Pest Megyei Hirlap, 1965. november (9. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-25 / 278. szám

GIMNÁZIUMI MOZAIK Német pedagógusok látogatása — Még nyitva a képzőművészeti kiállítás MOHOR'VUm PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 218. SZÁM 1965. NOVEMBER 25, CSÜTÖRTÖK Három kemény legény — nyeregben Dacolnak a rossz idővel Hétfőn kedves vendégek keresték fel a monori gim­náziumot: a Német Demokra­tikus Köztársaság Országos Pedagógus Szakszervezetének néhány tagja, az országos és a megyei pedagógusszakszer­vezet küldöttsége, Hargittai Károly, a megyei tanács mű­velődési osztályának vezetője. A vendégek a legnagyobb el­ismeréssel nyilatkoztak az is­kolában folyó munkáról. Kü­lönösen a tanműhelyekben folyó munka nyerte el tetszé­süket. Nemcsak az órákat és műhelyeket látogatták meg, hanem elbeszélgettek az is­kola fiataljaival is. Késő délután volt már, amikor a kedves vendégek el­búcsúztak a gimnáziumtól. ★ Sok látogatója van a gim­náziumban megrendezett kép­zőművészeti kiállításnak. A kiállítás, amely hétköznap kettőtől négyig, vasárnap ki­lenctől egy óráig tart nyitva, Jól sikerült a monori mű­velődési otthonban az első öt­órai tea. Az elmúlt vasárnap délután öt órától este tíz óráig meg­tartott zenés-táncos rendez­vényről Lengyeli József, a művelődési otthon igazgatójá­nak tájékoztatása, valamint tudósítónk tapasztalata alap­ján elmondhatjuk, hogy be­váltotta a hozzá fűzött remé­nyeket. A megjelent vendégek (főleg 20—28 év körüli fiúk és leányok) kulturáltan szóra­koztak és jól érezték magu- gukat. Szerencsére már ezen (a helyi viszonylatban még szo­katlan) újszerű rendezvényen is sikerült elérni, hogy első­sorban ne az italozáson le­gyen a jő hangsúly. Termé­szetesen azért a felszolgálás­ra is nagy gondot fordítottak. A vendégek figyelmes és gyors kiszolgálásában jeles­kedett a Vigadó Étterem nép­szerű Jancsikája (Koblencz Jancsi pincértanuló). A művelődési otthon igaz­gatója, közvéleménykutatást is végzett az újszerű rendez­vénnyel kapcsolatban. Ennek eredményeként megállapítha­tó, hogy a közönség, a vendé­gek szeretik és igénylik az ilyen és ehhez hasonló baráti hangulatú, kulturált rendez­vényeket. Kérték, hogy a köz­reműködő közismert Zenit 5 zenekar legközelebb vala­mivel halkabban játsszék. A terem fűtésével kapcsor latban felmerült jogos rekla­mációt a legközelebbi „öt­29-én zárul. Remélhetőleg ad­dig még sokan felkeresik. ★ A gyömrői honvédalakulat vezetői a közelmúltban láto­gatást tettek az iskolában. ★ Nagy érdeklődéssel olvas­sák az iskola tanulói a na­pokban megjelent Ifjúsági Magazin című folyóiratot. Amint hallottuk, a terjesztés­ből is kiveszik részüket majd az iskola tanulói. ★ A KISZ-klub legközelebbi előadása december 3-án lesz, amikor is dr. Borsányi János tart beszámolót olaszországi élményeiről. ★ Jól „működik” az iskolában a KISZ-faliújság. Az osztá­lyok is kiveszik részüket az „írásból, szerkesztésből”. Már minden osztály rendelkezik faliújsággal. A rendezvényről elmond­ható, hogy hasznos, sokat ígé­rő, ötletes, jó kezdeményezés volt. Lengyeli József igazgató a zenekari és táncszünetek ide­je alatt — igen helyesen — az illemszabályok és azok' betar­tásának fontosságáról beszélt.