Pest Megyei Hirlap, 1965. november (9. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-21 / 275. szám
ffST BECYEI ér/Cfrlap 1965. NOVEMBER 21. VASÄRNAP § KÖNYVESPOLC Anatofij Kuznyecov: ITTHON KITTEN Foto: MVrSSSSSSSSSMWSSSSSSSSmrSSSS/'SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSmSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS. MUNKA KÖZBEN FÁBRI MIHÁLY munkáját nem végezhette to- $ vább, már senki nem törődött J vele. A városban keresett me- ^ nedéket lányával, Gáljával ^ együtt, de Gálja sehogy sem § találta helyét a város számára^ idegen életében, s visszatér s$ falujába. Kudarcok érik, sze- ^ reime is elárulja, ő mégsem ^ hátrál, s nem törik meg el- S szánt akarata: míg él, becsüle- § tes ember marad. Az emberek $ iránti bizalma, szívós követ- $ kezetessége, jó munkája végül 5; is őt igazolja, s lassún bonta- $ kozó sikereinek titka is ebben ^ rejlik. $ $ K uznyecov mai tárgyú, friss ^ hangvételű új műve bi- § zonyára nemesbe kellemes ^ szórakozást nyújt az olvasoSj nak, hanem mély gondolato- kát is támaszt (Europa ^ e Könyvkiadó). 4 A PILLANAT Foto: Kotroczó zon, ne idegeskedjen, én belátom ... igenis ... beszéljük meg .. . mért ne lehetne megbeszélni ... egyszóval... ha van valakije ... azt sé bánom, ha nemzeti színű szalag nélkül adja össze magát vele. Le van sóhajtva a dokument! Így... szépen, tapintatosan... .. S. egyszeresük szemben állunk' egymással. Belül valahol egy lökést kapok, s minden másképp jön ki, mint ahogy akartam. Még a hangom is más. Mintha átdöfné a szavakat. — Most már értem, hogy apa shasem kérdezősködik utánad. — Abba kéne hagyni. Már szúr a szemem. — Apa gyomra nem veszi be a link- ségeket. Tudom, ma másképp hívják. — Szétszedem a hamutartóban a csikkeket, dohányszálak ragadnak a körmöm alá. — Nekem a karrierizmus is linkség... S az, hogy másnak próbálsz látszani, mint ami vagy, tiszta becsapás! Felhördül, én válaszolok, azt is szemére vetem, amiről nem is tudtam, hogy fájt. A veszekedéstől összesűrűsödött levegőt késsel lehetne vágni. „Ha nővérem lenne, annak a ruhájában járatnál!” Ez meg mi?! Behozok egy pohár vizet, a számhoz emelem, elfelejtek inni. Bár lenne egy nővérem! Elkínzott arccal nyomogatja a tarkóját. Karkötőjén megcsörren a sok bigyó. — A sírba viszel! Csak már ott lennék! Ha rajtam múlna... Mit gondolsz, te szerencsétlen, /SSSfS/SS/SSfSfSS/fS/S/S/SSSSSSSSSSSSrSSSS/SfSSSSSSSSSSSSSfS/SSSSSSSS//SSSfS/SSSS/S//SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSfSSSSSS/SSSSSSSSS/fS/SS/fSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSySSSSSSS-\ A GÉP MELLETT Foto: Kotroczó mi lesz veled, ha én kidűlök'! Mert kidűlök. Érzem, megini felment a vérnyomásom. — Semmi bajod! Friss vagy. stramm vagy. E percben jobb szeretnél nyúzottnak látszani, meggyötörtnek. Bágyadtan legyint. Már ráharap a jelzőimre, hogy friss és stramm s magában hozzáteszi: senki sem hinné, hogy ekkora lánya van. Cifrázza, mini cigány a magyar nótát. Bánatos félmondatokat rezeg- tet, kesergő indulatszavakat. Persze, nem hagyom szó nélkül. Olyanok csúsznak ki belőlem, mint az a nővérdolog. Ha egy mákszemnyi eszem lenne, szépen kivárnám. A fejét borogatja, ez hozzátartozik a szertartáshoz. A telefon berregésére felpattan, elfelejti, hogy erőtlen őszi légy, megkönnyebbülten hallózik, élénken cseveg, a vizesborogatást szórakozottan pangókéra csapja a fején. Rólam csak akkor vesz tudomást, amikor megkérdem: bemártsam a zsebkendőt? Sürgősen hangot vált, befejezi a beszélgetést, összekurikorodik a karosszékben. Ha nem lennék idebent, úgy járkálna a szobában, mintha férfiak nevetésén lépdelne. Ezt a telefonhívást várhatta. Egészen fellelkesült tőle. — Holnap vasárnap —mondom neki. Nyög valamit, csak úgy tisztességből, a szenvedést nem lehet azonnal abbahagyni. De a szeme meghazudtolja — Kirándulni megyek — mondom támadón. — Szedd le az asztalt! Majd holnap beszélünk róla. — Hétkor van a talállcozó. — Most fundéltam ki a kirándulást. Hirtelenében úgy megkívántam az erdőt. Bármilyen erdő lehet, félkopasz, satnya, csak fák legyenek benne. — Egyszerűen bejelented, hogy kirándulni mész. Ez a legújabb. És ha nem engedlek el? — örülsz, hogy megszabadulsz tőlem. Erre felelnie kéne. De so- katmondóan hallgat. — Vagy akarsz velünk jönni? — Behúzó kérdés. Hiszen a fülem hallóidra beszélte meg az előbb: „Tizenegykor a Margitszige ten”. Rágyújt, mélyeket szippant. Ez a nyögés enyhébb változata. — Egy időre elegem van belőled. — Csak ezért nem jössz? — Neked ez nem elég? — Nem. — Megfordítom magam alatt a széket, lovaglóülésben ülök rá, felsőtestemmel a szék karfájára dűlve. — Olyan nehéz igazat mondani? — Ne kezd elölről. — A Margitszigetre mégy. Sértődötten eregeti, a füstöt. — Levegőzni megyek. — Ne tégy úgy, mintha csak egészségi átkokból... — Befejezted? — Süt a nap... De a legsűrűbb ködben, a legrondább csatákban is jó szerelmesnek lenni. Egy gyakorló szerelmes mondja ezt. — „Miért nem vagy bizalmas hozzám?” húz át a fejemen. Kinyitom a szám, becsukom. Tátogők, mint hál a szatyorban. Végül azt mondom: — És ne tégy úgy, mintha társadalmi munkában vállalnád a szerelmet. Minden erejét összeszedve ölti fel elgyötört arcát. — Nemcsak gonosz vagy ... hazug is. Életem legnagyobb kudarca... Ilyen egy hazug ... A lelkem tettem ki... legszebb éveimet áldoztam fel... kár minden szóért! „Gyakorló szerelmes”! Ez azt jelenti... csak nem jelenti azt, hogy ... — Most rólad vám szó, nem rólam. — A lelkem tettem ki, hogy olyan embert faragjak belőled... — ... aki elhiszi, hogy az vagy, aminek meg játszod magad. Csakhogy én nem ugróm be! Nekem nem lehet előírni, mikor mit erezzek! Nem hagyom megszervezni a gondolataimat. Nem hagyom! Egyéni gondolataim vannak .. . mindenről. Veled meg úgy vagyok... — Most már csak az jöhet... — Anya egy láthatatlan partnerhez beszél. — Mi jöhet ezután? El akar pusztítani! Anya kitöréseit éppúgy megszoktam, mint a hallgatását. Nála beszédesebben senki sem tud hallgatni. Egész héten hallgat. Én meg egész héten ordítozom. Mindegyikünk a maga módján közeledik, azért nem találkozunk. * Részlet a szerző készülő szatirikus regényéből. A atolij Kuznyecov neve nem ismeretlen már a ... ,yar olvasóközönség előtt. A legenda folytatása című kisregénye nagy sikert aratott az ; olvasók széles táborában. A tehetséges szovjet író új műve, az Itthon falusi környe- ; zetben játszódik. A regény lapjain egy fiatal lány küzdelmes élete élevenedik meg a maga sokszínűségével, megkapó közvetlenségével. Galina nyílt, egyenes lélek, aki nem bírja elviselni az igazságtalanságot nemtörődömséget, hazugságot és ámítást, amely i körülötte megmutatkozik és ; fiatalságának minden szenve- ! délyességével harcba indul : ellenük. Anyja falun élte le ; élete nagyobbik felét, az egyik : hatalmas terület legjobb fejő- i nője volt. Amikor azonban vá- 1 ratlanul megbénult keze, s .'///■////A'////////////////////////////////, — Menj férjhez _ ajánlom anyának, mert egyre gyakrabban emlegeti a nők egyenjogúságát. Az ő értelyie- zö szótárában az egyenjogúság meglehetősen önkényes magyarázatot kap. önkényest, de legalább őszintét. Csakhogy a „betervezett” nő ragaszkodik a bláblához. S amíg mondja, el is hiszi Gyorsan félbeszakítom. — Merényihez nem adnálak. Bicikliző típus. Felül hajol, alul tapos. Ha Radies elvenne __ — Eszem ágában sincs férjhez menni. Radios .. .. mért éppen ő? —■ Ügy látszik, tárgyalóképes. E héten már háromszor tárgyaltál vele — éjjel kettőig. ....................... — Hát ez:-, ez-.i, — Anya a homlokát masszírozza, jelezve, hogy kezdődik a fejgörcs, amely mindig akkor kezdődik, ha nem tud azonnal visszavágni. — Ezt a pimaszságot! — Nem szemrehányásképpen mondtam ... Sőt. Hisz még fiatal vagy! — Nevetni fogsz — mondja fagyosan. — Tényleg tárgyaltunk. Olyan problémái vannak ... Ismered te Radicsot? — Téged ismerlek! — Megfogom a vállát. — Mért nem vagy őszinte? Mindig egy őszinte anyára spóroltam. — Mit akarsz tőlem?! Miért gyötörsz! Nincs elég gondom, bajom? — Lesepri a kezem, szájába dob egy pirulát, víz nélkül lenyeli. — Menekülök hazulról. — Programod van. Állandó jelleggel. — Azért csinálok programot — semmi kedvem hozzá —, mert nem bárom a komisz- ságodat. Egyszerűen nem! — Én meg nem bírom, hogy mindent kicsavarsz. Magadat is. Elsősorban magadat. Megvadulok tőle! Ezt jól eltoltam. Azzal léptem be hozzá, hogy megmondom neki, ne titkolódz| Három esztendő | 1 azóta.-------------------------- Ha túl n em is szárnyalta még Kovács László kimagasló népművelési eredményeit, sok újszerű, hasznos kezdeményezés elindítói között szerepelt már neve. Egy kicsit az ő kezdeményezése is volt az aszódi mezőgazdász klub megteremtése, amely egy esztendő alatt a járás mezőgazdasági vezetőinek kedvelt találkozó helye lett. És ugyancsak nagy része van a járási agrárnapok minden elképzelést felülmúló sikerében. — A hónap végén újra szeretettél várjuk a klub régi és új tagjait. Az első előadásra a megye mezőgazdasági vezetőit hívtuk meg kerekaszta] beszélgetésre. Ezt követően a most elkészült film vetítésére kerül majd sor. A további programban Hodek József Kossuth-díjas tsz-elnök, dr. Magyari András, az Agrártudományi Egyetem rektora, Gál László, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa látogat el hozzánk, hogy találkozzon járásunk mezőgazdaságának vezetőivel, elnökökkel, agro- nómusokkal, brigádvezetőkkel. — Elégedett? — Jól dolgoznak a járás művelődési házainak vezetői — tér ki a válasz elől. — Elégedetlen magammal szemben vagyok. Hiányzik a tanári katedra. Pedig nem szeretném elfelejteni a tanítás nemesen szép munkáját. Talán, ha sikerül valóra váltani azt a tervet, hogy hetente legalább két órát taníthassak is . . . Akkor bizonyos értelemben elégedett j leszek. Nem a munkámmal, | inkább csak önmagámmal, i Mert a munkájával soha nem i lehet elégedett az ember. Ha i így lenne, éppen attól foszta- j ná meg magát, amely a mun- j kában előre viszi: a kezdemé- i nyezéstől, az új formák és ! módszerek keresésétől. A nép- ! művelés pedig most éppen az; útkeresés időszakát éli. Ami | öt-nyolc évvel ezelőtt még jó! volt, az ma már elavult. De ! mi legyen helyette? Erre ke- > ressük a választ. A mezőgazdásziklub és az ! agrámapok nagy népszerűsé-! ge bizonyítja, hogy Fábri Mi-; tiály jó úton keresi az újat, j i jobbat. P. P. 5 T—----------——, a bagi mű| Pereg a film | veiődési-----■---------------- házban. Az i dei nyár legjelentősebb kulturális eseménysorozata, az aszódi járási agrámapok sok színű, tartalmas rendezvényei elevenednek fél a vásznon. Az elsötétített nézőtéren, a meghívott vendégek sorában ott ül Fábri Mihály is, az aszódi járás népművelési felügyelője, az agrámapok egyik - tevékeny szervezője. Fiatal ember. Mindössze harminckét éves. Pedagógusként kezdte önálló életét ötvenhárom őszén. Történelmet, földrajzot tanított a Nógrád megyei Káló község általános iskolájában. Onnan került öt- venhétben Hévízgyörkre, .----------------------- falu fonI A Gaiga menti | tos áiio------------------------ mása volt é letének. Nemcsak azért, mert itt .talált élettársat az iskola egyik fiatal tanítónőjében, de azért is, mert itt került közvetlen kapcsolatba a népműveléssel. Tanári és úttörővezetői munkája mellett rábízták a hévízgyörki művelődési ház vezetését is. Még egy szép emlék fűzi Hévízgyörkhöz. Hatvanegyben a vezetése alatt álló úttörő- csapat elnyerte a KISZ Központi Bizottság vörös vándorzászlaját. Hatvankettő áprilisában nevezték ki az aszódi járás népművelési felügyelőjévé, örült a bizalomnak, mégis vonakodott elfogadni a kinevezést. — A Kossuth-díjas Kovács Laci bácsi volt az elődöm. Aki ismerte, jól tudta, milyen remekül, nagy-nagy hozzáértéssel végezte feladatát. A Galga mente kulturális felvirágoztatása elsősorban az ő érdeme volt. Nos. ezek után érthető: nem hogy túlszárnyalni, csupán megtartani az általa elért eredményeket, szinte lehetetlen feladatnak tűnt számomra. Hosszan eltűnődik, talán az utolsó találkozás emléke villant át rajta: Kovács László halála előtt két órával nála járt, vele beszélgetett, s próbálta meggyőzni arról, hogy vállalja él újra a hévízgyörki művelődési ház vezetését, amelyről sok elfoglaltságára való hivatkozással (akkor már a megyei úttörőelnökség egyik szakosztályának a vezetője is ; volt) mondott le.
