Pest Megyei Hirlap, 1965. november (9. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-27 / 280. szám
«ST HEGY Ei </ííHap 1965, Nb' >VEMBER 27, SZOMBAT Tisza menti óriások IV. Éppsn ez a szép, az ötletes. Mert a helyreigazítás ne.m olyan egyszerű, mint egy rádiónál, amikor hangosabban vagy torzítva szól. Egész íc/yamatláncokat kell a láncszemek igazításával befolyásolni. De a valóságban a „láncszemek” sem mindig csak egyszerű szelepek, hanem gépóriások. A vezénylőterem szomszédságában dolgoznak azok a hatalmas gépek, amelyek a nagy nyomásokat előállítják, amelyek a folyadékokat, a gázt keringetik, s ahova csak dupla vosajtón keresztül juthatunk át. így jutunk el a négy »»agy keringtető komp rés 2- szorhoz, a hatalmas gépte- :ia-«nbe. Gépi elefántoknak nevezem magamban ezeket a gépeket. Óriási lendítőke- ■ rék, forgattyús mechanizmus, a hengerekben ide-oda járó dugattyúk. . . több fokozatban komprimálnak, s ahogy növekszik a nyomás, úgy csökken a hengerek átmérője. Az elektromos hajtómotorok is impozánsak. Hatalmas, páncélos testükkel félelmet ébresztenek a nagy nyomású tartályok, amelyekre a kompresszorok „rádolgoznak”. Háromszoros mindenütt a biztosítás. Például azoknál a szelepeknél, amelyek a nagy nyomású tartályokat nyitják, zárják elektromos, pneumatikus és kézi működtetésű szabályozást találunk! Az emberek eltörpülnek a hatalmas gépek mellett, mégis a konstrukcióról le lehet olvasni, hogy a tervező mérnökök milyen nagy figyelmet szenteltek a gépkezelők balesetvédelmének. A gépterem közepén a robbanásbiztos telefonfülke víz alatti búvárharanghoz hasonlít. Hang- és fényjelzést ad, a fülkén belül a telefonkészülék külön is robbanásbiztos. És fent a tábla, amit az imént a vezénylőteremben láttunk a hívójelekkel: LMKVNSZD, ahol minden egyes betű egy-egy fontos üzemrészt jelöl meg, „K”: a kompresszorterem, amikor ez egyszeresek kigyullad, nemsokára feltűnik a kettősen biztosított bejáraton Nagy László, a fiatal ügyeletes mérnök. Arcáról eltűnt a mosoly, bizonyos feszültséget veszek rajta észre, meg is kérdezem Szabados elvtársat; talán valami rossz emlék? — Hát bizony — válaszolja —, nem akarom magát megijeszteni, de volt egy robbanás régebben Igaz, nagyon ritkán van nálunk baleset, hiszen mindent biztosítunk, és nagyon vigyázunk arra, hogy ne legyen baj, hiszen a nagy nyomások, forró gázok hatalmas pusztítást végezhetnek ... Átmegyünk a következő gépterembe, oda, ahol annak idején a robbanás történt. Szabados elvtárs felmutat az ablakokra, helyesebben, színes üvegszemekből álló falra, amely fényeivel a gépteremben barátságos hangulatot teremt. Igen, itt a tervezők arra is gondoltak; hogy színes ablakszemek kombinációjával a gépteremben napfényhatást érjenek el. Jókora felületem azonban csupa fehér üveget látok. — A robbanás nyoma — mutat fel Szabados elvtárs, s elmondja, hogy szerencsére emberéletben nem esett kár. A gépkezelők pedig nem menekültek a robbanásbiztos helyre, és azon igyekeztek, hogy mentsék a gépet, megakadályozzák a váratlan csőrepedésen kiáramló gáz további romboló munkáját. A hatalmas nyomással kiáramló gáz annyix-a felhevül, hogy magától felrobban. Az egyik gépkezelőnek különös szerencséje volt — a bátrak szerencséje — a robbanás csak feldobta a gép tetejére, de nem sebesítette meg. Pásztor Sándor, K. Tóth Imre gépkezelők és még sokan mások életüknél is előbbrevalónak tartották a kötelesség teljesítését! A tett színhelyén, ahol ma ismét megzabolázva és engedelmességre szorítva dolgozik a gáz a gépek belső munkatermeiben, kissé megillető- döm. Mert az a gépkezelő, akit most kiszemelek, hogy néhány szót váltsak vele, bárFoto: Váradi Ibolya mely pillanatban ugyanolyan helyzetbe kerülhet, mint Pásztor Sándor és társai. Békésen üldögél egy olyan helyen, ahol a gépöntvény szinte ülőkét kínált neki, s ahonnan minden fontos szabályozót, biztonsági berendezést gyorsan, a leggyorsabban elérhet. De, ha baj történne, ö i sem lesz egyedül. — Poros András vagyok — mutatkozik be felállva. Itt lakik az új városban. Felesége a rendelőben dolgozik. Szakmája lakatos, volt autóbuszsofőr is, de megunta a „sok helyváltoztatást”. Eleinte kedvelte a sofőrséget, hiszen ezen a vidéken született, olyan családból, amelynek tagjai közül nem egy életében még Miskolcot sem látta. Péten képezték át a vegyipari gépészeti szakmára, most gondolkodik, hogy esti technikumba jelentkezzék-e? Szeresti . az otthonát, amelyben központi fűtés, gáztűzhely van. Szereti a tv-t, szereti a motorját és szeret ultizni a szomszédokkal. A szomszédok gépkezelők, csoportvezetők, mérnökök és technikusok. — Mit tesz a kővetkező órában? — kérdezem, s közben arra gondolok, hogy az önműködő masinák között egész nap akad tennivaló. De nem unatkoznak itt, csellengő, az elfoglaltság látszatát keltő embert még egyet sem láttam. Poros András sem unatkozik, festegeti a gépet, olajálló festékekkel még az alapot is bekeni. A betont festeni? Igen, védeni kell a gépolaj-cseppektől, amelyek betonkorróziót okoznak. Szluka Emil KÖNYVESPOLC V. G. Vensser: A 1 értéktörvény felhasználása a termelőszövetkezeti gazdaságban Érdekes és lényeges kérdéseket elemző, a szakemberek körében minden bizonynyal vitákat kiváltó művet jelentetett meg a szovjet szerző könyvének közreadásával a Kossuth Könyvkiadó. Vizsgálati módszerének alapelveit többek között így határozza meg a szerző: „Az ér- fáktörvény hatása a szocializmusban a tervszerű árutermelés kölcsönös gazdasági kapcsolataiban jelentkezik, tehát az olyan árutermelésben, amelyet a társadalom tagjainak tudatos tevékenységével valósítanak meg, amely társadalom a termelési eszközök és a társadalmi össztermék kollektív tulajdonosa.” Venzser munkája azért is jelentős, mert lényegében az első a címben szereplő témát komplex módon — s nemcsak annak egy-egy részterületét — vizsgáló tudományos . munkák közül; érthető, hogy megjelenése után a Szovjetunióban is élénk érdeklődést és — vitákat keltett. A négy fejezetre oszló, több mint háromszáz oldalas könyvben a szerző elsősorban a korábbi időszak téves felfogásának — az értéktörM AGY AR-JUGO SZL A V BARÁTSÁGI NAGYGYŰLÉS A Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottsága és a Hazafias Népfront Budapesti Bizottsága a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság nemzeti ünnepe, a köztársaság kikiáltásának 20. évfordulója alkalmából pénteken délután magyar— jugoszláv barátsági nagygyűlést rendezett az Egyesült i Villamos Gépgyár művelődési házában. Dr. Ajtai Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, az Országos Tervhivatal elnöke mondott ünnepi beszédet Felszólalt dr. Dusán Csalics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete is. EGY PERC ALATT HAT DUPLA BAKONY-2 Elkészült a gyöngyházmintás prototípus A pápai Elekthermax Gépgyárban. elkészült a „Bakony—2” kávéfőzőgép minta- példánya. Külső formáját tekintve felveszi a versenyt a legmutatósabb külföldi típusokkal: a formatervezők ízléses, szögletes formájú szek- i rényt konstruáltak. A gép előlapját gyöngyházmintás, külföldről behozott műanyaggal díszítették. A készülék műszaki megoldása is sokban különbözik a korábbi típusokétól. Kezelését azzal könnyítették meg, hogy a hagyományos karok helyett gombnyomással lehet szabályozni működését. Egy másik műszaki újítás a kávé minőségét javítja. A gépbe különleges cső fűtőtestet építettek, ezzel nagyobb hőmérsékletű vizet állíthatnak elő és a kávé hat atmoszféra nyomáson fő ki. így a kávéőrlemény minden „ereje” a pohárba kerül. Az új géppel egy perc alatt hat duplát főzhetnek. A berendezést hazai és külföldi kiállításokon mutatják be. vény szerepének lebecsülés::, illetve teljes figyelmen k, vül hagyása a szövetkeze. gazdálkodásban — követkéz ményeit élemzi, majd jelentős tényanyag alapján vizsgálja a földhasználat és az értéktörvény összefüggéseit, a rentabilitás meghatározásának feltételeit, a brutto és a tiszta jövedelem kiszámítását a szövetkezeti gazdaságokban, az anyagi ösztönzés kérdését, s az értéktörvény felhasználását a szövetkezeti gazdaságok termékeinek értékesítésében. A könyv magyar kiadásához írt előszavában a szerző megállapítja: „A szocialista város és a szövetkezeti falu közötti gazdasági kapcsolatok megvalósításában kötelező az értéktörvény fel- használása. E nélkül nincsenek meg az újratermelésnek, a szövetkezeti gazdaság fejlődésének, a mezőgazdasági termelés emelésének normális feltételei, vagyis nem lehetséges a népgazdaság felvirágoztatása. Íme, ezért fontos, hogy megtanuljuk az értéktörvényt helyesen, tudatosan és tervszerűen alkalmazni a szocialista termelésben, a szocialista, majd* pedig a kommunista társadalom építésének érdekében.” A könyv témája valóban igen aktuális — és fontos — kérdés; hiszen e föladatokat tekintve a magyar mezőgazdaságban is sok még a.tennivaló, annak ellenére, hogy az elmúlt években jelentős változások történtek. Az egészséges vitaszellemet tápláló kiadói gyakorlat megvalósulását tapasztalhatjuk e mű közreadásával; annak ellenére, hogy vitatható megállapítások, következtetések. is vannak Venzser nagy lélegzetű tanulmányában, a helyes gyakorlat kialakításához, a másutt elkövetett hibák megismétlődésének elkerüléséhez ad jelentős segítséget a könyv. Az SZKP KB ez évi plénumának tanulságait összefoglaló, a könyvet jól kiegészítő utószót dr. Vá- gi Ferenc írta. (m. o.) — A Szabin nők elrablása Dunakeszin. Az Állami Déryné Színház december 11-én a dunakeszi József Attila Művelődési Otthonban mutatja be a Szabin nők elrablása című darabot. Új mezőgazdasági szakkönyvek A Mezőgazdasági Könyvkiadó az év utolsó hónapjaiban is számos szakkönyvet ad ki, amely mind a különböző képzettségű szakemberek, mezőgazdasági dolgozók, mind pedig a „műkedvelők” körében nagy érdeklődésre tarthat számot. így többek között megjelenik a Kertészet Kézikönyvének harmadik átdolgozott kiadása, Baiter Károly, a gödöllői Agrártudományi Egyetem tanárának tollából, a szakszerű takarmányozás új módszeréről, vagy a Gazdaszemmel a nagyvilágban című kötet, amely a világ mezőgazdasági érdekességeiről ad számot. Több olyan könyv is megjelenik még ebben az évben, amely a háztáji gazdaságban, vagy a ház körüli kertben gazdálkodóknak nyújt hasznos tanácsot és é- dekes olvasmányt. Súlyos vasúti szerencsétlenség Baranyában Pénteken hajnalban 4.4f órakor súlyos vasúti baleset történt a Baranya megyei gör- csönyi vasútállomáson, ahol egy tehervonat belerohant egy motoros személyvonatba. A baleset következtében —le vasúti kocsi összetört. A motorvonat vezetője, Pálfi Ede 45 éves pécsi lakos az életét vesztette. Az utasok közül 11 személy súlyos, 19 személy könnyebb sérülést szenve-: lett. A sérülteket a pécsi kór- lázba szállították. lit? — kérdezi, s közben nézi, figyeli a mellette elhaladóit arcát; nincs közöttük egy sem akiről elhinné, hogy kerékpárt lop. Csak benne lehet a hiba — ezen tűnődik, s megrója magát, hogy a feledékenységé- vel kilóg ebből az egészséges szorgalmas társadalomból, amelyben mindenkinek megvan á feladata, amit becsületesen el is végez. Egy kicsit szégyenkezik is, s tudja, hogy vallomással tartozik az embereknek. Hajtja a kényszer, hogy gyengeségéről számot adjon az utca forgatagában kóborló embereknek. Hátha valaki megtudja, hogy elveszett a kerékpárja, s az illető azt hiheti, hogy ellopták, pedig ő tudja; nem így történt. Nem veheti a lelkére, hogy másokat gyanúsítsanak, amikor ö maga letette valahova azt a biciklit. Az élmény és a felelősség érzete ott dúl a lelkében, s ilyenkor nem lehet mást tenni, csak tollat ragadhat az ember. BEMENT egy eszpresszóba, papirt és írószert kért, majd egy párolgó szimpla mellett megírta művét; az apróhirdetést ... Kiss János ban gyalogosan. Hol lehet a bicikli? Más ember talán kiabálna, rendőrt híva, vagy maga rohanna a kapitányságra, hogy elopták a kerékpárját. Ő nem ezt teszi. Befelé fordul. Mint az igazi nagy egyéniségekhez illik, csendesen elmélyed, hisz az emberben, s nem is tudna csalódni. Ellopták a biciklit? Ugyan! Ez eszébe sem jut. Mindjárt tudja, hogy valahol elhelyezte a kerékpárját, ő tette le valahová, de most már, ha agyonütnék sem tudja, hogy hová. Nincs a lelkében egy szikra gyanú sem, őszinte hittel, meleg emberséggel tekint a társadalmunkra. Csupa optimizmus ez az ember, aki csak az élet napfényes oldalát látja, noha elismeri, hogy vannak még hibák, s ezek közé a kisebb insszásságok közé sorolja azt is, hogy ő elfelejtette, hová tette le a biciklijét megőrzés végett. LÍRAI EGYÉNISÉG, aki a maga belső énjét veszi bonckés alá. Hova tettem a bicikproli Irdetéó kettőért. Milyen ember tárulkozott ki előttem ezekben az apró betűkkel szedett sorokban? GONDOLKODÓ FÖ, s költői lélek — ehhez nem fér kétség. A termetéről ugyan semmit sem tudok, de hát fontos ez? Előttem van, amint — mondjuk — egy középkorú férfi halad az utca forgatagában, s nem lát, nem hall, csak megy, mendegél, mintha egyedül volna a járdán. Homlokát kissé összeráncolja, s gondolkodik, tűnődik. Egyszerre azonban a két kezével előre kap, s először az egyik, majd a másik térdét rántja magasra, még kiált is az előtte bolyongóknak, hogy vigyázzanak már, mert baj lesz, netalán elüti őlcet. A jobb kéz hüvelykujjával csengetni is akar; de ni, mi történt ezzel a csengővel, miért nem szól? Ekkor hirtelen körülkapja a fejét, s rájön, hogy nincs alatta a biciklije. Pedig tudja, hogy ellopták a kerékpárját. Ö most itt áll az utcai forgatag'•'‘''SSSSSSSS/SSSSSSSS//S//SSSSSSSSSS/SSSSSSSS. ; NEM TUDOM, hogy kinek \ mi a véleménye, de én min- j dig szívesen olvasom az új- | Ságokban az apróhirdetéseket. í Nem mintha venni szeretnék ! valamit, még albérleti szobát ! sem keresek — legalábbis i egyelőre — mindössze arról ! van szó, hogy az apróhirdetés \ a napilapok egyik legsajáto- • sab, legérdekesebb rovata. Az j apró betűkkel szedett sorok- ! ban olykor nagy egyéniségek, ! sokra hivatott szubjektumok ! kapnak teret, akik rövid, ; frappáns mondataikkal az ol- : vasó lelke mélyéig hatnak. ; A napokban is nagyon el- ; gondolkoztatott egy hirdetés, ; amelyben így szólt a szerző ; az olvasóihoz: „November 24- ; én délelőtt biciklimet valaho- \ vá betettem megőrzés végett. í Kérem azt a becsületes \ egyént, aki tud róla, értesítsen ..Itt a név és a cím következett, tehát alá is írta munkáját. Nincs ennél a néhány sornál szebb és őszintébb novella, elbeszélés. Milyennek képzelem én az írót, aki e tömör sorokat megfogalmazta, majd bement a kiadóhivatalba, művét közrebocsátotta, szavanként egy forintért, az első szót •rsssssssssssssssssssssssss/ssssssssssssss^ X „ x jTV-FIGYELO ! ANNA HÁRGfcs APJA | ä § s A fiatal jugoszláv író. Brne S J Crncevic Anna három apja cí- s $ mű televíziójátékát jugoszláv S 5 vendégrendező, Slavoljub Ste- ^ $ fanovic vitte képernyőre. Az § 5 Anna három apja nem nagy- 5 igényű vígjáték, rendezőjét s 5 sem tette próbára komolyan, s { A mű inkább egyetlen nagy s { szerep. S ez Anna szerepe, aki § s a mai Jugoszlávia egyik nagy- ^ 5 városában él. > * Anna cselédlány, mint volt 5 az anyja húsz esztendővel eze- s J lőtt. Magányos ő is, de ez a s { magány más, mint az anyjáé ^ 5 volt. Anna már a mai kor ^ S gyermeke, talpraesett lány, ^ | aki magányosságában is min* dig feltalálja magát. Maga ala- s * kítja ki élete erkölcsi normá- S } ját: mit szabad az úrnak és S | mit nem — e mögött kimond- ^ I hatatlanul is ott érződik az új ^ * Jugoszlávia társadalmi háttere, * amelyben még a magányos s * cselédlány sem kiszolgáltatott S | többé. I Ami Annában még a régi, és ^ ! ez a nézet megmaradt a tár* sadalomban is: bántja, hogy őfc ; törvénytelen gyerek. Ezért te- s \ remt legendát magának három S ! régi fénykép körül: az egyik s ! pilótát, a másik tengerészt, a § ! harmadik huszártisztet ábrázol ^ ! — őket vallja az apjuknak. § ; Hol az egyiket, hol a mási- s ; kát. Mikor melyik áll a szívé- S | hez közelebb. S ! Törőcsik Mari kelti életre a ^ ! képernyőn Anna kissé heb- ^ ! rencs, de csupaszív figuráját. | Játéka remek alakítás — ha s ; másért nem, ezért a szerepért s ! érdemes volt bemutatni ezt a s ; tv-vígjátékot. Partnerei: Mé- S ! száros Ági, Agárdi Gábor, ^ i Csákányi László, Tordy Géza ^ ; és Békés Itala inkább csak ^ I statisztáltak mellette, szerepük s egyáltalán nem tette komo- § ; lyabb próbára művészetüket. § p. p. ^ SSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSS/*'