Pest Megyei Hirlap, 1965. november (9. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-25 / 278. szám

megjelent rendelkezés szerint a szakmunkásképző tanfo­lyamokra általános iskolai 'vég­zettséggel rendelkezők jelent­kezhetnek. A mezőgazdaság ágazatai­nak megfelelően kertész, sző­lőtermesztő, szarvasmarha-te­nyésztő, növénytermesztő és növénytermesztési gépész tan­folyam indul. Eddig száznyolc- vanketten jelentkeztek. Hat- vanan traktorvezetői tanfo­lyamra iratkoztak be. Az előadások elsősorban el­méleti jellegűek lesznek, meg­felelő gyakorlati kiegészítéssel. A termelőszövetkezetek főag­Tegnap temették Dr. Dékány Istvánt A városszerte ismert és Mztiszteletnek örvendő dr. Dékány István professzor ny. akadémikus, 79 éves korá­ban elhalálozott. Kecskemé­ten született, mint tanár Bu­dapesten működött, s élete alkonyán, 15 évvel ezelőtt, került Ceglédre. A megbe­csült nyugdíjas tudós élete czinte utolsó pillanatáig te­vékenyen érdeklődőit min­den szellemi megmozdulás és megnyilvánulás iránt. Mint egyetemi tanár hazánkban el­sőnek tanított szociológiát, társadalomtudományt. E tárgykörben számtalan tu­dományos mű szerzője s e tudományágnak nemzetközi viszonylatban is elismert kép­viselője. Bár tudományágá­ban azóta új és új eredmé­nyek születtek, munkássá­gát a szakirodalom hosszú időn keresztül számon fogja tartani. Temetése szerdán délután volt az öreg temetőben. CEGLÉD! PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS IX. ÉVFOLYAM, 278. SZÁM 1965. NOVEMBER 25, CSÜTÖRTÖK Jövő esztendőben: Negyven aszfaltozó gépet szállít a KGV Csehszlovákiába Tegnap Írták alá a szerződést Kedden délelőtt idegen rendszámú gépkocsik sora tülkölt bebocsátást kérve a Külső-Kátai úti gyár kapu­jánál. A NIKEX és a KGV meghívására csehszlovák kül­AKIRE MINDIG LEHET SZÁMÍTANI Tanát*siag beszámolója Dr. Zoltán Zoltán megyei tanácstag november 26-án, délután 6 órakor tanácsta­gi beszámolót tart az újvárosi körben. Nyársapátról jelentjük: Új iskola épül 1966-ban Az új esztendőben korsze­rű emeletes iskolát kap Nyársapát. Az építkezés be- indításáhaz 1966-ra hatszáz­ezer forintot biztosított a me­gyei tanács. A községi tanács még a múlt évben százhúszezer fo­rintot költött községfejlesztés­ből az iskola vízellátására. Ebből az összegből mélyfúrá­sú kutat kapott a terület. A november huszadiki ta­nácsülésen újabb húszezer forintot szavaztunk meg az iskola bekerítésére, — mon­dotta Farkas Lajos tanács­elnök. Ugyanakkor kimon­dotta a tanácsülés, hogy tár­sadalmi munkában megszé­píti az épülő új iskola kör­nyékét. Húmm hold «>#/«/ stop ulti it A legrosszabbkor jött a múlt heti eső, amely még a mostani hét elején sem akart csendesedni. A szőlőterülete­ken a halaszthatatlanul sürgős munkát, a fedést is megállí­totta. Nyársapáton szerencsére idejében hozzáláttak a fedés­hez. Az Állami Pincegaz­daság területén alig néhány hold vár fedésre. A két ter­melőszövetkezetben, az Arany­homokban és a Haladásban, még százhatvan hold fedése van hátra. Kedden reggel szállingózott ■ hó. A rádió meteorológiai jelentése itt-ott esőt ígért. A két közös gazdaság tizennégy fogatosa nem sokat törődött az idővel. Alig világosodott, már elkezdték a fedést. — Még öt ilyen nap kellene — mondotta Farkas Lajos, a községi tanács elnöke. — Ak­kor ezt a feladatot is sikere­sen oldják meg termelőszö­vetkezeteink. Egy ekére na­ponta három holdat számít­va be tudnánk fejezni a mun­kát. A 99htíratnss»ras** ssociaiisÉu briytítl Bordó kötésű, arany betűs brigádnaplót tartok a kezem­ben. Az íróasztal mögött, az üzemi irodában az üzemveze­tő Juhász Béláné ül. Az apró helyiséget friss sütemények illata tölti be. A frisseség azonban nem­csak a Vendéglátóipari Vál­lalat cukrász termelőrészlegé­nek készítményeire, de fiatal dolgozóira is érvényes. Negyedik éve viseli a tizenhat szakmunkás­ból megalakult csoport a szo­cialista brigád címet. Eddig háromszor megvédték a „be­csületet”, s erősen izgulnak, számítgatnak most is, vajon, megütik-e a kívánt mértéket, eleget tudnak-e tenni a köve­telményeknek ? A brigád bemutatására — ezúttal a brigádvezető helyet­tes minőségben Juhász Bé­láné vállalkozik, aki maga is éppen huszonéves fiatal. Hét éve dolgozik az üzemben, itt tanulta a szakmát, munkatár­sait jól ismeri. — Brigádunkból tizenkettőn KISZ-tagok. Négy csoporttár­sunk már túl van a KISZ- korosztályon, de együttesen mindenben benne vagyunk, ami hasznos. > — Csaknem valamennyien $ tanulunk. Legtöbben középis- § kólába járnak közülünk, de $ szakmai tanfolyamokon, poli- ^ tikai szemináriumokon is részt 5 veszünk. A balesetvédelmi S oktatást magam tartom az ^ üzemben. — Felvettük a kapcsolatot S a Villamosipari Gépgyár fia- s táljaival is. Náluk több a fiú, § náluk meg a lány. Közösen $ szoktunk klubdélutánokat ren- $ dezni. ^ A brigádnapló | • , ' 5 egyik bejegyzése augusz- 5 tus 20-val keltezve újí- $ tási mozgalomról ad hírt. ^ Az októberi Gyümölcs a cuk- § rászatban című árubemutatón > harmadik helyezést értek el. | Egyik helyen valami siker- $ telenség feletti lehan goi tság- $ ról tudósít a napló. 1 Ügy érzem, mintha valami | érzékeny műszert tartanék a $ kezemben, amely egy kis kö- $ zösség életének minden apró $ rezdülését, néha szinte a $ leánynaplók intimitásáig, $ őszintén regisztrál. ; Ez benne a szép, ez az őszin- i teség. Látszik, hogy nem a ? muszáj szülte. A napokban iíjabb brigádfeladatot vállaltak. ^ A karbantartó szocialista bri- | fiáddal együttesen vállalták i három, apát vesztett kisgyer­mek támogatását. A nemrég autóbaleset áldozatává lett Vörös László özvegyét és há­rom gyerekét fogják körül gondoskodásukkal. Már voltak látogatóban. Lát­ták, tüzelő, élelem kell. Mind­két brigád jutalmat "kapott egy korábbi társadalmi mun­káért. összetették a pénzt, s tüzelőt, élelmet juttatnak be­lőle a családnak. Névnapra, születésnapra is kerül egy I kis gyermekruha, valami cse­kély ajándék. A gyermekek karácsonyi öröméről is együtt j gondoskodnak. Szeretnék, ha az özvegy az J ő üzemükben találna megél­hetést. — Ha a nagyobbik gyermek zeneiskolába szeretne majd menni, vagy ha napköziben kell elhelyezni, a brigád ezt is vállalja. Megadjuk nékik azt, amit a saját gyermekeink­nek is megadnánk. Ilyen fokú emberségre csak , egy ilyen közösség nevelhet, mint ennek a szocialista bri- I gádnak az összeforrt kollektí­vája. Tamasi Tamás tehát anyagiakban is megtalá­lom a számításomat. Csizmás Alajos, a forgácsoló főművezetője, is elismerően nyilatkozik róla: — Mányoki szaktárs azok­hoz tartozik, akik selejtmente- sen dolgoznak és a termelési hajrában is kiemelkedik. A főművezető szerint: „az az ember, akire mindig lehet számítani”. * Kép, szöveg: Ottohál Vilmos kereskedelmi szervek megbí­zottai, mélyépítő és útépítő szakemberek látogattak a ceglédi üzembe. Elsősorban a gyár új konstrukcióját, a gázolaj- és pakuratüzelésű aszfaltozó gé­pet óhajtották megtekinteni. A szakemberek elismerés­sel nyilatkoztak a jelen­leg még csak prototí­pusként bemutatott gép­ről, melynek hasznos tulajdon­sága gazdaságosságán kívül, hogy szükség esetén fa- és széntüzeléssel is üzemeltet­hető. Tegnap a NIKEX-nél alá­írták a szerződést, amely­ben vállalják, hogy a jövő évben negyven asz­faltozó gépet exportál­nak Csehszlovákiába. A megbeszélés szerint 1967- ben már hetven darabot ren­delnek a csehszlovákok a gyár termékéből. Az első szállításra a jövő év