Pest Megyei Hirlap, 1965. november (9. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-27 / 280. szám

«ST HEGY Ei </ííHap 1965, Nb' >VEMBER 27, SZOMBAT Tisza menti óriások IV. Éppsn ez a szép, az öt­letes. Mert a helyreigazítás ne.m olyan egyszerű, mint egy rádiónál, amikor hangosab­ban vagy torzítva szól. Egész íc/yamatláncokat kell a lánc­szemek igazításával befolyá­solni. De a valóságban a „láncszemek” sem mindig csak egyszerű szelepek, ha­nem gépóriások. A vezény­lőterem szomszédságában dol­goznak azok a hatalmas gé­pek, amelyek a nagy nyomá­sokat előállítják, amelyek a folyadékokat, a gázt kerin­getik, s ahova csak dupla vosajtón keresztül juthatunk át. így jutunk el a négy »»agy keringtető komp rés 2- szorhoz, a hatalmas gépte- :ia-«nbe. Gépi elefántoknak nevezem magamban ezeket a gépeket. Óriási lendítőke- ■ rék, forgattyús mechaniz­mus, a hengerekben ide-oda járó dugattyúk. . . több fo­kozatban komprimálnak, s ahogy növekszik a nyo­más, úgy csökken a hen­gerek átmérője. Az elektromos hajtómotorok is impozánsak. Hatalmas, páncélos testükkel félelmet ébresztenek a nagy nyomá­sú tartályok, amelyekre a kompresszorok „rádolgoznak”. Háromszoros mindenütt a biz­tosítás. Például azoknál a szelepeknél, amelyek a nagy nyomású tartályokat nyit­ják, zárják elektromos, pneumatikus és kézi mű­ködtetésű szabályozást ta­lálunk! Az emberek eltörpülnek a hatalmas gépek mellett, mégis a konstrukcióról le lehet olvas­ni, hogy a tervező mérnökök milyen nagy figyelmet szentel­tek a gépkezelők balesetvédel­mének. A gépterem közepén a robbanásbiztos telefonfülke víz alatti búvárharanghoz hasonlít. Hang- és fényjelzést ad, a fülkén belül a tele­fonkészülék külön is rob­banásbiztos. És fent a tábla, amit az imént a vezénylőteremben láttunk a hívójelekkel: LMKVNSZD, ahol minden egyes betű egy-egy fontos üzemrészt je­löl meg, „K”: a kompresszor­terem, amikor ez egyszer­esek kigyullad, nemsokára feltűnik a kettősen biztosí­tott bejáraton Nagy László, a fiatal ügyeletes mérnök. Arcáról eltűnt a mosoly, bi­zonyos feszültséget veszek rajta észre, meg is kérde­zem Szabados elvtársat; ta­lán valami rossz emlék? — Hát bizony — vála­szolja —, nem akarom ma­gát megijeszteni, de volt egy robbanás régebben Igaz, nagyon ritkán van ná­lunk baleset, hiszen min­dent biztosítunk, és nagyon vigyázunk arra, hogy ne legyen baj, hiszen a nagy nyomások, forró gázok hatalmas pusztítást vé­gezhetnek ... Átmegyünk a következő gépterembe, oda, ahol an­nak idején a robbanás tör­tént. Szabados elvtárs fel­mutat az ablakokra, helye­sebben, színes üvegszemek­ből álló falra, amely fé­nyeivel a gépteremben barát­ságos hangulatot teremt. Igen, itt a tervezők arra is gondoltak; hogy színes ablakszemek kombinációjá­val a gépteremben napfény­hatást érjenek el. Jókora fe­lületem azonban csupa fehér üveget látok. — A robbanás nyoma — mutat fel Szabados elvtárs, s elmondja, hogy szerencsére emberéletben nem esett kár. A gépkezelők pedig nem me­nekültek a robbanásbiztos helyre, és azon igyekeztek, hogy mentsék a gépet, meg­akadályozzák a váratlan cső­repedésen kiáramló gáz to­vábbi romboló munkáját. A hatalmas nyomással kiáramló gáz annyix-a felhevül, hogy magától felrobban. Az egyik gépkezelőnek különös szeren­cséje volt — a bátrak szeren­cséje — a robbanás csak fel­dobta a gép tetejére, de nem sebesítette meg. Pásztor Sán­dor, K. Tóth Imre gépkeze­lők és még sokan mások életüknél is előbbrevaló­nak tartották a köteles­ség teljesítését! A tett színhelyén, ahol ma ismét megzabolázva és enge­delmességre szorítva dolgozik a gáz a gépek belső munka­termeiben, kissé megillető- döm. Mert az a gépkezelő, akit most kiszemelek, hogy néhány szót váltsak vele, bár­Foto: Váradi Ibolya mely pillanatban ugyanolyan helyzetbe kerülhet, mint Pásztor Sándor és társai. Bé­késen üldögél egy olyan he­lyen, ahol a gépöntvény szin­te ülőkét kínált neki, s ahon­nan minden fontos szabályo­zót, biztonsági berendezést gyorsan, a leggyorsabban el­érhet. De, ha baj történne, ö i sem lesz egyedül. — Poros András vagyok — mutatkozik be felállva. Itt lakik az új városban. Felesé­ge a rendelőben dolgozik. Szakmája lakatos, volt autó­buszsofőr is, de megunta a „sok helyváltoztatást”. Elein­te kedvelte a sofőrséget, hi­szen ezen a vidéken született, olyan családból, amelynek tagjai közül nem egy életé­ben még Miskolcot sem látta. Péten képezték át a vegyipari gépészeti szakmára, most gondolkodik, hogy esti techni­kumba jelentkezzék-e? Sze­resti . az otthonát, amelyben központi fűtés, gáztűzhely van. Szereti a tv-t, szereti a motorját és szeret ultizni a szomszédokkal. A szomszédok gépkezelők, csoportvezetők, mérnökök és technikusok. — Mit tesz a kővetkező órában? — kérdezem, s közben arra gondolok, hogy az önműködő masinák között egész nap akad tennivaló. De nem unatkoznak itt, csellengő, az elfoglaltság lát­szatát keltő embert még egyet sem láttam. Poros And­rás sem unatkozik, festegeti a gépet, olajálló festékekkel még az alapot is bekeni. A betont festeni? Igen, védeni kell a gépolaj-cseppektől, amelyek betonkorróziót okoz­nak. Szluka Emil KÖNYVESPOLC V. G. Vensser: A 1 értéktörvény felhasználása a termelőszövetkezeti gazdaságban Érdekes és lényeges kér­déseket elemző, a szakembe­rek körében minden bizony­nyal vitákat kiváltó művet jelentetett meg a szovjet szer­ző könyvének közreadásá­val a Kossuth Könyvkiadó. Vizsgálati módszerének alap­elveit többek között így ha­tározza meg a szerző: „Az ér- fáktörvény hatása a szocia­lizmusban a tervszerű áru­termelés kölcsönös gazdasági kapcsolataiban jelentkezik, tehát az olyan árutermelés­ben, amelyet a társadalom tagjainak tudatos tevékeny­ségével valósítanak meg, amely társadalom a termelési eszközök és a társadalmi össztermék kollektív tulaj­donosa.” Venzser munkája azért is jelentős, mert lé­nyegében az első a címben szereplő témát komplex mó­don — s nemcsak annak egy-egy részterületét — vizs­gáló tudományos . munkák közül; érthető, hogy meg­jelenése után a Szovjetunió­ban is élénk érdeklődést és — vitákat keltett. A négy fejezetre oszló, több mint háromszáz oldalas könyvben a szerző elsősor­ban a korábbi időszak téves felfogásának — az értéktör­M AGY AR-JUGO SZL A V BARÁTSÁGI NAGYGYŰLÉS A Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizott­sága és a Hazafias Népfront Budapesti Bizottsága a Jugo­szláv Szocialista Szövetségi Köztársaság nemzeti ünnepe, a köztársaság kikiáltásának 20. évfordulója alkalmából pénteken délután magyar— jugoszláv barátsági nagygyű­lést rendezett az Egyesült i Villamos Gépgyár művelődési házában. Dr. Ajtai Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak póttagja, az Országos Tervhivatal elnöke mondott ünnepi beszédet Felszólalt dr. Dusán Csalics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztár­saság budapesti nagykövete is. EGY PERC ALATT HAT DUPLA BAKONY-2 Elkészült a gyöngyházmintás prototípus A pápai Elekthermax Gép­gyárban. elkészült a „Ba­kony—2” kávéfőzőgép minta- példánya. Külső formáját te­kintve felveszi a versenyt a legmutatósabb külföldi típu­sokkal: a formatervezők ízlé­ses, szögletes formájú szek- i rényt konstruáltak. A gép elő­lapját gyöngyházmintás, kül­földről behozott műanyaggal díszítették. A készülék műszaki megol­dása is sokban különbözik a korábbi típusokétól. Kezelését azzal könnyítették meg, hogy a hagyományos karok helyett gombnyomással lehet szabá­lyozni működését. Egy másik műszaki újítás a kávé minő­ségét javítja. A gépbe külön­leges cső fűtőtestet építettek, ezzel nagyobb hőmérsékletű vizet állíthatnak elő és a ká­vé hat atmoszféra nyomáson fő ki. így a kávéőrlemény minden „ereje” a pohárba kerül. Az új géppel egy perc alatt hat duplát főzhetnek. A be­rendezést hazai és külföldi ki­állításokon mutatják be. vény szerepének lebecsülés::, illetve teljes figyelmen k, vül hagyása a szövetkeze. gazdálkodásban — követkéz ményeit élemzi, majd jelen­tős tényanyag alapján vizs­gálja a földhasználat és az értéktörvény összefüggéseit, a rentabilitás meghatározá­sának feltételeit, a brutto és a tiszta jövedelem kiszámítá­sát a szövetkezeti gazdasá­gokban, az anyagi ösztönzés kérdését, s az értéktörvény felhasználását a szövetkezeti gazdaságok termékeinek ér­tékesítésében. A könyv magyar kiadá­sához írt előszavában a szer­ző megállapítja: „A szocia­lista város és a szövetkezeti falu közötti gazdasági kap­csolatok megvalósításában kötelező az értéktörvény fel- használása. E nélkül nincse­nek meg az újratermelésnek, a szövetkezeti gazdaság fej­lődésének, a mezőgazdasági termelés emelésének normá­lis feltételei, vagyis nem le­hetséges a népgazdaság fel­virágoztatása. Íme, ezért fon­tos, hogy megtanuljuk az ér­téktörvényt helyesen, tudato­san és tervszerűen alkal­mazni a szocialista terme­lésben, a szocialista, majd* pedig a kommunista társada­lom építésének érdekében.” A könyv témája valóban igen aktuális — és fontos — kérdés; hiszen e föladatokat tekintve a magyar mezőgaz­daságban is sok még a.ten­nivaló, annak ellenére, hogy az elmúlt években jelentős változások történtek. Az egészséges vitaszelle­met tápláló kiadói gyakorlat megvalósulását tapasztalhat­juk e mű közreadásával; an­nak ellenére, hogy vitatható megállapítások, következteté­sek. is vannak Venzser nagy lélegzetű tanulmányában, a helyes gyakorlat kialakításá­hoz, a másutt elkövetett hi­bák megismétlődésének el­kerüléséhez ad jelentős se­gítséget a könyv. Az SZKP KB ez évi plénumának tanul­ságait összefoglaló, a könyvet jól kiegészítő utószót dr. Vá- gi Ferenc írta. (m. o.) — A Szabin nők elrab­lása Dunakeszin. Az Ál­lami Déryné Színház de­cember 11-én a dunakeszi József Attila Művelődési Otthonban mutatja be a Szabin nők elrablása című darabot. Új mezőgazdasági szakkönyvek A Mezőgazdasági Könyvki­adó az év utolsó hónapjaiban is számos szakkönyvet ad ki, amely mind a különböző kép­zettségű szakemberek, mező­gazdasági dolgozók, mind pe­dig a „műkedvelők” körében nagy érdeklődésre tarthat szá­mot. így többek között megje­lenik a Kertészet Kézikönyvé­nek harmadik átdolgozott ki­adása, Baiter Károly, a gödöl­lői Agrártudományi Egyetem tanárának tollából, a szakszerű takarmányozás új módszeréről, vagy a Gazdaszemmel a nagy­világban című kötet, amely a világ mezőgazdasági érdekes­ségeiről ad számot. Több olyan könyv is megjelenik még eb­ben az évben, amely a háztá­ji gazdaságban, vagy a ház kö­rüli kertben gazdálkodóknak nyújt hasznos tanácsot és é- dekes olvasmányt. Súlyos vasúti szerencsétlenség Baranyában Pénteken hajnalban 4.4f órakor súlyos vasúti baleset történt a Baranya megyei gör- csönyi vasútállomáson, ahol egy tehervonat belerohant egy motoros személyvonatba. A baleset következtében —le vasúti kocsi összetört. A mo­torvonat vezetője, Pálfi Ede 45 éves pécsi lakos az életét vesztette. Az utasok közül 11 személy súlyos, 19 személy könnyebb sérülést szenve-: lett. A sérülteket a pécsi kór- lázba szállították. lit? — kérdezi, s közben né­zi, figyeli a mellette elhaladóit arcát; nincs közöttük egy sem akiről elhinné, hogy kerékpárt lop. Csak benne lehet a hiba — ezen tűnődik, s megrója magát, hogy a feledékenységé- vel kilóg ebből az egészséges szorgalmas társadalomból, amelyben mindenkinek meg­van á feladata, amit becsüle­tesen el is végez. Egy kicsit szégyenkezik is, s tudja, hogy vallomással tartozik az embe­reknek. Hajtja a kényszer, hogy gyengeségéről számot adjon az utca forgatagában kóborló embereknek. Hátha valaki megtudja, hogy elve­szett a kerékpárja, s az illető azt hiheti, hogy ellopták, pe­dig ő tudja; nem így történt. Nem veheti a lelkére, hogy másokat gyanúsítsanak, ami­kor ö maga letette valahova azt a biciklit. Az élmény és a felelősség érzete ott dúl a lelkében, s ilyenkor nem lehet mást tenni, csak tollat ragad­hat az ember. BEMENT egy eszpresszóba, papirt és írószert kért, majd egy párolgó szimpla mellett megírta művét; az apróhirde­tést ... Kiss János ban gyalogosan. Hol lehet a bicikli? Más ember talán kia­bálna, rendőrt híva, vagy ma­ga rohanna a kapitányságra, hogy elopták a kerékpárját. Ő nem ezt teszi. Befelé fordul. Mint az igazi nagy egyénisé­gekhez illik, csendesen elmé­lyed, hisz az emberben, s nem is tudna csalódni. Ellopták a biciklit? Ugyan! Ez eszébe sem jut. Mindjárt tudja, hogy valahol elhelyezte a kerék­párját, ő tette le valahová, de most már, ha agyonütnék sem tudja, hogy hová. Nincs a lelkében egy szikra gyanú sem, őszinte hittel, meleg emberséggel tekint a társa­dalmunkra. Csupa optimiz­mus ez az ember, aki csak az élet napfényes oldalát látja, noha elismeri, hogy vannak még hibák, s ezek közé a ki­sebb insszásságok közé sorol­ja azt is, hogy ő elfelejtette, hová tette le a biciklijét meg­őrzés végett. LÍRAI EGYÉNISÉG, aki a maga belső énjét veszi bonc­kés alá. Hova tettem a bicik­proli Irdetéó kettőért. Milyen ember tá­rulkozott ki előttem ezekben az apró betűkkel szedett so­rokban? GONDOLKODÓ FÖ, s köl­tői lélek — ehhez nem fér kétség. A termetéről ugyan semmit sem tudok, de hát fontos ez? Előttem van, amint — mondjuk — egy középko­rú férfi halad az utca forga­tagában, s nem lát, nem hall, csak megy, mendegél, mintha egyedül volna a járdán. Hom­lokát kissé összeráncolja, s gondolkodik, tűnődik. Egy­szerre azonban a két kezével előre kap, s először az egyik, majd a másik térdét rántja magasra, még kiált is az előt­te bolyongóknak, hogy vi­gyázzanak már, mert baj lesz, netalán elüti őlcet. A jobb kéz hüvelykujjával csengetni is akar; de ni, mi történt ezzel a csengővel, miért nem szól? Ekkor hirtelen körülkapja a fejét, s rájön, hogy nincs alat­ta a biciklije. Pedig tudja, hogy ellopták a kerékpárját. Ö most itt áll az utcai forgatag­'•'‘''SSSSSSSS/SSSSSSSS//S//SSSSSSSSSS/SSSSSSSS. ; NEM TUDOM, hogy kinek \ mi a véleménye, de én min- j dig szívesen olvasom az új- | Ságokban az apróhirdetéseket. í Nem mintha venni szeretnék ! valamit, még albérleti szobát ! sem keresek — legalábbis i egyelőre — mindössze arról ! van szó, hogy az apróhirdetés \ a napilapok egyik legsajáto- • sab, legérdekesebb rovata. Az j apró betűkkel szedett sorok- ! ban olykor nagy egyéniségek, ! sokra hivatott szubjektumok ! kapnak teret, akik rövid, ; frappáns mondataikkal az ol- : vasó lelke mélyéig hatnak. ; A napokban is nagyon el- ; gondolkoztatott egy hirdetés, ; amelyben így szólt a szerző ; az olvasóihoz: „November 24- ; én délelőtt biciklimet valaho- \ vá betettem megőrzés végett. í Kérem azt a becsületes \ egyént, aki tud róla, értesít­sen ..Itt a név és a cím következett, tehát alá is írta munkáját. Nincs ennél a néhány sor­nál szebb és őszintébb novel­la, elbeszélés. Milyennek kép­zelem én az írót, aki e tömör sorokat megfogalmazta, majd bement a kiadóhivatalba, mű­vét közrebocsátotta, szavan­ként egy forintért, az első szót •rsssssssssssssssssssssssss/ssssssssssssss^ X „ x jTV-FIGYELO ! ANNA HÁRGfcs APJA | ä § s A fiatal jugoszláv író. Brne S J Crncevic Anna három apja cí- s $ mű televíziójátékát jugoszláv S 5 vendégrendező, Slavoljub Ste- ^ $ fanovic vitte képernyőre. Az § 5 Anna három apja nem nagy- 5 igényű vígjáték, rendezőjét s 5 sem tette próbára komolyan, s { A mű inkább egyetlen nagy s { szerep. S ez Anna szerepe, aki § s a mai Jugoszlávia egyik nagy- ^ 5 városában él. > * Anna cselédlány, mint volt 5 az anyja húsz esztendővel eze- s J lőtt. Magányos ő is, de ez a s { magány más, mint az anyjáé ^ 5 volt. Anna már a mai kor ^ S gyermeke, talpraesett lány, ^ | aki magányosságában is min­* dig feltalálja magát. Maga ala- s * kítja ki élete erkölcsi normá- S } ját: mit szabad az úrnak és S | mit nem — e mögött kimond- ^ I hatatlanul is ott érződik az új ^ * Jugoszlávia társadalmi háttere, * amelyben még a magányos s * cselédlány sem kiszolgáltatott S | többé. I Ami Annában még a régi, és ^ ! ez a nézet megmaradt a tár­* sadalomban is: bántja, hogy őfc ; törvénytelen gyerek. Ezért te- s \ remt legendát magának három S ! régi fénykép körül: az egyik s ! pilótát, a másik tengerészt, a § ! harmadik huszártisztet ábrázol ^ ! — őket vallja az apjuknak. § ; Hol az egyiket, hol a mási- s ; kát. Mikor melyik áll a szívé- S | hez közelebb. S ! Törőcsik Mari kelti életre a ^ ! képernyőn Anna kissé heb- ^ ! rencs, de csupaszív figuráját. | Játéka remek alakítás — ha s ; másért nem, ezért a szerepért s ! érdemes volt bemutatni ezt a s ; tv-vígjátékot. Partnerei: Mé- S ! száros Ági, Agárdi Gábor, ^ i Csákányi László, Tordy Géza ^ ; és Békés Itala inkább csak ^ I statisztáltak mellette, szerepük s egyáltalán nem tette komo- § ; lyabb próbára művészetüket. § p. p. ^ SSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSS/*'

Next

/
Thumbnails
Contents