Pest Megyei Hirlap, 1965. november (9. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-21 / 275. szám

1965. NOVEMBER 21, VASÄRNAP MST HEcrei xJCirUn* HETENKÉNT EGY ÚJ DNYEPROSESZ Ha a szomszédos bolygók lakói földünket alaposan szemügyre vennék, hogy éle­tünk titkait kifürkésszék, el­sőként fényárban úszó vízi- erőmű-óriásokat pillantaná­nak meg. A villanyfény földi csillogásánál nincs fensége­sebb látvány. Az elmúlt évben a Szovjet­unióban óriási mennyiségű, 459 milliárd kilowattóra elektromos energiát termel­tek. Az erőművek kapacitása egy év alatt több mint 10 millió kilowattal növekedett. Hogy érzékelhessük ezeket a számadatokat, ugor­junk vissza az 1920-as évbe. Körös-körül sötétbe burko- lódzott városok és falvak, pis­lákoló petróleumlámpák és kezdetleges mécsesek. Minden erőt leköt az intervenciósok és a fehérgárdisták elleni harc, de Lenin már a GOEL- RO-n, az ország villamosítá­sának tervén dolgozik. Az egész világot meghökkentette ez a terv, mely szerint 30 szovjet erőművet kell felépí­teni. Külföldön kevesen hit­tek e terv realitásában. A GOELRO-tervet 10—15 évre dolgozták ki. Az azóta eltelt idő bizonyította be, hogy a bolsevikok megtartot­ták adott szavukat, a külföl­di jövendőmondók pedig ez­úttal is kudarcot vallottak. 1935-ben a Szovjetunióban nem 30, hanem 40 erőmű adott áramot. A hajdani .Oroszország a villamosener­gia termelés tekintetében is hátul kullogott, most pedig túlhaladta Angliát, Franciaor­szágot, Olaszországot és Ja­pánt, Európában a második, a világon pedig a harmadik helyet foglalta el. Idáig a múlt, a jelen pedig azt mutatja, hogy a fenti számadatok teszik lehetőve a XXII. pártkongresszus esz­méinek megértését. Ez a kongresszus az ország villa­mosításának lenini meghatá­rozását úgy jelöli meg, mint a kommunista gazdasági épí­tőmunka programjának lénye­gét. Most pedig nézzünk a jö­vőbe: 1970-re a Szovjetunió 800—1000 milliárd kilowatt villamosenergiát termel, vagyis annyit, amennyit je­lenleg az USA állít elő. 1980- ban a Szovjetunió villamos­energiatermelése eléri a 2700 —3000 mill iáid kw-órát. Ez másfélszer több, mint ameny- nyit jelenleg földünk összes többi erőműve együttesen ter­mel. Jelenleg nagyon fontos fel­adat a Szovjetunióban, nagy teljesítményű hőerőművek lé­tesítése. A most előállított vil­lamosenergia négyötöd részét hőerőművek adják. A számítások és a gyakorlat azt bizonyítja, hogy hőerőműveket rövidebb idő alatt lehet üzembe állí­tani, mint vízi erőműveket, építésük pedig az előregyár­tott elemek felhasználása kö­vetkeztében sokkal gyorsabb és gazdaságosabb. A hőerőművek építési üte­mének további növelése a fo­lyamatos termeléssel érhető el. A modern erőművek elő­regyártott vasbetonelemekből készülnek. A legutóbbi idő­kig 600 féle konstrukciót ti­pizáltak. Az elmúlt évben az „Erőterv” intézetben kidolgoz­ták a nagy teljesítményű erő­művek univerzális tervezetét, melyben a tipizálás mintegy 100 fajta konstrukcióra ter­jed, így válik lehetővé az erőműépítés korábbi 4—5 éves határidejének 29—30 hónapra történő lerövidítése. Mindez lehetővé teszi, hogy 1980-ra 200 kerületi hőerőmű és 260 nagy teljesítményű hő­központ épüljön. Az elmondottak egyáltalán nem csökkentik a vízi erőmű­vek jelentőségét. Annak elle­nére, hogy a vízi erőmű épí­tés sokkal több időt vesz igénybe, mint a hőerőműveké, és az építési költségek tete­mes összeget tesznek ki, mégis a vízi erőmű által ter­melt energia rendkívül olcsó. A vízierőmű-építés fej­lesztése mellett szól az is, hogy a Szovjetunió a vízi energia tartalékok tekinteté­Magas feszültségű kísérleti laboratórium csarnoka. ben élső helyen áll a vilá­gon. Amióta az amerikai „Grand Kuli” vízi erőmű második helyre szorult a Volgái Le­nin Vízi erőmű mögött, a szovjet villamosipar szilárdan tartja elsőségét a nagy telje­sítményű vízi erőművek és gépegységek gyártásában. A volgai óriások kivételével (Kujbisevnél és Volgográdnál) a vízi energetika kolosszusai Szibériában vannak. Lenin szavai beteljesedtek. Az angarai óriás már a kommunizmus építésének szolgálatában áll, a Bratszki Vízierőmű 16 gépegysége 3,6 millió kw-os teljesítményével ellátja a k-szibériai energia- rendszert. Befejezték a kísér­leteket és elkezdték az an­garai vízi lépcső harmadik szakaszának, az Uszty— Ilimszkij Vízierőmű építését. Tervezett kapacitása 4,3 mil­lió kw-o. A Szovjetunióban folyó építkezések közül különösen nagy jelentőségű, a Szibériá­ban létesítendő Krasznojarsz- ki Vízierőmű, melynek 10 gépegysége 500 kw-os teljesít­ménnyel évente 20 milliárd kwo villamosenergiát képes szolgáltatni. Egyedül ez az erőftiű hatszor több energiát szolgáltat, mint a Dnyeproge- ezí Erőmű. A távlatok még grandiózu- sabb óriásokat ígérnek. Az új módszerek teszik le­hetővé, hogy 1880-ra 180 nagy teljesítményű vízi erő­műt építsenek fel. Végül néhány 6zót az atomenergetikáról. A Szovjetunióban adott áramot 11 évvel ezelőtt a vi­lág első atomerőműve, kapa­citása- 5 ezer kwo. volt. Ma már áramot adnak a szibériai, a novovoronyezsi, a belojarsz- ki és a melekeszkiji atomerő­művek. A szovjet tudósok kísérle­teznek még a kimeríthetetlen erőforrást képező dagály munkára fogásán is. A kez­deti lépések biztatóak. Ha pl. a fehér-tengeri Mezenszkij öbölben erőművet építenének, ez egyedül több energiát ad­na, mint a volgai, a bratszki és a krasznojárszki vízi erő­művek együttvéve. A továb­bi kísérletekre Murmanszk közelében megkezdték az első dagályerőmű építését. Röviden ennyit a szovjet energetika fejlődéséről. Szin­te hetenként kapcsolódik be az energiatermelésbe egy-egy új erőmű, melyek kapacitása felér a dnyeprogeszi erőmű teljesítményévé}. Ilyen a fej­lődés üteme, ezt diktálja az élet. N. Szaprikin A megvilágításról Amikor az ember dolgozik, a legtöbb munkát a szeme segítségével, vagy annak el­lenőrzésével végzi. Ehhez azonban jó megvilágítás szük­séges. Jő a világítás, ha megfelelő erősségű fényt biztosítunk, ha ezt időben és térben egyenle­tesen osztjuk szét, ha káprá- zásmentes és ha megfelelő kontraszthatást biztosít (kont­raszthatáson azt értjük — je­len esetben —, hogy a mun­kadarab és a háttér jól elkü­lönül egymástól). Végül jó a megvilágítás, ha színdinami- kailag is megfelel. A megvilágítás erősségét luxszal mérjük. Az ember nyári napon százezer lux fény mellett is jól tud olvasni, de a 0,5 lux holdvilágos éjszakában is tud tájékozódni. Ez azt mu­tatja, hogy az ember szeme nagymértékben alkalmazkodik a fényerősséghez. Ez a rendkí­vüli alkalmazkodó képesség viszont nem azt jelenti, hogy mindegy, milyen megvilágítást kap a gyárban, s elfogadható munkához az éjszakai fényhez hasonló hangulatvilágítás is. Sajnos egyes üzemrészekben a megvilágítás nem megfelelő, sőt szemrontó. A megvilágítás erősségével kapcsolatban a következőket érdemes figye­lembe venni. Mindenekelőtt a világítási módot. Nem mind­egy, hogy a mennyezetről su- gárzik-e le a fény, vagy csak munkahelyi megvilágítást al­kalmazunk. A mennyezetről érkező általános megvilágítás mellett a legtöbb munkánál feltétlenül alkalmazni kell a helyi megvilágítást is. Másik fontos szempont a már említett megfelelő kont­raszthatás elérése. A munka­darabot minden oldalról meg kell világítani, de ugyanakkor ügyeljünk arra is, hogy a hát­tér festése más színű legyen, mint a munkadarab. Kiss György pszichológus MINDENFÉLE Csökkenti-e a tej * kávé koffeintartalmát? Általánosan elterjedt felfo­gás, hogy a kávéban levő kof­fein izgató hatását mérsékelni lehet tej vagy tejszín hozzá­adásával. Nálunk már csak­nem kiment a divatból a „ka- puciner”, melyet tejjel együtt szolgáltak fel, és amelynek népszerűségében nagy szere­pet játszott az az elképzelés, hogy a kávé sokkal „egészsé­gesebb”, ha tejjel együtt isz- szák. K. Neumann német tudós ál­latkísérletei ezt a hitet azonban megcáfolták. A kísérleti pat­kányok egyik csoportját tiszta koffeinoldattal, a másik cso­portját ugyanannyi koffeinol­dathoz kevert 5%-os konden­zált tejjel, a harmadik csopor­tot pedig 20%-os teljes tej hozzáadásával táplálta. Mind­három csoportban a hatás tel­jesen azonos volt, így megál­lapítható, hogy a tej nem be­folyásolja a koffein toxikus hatását. Érdekes a kísérletso­rozatnak az a megállapítása, hogy ha az állatokat előbb ki­éheztetik és azután táplálják a fenti oldatokkal, a tejjel ke­vert oldatoknál a pusztulási arány nagyobb volt, mint azoknál, amelyek a tiszta kof­feinoldatot ették. Ez a jelenség arra vezethető vissza, hogy a koffein a zsír jelenlétében a belekben gyorsabban felszívó­dik. Bár a tej és a tejszín, mint láttuk nem csökkenti a kávé izgató hatását, mégis sokan vannak, akik tesznek a kávé­ba néhány csöppnyit, mert vé­leményük szerint jobban „ki­hozza” a kávé ízét, aromáját. Ez azonban már ízlés dolga és nem egészségi probléma. LIFIA MONI BlANC0N A turisztika hívei és a műszaki körök egyaránt nagy ér­deklődéssel figyeltek fel arra a hírre, hogy a Mont Blanc egyik festői csúcsára, a 3843 méteres, „Aiguille du Midi”-re a jövő években már belső szikla lift fogja felszállítani a hófedte pa­norámában gyönyörködni vágyókat. Az „Auiguille de Midi” festői csúcsa jelenleg kötélvasút segítségével közelíthető meg. Ennek az 5 cm-es kábelen függő vasútnak teljesítménye nemzetközi viszonylatban is rekord­számba vehető. A kötélvasút Chamonix-ból indul és az 1050 méterre fekvő „Plan d’Aiguille”, átszálló állomásig viszi a turistát; ez az út első szakasza. Innét egy másik járat viszi fel az utasokat a 3843 méteres magasságba. A közel 3 kilométeres utat a kötélvasút viszonylag rövid idő alatt (16 perc) teszi meg. A végállomáson az utasok kiszállnak és egy 14 méteres kis alagúton keresztül kijutnak egy teraszra, ahon­nét déli irányban gyönyörű kilátás nyílik. Ez a terasz azonban a csúcs alatt helyezkedik el, tehát jelenleg kötélvasúttal a csúcsra feljutni még nem lehet. A franciák a belső lift járat segítségével egészen a hegy­csúcsig fogják felszállítani a turistákat, ahol az elkövetkezen­dő években egy vendéglő teraszáról gyönyörködhetnek majd. A dániai Glostrup városá­ban élő Mohr testvérek híres virágkertészek. Keresztezés­sel a Cybidium Orchidee-nek egy olyan ritka példányát si­került létrehozniok, mely egyedülálló a maga nemében. A mintegy másfél méter ma­gas, kettős virágszáron 60 db. halvány almazöld színű virág nőtt és árasztja bódító illa­tát. A hamburgi virág'kiállí­Mesterséges eső - olcsóbban Jódvegyületeknek (pl. eziist- jodidnak) a felhőkben való porlasztásával elő lehet idéz­ni a csapadékképződést, jól­lehet ez rendkívül költséges módszer. Norihoko Fukura japán kutató felfedezte, hagy a metaldehid nevű vegyszer repülőgépről történő szétpor­A VILÁG LEGDRÁGÁBB ORCHIDEÁJA táson bemutatott különleges orchideapéldányhoz — a leg­gondosabb éjjeli őrizet elle­nére — sikerült illetéktele­neknek hozzáférkőzniük és virágport lopniok. A Mohr testvérek a felkí­nált 100 ezer dán koronáért sem voltak hajlandók meg­válni a világ legértékesebb­nek tartott orchideájától. — A festői „Aiguille du Midi” csúcs jelenleg még kötél­vasúttal közelíthető meg Az igazgyöngy a tengeri gyöngykagylóban néhány év alatt keletkezik, élettartama pedig legjobb esetben 150 év. Ezután elveszíti fényét, sőt helytelen kezelés mellett szét­porlad. Egyes sírkamrákban talált gyöngyök — melyek a lasztásával ugyanolyan ered­mény érhető el, de sokkal kisebb költséggel. Az új mód­szert Ausztráliában végzett kísérletekkel igazolták. A gyöngyök élettartama sírban 1200 évig is épen ma­radtak —, mihelyt a felszín­re kerültek, szétestek. Eddig csupán egy alkalommal sike­rült az egyik egyiptomi sír­ból jó állapotban levő 3000 éves gyöngyöt épségben ki­emelni. Város — antennák nélkül A svájci Baden óvárosának történelmi hangulatát nem akarták elrontani a tetőkön meredezö tv-antennák renge­tegével, ezért szokatlan meg­oldáshoz folyamodtak. A vá­roson- ■ kivitt? égy magdsTffti pontom központi antennát léte­sítettek, amelyhez a környék 150 házának 500 lakása csat­lakozott. A sikereken felbuz­dulva más városok is tervezik az ötlet megvalósítását. „Bányászat“ baktériumokkal Kanadai kutatócsoport vizs- hogy ennek segítségével jöve- gálatokat folytat baktériumok delmezőbbé tegyék az érték- ásványbomlasztási hatékony- telenebb ércekből réz, nikkel, ságának meghatározására, molibdén és cink előállítását Földrengésjelzés - távolról Szovjet kutatók olyan föld­rengésjelző műszert szerkesz­tettek, amely igen távöli terü­leteken történt földrengés ész­lelését is lehetővé teszi. Az alig észlelhető földkéregmoz­Szovjet óceanográfusok el­készítették a Balti-tenger só­tartalmára vonatkozó, hosszú időre szólóé előrejelzést. A tu­dósok feltevése szerint a Balti-tenger hidrológiai viszo­nyai és a naptevékenység között összefüggés mutatko­zik. A prognózist a Pulkovói Csillagvizsgáló Intézet azon adatai alapján állították ösz- sze, melyek a naptevékenysé­gek valószínű lefolyását 1975- ig jelzik. A szovjet tudósok véleménye szerint a naptevé­gásokat a készülék 100 000- szeresre erősíti fel. A Balti-tenger sótartalma kenység fokozódása idézi elő azokat a hosszan tartó viha­rokat, nyugati szeleket, me­lyek a Kattegatt-tengerszoro- son át a nagyobb sótartalmú atlanti vizeket a Balti-ten­gerbe sodorják. Most értük el azt az időszakot, amikor a Balti-tenger sótartalma már nem növekszik, a legközelebbi években viszont a naptevé­kenység várható általános csökkenésének, megfelelően a sok évi átlagos értékre fog csökkenni. Antibiotikumos malacnevelés A dél-dakotai (USA) kísér­letek azt bizonyítják, hogy a fiatalon elválasztott malacok gyorsabban növekednek, ha a vitaminokat és antibiotikumo­kat nem a takarmányhoz, ha­nem az ivóvízhez adagolják. Jelenleg ugyanezt a kísérletet végzik süldőkön és kocákon. Amennyiben ez a kísérletsoro­zat is a fentiekhez hasonló eredménnyel zárulna, úgy az eddiginél jóval könnyebbé vál­na a keveréktakarmány össze­állítása és elkészítése. Az ivó­vízbe adagolt anyagok előnye biológiailag azzal magyarázha­tó, hogy a folyékony formában felvett tápanyagokat az állat szervezete hamarább tudja ér­tékesíteni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents