűk körre korlátozó- x X dott. Ezért vált szükségessé, X § hogy a József Attila olvasó- ^ ^ mozgalom helyett az idei § ^ évadban új, az olvasási kul- § túra fejlesztését szélesebb kör- x ben segítő tevékenység alakul- $ jón ki, az ifjúsági olvasószol- s $ gálát. ^ Az új mozgalom célkitűzése ^ ^kettős: a már olvasó fiatalok^ olvasmányigényének fokozott x irányítása, olvasmányélmé- s S nyük elmélyítése, valamint a x § még nem olvasó fiatalok — § ^ elsősorban a mezőgazdaságban ^ ^ dolgozók, bejárók és szak- X § munkástanulók — rendszeres olvasóvá nevelése, hozzájuk a X könyv eljuttatása. § A mozgalom csak akkor X § hozhat sikert, ha az nem csu- § ^ pán a KISZ-szervezetek, ha- ^ § nem minden népművelő fel- ^ s adata ’esz. A népművelők te- x vékenységének alapvető kö- x ^ vetelménye: a könyv szerves x § részét képezze minden müve- x ^ lődési-szórakozási formának. § ^ Ebből eredően az szükséges, ^ hogy az olvasóvá nevelést elő- ^ X segítő formákat átgondoltan s kapcsolják össze a népművelés s ^ más lehetőségeivel — film, s ^ színház, öntevékeny művészeti § ^ együttesek, irodalmi színpa- ^ § dók. Mindez együttvéve ered- ^ S ményezheti a fiatal könyvtári c X tagság gyorsabb ütemű szám- s szerű gyarapodását, a rendsze- s 3 rés olvasás fokozottabb elter- s ^ jedését. 5 A másik nem kevésbé fon- ^ k tos feladat: létesítsenek kézi J X könyvtárat a KÍSZ-alapszerve- § § zetekben és az ifjúsági klu- x § bókban, ugyanakkor propagál- x ^ ják es segítsék a saját könyv- > tár gyűjtését. S A könyv hasznos jóbarát. ^ X Tanít és szórakoztat egyszerre. n Ennek megértése kell. hogy a x S mozgalom megszerettetésének x és népszerűsítésének kiinduló- S < pontja legyen. í '• '• 1 'sssssssssssssssssssssssssssss/ssssssssss* © FÉNY ÉS ÁRNY egybeve­tése nem akar üres, hatás­vadászó újságírói fogás len­ni. Az árnyak meglátásával és láttatásával nem akarunk senkit bántani, és semmi­képp sem szeretnénk e nagy­szerű intézmény értékét ki­sebbíteni. Nem is lehetne: maguk .a gondozottak véde­nék meg otthonukat, amelyet nagyon kedvelnek, becsül­nek. Minden becsületes írás jobbítani, segíteni akar. Ez is. Épp ezért — az első év minden S2ép eredményének elismerése mellett — felvet­jük: nem lehetne, nem kel­lene egy kicsit már tovább­lépni, több gondot levenni az öreg váltakról. még töb­bet segíteni rajtuk? Az öregséggel járó bajokat megszüntetni lehetetlen, de enyhíteni lehetne. Főképp a betegségből származókat. Be kellene vezetni a rendszeres orvosi ellenőrzést, megterem­teni a meleg vizes fürdés le­hetőségét ... A téli időszakban legalább egy csésze teát kellene biz­tosítani részükre ... A gondozást „külterjeseb­bé” kellene tenni: segíteni az otthoni (lakás, tüzelő és egyéb) problémák megoldá­sában is... Az anyagi lehetőségek kor­látozottak, a költségvetés nem bír el újabb tehertételeket, de a társadalom segítőké^z^é'Tét jobban ki lehetne aknázni! R. B.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents