Pest Megyei Hirlap, 1965. október (9. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-10 / 239. szám
r*.J » MECWI í-f(írlap 1965. OKTOBER 10, VASÁRNAP DUISBURG Dupla - a villamoson Ezt az érdekes újítást vezették be az NSZK Duisburg városának egyes villamosvonalain. A több kocsiból álló villamos egyik kocsijában étkezőt rendeztek be, ahol korán reggel a munkába sie- ‘ők kávét és süteményt fogyaszthatnak. Amennyiben a kísérlet beválik, más villamosvonalakat is étkezőkocsival szerelnek fel. A DNFF felhívására: A GYŰLÖLET HÓNAPJA DÉL-VIETNAMBAN Általános sztrájk — Amerikai bombázások A I G O • . ► • Szombaton hajnalban Guam-szigetéről felszállt amerikai óriásbombázók újabb támadást intéztek dél-vietnami terület len. elINDONEZIA: TOVÁBB FOLYIK A KOMMUNISTAELLENES KAMPÁNY Megtalálták a hetedik tábornok holttestét S IMG APORÉ Nyugati hírügynökségek jelentései szerint — s ezek többségükben a hadsereg ellenőrzése alatt álló djakartai rádió adásaira hivatkoznak — tovább folyik a kommunistaellenes kampány Indonéziában, Az Antara félhivatalos hír- ügynökséget az indonéz katonai főparancsnokság ellenőrzése alá helyezték. Az intézkedés már pénteken életbe lépett. A djakar- •tf rádió adása erre vonatkozólag nem közölt további részleteket. Szumatrán és Bomeo szigetén összesen 10 baloldali irányzatú újságot tiltottak be, arra való hivatkozással, hogy a múlt hét végén valamilyen formában állást foglaltak a „Szeptember 30 mozgalom” mellett. A djakartai rádió bejelentése szerint megtalálták a hetedik tábornok holttestét, akit állítólag ugyancsak a múlt hét végi események során öltek meg. A rádióközlemény állítása szerint „Samusi tábornok Lei- mcna miniszterelnök- helyettes életének megmentése közben olyan súlyosan megsérült, hogy később belehalt sebeibe.” Eddig nem történt említés arról, hog Leimena ellen is merényletet kíséreltek volna meg. A célpont ezúttal a Saigontól 640 kilométerrel északkeletre, Hue városától nyugatra elterülő őserdő volt. Repülőgép-anyahajókról felszállt amerikai gépek pénteken a VDK különböző területei ellen hajtottak végre bombatámadásokat. Amerikai . és ausztráliai egységek szombaton a Saigon közelében elterülő úgynevezett „Vasháromszög” peremén folytatták „felgöngyölítő műveleteiket”. A Westmoreland tábornok, amerikai főparancsnok külön engedélye alapján — mint egy amerikai szóvivő közölte — „könnyfakasztó, halált nem okozó” gázok fejlesztésére alkalmas készülékekkel ellátott egységek csak igen lassan haladnak előre a nehéz őserdei terepen. A legújabb jelentések szerint szórványosan kerülnek harci érintkezésbe partizánokkal. Egy amerikai szóvivő szerint pénteken egy ízben került sor könnyfakasztó gáz alkalmazására a hadművelet során, az eredmény azonban „nem volt kielégítő”. Hogy miért, azt a szóvivő nem közölte. A VNA hírügynökség jelentése szerint a Dél-Vietnami Nemzeti Felszabadítási Front meghirdette az amerikai agresszorok elleni gyűlölet hónapját, amely október 15-én általános sztrájkkal veszi kezdetét. Letartóztatások Uruguayban Sztrájk, tüntetések Legújabb jelentések szerint péntekig több mint száz szak- szervezeti vezetőt tartóztattak le Uruguay fővárosában. A bankokban a személyzet ülősztrájkot rendezett, az épületeket azonban a rendőrség kiürítette és a pénzintézetek zárva maradtak. A bankszemélyzethez intézett ultimátum szerint a hétfői távolmaradást ötnapos bérlevonással, a további mulasztást pedig elbocsátással is büntetik. Ugyanakkor bezárták az országos elektromos művek és a bankalkalmazottak szakszervezeteit. A kormány nem szüntette meg a rendkívüli állapotot, a fővárosban összevont karhatalmi erők száma már több mint húszezerre emelkedett. A munkásság folytatja tiltakozását az erőszakos intézkedések ellen. KASMÍR UGYEBEN: Gromiko— Stewart tanácskozás (Folytatás az 1. oldalról) és Novikov nagykövet, a szovjet külügyminisztérium munkatársa. A Reuter és az AP jelentése szerint a két külügyminiszter megállapodott abban, hosv Stewart még ebben az évben ellátogat a Szovjetunióba. A látogatás időpontját később közük. A megbeszélésről távozóban a két külügyminiszter csak annyit áruit el, hogy .kölcsönös érdeklődésre szá- mottartó kérdéseket vitattak meg”. Rövidesen ismét összeül a Biztonsági Tanács Bhutto Párizsban Mint a UPI jelenti, a New Yorkba készülő Bhutto pakisztáni külügyminiszter — aki jelenleg Párizsban tartózkodik — pénteken egyórás megbeszélést tartott francia kollégájával, Couve de Murville-lel. A megbeszélés után újságíróknak kijelentette, hogy a kasmíri probléma rendezéséről, valamint az indiai—pakisztáni kapcsolatokról tárgyalt. Tanácskozását hasznosnak minősítette, mert — mint rámutatott — „Franciaország reálisan szemléli a mai ázsiai problémákat. Úgy vélem, hogy Franciaország igen fontos szerepet tölthet be a kasmiri vitában és más ázsiai problémák rendezésében”. A külügyminiszter nem körvonalazta, hogy Franciaország szerepe miben nyilvánulna meg. Az AP hírügynökség New York-i diplomáciai köröknek azt az értesülését közli, miszerint a Biztonsági Tanács rövidesen ismét összeül és megvitatja, mit végzett U Thant ENSZ-főtitkár az indiai—pakisztáni tűzszünet ellenőrzésének ügyében. A Biztonsági Tanács ülése feltételezhetően kedden vagy szerdán lesz. A „megmentett“ ország Törökországi helyzetkép A csacsi ott feküdt az út porában. Egy taxi ütötte el a türelmes teherhordót, amikor, talán életében először, egy boldog kis szökellést engedett meg magának az úttesten. A csacsi kimúlt, a gépkocsi fényszórói összetörtek, a hűtővíz csendesen csöpögött. A csacsival úton levő paraszt megkövültén meredt az elpusztult állatra, amely valóságos kis vagyont jelentett számára, ő a bűnös, semmi kétség, ezzel tisztában is van, mert kötőféken kellett volna vezetnie az állatot. De a taxisofőr is tudja, hogy túlságosan merészen vette a kanyart A sofőr és a csacsi gazdája annak rendje és módja szerint elküldi egymást valahova, aztán gyorsan megegyeznek és mindegyik megy a dolgára, azon törve a fejét hogyan pótolja majd legelőnyösebben az elszenvedett /cárt. Az eset, amely — bár a két szenvedő félre nézve kétségtelenül kellemetlen és szomorú — jelentéktelen és mindennapi, Törökországban történt és a Frakfurtcr Allgemeine Zeitung egyik riportjában olvasható. A lap kiküldött munkatársa — mint írja is — csupán illusztrálni akarja vele a régi és az új összeütközését, jellemezni azokat a kétségbeejtő ellentéteket, amelyek a török gazdasági életet, a társadalmat feszítik. o Amikor 1948-ban Törökország elfogadta a Marshallgondolkozott. Szép a mulatós, de a józanság se kutya... Vili. Mi Libnse lányai vagyunk J. A. kisasszony után hadd maradjunk még néhány mondat erejéig a cseh nőknél. Hazánk fiai jobbára annyit tudnak róluk, hogy erős ter- metűek, erős csontúak, távolról sem filigránok, hazánk leányai pedig nem látnak sok „fantáziát” az ottani női divatban. Van azonban más is, ami jellemző a cseh lányokra, asszonyokra. Először csak az tűnik fel, hogy a fiatalabb lányok között dívik még a ptt- kedli. Azután az, hogy a bálokban ők is felkérnek fiúkat táncolni (kiváltképp polkára vagy mazurkára), s ha nincs fiú, a leány is jó jelszóra — egymással táncolnak. Ha viszont beszélget velük az idegen, érdekesebb megfigyelésekre tehet szert. Éva anyánk cseh leányai között mérhetetlenül nagy nem is a női, hanem az e m- b er i öntudat. Az általam megkérdezett prágai nők egyike sem azt tartotta fontosnak, hogy ő leány, vagy menyasszony, netán maholnap lesz az esküvője, avagy már asszony, isten ments: elvált asszony..; Persze ez is. De mindenekelőtt: munkásnő, tisztviselőnő, tanítónő stb. stb., mint ahogy nálunk nincs olyan fiatalember vagy férfi, aki ha róla tudakozódnak, elsődlegesen azzal válaszolna: vőlegény vagyok, férj vagyok,. azaz már elváltam ... Ez az alapállás végül is szinte mindenben meglátszik. A nők sokkal régebben állnak tervet, Truman, az Egyesült Államok akkori elnöke kijelentette: „Törökországot megmentjük a kommunizmustól!" Azóta — tizenhét év alatt — Amerika jóval több mint hárommilliárd dollárt költött — úgynevezett segély formájában — az országra, nem számítva a körülbelül egymilliárd dollár értékű katonai felszerelést. És az eredmény? Nos, a kérdés már csak azért is időszerű, mert Törökországban éppen ma tartják a parlamenti választásokat. o Nemrégiben nyilvánosságra került egy, a kormány számára készített jelentés, amely — statisztikai adatokkal bőségesen illusztrálva — az ország jelenlegi gazdasági helyzetéről ad képet Eszerint a mezőgazdaságban — amely a nemzeti jövedelemnek mintegy 60—65 százalékát adja — dolgozik minden tíz török lakos közül hét. Ez a mező- gazdaság azonban feudális maradványától terhes, s a parasztok felének nincs saját földje. Mindenek előtt földreformra lenne szükség s a mező- gazdasági termelés korszerűsítésére. Ez utóbbi viszont már csak azért is rendkívüli nehézségekbe ütközik, mert a lakosság 60 százaléka analfabéta, s többségük falun éL Minden tanítóra jelenleg is 60 gyerek jut, holott öt tanköteles közül csak kettő jár iskolába. A nincstelen parasztok a vársssssssssssj’ssssssssssssssssssórsssssjrssssss; munkatársként a férfi mel-: lett ott, mint itt. önállóbbak, függetlenebbek. S ha ez szóba kerül, némi férfiellenes gúnnyal mondják: „Mi Libuse lányai vagyunk!” Hogy ki volt az a Libuse? A legendás erejű cseh királynő, aki a maga szája ize szerint nevelte fel Vlasztát, harcias amazon- testőrségének leányparancsnokát. A királynő halála után ez a Vlaszta gondolt egyet, elhatározta, hogy megszabadítja a nőket a férfirabszolgaságból. „Nem kell többé férfi!” — adta ki a jelszót, ezzel lázitotta a lányokat Sereget toborzott belőlük. Megszálltak egy erős várat azzal a szándékkal, hogy onnan pusztítják majd a férfiakat Prse- miszláv, az új király, Libuse volt férje, alkudozni kezdett velük. Vlaszta a követeket le- m és zároltatta. Serege egyre nőtt. A férfiaktól megbántott lányok és asszonyok tódultak hozzá. A harcos nők tábora any- nyira megerősödött, hogy Dievien néven új várat emeltek maguknak. (Ha igaz, a mai Dévény vára helyén.) Innen csaptak ki a környékre és irtották a férfiakat, ahol érték. Kemény, szervezett csapataik voltak. S midőn a király sereget küldött ellenük, azt is szétverték. Ezután Vlaszta saját alkotmányt adott ki a női diktatúrában, amelyet e helyt — sajnos — nem részletezhetek. Tartott ez mindaddig, amíg végre a király maga ment sereggel Libuse lányai ellen, s kemény harcban megtörte ellenállásukat. Történt pedig ez az eset i. u. 740-től 743-ig, a korabeli európai krónikások szerint... (Folytatjuk) rosban remélnek munkát és kenyeret, ez azonban sokuk számára csak ábrándnak bizonyul. Erre utal a munkanélküliek nagy száma is: jelenleg mintegy másfél—kétmillió fő. Ugyanakkor százhúszezer török munkás külföldön — elsősorban Nyugat-Németország- ban — keresi kenyerét A társadalombiztosítás a munkásoknak csak mintegy 40 százalékára terjed ki. A kisiparban azonban — márpedig a legtöbb iparágban ezé az uralkodó szerep — még a nyolcórás munkaidő is ismeretlen fogalom. A városok 55 százalékának nincs ivóvize, vagy nem elegendő, s a lakóházak 69 százaléka nélkülözi a villanyt A lakáshelyzet — bár az utóbbi években e tekintetben is történtek erőfeszítések csakúgy, mint az ipar és a mezőgazdaság fejlesztésére — nyomasztó. A krónikus tőkehiány úgyszólván lehetetlenné tesz minden próbálkozást. A peremkerületekben, a hatóságok hallgatólagos jóváhagyásával, egész negyedek alakultak ki a konzer- ves ládákból összetákolt viskókból, amelyekben mintegy X 200 000 ember él. S végül még egy adat: az átlagos évi kereset Törökországban 150 dollár körül mozog. o Így néz ki egy ország, amelyet amerikai dollárokkal „mentettek” meg. S ebben nincs semmi meglepő. Köztudott ugyanis, hogy az VSA külföldi segélyprogramjára mindent lehet mondani, csak [ egyet nem: azt, hogy feltételek > nélküli, „Cserébe” a három > milliárdért az Egyesült Álla- ! mok rakétakilövő bázisokat ! kapott, katonai támaszponttá : és kémközponttá építette ki l Törökországot. Gazdaságát befolyása alá vonta, mílitarizúlta J és stratégiai terveinek szolga 5 latába állította. ; Törökország, mint a NATO $ és a CENTO tagja, erejé'. 5 messze meghaladó terheke $ kénytelen vállalni. Állandóar 5 félmillió embert tart fegyver ^ ben, s a katonai kiadások í ^ költségvetés több mint ne í gyedrészét emésztik fel. I ° J Nem véletlen tehát, hogy a: J utóbbi időben sok mindé: í megváltozott, vagy változóba ^ van a török belpolitikában ^ Most először vesz részt a vá ^ lasztásokon munkáspárt. A tö $ rök választási kampányok tö; $ ténetében most először fejtei \ ki agitációt egy reformoké \ szorgalmazó polgári balolda § amely ugyan még nem szerve $ ződött önálló politikai éröv; $ de hallatja hangját mind . ^ különböző pártokban, min $ azokon kívül. Most először ve ^ tődött fel az államosítások k' ^ vetelése, hangzottak el a kü ^ földi monopóliumok rabló szc ^ repét leleplező érvek, volt te $ pasztaiható nyílt Amerika-el § lenesség bizonyos polgári kö $ rök részéről is. $ Ezek a körök már felismer- $ ték, mert kénytelenek voltak ^ felismerni, hogy a súlyos el- J maradottság felszámolását cél- ^ zó bármiféle program és bár- 5 milyen erőfeszítés csak az $ amerikai „segély”, a NATO és \ a CENTO nélkül hozhat ered 5 ményt. Kővári József nem értem perfektül a nyelvet. Barátom és felesége előtt csak hápogtam. Ök szintén. Nem tudtuk felfogni, és mi tagadás — bosszúsak voltunk. Oda a mulatós. Ügy éreztük, el van rontva az esténk. Mint később kiderült, a leányzó is így érezte. Tudniillik, hogy az ő estéje volt elrontva, mert felébresztettük. Amikor másnap bementem hozzá és megkérdeztem, hogy mi volt ez, így válaszolt: — Nem értelek. Te kértél, hogy a barátodnak szerezzek szállást. Szereztem. Azért, mert szerintünk a barátom barátja nekem is barátom. Elmentem érte a pályaudvarra, hogy ne kelljen cipeked- nie. Ez természetes. De ezek után még azt is elvárnátok tőlem, hogy hétköznap este elmenjek valahová, amikor se testem, se lelkem nem kívánja? Megígértem, persze, hogy megígértem, annyira kérleltek. No, de az ilyen meghívás nyilván csak udvariasság, az ember nem veszi komolyan ... Hétköznap különben is aludni kell... Ekkor már biztos voltam abban, hogy értem a nyelvet, szóról szóra értem, amit J. A. kisasszony mond. Csak a logikáját nem tudtam felfogni. Pedig... pedig azóta már meggyőződtem róla, hogy szívből segített s őszintén így — aznap hétfő volt — csütörtök estére meghívják a leányt a Budapest étterembe, egy jó magyaros vacsorára. J. A. kisasszony a meghíváson szerfelett elcsodálkozott, s némi szabódás után elfogadta. Eljött a csütörtök, a megbeszélt nyolc óra. Ott ültünk szépen a Budapestben, s jól felbíztattuk a pincért, hogy az első intésre azonnal tálalja a halászlét, a túróscsuszát, a tokajit. Nyolc óra, fél kilenc, a kisasszony sehol. Háromnegyed kilenckor elmentem telefonálni, hátha a hivatalából nem tud szabadulni. A hivatalban persze már senki. Újabb érme, búg a csengés a lakásán. Percek múltán — a prágai lakásokban többnyire az előszobában van a telefon — álmos hang jelentkezik. — Igen, én vagyok, J. A., a telefonnál — hangzik az elhaló válasz. — Te otthon vagy? Hiszen mi itt várunk téged a Budapestben! — Engem? — Hát! Elfelejtetted már, hogy megígérted? — No, persze, hogy megígértem ... De az ilyen meghívást az ember nem veszi komolyan ... Már aludtam ... No, jóéjszakát... Kiszédelegtem a fülkéből. Nem értettem. Arra gyanakodtam, hogy még mindig Azonnal felhívtam kedves ismerősömet. J. A. kisasszonyt, aki, a vegyipari minisztérium titkárságán dolgozott, ö is azonnal megígérte, hogy segít, akár már táviratozhatok Pestre, hogy jöhetnek ... Valóban, szerzett szállodát. Sőt, amikor néhány nap múlva megjött a baráti házaspár, még a cseh kislány telefonált nekem, hogy elkérte főnöke kocsiját, s kimehetnénk együtt barátom elé a pályaudvarra. Barátom meglepődött az előgördülő Tátráplánon. Még jobban, amikor látta, hogy 20 koronáért a Kriván Szállóban milyen világos, szép, csendes szobát kapott. J. A. kisasszony feljött velünk a szobába. Arra is volt gondja, hogy megnézze: rendben van-e ott minden. Beszélt a szobaasszonnyal, hogy a vendégek magyarok, s németül beszélő szobalányt küldjenek be, ha csöngetnek ... Végül leültünk néhány percre a hallban, s megittunk egy csésze „tureckát”, azt a magyar Ízléssel valóban ihatatlan prágai feketekávét. Barátom és felesége nagyon megköszönték a szívességet. Miután ezt lefordítottam, magyarul megkérdezték tőlem, hogy vajon miképpen viszonozhatnák. Kisütöttük, hogy
