Pest Megyei Hirlap, 1965. október (9. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-06 / 235. szám

Otthon az úttörőknek r Építi: 26 ipari tanuló Víg hangulatban, lázas munka folyt a monori Ady Endre úti általános iskola ud­varán, ahol a 26 építőipari ta­nuló — szaktanáraik vezeté­sével — megkezdte az úttörő­otthon alapozását. Az ünnepé­lyes pillanatban Magócsi Ká- rolynénak, a járási úttörő­szervezet titkárának jelenlété­ben kerültek az előre meg­ásott gödrökbe az alapot erő­sítő kövek. Diákok, úttörők, ipari tanulók, nevelők s szü­lők társadalmi összefogásából születik meg itt a két tágas foglalkoztató helyiségből és a hozzávaló előtérből és szertár­ból álló úttörőotthon, mely­ben helyet kap a lányok poli­technikai szakköre is. Virányi László által társa­dalmi munkában elkészített tervdokumentáció szerint az épület költségei kereken 110 ezer forintot fognak kitenni. Az összeg nagyobb felét előre­láthatóan a járási és községi tanácstól, a Pest megyei KISZ-től, továbbá egyes válla­latok támogatásából lehet majd biztosítani, a további ré­szét pedig a társadalmi mun­ka fogja fedezni. A kis úttörők előre kiásták a 80 centiméteres alapokat, az építőipari tanulók most szak­szerűen végzik az alapozást. A másod- és harmadéves kőmű­ves és ács ipari tanulók ver­senyezve tesznek tanúságot arról, hogy mestereiktől jól megtanulták a szakmát. Rá­termettségüknek és ügyessé­güknek köszönhetik népszerű­ségüket: Rizmayer Laci, Kiss Péter, S. Tóth Pista, Kovács Gyula, Aradi János, Szabó Ká­roly, de mellettük a többiek is mind elismerésre méltó szor­galommal építik az úttörő­otthont. (-ty) MONOMIDfB PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖN K I A D A S A VII. ÉVFOLYAM. 235. SZÄM 1965. OKTÓBER 6, SZERDA A gép nem minden A községi tanács többszöri felszólítására, kérésére a TÜZÉP-telep Gyomron végre kapott egy fűrészgépet. Min­denki megnyugvással • vette tudomásul és gondolta, hogy a jövőben a szén mellé már fűrészelt fát is kaphat. Az öröm korai volt — mert gép ugyan van — ott áll a tele­pen, bárki megnézheti, ha nem hiszi —, de nincs ember, aki kezelje. Azaz lenne nem is egy (bár elég szűkresza- bott bért fizetnek), de nem vehető fel, mert nincs vizs­gája. A gyömrőiek évekig azért hadakoztak, hogy a TÜZÉP- telepen fűrészgép is legyen. Hát most van, szó nem ér­heti a ház elejét — adott a vállalat. Embert ki fog adni? —sk— Elfogadta a költségvetést;megvitatta a művelődéspolitika problémáit a járási tanácsülés HOBBY Sokan ismerik a monori gimnáziumban Bartos Károly IV. c. osztályos tanulót. A mindig jókedélyű fiú arról híres, hogy több népszerű külföldi labdarúgócsapattal levelez. — Kiktől kaptál eddig vá­laszt leveledre? — Az Intettől, a Juventus- tól, a Fiorentinától és a Chelseatol. Ezek a klubok fényképet is küldtek, nagy örömömre. Különösen örülök a Manchester United válasz- küldeményének. ök egy fo­lyóiratot is küldtek a fényké­pek és az autogram mellé. — Üjab kapcsolat? — Szeretnék levelezni szov­jet és német futballcsapatok­kal is. így a moszkvai és ki­jevi Dinamótól, a Chemie Leipzigtöl kérek fényképet. — Segítség a levélírásban? — Ebben társaim segítenek nagyon sokat. Viszonzásul nekik is megmutatom a ka­pott leveleket, fényképeket, autogramokat. Hasznos időtöltés . ■. (8.) Hétfőn, Szalag László el­nökletével, ülést tartott a já­rási tanács. Először a járás 1966. évi költségvetési előterjesztését vitatták meg. Szabó Imrének, a pénzügyi osztály vezetőjé­nek, a napirend előadójának kiegészítései, valamint a kér­dések elhangzása után első­ként Somogyi Lajos szólalt j fel, és a pénzügyi á’o. nevé- ! ben elfogadásra ajánlotta a i költségvetést, Koncz János i hozzászólásában bejelentette, hogy szeretnék Vecsésen is létrehozni az öregek napközi othonát, s kérte ennek figye­lembevételét is a költségve­tésnél. Lenthár Kálmán azt kérte, hogy Pilis is kapjon parkgondozói státust. (Ez az I igény a költségvetési előter- | jesztésba is bekerült.) Jakab i Sándor Mende ivóvízellátási j'és iskolai problémáira hívta j fel a figyelmet. A vita és a viszontválasz Szigligeti Tá|>tÓ9Íilybrn A sülyi színjátszócsoport sikeres bemutatkozása A sülyi művelődési házban vasárnap került előadásra Szigligeti Ede „Cigány” cí­mű színműve. A színházter­met a közönség zsúfolásig megtöltötte. Még pótszéket is kellett beállítani. A sze­replők játéka nagy sikert aratott. Ez annál is inkább dicséretre méltó, mert a próbák ideiét összeegyeztetni felette nehéz volt, mivel a csoport legtöbb tagja há­rom műszakban dolgozik. A színjátszó csoportnak a sikerért alaposan meg kel­lett küzdenie. E küzdelmet röviden vázoljuk. Főképpen azért, mert ebből más szín­játszó egyesületek igen so­kat okulhatnak. Így kivált­képpen megtanulhatják, hogy sokszor a reménytelennek látszó helyzetből is lehet erős akarattal kiutat találni. Az együttes még tavasszal alakult. Két hónapi gyakor­lás után már jelentkeztek a problémák. Egyik-másik sze­replő cserben hagyta a cso­portot. Volt egy olyan is, aki az utolsó héten futa- modott meg. Ilyen izgalmak után ér­kezett el a színjátszó cso­port múlt hét csütörtökön a főpróbához. A jelenetek le­játszása után csakhamar ki­derült, hogy a szereplők nem voltak legjobb formájukban. Az énekszámok is gyengén sikerültek. A csoport tagjai egyszeriben kishitűek let­tek. Kijelentették, hogy nem lépnek fel vasárnap. A hely­zet kritikussá vált, mert az előadás időpontját a fal­ragaszok már hírül adták. Ekkor a vezető óvónő, a kul­túrigazgató és a szakcso­port vezetője minden egyes taggal elbeszélgetett. Fára­dozásuk eredményre vezetett. A hátralevő három nap úgy­szólván éjjel-nappal gya­koroltak. Elérkezett a nagy nap. A színjátszó csoport kissé el- fogódva kezdte ez előadást. De már az első énekszám­nál belelendültek a játék­ba. Az előadás végén ti­zenkét tagú leánytánccso­port népi táncokat muta­tott be. A közönség helyé­ről felállva, percekig tapsolt és többször a függöny elé hívta a színdarab szerep­lőit. Végül megemlékezünk Sós Lacika sikeres szerepléséről is. Az ötéves kisfiú felvo­nások közben tréfás cigány­dalokat énekelt. Eredeti elő­adása csak fokozta a közön­ség jó hangulatát. Krátky László MAi MŰSOR Mozik Gomba: Körhinta. Gyömrő: Scsorsz. Masiód: Muhtár hozzám (széles). Honor: Egy ember ára (széles). Nyáregyháza: Két va­sárnap. Pilis: Az alattvaló. Tápió- süly: Ketten a sztyeppén. Úri: Az eltévedt ágyü. Üllő: Robbant­sunk bankót (széles). Vasad: Haj­nali találkozás. Vecsés: Arsene Lupin (széles). után a tanácsülés jóváhagyta a járás több, mint 52 millió fo­rintos jövő évi költségvetését. Az 1966-ra tervezett költ­ségvetés — mint az előter­jesztés is megállapítja — al­kalmas arra, hogy a lakosság gazdasági, szociális, egészség- ügyi és kulturális igényeit — a népgazdaság teherbíró ké­pességét figyelembe véve — az ideinél magasabb szinten elégítse ki. A benne foglalt egészségügyi; kulturális és egyéb fejlesztési tervek, el­képzelések mértéktartóak. Második napirendi pont­ként az ötéves művelődéspo­litikai terv végrehajtásának, az új tantervnek és utasítás­nak, valamint a nevelési terv bevezetésének a tapasztala­tairól kapót tájékoztatást a tanácsülés. Nagy Károly áb­Erről jut eszembe ?! (Péterffy István felvétele) elnök kiegészítései után Ger­gely László, Hunyadi László- né, Göbölyös Mihály, Hamar Istvánná, Lenkey Gyula, Sza­lag István, Szalag László. Szijjártó Lajos és Rétvári Gyula szólalt fel. A felszólalások legtöbbje a felelősséget kereste, azt próbálta megállapítani, hogy az oktató-nevelő mun­kánkban még fellelhető hiá­nyosságok, a fiatal nemzedék magatartásának egyes vissza­tetsző vonásai, miből ered­nek, ki a felelős érte: a pe­dagógus, vagy a szülő? A na­pirend előadója összefoglaló­jában megállapította: nem­csak egyik vagy másik réte­get terheli a tényleges fele­lősség, hanem a pedagóguso­kat. a szülőket, az egész tár­sadalmat egyaránt. A hozzá­szólások nemcsak az árnyol­dalakat látták meg, hanem azt is leszögezték: jelentős előrelépés tapasztalható min­denütt az ifjúság oktatása, nevelése terén. Ezért is hatá­roztak úgy, hogy a tanácsülés köszönetét, elismerését nyilvánítja valamennyi nevelőtestü­letnek, eredményes mun­kájukért. Az egyebek között a tanács­ülés jóváhagyta Szigel János­nak, a járásbíróság elnöké­nek. a népi ülnökök munká­járól adott tájékoztató jelen­tését. Kérni és kéregefni Két hete lehet annak, hogy az országúti autóbuszmegál­lónál egy ismeretlen, barna képű fiatalember megszólí­tott és megkért, adjak egy forint 20 fillért, mert any- nyi hiányzik neki, hogy mi­hez, nem mondta, de tény, hogy a Hüsi-csárdától tiz lépésre voltunk és oda tért be. — Nem haragszik? — kér­dezte. — Nem, mert, ha haragud­nék, nem adtam volna — mondtam. Már elfelejtettem a kis epizódot, mikor tegnap, a lőtér felől hazajövet rá akartam gyújtani, de hiába kotorásztam zsebeimben, a gyufát otthon felejtettem. Szemben jött velem egy bar­na képű fiatalember, égő cigarettával a szájában. — Legyen szíves egy kis tüzet adni, kértem. Nyújtja a cigarettáját, rágyújtok, megköszönöm, majd megszó­lal: — Adjon nekem két forin­tot, nincs pénzem, és na­gyon kellene. Jobban szemügyre veszem, ráismertem a fiatalember­ben a múltkori kéregetőre, de most azzal tagadtam meg kérését, hogy emlékez­tettem a múltkori adakozá­somra. Erre ö is megismert, kezét kézfogásra nyújtva tá­vozott. Igaz. hogy én is „kére- geiiem" tőle. hogy rágyújt­hassak. de a kétféle kére­getés között gondolom van némi különbség. (szűcs) Figyelő Családunk ' büszkesége: a Horizont tévé. Sajnos, nem­régen megbetegedett, elrom­lott a kapcsolója. Kihivtbk a szerelőt, aki közölte, hogy nem tud segíteni a Horizon­ton. mert nem lehet hozzá alkatrészt kapni. Ezek szerint, ha tévét aka­runk nézni, úgy készüléket kell vennünk?! (S-) A monori . tar felék labda­rúgócsapat vasárnap sziesztá- zott: könnyed eleganciával játszadozott ellenfelével, s vé­gül ötször zörgette meg a tá­piósápi Cserni hálóját. Mondom: könnyedén és ez ami — az öt gól ellenére — nem tetszett nekem. Igaz, a mérkőzésnek voltak olyan szakaszai, amikor a mesterek komolyan vették az elhang­zott intelmet, és fölényeskedés helyett: gyors, sok mozgásos, lelkes játékkal lepték meg az ellenfelet. Ez azonban csak rö­vid ideig tartott. A mérkőzés nagy részében fölényeskedő, az ellenfelet lekicsinylő játék folyt. A tápiósápi csapat pe­dig jó tanítványnak bizonyult. Emlékeztetőül hadd idézzek: a második félidő 10. percében Farkas eliramodott a szélen (a mesterek is bámultak és te­hetetlenül nézték) — élesen beadta a labdát, amely Far­kas lábáról vágódott a monori kapuba. Ez volt a becsület- gól! Előkészítője Farkas La­jos volt, befejezője: Farlcas Ferenc. Különben: négy Far­kas játszott a tápiósápi csa­patban, amelynek játékosai ezen a mérkőzésen sokat vi­tatkoztak egymással, ahelyett, hogy játszottak volna. Kiss János, a tápiósápiak sportköri elnöke elpanaszolta: Lomén eltiltása lejárt, a já- ,rási labdarúgószövetség elnö- \ kének azonban gyűjtöszenve- \d.élye a játékosigazolvány. El­etette emlékbe a példás ítéle­tet emlékeztetőül. Lomén így \ csak a pálya széléről nézhette ja mérkőzést, nagyokat „fo- 'hás'zkodva” Üllő felé. j A népszerű sportvezető bá- > nótában azt is elmondta: a j tanács minden segítséget meg- j tagad tőlük, és ha a tsz nem ! volna — odahaza mezítláb ! rúgnák a labdát. Több Jakab ! kellene a községbe! Így hiv- jjá/c ugyanis a tsz sportszerető | elnökét. A tehergépkocsit is ! ő adta kölcsön a csapatnak. : A mérkőzésről sok jót nem ; lehet írni. A monori tartalé- i kok játszadoztak: az ellenfél- j lel is, meg magukkal is. A i ’'agy gólarányú győzelem is : Gazda jóvoltából született : meg. A fiatal — fedezetből | lett csatár, igazi csatárercnye- \ két csillogtatott: kitűnő hcly- jzetfelismerés, nagy rúgótech- :nika, és négy remekbe sza­bott gól! Ez igen. Ehhez az ínyencek is csettintettek! Mel­lette csak: Koczor, Bori, Haj­dú és időnként Godina vétet­te magát észre. (Az ötödik gólt ö rúgta.) (liörömpö) A proletárdiktatúra első napjainak | története Tápiósülyben § Az 1919. március 21-et kö- ^ vető napok a forradalmi át- ^ alakulás jegyében teltek el országszerte. Rövid időn be- 5 lül a községek és városok § vezetése az újonnan megala- ^ kult munkás- és földműves ^ tanácsok kezébe került. Ott 5 is, ahol ezek megalakulása ^ késett, az egyesült pártszer- $ vezetek és a régi néptanács ^ közös irányítása alá kerültek ^ a falvak. Az átalakulás ezen ^ időszakáról, amely lényegé- § ben a választásokig, április ^ 7-ig tartott, szeretnénk most ^ Tápiósüly viszonylatában be- | számolni. § Március 21. után itt sem ^ került sor üj vezető szerv $ megalakulására. A néptanács |és a Magyarországi Szocialis- ^ ta Párt helyi szervezete — ^ többnyire egymást akadályo- ^ zó utasításával — vitte a köz- § ség vezetését. Megkönnyítette a helyzetet az, hogy ellentét­ben a Pest megyei községek döntő részévei, ahol a régi, reakciós vezetőket még az októberi forradalom elűzte, itt egy viszonylag demokra­tikus gondolkodású községi vezetés még a proletárdikta­túra kikiáltása után is a he­lyén maradt, (így volt ez a szomszéd Mendán is.) Ennek, az országos viszonyoktól el­térő helyzetnek az okát a község lakosságának túlnyo­móan középbirtokos voltá­ban és a munkás-agrárprole- tár elemeknek a csekély sú­lyában kereshetjük. Ilyen előzmények után március 27-én mégis összeült a néptanács és a pártvezető­ség, hogy a község vezetésé­nek ügyét rendezze. Az ülés elején Losonczi Lajos főjegy­ző, a község tisztviselőinek nevében, bejelentetté lemon­dását és kérte, hogy a párt­vezetőség és a néptanács gondoskodjon a munkás- es földműves tanács megalakí­tásáról. Ezek után Benkó András, a párt helyi szerve­zetének elnöke bejelentette, hogy a Kormányzótanács ál­tal kitűzendő választásokig a régi néptanács és a pártveze­tőség egyesül munkás- és földműves tanáccsá. A beje­lentés után egyhangúlag ki­mondták az egyesülést, és egyben Losonczi Lajost, mint a pártvezetőség tagját, Anta- licz Istvánt, mint a népta­nács tagját, megválasztották a tanács vezetőivé. Ezt a ha­tározatot másnap az össze­hívott népgyűlés is egyhangú­lag megerősítette. Az újonnan alakult tanács egyben elhatározta, hogy azonnal feljelentést tesz a tá- piósági csendőrőrs ellen, melynek járőrei a községben és a környéken a proletár- diktatúra elleni agitáció) folytatnak. A feljelentés nyo­mán a Belügyi Népbiztosság valóban rövid időn bélül gondoskodott a reakciós csendőrök eltávolításáról. A község vezetésének fent leírt formája maradt meg egészen április 7-ig, amikor a község lakossága, élénk rész­vétel mellett, megválasztotta a húsz tagból álló munkás- és földműves tanácsot, A ta­nács élére egy háromtagú direktórium került. amely egészen a Tanácsköztársaság bukásáig irányította a közsé­get. Befejezésül közöljük a megalakult tanács névsorát: Antalicz István, Bacsa And­rás, Benkó András, Bozóki János, Bores József, B. Bugyi János. Dobos István, Ecseri Illés, Gulyás András, idős Gulyás István. Gulyás János. Holecz Illés, Kecser Illés, Ki­rály János, Kurgyis András, Mészáros István, Nagy János. Szabó János, idős Bálint Sán­dor és Juraszik József. Gecsényi Lajos Járási labdarúgó-bajnokság Monor II. megerősítette vezető helvét Ís$t lát (.mi a pálva szóién A járási labdarúgó-bajnok­ság vasárnapi találkozói közül kétségkívül a Monor 11—Tá- piósáp mérkőzés emelkedett ki. Az élcsoportban tanyázó két csapat közül, a hazaiak kerültek ki győztesen. Az 5:1- es monori győzelem megérde­melt volt. A sápiak gyengén játszottak. Ezzel a tabellán Monor II megerősítette vezető helyét.

Next

/
Thumbnails
Contents