Pest Megyei Hirlap, 1965. november (9. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-14 / 269. szám
1965. NOVEMBER 14, VASÁRNAP rtsi U ECYEt ^MirSap 7 VAGONKULI Lehet-e élet a Marson? Új magyar Rögzítik a vagont a szállítókocsin Furcsa látvány az utcán a gördülő vagon Dolgozik az első vagonkuli. A MÁV kisebb forgalmú vállalatokhoz kísérletképpen gumikerekű vagonszállító kocsival küldi a szállításhoz szükséges vasúti teherkocsikat. A vasút beszerzett egy negyventonnás, 24 kerekű pótkocsit, amelyre a vágányról felhúzzák a vagont, s így a pályaudvarról gumikerekeken gördül a szállíttató vállalathoz, ki- vagy berakásra. Egyelőre kísérleti jelleggel a Kőbányai Hizlaló Állomásról négy vállalathoz juttatják el így a vagonokat, s most mérik fel a vagonkulival történő szállítás gazdaságosságát. Egy már biztos: ezzel a módszerrel nem kell a teherpályaudvartól a vállalatig drága iparvágányt építeni. Áz űrkutatással kapcsolatban egyre többször merül fel az a kérdés, hogy távoli égitesteken lehet-e élet? Az űrhajók jelzőberendezései egyelőre nem tudnak felelni erre a kérdésre, de értékes adatokat szolgáltatnak már arra vonatkozóan, hogy milyenek a hőmérsékleti viszonyok, milyen az égitest esetleges légköre, van-e vize stb. A jövő űrhajói és űrhajósai fognak csak pontos választ adni arra a kérdésre, vajon van-e élet például a Marson. De ha ma azt kérdezzük a biológusoktól, lehet-e élet a Marson, semmi esetre sem lesz a válaszuk egyértelmű tagadás. Sőt. Nem is egy olyan, lesz, aki határozott igennel felel a kérdésre. Sanford Siegel amerikai biológus pedig bizonyítékokkal is szolgál. Igen érdekes vizsgálatokat végzett, amelyeknek eredménye az volt, hogy az élő anyag sokkalta rugalmasabban tud alkalmazkodni a külső körülmények megváltozásához, mint korábban feltételezték. Sanford Siegel három kísérletsort hajtott végre, amelyek az élő anyag alkalmazkodási készségét bizonyították. Az első kísérletsornál élő szervezeteket helyezett át merőben más körülmények közé, mint amilyenek közt a Földön éltek, illetve élnek, így például sivatagi növényeket víz alatt tartott és Visszaeső „gyorsbajtó" William Sand 84 éves angol ember bíróság elé került a forgalmi szabályok megszegése miatt. A bíró szokásos kérdésére, hogy volt-e büntetve, igennel felelt. Tehát visszaeső bűnösről van szó! Csakhogy előző szabálysértése 1904-ben történt. Akkor is gyorshajtásért ítélték eV: túllépte az akkoriban megengedett óránkint 12 kilométeres legnagyobb sebességet. a növények hosszú ideig életben maradtak. A második kísérletsor alkalmával földi élőlényeket az űr határán levő életkörülmények közé helyezett. A Földön általában 6000 méternél magasabban nem él tartósan semmiféle élőlény. Siegel olyan feltételeket idézett elő laboratóriumban, amilyenek a tenger szintje feletti 12 000, illetve 17 000 méter magasságban vannak. Egy tarantelát — pókféle — helyezett a 12 000 méteres magasságnak megfelelő légritka térbe és a pók nemcsak hogy nem pusztult el, hanem élénkebb is volt, mint a tenger szintjével azonos életkörülmények között. A 17 000 méteres magasságnak megfelelő térbe teknősöket helyezett, s ezek tizennégy hétig életben maradtak. A harmadik kísérletsorhoz a földi légkörtől teljességgel eltérő „marsbeli” légkört állított elő: nitrogént, némi széndioxidot és egész csekély mennyiségű oxigént és a „légkörnek” a nyomását a földi tengerszinti nyomás egy argont kevert össze és ennek századáig csökkentette. Ebben a földitől teljesen eltérő légkörben egyes növények egy évig is életben maradtak. Lisztkukacok tíz hétig bírták ki ugyanilyen életkörülmények között. Egy táptalajon élő egysejtű túltett mindezen. Metán, ammónia és oxigén keverékébe helyezte — ilyen lehetett valaha a Föld légköre is — s az egysejtű növekedni kezdett. Siegel véleménye szerint elképzelhető, hogy a Marson ilyesféle a légkör. És nézete szerint, az élet akárhol is indul meg, a környezet — még ha olyan szokatlan is — erőinek hatására fejlődik és változik. Kísérletei — ha végleges választ-nem is adnak- arra a kérdésre, hogy lehetséges-e élet a Marson, mindenesetre igen jelentősek az élő anyag hallatlan alkalmazkodóképességének bizonyítására. K. I. Az utóbbi tizenöt évben az életforma változásai, az emberek növekvő kultúrigénye, de leginkább a kisméretű, modern lakások építése teljesen átalakította hazánkban a lakberendezést. Eltűntek a sötét hálószobabútorok, a nehéz barokk-után- zatú kárpitozott garnitúrák, s helyüket iparművészek által tervezett, kisméretű, több célnak is megfelelő bútorok foglalták el. A magyar bútortervezés ma már nemcsak a megváltozott életkörülményeket, igényeket veszi figyelembe, hanem a világdivatot is. A világdivat előtérbe helyezte a fal mentén felállítható, kisméretű, szélességben és magasságban egymásra helyezhető bútorokat. Ehhez igazodva tervezték meg a „Hangulat” lakószoba-berendezést, amely elnyerte a „könnyűipar legszebb terméke” címet is. A Hangulat szobabútor egészében, de részleteiben is alkalmazkodik a mai ember életmódjához. Háromajtós szekrényében akasztós és polcos, fehérneműrakodó-terü- let van. Három szekrénytípussal —, az üvegezett felső részű edényszekrénnyel, könyvespolccal, iratpolcos íróasztallal egészíthető ki, teljes falszélességet elfoglaló szekrénysorrá. A berendezéshez tartozik két fekhely, s ezek többféle módon rendezhetők el. A fekhelyek végébe állított ágyneműtartó helyet""J'"""""f""'S"S//""/'SS"SSSSSSSSSSSSSSSfSSSSSSSSSfSS/SSSSSSSSS/SSSrSS//SSSSSSS/SS//SSSSSSSSS////SSSSSS/SSSSS/SSSS/S/'fSSSSS/S/fSS/S/////SSS/S//SSSSS/S/S///SSSfSS/SSS/S^ kolatlanul sok, sem a túlzót- ^ tan kevés vetőmag haszná- ^ lata nem biztosít kedvező ^ terméseredményt Különösen ^ fontos erre ügyelni a nem, ^ vagy alig bokrosodé fajták ^ esetében. A vetőmagszükség- i let számos tényezőtől függ, § a vetőmag tulajdonságai, a ^ talaj, időjárás, a kártevők, a $ vetés ideje, módja mind-mind $ befolyásoló tényezők, melye- ^ két gondosan mérlegelni ^ kell. A hiánytalan növény- ^ állomány biztosítása érdeké- ^ ben a területegységre jutó sze- mek száma a fontos. Ezért ^ szokás a vetőmagszükségletet $ vetés-folyóméterenként elve- $ tendő szemek számában ^ megadni. Így pl. rozsból fo- ^ lyóméterenként 50—60 szem, ^ búzából 50—65 szem, a ná- lünk használt külföldi fajták- § ból 70—85 szemet is vetünk fo- § lyóméterenként. Ennek meg- $ felelően állítjuk be a vető- ^ gépet és állapítjuk meg, ^ hogy a vetőmagszükséglet kát. ^ holdanként hány kg-nak fe- ^ lel meg & . | A jo vetes s mennyiségi es minőségi kö- § vetelményeinek teljesítése — ^ bármennyit segítsen is a gép ^ — döntően a gépeket kezelő ^ dolgozókon múlik. A helyes ^ menetsebesség betartásától, a vetőelemek működésének $ ellenőrzéséig, a súlyterhelés, $ magadagolás, vetésmélység, s ^, a vetett folyóméterenkénti ve- $ tőmagszám rendszeres ellenőr- ^ zéséig, — mind-mind olyan ^ teendő, amit csak a lelkiis- ^ meretesen dolgozó ember ^ tud elvégezni. A vetési mun- ^ kák tehát nagy felkészült- ^ séget, gondosságot, figyelmet, $ messzemenő körültekintést ^ kívánnak e munkákat irányi- ^ tó és végző minden dolgo- ^ zótól. Idejében és jól végzett munkájuk az új termést ala- ^ pózzá meg, az ország jövő ^ évi kenyerét biztosítja. Dr. Varró József ^ a TIT országos tudó- ^ mányos titkára § tesíti a kisszekrényt, helyet ad az éjjelilámpának, de rakodó- asztalkának is megfelel. Két fotel, dohányzó- és étkezőasztal, négy szék teszi teljessé a berendezést, amelynek ára hozzávetőlegesen tizenötezer forint. A „Har,gulaí”-berendezés darabonként is megvásárolható, hiszen ez a bútormennyiség két teljes szoba berendezéséhez is elegendő. A „Hangulat” szoba- berendezés nem véletlenül kapta nevi-t. Fehér és mogyorószínű fa-kombinációval készült, a fekhelyek és ülőbútorok kárpitozása narancssárga, bordó, türkizkék, halványszürke, . ciíroipsáisa, vagy fekete. Ezekkel a színlátásokkal egy-egy berendezett szoba valóban vidám, otthonos képet mutat. (Lásd első kép!) A „Csillag” olyan bútorújdonság, amelyet a vidéki bútorboltokban előjegyzésre lehet kapni, ez is bizonyítja sikerét és szépségét. A „Csillag” szobaberendezés is a korszerű lakberendezési elvek alapján készült. Szekrénysora kétajtós ruhaszekrényből és három, változatos térelrendezésű szekrényből áll. Egyik szekrény felül üveges polcokkal —, könyveknek, alul zárt szekrényrésszel fehérneműnek alkalmas. Az alul fiókos-ajtós, felül kétajtós rész pedig berendezhető bárszekrénynek, Íróeszközöknek. Ehhez a szobaberendezéshez kétszemélyes rekamié, egy dohányzóasztal és két fotel tartozik. A bútor alapszíne világos, gyöngyházfényű, poliészter bevonattal, A rekamié kárpitozása lehet sötétlila, szürke-fekete kombináció, vagy meggyszínű. Az új magyar bútorok szinhatásukban kellemesek, a bútornál nem a faanyag felülete, inkább a bútor formája érvényesül. A kiegészítő kárpitozott bútoroknál figyelembe vették a színharmóniákat, a sima, minta nélküli szöveteket használták. Kovács Margit Sebészeti lángszóró A New York-i Columbia Egyetem orvostudományi karán olyan sebészeti műszert készítettek, amelynek „pengéje” égő gázsugár. Ez annak a generátornak különleges változata, amelyet nemrégiben találtak 'fel az egyetem elektronikai laboratóriumában. A gázsugár szempillantás alatt „szétpor- lasztja” a szöveteket, megalvasztja a vért és lehetővé teszi, hogy a sebész „szárazon”, vérveszteség nélkül, gyorsan és biztosan operáljon. A gázsugár legmelegebb része 36 000 fokos, ami a nap felszíni hőmérsékletének kétszerese. Ugyanúgy ragyog, mint a nap legfényesebb része; háromszor olyan ragyogó, mint a földön eddig létrehozott bármilyen fényforrás. Sugárzásának határt kell szabni: abszolút 0-fokra lehűtött gázburokkal veszik körül, ami a „penge” tűhegyfinomságát biztosítja. A hiányos vagy túlságosan sűrű vetés egyaránt termés- csökkenést okoz. Egyik első teendőnk az is, hogy a termesztés céljának, az üzem éghajlati és talajviszonyainak, a gazdálkodás intenzitásának megfelelő növényfajtákat válasszuk, s gondoskodjunk a jó vetőmagról. Hazánkban jelenleg magyar, szovjet és olasz búzafajták vannak köztermesztésben. A vetés munkafolyamatának legfontosabb tényezői a vetésidő, a vetésmód és a vetőmag mennyisége. Az idei nyár vége és ősz kezdete kedvező hőmérsékleti és csapadékviszonyokat biztosított az ország legtöbb vidékén. A vetésmód és vetőmagmennyiség megszabják a kikelő növények táplálkozási viszonyait. Számos kísérlet eredménye igazolja, hogy jó kultúrállapo- tú talajon, gondos talajelőkészítés után végzett vetésben a nálunk általánosan szokásos 10,5—12 cm-és sortávolságú vetéshez viszonyítva sem az ún sűrűsoros, sem a keresztsoros, sem a ritkasoros vetéssel nem lehet megbízhatóan nagyobb, vagy jobb minőségű termést elérni. A vetést ma már korszerű gépekkel végezzük, amelyeket a vetés megkezdése előtt helyesen beállítva, menetközben pedig rendszeresen ellenőrizve, biztosítani lehet, hogy a vetőmagot egyenletesen, meg Telelő mélységbe és sortávolságra vessük. A vetésmélység betartása a kedvező csírázás nélkülözhetetlen feltétele. Fontos tényező a vetés minőségi feltételei között a kedvező vetőmagmennyiség alkalmazása. Sem az indoa vetési munkák közvetlen célja, hogy biztosítsuk az elvetett vetőmag minél gyorsabb, minél kedvezőbb csírázását, a gabona kelését és növekedését, hogy még a tél beálltáig a növényállomány kellően megerősödjön. A vetést megelőzően fontos kérdés a kedvező elővete- mény kiválasztása és a talajelőkészítés biztosítása. Ezek is, miként az egész őszi betakarítási, talajelőkészítési és vetési munkák, döntően az optimális munkaszervezés adottságán múlnak. Közismert tény, hogy az idei csapadékos időjárás sok gondot okozott a mezőgazdasági üzemekben. Egyik ilyen gond, hogy a vetésterület jelentős részén kalászos útán vetjük a búzát. A különböző gabonafélék azonban, mint korán lekerülő elővetemények, megfelelő körültekintés esetén előnyt jelenthetnek a gazdaságoknak. A talajművelés értékét általában nemcsak annak a mélysége és mennyisége, hanem főként minősége dönti el. A termelés növelésében nagy jelentőségű a talaj termőképességének fokozása. Különösen figyelni kell arra, hogy a belterjes búzafajták több tápanyagot igényelnek. Elsősorban az intenzív fajtákat és a gyengébb táperőben levő talajokat kell nagyobb adagú műtrágyázásban részesíteni. Milyen követelményeknek kell eleget tennünk a vetési munkában? Ha a termesztett növények igényeinek és a termőhelyi feltételeknek megfelelő kedvező növényszám felnevelését biztosítjuk, nagy termést várhatunk. Ezekben a hetekben szerte az ország mezőgazdasági üzemeiben az őszi betakarítás fontos munkái mellett már a jövő esztendő megalapozása is megkezdődött. Napról- napra tíz- meg tízezer holdon kerül földbe a kenyérgabona vetőmagja. Az elmúlt években végzett tudományos kutatások megállapították, hogy sok üzemben a terméshozamokat befolyásoló agrotechnikai tényezőket nem használták ki tökéletesen, ennélfogva nem tudták kellően kiaknázni a hazánkban termesztett gabonafajták termőképességében rejlő lehetőségeket. A vizsgálatok fényt derítettek arra is, hogy a terméshozamok kialakításában a vetés befejezéséig elvégzett agrotechnikai munkák döntőek. Statisztikai számításokat végeztek annak megállapítására, hogy átlagos viszonyokat feltételezve, az egyes munkák hány százalékban hatnak a terméseredmény kialakítására. Megállapították, hogy az'elővetemények helyes megválasztása mintegy 15 százalékban, a műtrágya mennyisége, fel- használásának módszerei mintegy 20 százalékban, a talajelőkészítés, magágykészítés, vetés mintegy 20 százalékban, a vetőmag tisztasága, csírázóképessége, a vetőmag mennyisége, a vetés kedvező időpontja, mélysége, — szintén mintegy 20 százalékban hatnak a várható termés- eredményekre. Tehát a jövő évi termés sorsát mintegy 70—75 százalékban már most eldöntjük. attól függően, hogy jól, vagy kevésbé jól Végezzük el ezeket a munkákat. A vetéselőkészítő és
