Pest Megyei Hirlap, 1965. október (9. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-10 / 239. szám
1965. OKTOBER 10, VASÁRNAP ““kMítIwp 3 TÖRIK A KUKORICÁT, SZÜRETELNEK (Folytatás az 1. oldalról) csai Hunyadi Tsz lett az első. A budai járásban a budajenői Rákóczi, a sóskúti Béke és a pátyi Petőfi termelőszövetkezet szerzett első helyezést. A dabasi járásban a bugyi Tes- sedik Sámuel Tsz, az inárcsi Március 21. és a sári Fehér Akác tsz bizonyult a legjobbnak. A gödöllői járásban a gödöllői Petőfi, a csömöri Haladás és a dányi Magvető tart az élen. A monori járásban a csévharaszti Egyetértés, a bé- nyei Népfront és a gombai Uj Elet tsz, a nagykátai járásban a második kategóriában a tá- pi őszentmártoni Kossuth, míg a III. kategóriában a szent- mártonkátai Kossuth Tsz lett az első. A ráckevei járásban a ráckevei Rákóczi, a dömsö- di Aranykalász, a kiskunlac- házi Kiskun tsz a verseny eddigi legjobb helyezettje. Szentendrén a Mathiász Tsz, a szobi járásban a szobi Uj Barázda, és a vámosmikolai Vörös Csillag tsz bizonyult a legjobbaknak. A váci járásban a vácdukai Uj Barázda, a rá- di Uj Elet, és az alsógödi Egyesült Törekvő termelőszövetkezet lett az első helyezett. A mezőgazdasági munkák állása az elmúlt héten az alábbiakban alakult: Járás Betakarítás Szántás Vetés Aszód 79,9 57,3 78,3 Buda 81,7 55,1 64,4 Cegléd 65,4 53,4 65,6 Dabas 83,4 64,9 79,1 Gödöllő 88,7 60,7 72,3 Monor 80,3 59,7 70,4 Nagykáta 70,4 47|l 69,1 Ráckeve 60,8 38,9 57,2 Szentendre 63,8 39,1 53,4 Szob 49,4 34 35,7 Vác 87,8 60,5 73,7 Cegléd város 65,5 55,4 65,3 Nagykőrös város 81,4 60,9 80,8 Megye 74,8 52,9 68,2 KELET-ÁZSIAI SELYMEK, LAKKOK ÉS PORCELÁNOK Szombaton a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum Népköztárs>aság úti épületében dr. Pogány Frigyes egyetemi tanár, az Iparművészeti Főiskola igazgatója ünnepélyesen megnyitotta a „Kelet-ázsiai selymek, lakkok és porcelánok” című kiállítást. A bemutatón számos művészi kivitelű dísztárgy és textília tanúskodik Kelet- Ázsia népeinek fejlett kultúrájáról. Korszerű gépesítés, gondokkal Idén aratás előtt tudta meg Pákozd Zoltán, a zsámbéki Űj Élet Tsz-elnöke, hogy a ma- lomgépgyámak van egy fölösleges és eladó gázolaj tüzelésű léghevítő berendezése. Ahhoz a szárító épülethez, amelyet tavasszal alakítottak át a régi, célszerűtlen, magassilóból, éppen egy ilyen készülékre volt szükség. Még pedig sürgősen, hiszen a nagy nedvesség tartalmú ga- j bonát hiába aratta le, csépelte ki a kombájn; a szemtermést zsákbatöltés előtt szárítani kellett. A kalorifer kísérleti példányát prototípus lévén, gyorsan meg kellett szerezni, nehogy a zsámbékia- kat más gazdaság megelőzze. Beutazott az elnök a Nemzeti Bank megyei igazgatóságához és 30 ezer forint hitelt kért a gépre. Azonnal ki is utalták a pénzt, a jó vásárt nyélbe lehetett ütni. így történt, hogy a kalorifer, közvetlenül aratás után, már meleg levegőt adott a szárítóépületnek és hat vagon gabonát, az előírás szerinti nedvességtartalomnak megfelelően, meg is száríthattak vele. A berendezés most várja 345 hold kukorica, és 60 hold napraforgó termését, ezeket ugyancsak szárítani keik Ez a példa önmagában csak azt mutatja, hogy a zsámbéki közös gazdaság vezetői leleményesen igyekeznek beszerezni a hasznos, célszerű eszközöket. A törekvés azonban egyetlen központi elgondolást, következetes tervszerűséget szolgál; azt, hogy a 2674 holdat bíró termelőszövetkezetet a korszerű nagyüzemi gazdaságok színvonalára emeljék. Több mint hat éve, 1950 óta, az agrármérnök-elnök Pákozd Zoltán, és a tsz vezetősége, ezen munkálkodik. Minden eddigi eredményük mögött megtalálhatók a gépek, Technika és jövedelem — Érdemes-e tanulni ? Egyértelmű válasz a zsámbéki Új Elet Tsz-ben REG LÁTOTT JÓ TERMÉS ■ Képek a tápióbicskei Április 4 Tsz-ből — Rég láttam ilyen jó termést — mondja Szécsi György fomezőgazdász, amikor a góré alatt száradó dohányfüzérekhez vezet. Nyolcmázsás szárazdohány tervvel szetriben 12 mázsás átlagtermésre számitaamelyek nélkül a 170 tagot számláló közösség nem tudott volna megbirkózni a folyamatos fejlesztés feladataival. Aki ismeri, milyen sokrétű munkát követel évszakonként a mezőgazdaság, tudja, mit jelent: a zsámbéki Űj Élet Tsz-nak ma már 18 traktora, két saját gabona- kombájnja, három silóbetakarító gépe, három teherautója van. Ezt kiegészíti a különböző fölhasználású gépek és traktor után függeszthető munkaeszközök hosz- szú sora. Zsámbékon a gabonát lapátolás helyett fúvóberendezés juttatja a szárítóba és a magtárba. A szénát ventillátorok szárítják, szállítószalagok segítségével kaz- iazzák. A borsót és a babot speciális gépekkel csépelik el. A trágyát markológép rakja a teherkocsikba, amelyekre szóróberendezést szereltek. Idén tömőgépekkel 1600 libát hizlal négy asz- szony. Nem folytatom; a zsámbéki termelőszövetkezetnek négymillió forint értékű gépparkja van. Járjuk az őszi színekben pompázó határt és nézzük, hogyan dolgoznak a gépek. Az elnök azt mondja: — A szorgalmas, jól dolgozó tagságnak és a sok gépnek köszönhetjük, hogy általában mindig elvégezzük az időszerű teendőket. A gépek azt is lehetővé teszik, hogy kivédjük az időjárás „támadásait”, és gyorsabban pótoljuk a késedelemből adódó elmaradásokat. Persze, a sok és különféle gép állandó használata, új gondokat is teremt. A gazdaság javítóműhelyében egy technikus irányítása mellett két szerelő dolgozik, s az | állandó műszaki gárdához J tartózik a 18 traktoros és a $ négy gépkocsivezető. 5 — Ez azonban, és nemcsak létszámra gondolok, — keli vés — mondja az elnök. — $ Egyre sürgetőbb az igény, J hogy a tsz-tagok gépekhez ^ értő, sokoldalú szakmunká- ^ sokká legyenek. És ettől ^ még messze vagyunk. $ Pedig ez nagyon fontos 5 feltétele Zsámbékon a továb- $ bi fejlődésnek. Emberek nél- $ kül a gép mit sem ér. S nem ^közömbös az sem, hogy akik $ használják, kezelik, mennyire ^ ismerik, hiszen egyenként és J összességében is, nagy ér- J lékről van szó. A gépek $ szakszerű kezelésében, s a ^szükséges agrotechnikai tudás J elsajátításában, a tagság közvetlenül érdekelt. Az idei ^ gazdasági eredmények jók, 5 a termésátlagok szépele, a $ tervezett 36 forint munka- | egység érték már biztosnak J látszik. Tavaly 15 500 forint J volt egy tagra számítva a jö- ! vedelem, idén magasabb lesz. ! Ezért a biztosan emelkedő ! életszínvonalért, érdemes tanulni. Jelenleg a gépek nagy részével fiatalok dolgoznak. Nekik is meg kell szerezniük még a szükséges szak- képzettséget. Jól látja ezt az elnök és nagyon szeretné, ha a zsámbéki közös gazdaság dolgozói közül minél többen fölismernék a szakmai képzés fontosságát. — Mi a községben levő mezőgazdasági technikum gyakorló gazdaságának a szerepét is betöltjük, — mondja. — Ez a helyzet is növeli a velünk szemben támasztott igényeket, ez is kényszerít bennünket a korszerű agrotechnika alkalmazására. A példa tehát itt van közvetlenül a szem előtt. Jelenleg is öt agráregyetemi diplomás és két technikumot végzett mezőgazdász tölti gyakorló idejét a tsz-ben. De a gazdaság vezető beosztású dolgozói közül is — élen a főmezőgazdásszal — öten végzik az itteni felsőfokú technikumot. — Ha a szövetkezet tagsága előtt nagyobb lesz az eddiginél a tudás becsülete, érvényesíteni tudjuk a szak- képzettséget megillető magasabb munkadíjazást is. És akkor a rendelkezésre álló technikát még eredményesebben lehet majd nálunk fölhasz nálni. Ezekkel az elgondo’- koztató megállapításokkal sem a zsámbéki termelőszöve' kezetben, sem pedig másut: nem lehet vitába szállni. Hctesi Ferenc Pál nak. 35 holdról 200 ezer íorin' pluszjövedelem. Nemcsak az időjárás kedvezett, a kiemelkedő termés a szakszerű kezelést — Fényes András és Leb- niczky Mihály brigádját — dicséri. A dohányjövedelem 45 százaléka a brigádtagokat illeti. A kiszárított levelek a jászberényi dohánygyárban kerülnek majd feldolgozásra. ★ Égigérő szénakazlak tetején hajlonganak az emberek, ötszáz számosállat téli takarmányáról kell gondoskodniuk. 400 hold silókukorica betakarítását már elvégezték, öt silózó brigád készíti elő az állatoknak a téli konzervet: 1000 köbméteres silógödör már kevés híján tele van. ★ A 90 fős Némedi brigád 18 holdas vállalt területről takarítja be a burgonyát. Ez a munka két napig tart. A termés kiemelkedő: 130 mázsás átlag a tavalyi 30—40 mázsás átlag után. — Mi történt? — Tavaly a vezetőségi ülésen leszögeztük: mindenekelőtt a trágyázásra fordítunk na500 számosállatnak készítik a takarmányt Némelyik 30 zsákkal is hazavisz Fotó: Gábor sorolhatnék tovább, a mérle^ mindkét serpenyőjébe va. mit elhelyezni. Nemegysze. kövérebb a szóbeszéd, mintsem az ügy indokolja, máskor az óvatoskodás szülte takargatás, hallgatás miatt jelentéktelen esetek kerülnek a figyelem középpontja ba, s van olyan is, hogy kirívó mulasztások eltussolásá: kísérlik meg. Fogalmazhatjuk úgy is: nincs két egyforma eset. És éppen ezért nincsenek általános érvényt szabályok sem, mindig helyben dől el, jól vagy rósz szül cselekszenek-e? Egyik nagyüzemünk alapszervezeti párttitkára — i témáról beszélgetve — érdekes meghatározást használt „íróasztalhoz kötött igazság”. És példát is mondott, hogyan változott mát. „igazsággá” ugyanazon ember véleménye, csak azéri, mert kisebb beosztásból na gyobba került, s amiért még tegnap ő berzenkedett a ■legjobban, azt ma már a legtermészetesebbnek tartotta. Ám az emberek — akik valóban megtanultak a maguk fejével gondolkodni — nem nyelték le a dolgot, vihar támadt a taggyűlésen, szenvedélyes, de tiszta. Itt győzött az igazság — de hányszor. és hány helyen nem győz, csak azért, mert — félünk kimondani? És mert félünk kimondani, mi adunk lehetőséget, módot arra, hogy elsikáljanak ügyeket, kétféle mércével mérjenek, a megtévedőnek fejét vegyék, de a felelőtlennek, a súlyosan hibázónak haja szála se görbüljön!? A közösség erkölcsi ellenőrzése alól kicsúszott ember — ha nem érzi percről percre, hogy tetteit számontartják — köny- nyen. vagy legalábbis köny- nyebben megenged magának, védenceinek olyasmit, amit különben nem merne Csak emberi gyengeség lenne? Az is. És az is, hogy bátortalanok között köny- nyebben megy a megbocsátás, a szemethunyás, a „minek avatkozzam bele”?! Nem kevés olyan ember van. aki kis tévedésekkel, melléfogásokkal kezdte, de mert senki nem mondta szemébe — csak háta mögött hangzott a Jupiter, a bezzeg — mindig jobban és jobban belegabalyodott a maga szőtte hálóba, s végül már nem volt szabadulás. Ha az elején valaki álljt mond. nem veszik el egy ember, s nem esik csorba az igazságon; nem teremtődik ok a méltatlankodásra, a sérelmek halmozódására. Az igazságért csak igaz eszközökkel lehet harcolni: nyíltsággal, következetességgel, magas erkölcsi mércével. A méltatlankodás, „Jupiter”, „bezzeg”, az „elsikálás” emlegetése nem igaz eszköz. Szavak. Csak szavakkal, s legtöbbször nem is kellő helyen mondott szavakkal nem lehet harcolni az igazságért A harc harcosokat, s nem fe- csegőket követel, az egyenlő mérce • érvényre juttatás' pedig — cselekedeteket! Mészáros Ottó gyobb gondot. Íme, az eredmény. — Mi jut ebből a vállalóknak? — 25 százalék, némelyik 30 zsákot is hazavisz. D. J. Jupiter, bezzeg, eisikálás Valamennyiünk fülében ismerősen csengenek a címben szereplő szavak. — Amit szabad Jupiternek — mondja az egyik; bezzeg azt nem veszik észre — szól a másik; figyeljétek meg, elsikálják a dolgot -r jósolgat a harmadik. Az idézett mondattöredékek már sejtetik a mondanivalót: nem mindig mérünk egyforma mércével, van, amit nem veszünk észre egyik embernél, de méltatlankodva tesszük szóvá a másiknál. Nemegyszer kis ügyek nagy port vernek fel szűkebb vagy tágabb közösségekben, s ugyanakkor nagyok, jelentősek homályban maradnak, mert elkövetőiket így vagy , úgy, de mindenképpen „kímélni” akarják. Kérdés, hogy e jogtalan és erkölcstelen kímélet valójában az-e, vagy inkább a vétkek eltussolása, ideig-óráig tartó mentegeté- se végső soron a vétkesek még mélyebbre jutását mozdítja elő? Az emberek igazságérzete rendkívül érzékeny műszer. A legapróbbat is észleli, árnyalatnyi eltérésekre reagál, s mind kevébé tűri szótlanul az erkölcstelent, a jogtalanságot, a kéz kezet mos érvényesülését, örvendetes, s további istápolásra, erősítésre méltó vonás ez: dolgainkat csak akkor tehetjük igaz hittel, a szocialista erkölcs szellemében, ha gyakoroljuk és gyakoroltatjuk a nyílt szókimondást, az őszinteséget, ha nem félünk szembenézni az igazsággal, ha megértjük, hogy a párt politikája a közélet minden területén ezt a vonást erősíti. Mire gondolunk? Arra például, hogy a közelmúltban Vácott letartóztatott két köztisztviselő ügyében hiába akadtak nem kevés rosszindulattal megáldott jósok, szavaik nem igazolódtak be. Senki nem „sikálta” el a két ember ügyét, sőt, éppen a váci pártszervezetek tagjai, a kommunisták voltak azok, akik kertelés nélkül beszéltek róla, s megmondták: a bűnösök megkapják méltó büntetésüket. Mind több ember, s az ők alkotta kollektíva érti meg, hogy a visszásságok szóvátevése, az igazságtalanság leleplezése nemcsak joga, hanem kötelessége. Mégis, miért emlegetik sokan Jupitert, miért ejtik ki jogos keserűséggel a bez- zeget, miért tételezik fel az elsikálást? Erre csak úgy adhatjuk meg a választ, ha a sokféle szálat, melyek csomópontja az említett vélekedés, külön-külön gombolyítjuk fel. Azért vélekednek így emberek, mert köny- nyebb a vétkesek hátamögött bűnt kiáltani, mint a szemükbe, de azért is, mert a maguk bőrén érezték, hogy nem mindenki tűri el az igazmondást. Azért is. mert kényelmesebb általánosságban szólni, mint az adott esetet ízeire szedni, de azért is, mert nemegyszer szólnak, bírálnak, s mégsem történik semmi. Az ellentétpárokat az élet, a mindennapi valóság sokrétűsége miatt,