-h-y A vártnál jóval korábban megérkezett a fagy és vele együtt a hó is. És valahogy úgy néz ki, hogy a korán jött „hívatlan vendég” végleg itt akar maradná. Pedig van még munka éppen elég, amit még most ősszel el kellene végezni. A Monori Állami Gazda­ság vezetői is számoltak azzal, hogy itt a novem­ber és siettetni kell a munkát. Ki is használták az októberi jó időt. De ennek dacára is maradt még kint munka, amit most kell elvégezni. A régi közmondás szerint ilyen időben még a kutyát sem szabad kizavarni. Na de hát mi legyen a kínt ma­radt, a hó alatt rekedt ter­ményekkel, az őszi mély­szántással? Mert ha ilyen mostoha is ez a novemberi hónap, azért tavasszal csak eljön a kikelet, a jó idő és jc vőre is kell a kenyér. A fentiek megfontolása v zette a gazdaság vezetőit t dolgozóit arra az elhatározás­Termény a hó alatt ra, hogy a rossz idő ellenére is végezni kell a munkát. És végzik is. A csévharaszti üzemegy­ségben három „kemény legény” ül a kukorica­kombájn nyergében és a lehetőségekhez mérten takarítják be a kint maradt kukoricát. Név szerint is ér­demes őket megemlíteni: Ra- kusz József, Fejős István és Jangyik József kombájnosok. Rajtuk még a rossz idő sem fog ki. Igaz, hogy az aratá­si időben is, mint kombájno­sok, derekasan megállták a helyüket. De ugyanilyen bátor és ke­mény legényeket találunk a gombai üzemegységben is. Ifjú Bányai Sándor és Yáradi György traktoro­sok egymást váltva ülnek az Sz—100-as traktor nyer­gében és igyekeznek az őszi mélyszántást elvé­gezni. Nekik seim számít, ha esik, ha fúj, csak dolgozni lehes­sen, mert hiszen ők is tud­ják, hogy a jövő évi termés­ről van szó. Kétkilométeres járda községfej lesz lés bői Bényén Az év folyamán jelentős ösz- szeget fordítottak Bénye köz­ségben községfejlesztésre, öt­vennégyezer forintot járdaépí­tésre költöttek, két kilométer hosszú betonjárdát építettek előre készített elemekből. Házilag (a helyi tsz építő» brigádjával) a 90 000 forintos vállalati költségvetéssel szem­ben 65 000 forint értékben épí­tettek új ravatalozót. Magyarország és Jugoszlávia között megszűnik a vízumkényszer A kölcsönös megértés lég­körében folytatott tárgyalá­sok eredményeként kedden délelőtt Belgrádban, a ju­goszláv külügyminisztérium protokollosztályán aláírták a magyar—jugoszláv vízum- kényszer megszüntetéséről Az 1966-os községfejlesztéí: alapból szeretnék házilag megépíteni az orvosi rendelőt — egybekötve fogorvosi ren­delővel. Ehhez a munkához az építkezési anyagok egy jelen­tős részét már megvásárolták a ravatalozó építkezésénél megtakarított összegből. —h—y Miért nem lehet spiccvasat kapni Monoron? Hosszú hetek óta járom az üzleteket, hogy spiccvasat vá­sároljak, de hiába. Végre meg- j oldódott a problémám. A mi- ! nap kenyeret akartam szelni, s a bicskám megakadt. Legna­gyobb örömömre (!) egy egész­séges, igazi spiccvas hullott ki (MJ) Hócsata (Gábor Viktor felvétele) AZ ELSŐ TEA MONORON Szünetben az illemről Tanácstagok beszámolója Csévharaszton November hó 27-én este 6 órai kezdettel tanácstagi be­számolót tartanak a második félévben végzett munkájuk­ról Bői József, Naszvadi Mi­hály, Ország Sándor, Ország István, Esküit Mihály, Vida István és Krizsán József ta­nácstagok. Megírtuk — az illetékes válaszolt Lapjuk november 16-i szá­mában bírálat jelent meg „Kinek van igaza?” címmel. A cikkben foglaltakkal teljes egészében egyetértünk, az ügyet a vállalat részéről ki­vizsgáltuk és megállapítot­tuk, a cikkírónak teljes mér­tékben igaza van. Éppen ezért a mulasztásért felelős dolgozót felelősségre vontuk, egyben utasítottuk, hogy gon­doskodjék arról, hogy állan­dóan tiszta törülköző és szap­pan álljon a vendégek ren­delkezésére, mely utasítást a monori Vigadó vezetői végre is hajtották. Szíves bírálatukat köszön­jük. Kérjük, más alkalom­mal is segítsék elő munkán­kat hasznos észrevételeikkel. Ceglédi Vendéglátóipari Vállalat, dr. Hajdú Endre igazgató .4 vezető elrobogott iívaiosan biztosabb Nem tartotta be a közle- adési szabályokat egy nagy obességgel Monor felé ha­ladó személyautó Üllő bel­területén: a csúszós úton okkor előzött, amikor egy Pest felé haladó teherautó mellé ért. A teherautó veze­tője, hogy az összeütközést elkerülje, hirtelen az út szé­lére vitte a kocsiját, amely a síkos havon az árokba csú­szott. Szerencsére sérülés nem történt, a megállás nél- I kül továbbrobogó személy­autó vezetőiét azonban ke- ' resi a rendőrség. (k-) Borostyángyöngyök Kiskunhalas határában ta- lajegyengetési munka köz­ben muzeális értékű lelet ke­rült felszínre. Több mint 110 darab római kori borostyán- gyöngyöt rejtett itt a föld. MAI MŰSOR Mozik Gomba: Képek a magyar néma­film történetéből. Űri: Max Linder társaságában. órain” (28-án) orvosolják úgy, hogy jóval a rendezvény meg­kezdése előtt fűteni kezdenek. Kérték a terem portalanítá­szóló megállapodást. A magyar—jugoszláv ví­zumkényszer megszüntetésé­ről szóló egyezmény harminc a kenyérből. Véleményem szerint nem válik dicsőségére a sütőipari vállalatnak ez a legnagyobb Monori birkózók sikerei KÖNNYEK A „PALÁNTÁK" SZEMÉBEN sát és a vendéglátó repedt poharainak, edényeinek kicse­rélését. nappal a ratifikációs okmá­nyok kicserélése után lép érvényre. fokú gondatlanság. Izmán János. Monor, Németh Á. u. 5. EGY FEJ A SOK KÖZÜL Kislány koromban édes­anyám szeretettel szólt hoz­zám: — Gyere, drágám, megfésü­löm azt a szöszi hajadat! Áldott, simogató kezét óva­tosan sétáltatta hullámos ha­jamon. Mikor a két copf vé­gébe a nagy, pillangós masni­kat is belekötötte, elégedetten, boldogan szemlélt. Befejezésül csókkal engedett utamra. Első szerelmesem beletúrt nyugtalanul viliódzó söré­nyembe. — A hajadat imádom leg­jobban! Mikor a nap rásüt, mintha aranyszálú boglya len­ne. Aztán jött a háború. A sok megpróbáltatás, gond hamar ősz szálakat szőtt zi­lált hajfürtjeim közé. Kicsi lányom csodálkozva mondta: — Édesanya, ezüsthajad is van! — Tépd ki, kicsim, minek csúfoskodjék fiatal fejemen az öregség pókfonala! Odasimuli hozzám. — Nem téphetem ki, az fáj neked. Te így is szép vagy! — És megsimogatta hajamat, a hajdan varázslatosat, a las­san megkopót. Ma délután beültem a fod­rászhoz. Szakszerű, tárgyila­gos kézzel mosta, vágta, te­kergette, hajhálót borított rá és kötelességszerű udvarias­sággal a bura alá terelt. Még olvasnivalót is adott kezembe. Olyan árván éreztem magamat a búra alatt! Egy pillanatra örökre elment édesanyám bú­csútekintete ködlött fel előt­tem, majd ismeretlen földben porladó elhurcolt kedvesem sötét szeme csillant rám. Az­tán a régenvolt'gyermek, ma már felnőtt lányom kerek, cso­dálkozó barna szemesugara pásztázott körül. Káprázat volt csupán... Nézegettem a folyóiratokat, múlt az idő, hajam is megszá­radt. Kibújhattam a bura alól. A szakszerű, ügyes, gyors kezek megint dolgozni kezd­tek hajdzsungelemben, míg végül korrekt, modern, disz­kréten tupirozott hajú önma­Néhány eredményről beszá­moltunk már a birkózás ked­velőinek. Ezt a szép soro­zatot folytatta Bagó József, aki október 16-án Budapes­ten, a Magyar Birkózó Szövet­ség által rendezett kiváloga­tó versenyen 16 induló kö­zül a 45 kilós súlycsoport­ban a 3. helyen végzett. Ok­tóber 24-én a Budapest út­törőbajnokságon a 33 kilós súlycsoportban Hadrik Lász­ló az első helyen végzett. A folyó hó 7-én Monoron megrendezett Pest megye úttörő- és serdülőbajnoksá­gon tíz csapat 128 verseny­zője közül Győri Gyula az első, Győri László és De­meter Ferenc a második, Ba­gó József, Hadrik László, Dóczi Károly és Bokros Ist­ván a harmadik helyen vég­zett. Az összetett pontver­senyben 1. Abony, amely 21 versenyzővel, 2. Nagykőrös 17 versenyzővel, 3. Monor, mely 8 versenyzővel vett részt ezen a versenyen. Folyó hó 21-én Budapes­ten megtartott ifjúsági ki­választó versenyen Szőnyi János az 52 kilós súlycso­portban 13 induló közül a harmadik helyen végzett. A szép sikerek eredménye­képp a balatonszemesi or­szágos ifjúsági edzőtáborban a monori birkózók közül né­gyen Bagó József, Győri László, Izmán Sándor és Sző­nyi János vesznek részt. A folyó hó 7-i verseny hatalmas megmozdulás volt. A monoriak kis létszámú csapata olyan nagy létszám­mal induíó csapatokat elő­zött meg, mint a Dunakeszi Vasutas, amely 25 verseny­zővel, a Váci Dózsa 26 ver­senyzővel, míg a Ceglédi Vasutas 18 versenyzővel in­dult. Igazi tömegsportot lát­hattak azok, akik eljöttek, csak sajnos azokat nem lát­tuk ott, akiknek hivatalból is ott kellene lenniök meghí­vás nélkül is. Két-három lelkes embernek kellett ezt a „nagy” ver­senyt megrendeznie, minden külső segítség nélkül. Kár­pótolta a néhány lelkes ren­dezőt a sok ragyogó arc a győzelem után. De voltak könnycseppek is, a legif­jabb utánpótlás-palánták sze­mében egy-egy elszenvedett vereség után. Jó volt látni a 120 versenyzőt, sajnos külön­böző színű melegítőkben, azért, mert a monori birkó­zók nincsenek abban a sze­rencsés helyzetben, hogy me­legítőjük legyen. Szomorú, hogy az illetéke­sek nem tudják, milyen kö- xűlmények között nevelik ezeket a fiatalokat, a leg­primitívebb körülmények kö­zött, hideg teremben, ahol még mosdási lehetőség sincs. Pedig vannak igen tehetsé­ges sportolóink. A két Győ­ri-testvér, a kis Hadrik La­ci és Bagó Józsi, Izmán Sa­nyi, Szőnyi Jancsi, Bokros István, Dóczi Károly és még a többiek, ha mostoha kö­rülmények között is, de lel­kesen dolgoznak. De nem­csak az említett tények, ha­nem a sportszerek és szere­lések is régiek, rosszak. Ez így megy hosszú évek óta, így neveljük a fiatalokat re­ménykedve, hogy hátha segít valaki. A teremkérdés, amely egyi­ke volt a legégetőbbeknek, most megoldódott. Magócsi Károly, az Ady úti iskola igazgatója november 1-től rendelkezésünkre bocsátotta az iskola■ tornatermét, így a heti két edzést — hétfőn és csütörtökön — meg tud­ják tartani. A segítséget ez­úton köszönjük meg a ve­zetők és sportolók nevében. Oláh Gyula, a birkózószakosztálv vezetője. gam nézett velem szembe a tükörből. Egy hang mögöttem így szólt: — Már megszáradtam, kijö­hetek? — Mindjárt, csak ezt a fe­jet befejezem — felelte a szakszerű kezek tulajdonosa. Megdöbbentem. Ez a „fej” én voltam. Árvaságom már olyan mé­reteket öltött, mint a lefeje­zésre ítélt márkinőé, akin a hóhér éppen az előkészítő munkát végzi — szakszerű tárgyilagossággal. — Nem jössz ebédelni? — kérdezi a hóhér felesége. — Mindjárt, csak még ezt a fejet lefejezem! Aztán futó pillantást vetet­tem tükörképemre, s fizettem. Árvaságom tudata nem gá­tolt meg abban, hogy két fo­rint borravalót adjak. Kilép­tem a barátságtalan, hűvös, sötét novemberi estébe. Én, egy „fej” a sok közül. Tugyi Rezsőné

Next

/
Thumbnails
Contents