derekán került sor, s re­mélik, hogy év végéig eleget tudnak tenni kötelezettsé­güknek. Amennyiben éves tervüket módosítják, úgy na­gyobb exportigény kielégí­tésére is vállalkozhatnak. * A sorozatgyártás feltétélei biztosítottak az üzemben. Csupán jobb anyagellátás és gondosabb belső munkaszer­vezés szükséges a vállalt fel­adat megvalósításához. A vendégek ismerkedtek az üzemmel, a gyártásmenettel, az itteni munkamódszerek­kel. Megállapították, hogy ilyen jól felszerelt üzem­mel ritkán találkoztak. Néhány szerelési fázis, gyár­tási eljárás, mint például a keménykrómozás, ismeretlen volt előttük. A látogatás végén megelé­gedve távoztak, kifejezve re­ményüket, hogy tavasszal is­mét tapasztalatcserére jö­hetnek Ceglédre csehszlovák szakemberek. ÍÁRSASÁGI TÁNCTANFOLYAM indul november 29-én, este 7 órakor a Kossuth Művelődé­si Házban. Tánctanár: Tetz Hédi. Jelentkezni lehet a Művelődési ház irodájában. Körséta Cegléd régi piacterén gyerekekkel, élelemmel, takarmánnyal, hogy amíg átvonul az ellenség, a gabona titkos vermekben legyen, senki egy karéj­kenyeret ne adhasson nekik, még takarmányt se találjanak jó- szágjaiknak, mert azt gondosan el kellett égetni. A hazáért há­romszor indultak ilyen nem szeretem utakra a ceglédiek, hol a hegyek közé, hol csak emide a vacsi pusztára, vagy a Tápió mellé, már ahogy Szolnokból, Szegedről, vagy Budáról várhat­ták a németet. Nyáron és ősszel voltak, de 1709-re forduló té­len a legkegyetlenebb fagyokban „Hideg déren és fergeteg hátán nyomorogtunk” —, írták. Máskor derült tavaszi égből villámként törtek ránk a rá­cok feljőve lopva a déli vidékről, mire észrevették a figyelők, már be is törtek a sáncokon, s vagdalták, akit értek. Az elké­sett harangkongatásra vesztére rohant a nép a fallal körülvett templomba, a piactéren már rácok voltak, hatvanhárom ceglé­dit levágtak, negyvenet súlyosan megsebesítettek, és ahogy el­vonultak, magukkal vittek tizennyolc rabot. „Az véren fojtó Pogány Rácz ellenség nem lévén sehonnan híre, hirtelen reánk tódulván, valakit kaphatott bennünk, ölt, vágott, irtott, soka­kat rabszíjra kötözött". A bukás előtti évben még egyszer járt itt a fejedelem két napra, majd októberben elesett Szolnok, és Ceglédet véglege­sen megszállták a császáriak, összeszedték a fegyvereket, le­döntöttek a palánkot, a sáncok földjét bekapáltatták a vizes­árokba. A tér ma is a helyén van, ugyanaz, melyen a hajdani lo­vasok elindultak, hogy hír se maradjon utánuk, emerről, a százötvenről így számoltak el a kortársak: megmaradt ötven­kettő, a többi elesett és megsebesült a Duna—Tisza védelmé­ben. Ha egyszer eszükbe jut maradandó emléket állítani ide, meg kell elégednünk Biró Mihály és Juhász György hadnagy nevével, valamint Vágó István vicehadnagyéval. A tereken mindig történik valami, most éppen filmesek dolgoznak rajta, idegenek, ne csak a feladatot lássák, ha a piactérből lett parkban járnak, hanem tudják meg mindeze­ket, ha meg-megállnak pihengetni, hogy éppen kétszázhatvan éve járt itt a Nagyságos Fejedelem, s a régi időkből inkább a fájdalmak, mint az örömök sóhajtoznak. Szívesen vezette vendégeinket körbe a téren és mondta el mindezeket: Hídvégi Lajos Hírek jöttek a Felső-Tisza-vidékről, hogy csata volt Dolhá- nál, a szegénység ütközött meg a nemességgel. A ceglédi zsel­lérek fölkeresték egymást, tanakodtak, hogy e’ mi lenne? Nem tudták. Másnap, harmadnap már azt is mondták, hogy kuru­cok azok. Erre a zsellérek eladták kevéske vagyonukat, lovat és kardot vettek, majd mikor elkészültek, szegényes iszákjukat megrakták kenyérrel, szalonnával, összegyülekeztek a piac­téren, aztán megindultak északkeletnek, amerre a szabadság piros zászlait lobogtatták a fényes szellők. Júniusban volt ez, 1703-ban. A gazdák még látták fordul­ni a lovasokat a Mátrának, figyelték a porfelhőt, ami gomoly- gott utánuk, aztán, hogy az se látszott, ki-ki dolga után nézett. Estére bezárták a sánckapukat. A vacsoránál még szó esett róluk, dünnyögték: — Ezeknek is a legnagyobb dologidőben jutott ilyesmi az eszükbe. Szeptember 25-én Szolnok a kurucok kezére jutott, ettől a naptól kezdve nem volt nyugovása Ceglédnek nyolc eszten­deig. A három város: Kőrös, Kecskemét és Cegléd ezer lovast állított föl a szabadságharcra, de kialkudták Rákóczinál, hogy itthon maradjanak, mert ha jönnek a rácok, mi lesz a gyere­kekkel, asszonyokkal. Mikor nyeregben volt már valamennyi fényességgel berakott aranyos-szablyás, csillagos-forgós süvegű patyolat-uuruc, akkor Móricz János bíró úr fölvezette a temp­lom elé a huszonkilencéves Rákóczi Ferencet megszemlélni a ceglédi századot. Kürt harsant, dobok peregtek, s a nyalka le­gények, ott ahol most a vasúti sínek húzódnak, vivátot kiál­tottak a hazára és szabadságra. Haj, ez a tér nyögte Herbeville darulábú, szarkaorrú, fa­lánk labancait is, majd ismét Károlyi Sándor kuruc generá­lis gyönggyel fűzött csontos karabélyos népe jött ide napokra táborozni, ahogy a hadiszerencse változott. Mert úgy is volt, hogy ugyanegy időben Kecskemét behódolt a németnek, de Kőrös, Cegléd kuruc maradt. Jaj, volt aztán, ha jöttek nagy nehéz lovaikon. Olyankor Rákócziék kiürítették a várost, a szekerek nyikorogva gyülekeztek a piactéren, megrakottan ronómusai, főállattenyésztői és gépészmérnökei az előadók. A régebbi típusú oktatási forma három téli időszakra, telenként 150 órás képzésre bontotta a tanulmányi időt. A növénytermesztési gépész és a szőlőtermesztési képzésnél két év téli időszakában oszlik meg az új tanfolyamok elő­adássorozata, egy-egy télen 500 órás foglalkozással. A MEZŐGAZDASÁGI TA­NULÓKÉPZÉS ellenőrzése szintén a mezőgazdasági osz­tály feladata. Ebben az évben tizenkét nyolcadik osztályt végzett fiatallal kötöttek me­zőgazdasági tanulói szerződést a termelőszövetkezetek és gaz­daságok. Kevés ez a tizenkét jelentkező. A zöldségtermesz­tésben és az állattenyésztés- ban további húsz fiatalra lett volna szükség. A tanulónak szerződött fia­talok háromévi elméleti és gyakorlati munka után vizs­gáznak és kapnak szakképe­sítést. A mezőgazdasági dolgozók szakmai képzése a nagyüzemi gazdálkodás megszilárdulását segíti. A megalapozottabb szakmai tudás jobb munkát eredményes, s a rendelet sze­rint, a végzettséget megszer­ző tag jövedelme tíz százalék­kal emelkedik. —t— Évék óta november hónap­iban, a jelentősebb mezőgaz­dasági munkák befejezésével, kezdődik meg a termelőszö­vetkezeti tagság és az állami gazdaságok dolgozóinak szak- inai képzése. A városi tanács mezőgazda­sági osztályán Hau Károly főagronómus elmondotta, hogy ez idén is tíz tanfolyamot in­dítanak. Az elhúzódó mező- gazdasági munkák miatt eb­ben az évben november vé­gén kezdődik az oktatás. HÉT ŰJ TANFOLYAMOT Indítanak, három a korábbi ezüstkalászos tanfolyam foly­tatásaként működik. Az idén November végén kezdődik a mezőgazdasági szakmunkásképzés Hét új tanfolyam - Követelmény: általános iskolai végzettség Kevés a mezőgazdasági tanuló A KGV az elmúlt tíz év alatt megsokszorozta létszá­mát, gépkombinátokat gyárt. Együtt fejlődött az üzemmel Mányoki István esztergályos is. Elnyerte a „Szakma ki­váló dolgozója” kitüntetés második fokozatát. Tagja a Zakar- féle kétszeres szocia­lista brigádnak. Terveiről így beszél: — A gimnázium harmadik osztályába járok. Ennek el­lenére teljesítményem min­dig száz százalékon felül van,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents