Pest Megyei Hirlap, 1965. november (9. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-04 / 260. szám
1965. NOVEMBER 4, CSÜTÖRTÖK PEST »IECVEI Üzemorvost a tsz-be! Fokozottabb munkavédelmi ellenőrzés — Állandó orvosi felügyelet $ Tavaly a Hazafias Nép- § front országos ankétot tar- S tott Pécsett a termelöszövet- J; kezetek közegészségügyi heiy- | zetéről. Akkor vetődött fel a ^ mezőgazdasági üzemorvosi | munkakör létesítésének gon- i; dolata. A Dabasi Járási Ta- §nács végrehajtó bizottsága a Sí napokban elhatározta, felter- S> jesztést intéz a megyei ta- ^ nácshoz, kéri, tegye meg a ÍJ szükséges lépéseket, hogy a í; körzeti orvosok a területükön ^ működő tsz-ekben üzemorvo- si megbízatást kaphassanak. ^ A határozat alulról jövő ^ kezdeményezés eredmé- | nye. ^ A nagyüzemi közös gazdasá- ^ gok dolgozóinak egyre in- í kább az az óhaja, hogy min- ^ den téren az ipari doigozók- ^ kai egyforma elbánásban ré- S! szesüljenek. Az adott lehető- ^ ségek határain belül fokról- ^ fokra teljesül is a dolgozók- ^ nak ez a kívánsága és így íj előreláthatólag rövidesen | nemcsak a dabasi járás tsz- «Seinek a községektől messze- ^ eső majorjaiban, hanem egy- § re több tsz-ben nyílik meg or- $ szágszerte az üzemorvosi ren- § delő. Az állami gazdaságok- ji ban csaknem mindenütt és fcsok erdészetben már most is _ E RDŐ SZÉLÉN Foto: Kotroczó IFJÚSÁGVÉDELEM ÉS NÉPMŰVELÉS A cím bizonyára sokak számára meglepő: milyen összefüggésben van egymással az ifjúságvédelem és a népművelés. A kételkedőknek látszólag igazuk van: az ifjúságvédelem és a népművelés két különböző területe az életnek. Vagy lehet, hogy mégsem? Erről beszélgetünk a Ceglédi Járási Rendőrkapitányságon Erős János járási rendőr- kapitánnyal és Kelényi Jenő rendőrtiszttel. — Vannak problémáink — kezdi a beszélgetést Kelényi Jenő, oki egy esztendeje még pedagógus volt az egyik iskolában. — Szeretnénk elérni, hogy kevesebb ügyünk lenne s több időnk arra, hogy megelőzzük a bajt. Komolyabb ügy csak ritkán akad a járásban. Gyakoribb már a garázdaság, ittasság, apróbb lopások. Az okok többségében a szülői házig vezethetők vissza. Alkoholista vagy erkölcstelen életet élő szülők, a gyermeknevelés teljes hiánya, szellemi elmaradottság ... Ezekben az esetekben az állami gondozásba vétel jelentené a legcélravezetőbb módszert. Más esetekben a szülők túlzott elfoglaltsága, ebből következően a szülői ellenőrzés hiánya az ok. Vagy téves nevelési elvek: azért gyerek a gyerek, hogy élje világát. S a következmény: szabadosság, rossz társaság. — Az esetek nagy részében elégségesnek bizonyul a szülőkkel és a gyerekkel folytatott beszélgetés — mondja Kelényi Jenő. Nyílik az ajtó: riadt asszony és gyerek nyit be az irodába. — Négy órára szólt az értesítés! — figyelmezteti őket a rendőrtiszt, aztán, amikor becsukódik az ajtó, megjegyzi még: — Ilyenkor nagy az aggodalom. Egy kicsit előbb kellett volna ... Sok szülő csak akkor döbben rá, milyen mulasztás terheli, amikor már mi figyelmeztetjük őket kötelességükre. A beszélgetés a megelőző munkára terelődik. Kelényi Jenő kedvenc témája ez. Nem véletlenül. Pedagógusnak érzi magát ma is. — Több segítséget nyújthatna munkánkhoz a város lakossága — mondja. — Valóban érezzük hiányát — kapcsolódik a beszélgetésbe Erős János rendőrkapitány. — Bizonyos fokú közömbösség kíséri munkánkat. — Itt volt például a mozieset — veszi át a szót Kelényi Jenő. — Jelentették, hogy néhány magáról megfeledkezett fiatal rendszeresen zavarja az Ahogy két rendőrtiszt látja Hol szórakozzanak a ceglédi fiatalok? Bál a bálért bál — Zárszó nélkül előadásokat Amikor kimentünk, a mozi személyzete vonakodott részletesebb felvilágosítást adni.“'" — A KISZ többet segíthetne nekünk — ez a járási rendőrkapitány véleménye. — S ami szintén visszaveti munkánkat: a kulturált szórakozás hiánya. A kérdés akaratlan: Cegléden nem kielégítő a kulturális-szórakozási lehetőség, ahol négy művelődési ház is van? Erős János válasza: — A legfőbb hétköznapi szórakozás a mozi. Azután maradnak a kocsmák. Egy féldeci itt, egy pohár bor ott s már kezdődhet is a randa- 1,írozás, a közúti lámpák csúz- lizása, a magányos nők le- szólítása ... Hétköznaponként alig-alig van nagyobb közönséget mozgósító rendezvény a városban. A Vigadó például szinte kizárólagosan bálokra specializálódott már évek óta. Én nem is tudom, honnan agyalják ki hétről-hétre az újabb bálelnevezéseket. Volt itt már virágbál, pacalbál, szüreti bál, bál a bálért bál, hogy a női nevekről elkeresztelt bálokról ne is szóljak. A bevétel fontosságával érvelnek, ha szóvá tesszük. — Klubok kellenének fogalmazza meg elképzelését Kelényi Jenő. — Olyan klubok, ahol esténként ki-ki megtalálná az őt leginkább érdeklő szórakozást. A járási rendőrkapitány kiegészíti : — Mi nem főváros vagyunk, ahol színházak, mozik, hangversenytermek, kiállítások és ki tudja még hányféle szórakozási és művelődési lehetőség várja a fiatalokat Nekünk a művelődési házainkban kellene megteremteni ezeket az alkalmakat. Csakhogy a városi művelődési ház vezetése is gyenge. Itt bontogatta szárnyát például a Kárpáti Aurél asztaltársaság. Jól indult, a művelődési ház keretei között. Aztán egyszer csak nagy csinadrattával kivonultak onnan. A jó kezdeményezés ezzel megfeneklett. — Könnyebb és kevesebb dolgunk lenne — így Kelényi Jenő —, ha a város művelődési otthonai jobban lekötnék, érdekes programokkal vonzanák a fiatalokat. Hétköznapokon és ünnepnapokon egyaránt. Erős János: — Több éves probléma ez. Sokat vitáztunk már róla Félmegoldásoknál azonban máig sem jutottunk tovább. Pedi g ... eltűnődik, s csak rövid töprengés után folytatja: — Jászkarajenőn például nincs problémánk a fiatalokkal. Hogy miért? Talán másfajta emberek élnek Jászkarajenőn, mint itt Cegléden? Nem. Csak ott a szórakozás- rtajs-mű vetődésnek eleven és mindenkire ható centruma a művelődési ház. Ha a fiataloknak a mozi után még kedvük és energiájuk van a szó- rakazásra-művelődésre, mindig nyitott kapuval és változatos programmal várja őket a művelődési ház. A több, mint két és fél órás beszélgetés zárszó nélkül ér véget, Az óra négyet mutat, az irodába belép a megszeppent asszony a riadt fiit*all. Kezdődik a kihallgatás, a nevelőbeszélgetés. Prukner Pál HORDOK Az egyik szász városban mindmáig épségben megmaradt egy 1725-ben épített hordó, amelybe 225 000 liter bor fér. Chicagóban van egy 200 000 literes hordó, amelyet külön a nemzetközi bor- kiállításra készítettek. A /magyar bortermelők 1896-ban a millennium tiszteletére százezer literes hordót csináltattak. Belsejében elfért egy vendéglő, zenekarral. Mendos argentin város azonban minden rekordot megdöntött. Itt vannak a világ legnagyobb bortartályai. Több százezer literes hordón kívül, itt állították fel a világ legnagyobb, 300 000 literes fahordóját. A város utcái felett négyméteres magas vaspillérekre felfüggesztett vastag tömlőkön éjjel-nappal folyik a bor. Naponta másfél millió liter újbor patakzik végig a mendosi járdák felett. Nemrég a városban megjelent egy újabb bortó: több mint egymillió liter befogadóképességű vasbetontartály. Olykor Mendos környékén még az igazi patakokban is bor folyik. A bortermelők ugyanis az árak tartása érdekében túltermelés esetén a bort a patakokba öntik. Ilyenkor a részeg halak szinte önként úsznak be a hálóba. folyna. Ezért tartjuk szükségesnek az üzemorvost a tsz- ben. Megköveteli munkáját a dolgozók egészségvédelme, és a fogyasztóké is, hiszen a tsz élelmiszert termel. Sz. E. Űjabb hőforrás Hévízen A hévízi tó közelében nemrég újabb hőforrást találtak. A 40 fokos vizet 65 méter mélységű fúrással sikerült elérni. A forrás hozama a mérések szerint 400 liter. Ezzel a vízzel látják majd el a már épülő téli fürdőt. van. A mezőgazdasági üzemorvos tehát tulajdonképpen nem ismeretlen fogalom. Napi egy óra Arról, hogy miképpen képzelik el a tsz-üzemorvos munkáját, dr. Kurdi Jenő, a dabasi járás főorvosa így tájékoztat: — Gyakorlatilag a körzeti orvos napi egy óra külön rendelést tartana a tsz központjában, vagy nagyobb majorjában. Többletmunkája sok gyaloglástól, alkalmi kocsizástól és várakozástól kímélné meg a dolgozókat, s csökkentené a tsz-ekben a munkakiesés idejét. Emellett állandó, rendszeres és közvetlen felügyeletet gyakorolna arra is, hogyan tartják be a tsz-ben a közegészségügyi, járványügyi, munka-, és balesetvédelmi rendelkezéseket. — Tizenkét tsz van a járásban, legtöbbjük vezetősége általában felesleges többlet- munkának és többletkiadásnak tekinti az egészségügyi problémák megoldását. Megtesznek mindenütt valakit egészségügyi felelősnek, mert így írja elő a rendelet, de a felelős javaslatait legfeljebb meghallgatják, ritkaságszámba megy, ha meg is valósítják. Pedig a gépesítés, a vegyszeres növényvédelem egyre több biztonsági intézkedést követel. Egyetlen méregkezel« — Ennek ellenére a bugyi, gyóni, felsőpakonyi, ócsai é6 dabasi tjz-ekben megfelelő méregraktár sincsen. És egyetlen tsz-ben, a bugyi Tessedik Sámuelben dolgozik csak szakképzett méregkezelő. Ugyanakkor ez a tsz közegészségügyi szempontból a legelhanyagoltabb. Még sorolhatnék számos hibát, például néhol nem az előírt tiszta fehér köpenyben, hanem saját ruhájukban dolgoznak a tehenészetekben, másutt a fejőstehenek istállójában nincs víz. A trágyakezelésnél majd mindenütt áthágják az egészségügyi előírásokat. — Viszont a kakucsi Lenin Tsz központjában külön férfi, és női meleg vizes zuhanyozó van. Dr. Molnár Imre sári körzeti orvos pedig saját kezdeményezésére részt vesz a Fehér Akác vezetőségi, és közgyűlésein, ahol egészségügyi előadásokat tart, de ezenkívül a szövetkezet közegészségügyi és munkavédelmi problémáinak megoldásában szintén tevékeny részt vesz. Munkája nagy segítséget jelent a vezetőségnek. Azt szeretnénk, ha a járás minden tsz-ében hasonló. de szervezettebb orvosi munka Folyik az üzemanyag... Nem liter — hektószám ömlik. Igaz, nem rossz helyre, nem jut kárba egyetlen cseppje sem. A Dunai Kőolajipari Vállalat új finomítójában napi 300 tonna benzint, valamint Diesel- és fűtőolajat párolnak le. A végső termék, amelyet aszfaltútkészítéshez vagy tüzelésre használhatnak — a gudron. 1000 tonnát küldenek át naponta a szomszédos hőerőműbe és tüzelik el az óriáskazánokban. A NEHEZEN NEVELHETŐ SZÜLŐKRŐL (III.) Az egyke Az egygyermekes szülőket „kategorizálva”, az első csoportba azokat sorolhatnánk, akik nemcsak mondják, hanem érzik is: — Sajnos csak ez az egy van ... hát persze, hogy féltjük, vigyázunk rá, embert akarunk belőle nevelni! A sajnos, csak ez az egy van, elvét vallók csoportjába tartoznak azok a szülők is, akiknek volt több gyermekük, de csak egy maradt meg! Egy másik „kategóriába” tartoznak a nagyon határozott, megfontolt szülők, akik nem is akartak több gyermeket! ök értelmi, racionális, gazdasági és néha pedagógiai okokra hivatkoznak baráti körben, ha megkérdik tőlük — miért csak ez az egy van? — Nézze kérem — válaszolják — az embernek olyan kevés ideje jut arra, hogy rendszeresen és alaposan foglalkozzék a gyerekkel! Még ezzel az eggyel is! Hát minek növeljük a felelősséget, a gondokat! Ezzel az eggyel valahogyan elkínlódunk. Egy gyermek mégsem kerül any- nyi lemondásba! Hát igen! Ezek a racionalisták azt vallják, hogy „mindenből egy keveset!” Kicsi kocsi, vagy kicsi ház, kevés gyerek! Sokfélék vagyunk emberek! De mit szól ehhez a gyerek? Mert az a tény, hogy nincs testvére, nagyon mélyen és alaposan foglalkoztatja őt! Miért? Mert sokat unatkozik, egyedül! Hogy nincs egyedül? Hogy mindig velünk van, vagy a nagymamával? Bocsánat! Ilyenkor néha jobban unatkozik, mintha egyedül lenne! Mert, ha az ö nyelvén szólunk, ha „leereszkedünk” hozzá — ez megy egy darabig. De nem lehet örökké hajolgatni! Felfelegyenesedünk ... S amikor visszahelyezkedünk ilyen úgynevezett „pedagógiai-guggoló- állósba”, nehezen megy a váltás. Észre sem vesszük, hogy bár guggolunk, de már nem az ő nyelvén szólunk, hanem a magunkén beszélünk! ö is elfáradt, mi is elfáradtunk! És az udvariasság, az eddig kialakított szülőtisztelet, meg a mi . legdrágább kincsünk, a gyermek”, vagy netán az „őfelsége, a gyermek” szemléletünk néha hosszú ideig nem engedi észrevenni számunkra szülők, nagyszülők (olykor még pedagógusok) számára, hogy a fizikai, sőt ha tetszik fiziológiai közelség ellenére is mélyen messze vagyunk egymástól. Mit kellene tennünk? Ott ahol valóban nem lehet még egy gyermek (akár betegség. akár kor miatt) az őszinteség útját tanácsos választani! — Mi nagyon szerettünk volna még egy testvérkét Neked, de anyu (vagy apu) betegsége miatt nem lehet! Viszont Pisti (vagy Piri) az unokatestvéred (vagy a szomszéd gyerek) is egyedül van. Majdnem olyan idős mint Te. Sőt még egy kicsit hasonlít is rád! Persze ritkán sikerül egyszerre két távoli rokon, vagy különösen két idegen gyermek között testvéri kapcsolatokhoz hasonlót; vagy akár csak megközelítőt teremteni. Nyugodtan megelégedhetünk a barátsággal is. Hiszen a barátság nagyszerű életérzés, amelynek érzelmi motívumait sohasem szabad kiiktatni az ilyenféle kapcsolatokból ! — És mi lenne, ha örökbefogadnánk mellé, mondjuk egy kislányt — kérdezik gyakorta az egykés szülök. Sajnos egyértelműen nem lelkesedhetünk az ilyen egyébként tiszteletreméltó, nemes szándékért! Miért? Mert sokszor nem volt alapos ez a szándék? Előfordult már, hogy egy év után jött az anyuka —, hogy rosz- szul választott. És miért? Mert, valljuk be őszintén — és ez nagyon is emberi dolog —, hogy máséval bizony sokkalta igényesebbek vagyunk, mint a sajátunkéval. Ez az út. csak megfontolt, türelmes és fegyelmezett „egykés” szülők számára járható! összegezve: Az egyke elvét és gyakorlatát vallók messze felette állnak azoknak, akik az „egyse” elvét vallják. Korunkban, — ha ezt egészségi és egyéb feltételek biztosítják két—‘három gyermek az ideális. Természetesen ahol ennél több van, ott sem követnek el vétket a társadalommal szemben. Mint ahogyan azok a szülők sem adósai a társadalomnak, akiknek egy gyermekük van. Csak mindösz- sze az „egykés” családokra váró • nevelési problémákra szeretnénk felhívni a figyelmet. A fő veszélyek közül csak kettőt említenénk! Az első, az elkényeztetettség! Ez abból következik, hogy a szülő a társadalom vélt szemrehányásait azzal igyekszik ellensúlyozni, hogy azt mondja: — Igaz, csak ez az egy van, de ennek mindent megadok! Többet, mint azok kapnak, akik ketten-hárman vannak testvérek! Ilyen esetben természetes következmény az elkényeztetettség! A gyermek él, — majd visszaél a számára busásan nyújtott lehetőségekkel. A másik veszély a íárs- talanság veszélye! Ez ott fenyegeti az egy szem gyermeket, ahol féltik a vele egy- korúak barátságától, és elvárják, hogy „társadalmi életet” csak otthon, a felnőttek társaságában él jen.. Ebből következik az úgynevezett „koravénség”, ame lyet a szülő a legritkább eset ben vesz csak észre. Csa: annyit tud, hogy a gyerme’- rendkívül „okos”. De ősz tálytársai nem okosnak, h? nem nagyképűnek tartják í nem szívesen barátkozna vele... A fő veszélyek ismeretében az „egykés szülőknek” tehá* igen óvatosnak, megfontoltnak kell lenniök. A nehézsé gek kiküszöbölhetők. De ne riadjunk vissza az aktívabb pedagógusi segítség igénybevételétől sem! Kolozsvári Gyula
