Pest Megyei Hirlap, 1965. október (9. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-03 / 233. szám

MONOü “VIDÉKI A P E S T. ;m í G Y F I H í R L A P K Ü t Ö N. K IÁD A S A,. UTCAI PILLANAT VII. ÉVFOLYAM, 233. SZ 1965. OKTOBER 3, VASÁRNAP $ -------------------------------------------------* Hogyan látja a közrendvédelmi osztály vezetője? Szrpteiübfr n baleseii «latiszfikában _. Knlr« a lábtörlő alatt Sieijít a lakosság is A járás közbiztonságáról kell gondoskodnia, az embe­rek testi épsége miatt aggó­dik, s évek óta bosszantja, hogy egyesek, ha elmennek hazulról, a lábtörlő alatt hagy­ják a kulcsot, s kitesznek az ablakba egy cédulát is, hogy az arratévedő „profi'’ besur­ranó tolvajnak ne kelljen ke­resgéléssel elpocsékolnia az idejét. Augusztus elsejétől a Mo- nori Járási Rendőrkapitány­ság közrendvédelmi osztá­lyának vezetője Marosvári István rendőrszázados. Két hónapja dolgozik új beosztásban, s pillanatnyilag az aggasztja legjobban, hogy szeptember hónapban a já­rásban több közúti baleset történt, mint. a tavalyi év har­madik negyedévében. Miért? Mert fegyelmezetlenek a gyalogosok és fegyelme­zetlenek a gépkocsive­zetők. Mert megkezdődött a termé­nyek szállítása Pestre, s az országutakon a szó szoros ér­telmében nincs egy talpalat­nyi hely sem, s a száguldó autók között elszántan cikáz­nak a gyalogosok. Mert a lo- vaskocsik kivilágítatlanul ha­ladnak, s a szerencsétlen gép­kocsivezető vagy motorkerék­páros csak akkor szerez tu­domást. jelenlétükről, ha már beleszaladt valamelyik sö­tétbe burkolódzott szekérbe. Megkezdődött, aj};,vsko^éy, .Éj­ről az . j,yt a rendőrszázados eszébe, hogy az iskolai KRESZ-okta- tás ellenére a gyerekek a kocsiúton mennek, s utolsó pillanatban szalad­nak át az autó előtt — hátha sikeAil alapon. — Mit tesz új beosztásban, annak érdekében, hogy jobb legyen a közbiztonság? — A rendőrség leiadata a bűncselekmény megelőzése és leleleplezése. Hogy fel­adatunknak eleget ludjunk tenni, ahhoz a lakosság segít­sége is szükséges. Ehhez az kell, hogy ne hunyjanak sze­met — rosszul értelmezett humanizmusból — akkor, ha vállalatuknál valamilyen visz- szaélésről szereznek tudo­mást. így még időben ki tudjuk vonni a ..forgalom­ból’’ a sikkasztásra, csalásra hajlamos „elemeket”. — Mi a tapasztalat: segíti a lakosság a rendőrség mun­ka já t ? — Igen. Sok bűncselek­mény felderítésében . nyújtot­tak segítséget. — Ennek nyilvgn örül. S mi az. ami elszomorítja? — Azt nem mondanám, hogy elszomorít, de tény, hogy a lakosság ébersége segíti a munkánkat, ugyanakkor a la­kosság hanyagsága megsza­porítja a munkánkat. Felada­tunk a személyi és a közva­gyon védelme. De csak olyan személyi tu­lajdont tudunk őrizni, melyen tulajdonosa is raj­ta tartja a szemét. A tapasztalat sajnos azt mu­tatja. hogy néhol a sok évd munka, kuporgatás eredmé­nyeként összegyűjtött „va­55 esztendő az igazság szolgálatában fém üt . Mon or on, mint a járás közjegyzője. Mindig szívesen és örömmel dolgoz­tam a számomra kijelölt munkakörben és most, hogy eljött a búcsú pillanata, bol­dogan térek meg a meghitt családi körbe, ahol megta­lálom a szeretet melegét és a hosszú évtizedeken át el­töltött munkával kiérdemelt nyugalmat. Mi is jó egészséget és jó pihenést kívánunk dr. Ho­moki Nagy Lászlónak. <—«>') A ti öltscgjtf&iösröl és az ötéves művelődéspoliti­kai terv végrehajtásáról tár­gyai hétfői ülésén a járási ta­nács. A tanácsülés nyilvános, minden érdeklődőt szívesen fogadnak. A tápiósülyi hegyoldal ke­leti lejtőjén terül el az álta­lános iskola hatszáz négyszög­ölnyi gyümölcsöse és vetemé­nyes kertje. Ez a kis kert az iskola egyik legszebb ékessé­ge. A kitűnően ápolt parcel­lákra. valamint az elért, ter­méseredményekre mind a pe­dagógusok. mind a tanulók büszkék lehetnek. Mi a titka a szép sikernek? A kérdésre Adok Mihály .ta­nár igy válaszol: — Négy évvel ezelőtt a gya­korló kert helyén valóságos dzsungel volt. A fákat és bok­rokat csákányokkal és fej­székkel kellett kiirtani. A szü­lők otthoni és gyári munká­juk után, de még vasárnap is felváltva jöttek ide dolgozni. Négy hétig tartott a nagy munka. Körö-skörül drótkerí­tést, előre pedig remek vas­kaput készítettek. Ezután itt kezdődött meg a mezőgazda- sági oktatás elméleti és gya­korlati része. A tanulók külö­nösen a málnát és a földtepret kedvelték meg nagyon. — Az idén tavasszal szőlői telepítettünk. Az állami gaz­daság társadalmi munkában fordította meg a földet. Ugyancsak onnan kaptunk 3000 darab gyökeres vesszőt. Ezután két tapasztalt gazda­ember segítségével és irányí­tásával a gyerekek elültették, majd" lelkesen gyomlálták és permetezték a vesszőket. — Végül megemlítem, hogy a kisállattenyésztést is igen megszerették a tanulók. Je­lenleg nyulak tenyésztésével foglalkoznak. Hulladék fa­anyagból és kimustrált pul­tokból maguk állították össze a ketreceket. Gödöllőről egy bakot és öt csincsilla anyát szereztünk be. Most már negyven fiatal nyuszi nyújto­gatja nyakát a ketrecekben. A gyerekek fáradozásának ha­marosan meglesz az eredmé­nye. A helybeli fmsz-sze! szerződést kötöttünk. Év vé­gere 2.80 kilós súlyban 30 nyulat kell leadnunk. Ezzel 1600 forint jövedelemre te­szünk szert. — Jövőre modern nyúlházat építünk. De nem feledkezünk meg a szőlő műveléséről és a veteményes kertről sem. A mostaninál még szebb és jobb eredmények elérésére törek­szünk. Krátky László Eljöttek 335-eu — adtak 5IH liter vért Széptember 19-ért kéréssel fordult a Vöröskereszt járási elnöksége Monor, Üllő, Vasad, Péteri, Monori-erdő és Csév- haraszt. lakóihoz. Kérésünkre 362-en jelentkeztek véradásra. 335-en el is jöttek és kilenc­vennyolc liter vért adtak. Kö­szönjük. Most Vecsés község lakói­hoz fordulunk hasonló kérés­sel. Október 19-én a tanács­házán térítés nélküli véradó­napot tanunk. Kérünk min­denkit, aki egészséges: 18—60 évig jelentkezzék véradásra, hogy a betegek ne hiába vár­janak az életmentő vérre. Gál Jánosné, a Vöröskereszt járási titkára Útban a bajnok ság felé Vecsési VIZÉP-Pilisi Bányász II. 4:2 (1:1) A kitűnő talajú füves bá­nyászpályán szerdán délután játszották le a vecsésiek máso­dik elmaradt mérkőzését. A Pilisi B. II. volt az esélyes, mert öt NB III-as játékossal erősítette csapatát, hogy visz- szavágjon a tavaszi vereségért. A második percben Sodró sza­badrúgásból megszerezte a ve­zetést a hazaiaknak, de örö­mük nem sokáig tartott. Ve- csés mindjobban belelendült, formás támadásuk a 37. perc­ben Czimbal révén góllá is érett. Ezután Vecsés óriási ira­mot diktált. Az 57. percben Szűcs bombázott a hálóba, majd a 65. percben Makovecz — hatalmas kapushibából Síi­re alakította az eredményt. A bányászok elkeseredetten küz­döttek, de Vecsés az utolsó húsz percben ellenállhatatlan volt. A 80. percben ismét a ki­tűnően játszó, fiatal Czimbal támadott eredményesen. Két perc múlva a Bányász ll-est hibázott, de az utolsó percben Sodrónak sikerült szépítenie. A mérkőzés végig sportszerű volt. A vecsésiek ezen a mérkőz:- sen nagyon jó játékot nyújtot­tak, a Pilisi Bányász képtelen- volt megakadályozni gyözei műket. Jók: Makovecz (a mezőr legjobbja), Czimbal, Varga, F; kete, Trasszer, de a többi já kos is átlagon felüli teljesíi ményt nyújtott. (fekete) Ügyeletes orvos Monoron dr. Péterífy Gusz- láv, Üllőn dr. Csizmadia György, Vecséscn dr. Nagy Lajos tart ügyeletet vasár­nap. — Ügyeletes gyógyszer- tár Monoron az Ady Endre úti, Vecsésen a Bajcsy-Zsi- linszky úti. MŰSOR «. Mozik Ecser: Vörös és fekete I. Gom­ba: Elcsábítva és elhagyatva. Gyömrö: KJ volt di*. ' Sorge? Matiné: Ivana és a futball. Mag­lód: Komédia a kilinccsel. H: Muhtár hozzám (széles). Monor: A Tenkes kapitánya I—II. (/szé­les). Matiné: Egy ember, aki nincs. H: Egy ember ára (szé­les). Nyáregyháza: Magánélet. Pilis: Tíz aranyérem. Matiné: Ember a holdon. Tápiósáp: Háry János. Tápiósülv: Nyári inter­mezzo. Uri: Aranyfej. Üllő: Anna Frank naplója (széles). Maiiné: Kis hősök. Vasad: Szerelem má­sik arca. Ifjúsági előadásra: He­gyen völgyön cimborák. Vecsés: Vörös és fekete I—II. Matiné: Ketten a túlvilágról. H: Arsene Lupin (széles). f Holnaptól Vecséscn lyiknck játsszák az Arsene Lupin című filmet, ame- egyik kocká ját mutatja be képünk Ezen az utolsó szeptem­beri napon is, az évtizedek óta megszokott időben, 78 esztendővel a vállán, mégis nyugodt léptekkel fordult be a Monori Járásbíróság ka­puján dr. Homoki Nagy Ldütlbi' á mohón járás köz­jegyzője. Mégis emlékezetes marad ez a nap annak, aki több mint öt évtizedes mun­ka után utoljára lépte át mint aktív dolgozó a já­rásbíróság kapuját; emlékeze­tes marad a munkatársak­nak. akik ezen a napon sze­retett munkatársuktól vesz­nek búcsút, de. emlékezetes marad sok-sok monori la­kosnak is, akik a csaknem két és fél évtizedes monori közjegyzői működése alatt ügyes-bajos dolgaikkal felke­resték és akiknek ügyét min­dig lelkiismeretes pontosság­gal ellátta... A közvetlen hangulatú házi ünnepségen elsőnek dr. Szi- gel János, a járásbíróság el­nöke méltatta meleg sza­vakkal a nyugdíjba vonuló kartárs érdemeit, majd dr. Zalka Károly, a Pest me­gyei Bíróság elnöke átnyúj-t tóttá az ..Igazságügy kiváló: dolgozója" miniszteri kitün-: tetőst. A járási ügyészség; nevében dr. Tóth Mihály el-; nők: a szakszervezet részéről \ pedig Fekete Ilona üdvözöl-1 te dr. Homoki Nagy Lászlót. : — Ötvenöt évet töltöttem el • az igazság szolgálatában — ] válaszolta meghatottan kér-] déseinkre az ünnepelt. — Dől-', goztam ügyészi, bírói mun- ] kakörben, 34 évig voltam j közjegyző, ebből közel két i és fél évtizeden át működ- \ ____________________________ i i ! Az alkonyat színei \ aznap volt Éppen nyolcvaneves, ] amikor a kecskeméti meghívót kézbesítették. ; Nyolcvanéves? Ki hinné! Tartása, mozgá­ssá meghazudtolja a korát, szelleme friss, fia- ] latos, sziporkázik mint a fénybe tartott gyé- \ mánt. Igen, gyémánt, ö; kemény, kicsit, szög- \ telesre csiszolt, szürkésen fénylő, illik hozzá la kecskeméti „ajándék’: a gyémántdiploma. | Nagyon meg kellett szolgálni ezt az „aján- \ dákot" több. mint hat évtized alatt: munká­val, emberséggel, becsülettel. Németh Mária, a nyugdíjas gyömrői óvónő, nemcsak arra büszke, hogy sok-sok generációnak — az idő­sebbjei már nagyapák-mamák — volt a ne­velője, hanem arra is, hogy mindig haladó gondolkodású, mindig közösségi ember volt. Büszkén teszi elém a felterjesztést, hogy lás­sam belőle: nemcsak azért kapta meg a gyé­mántot, mert eljárt fölötte a diploma meg­szerzése óta hatvannál több esztendő. Abban az is írva van, hogy a felszabadulást követő években —, amikor nyugdíjas volt már ugyan, de még „fiatal”, alig több hatvannál — milyen odaadóan tevékenykedett a Nem­zeti Segélynél, a Magyar—Szovjet Művelődé­si Társaságban ... ELETE, PÁLYÁJA hányódásokkal csak úgy tele volt, mint színes és szép élmények­kel. A bajokra, gondokra csak röviden em­lékszik, s nem szívesen. Az örömökre annál inkább. Minden kicsi örömre, amit pályája, munkája szerzett, minden élményre, amelyet hazai, ausztriai, olaszországi „csavargásai” nyújtottak, S nem sajnálja-e, hogy mindez már csak emlék, hogy elszállt, elmúlt a sugaTas ifjú­ság? — Az alkonyainak is vannak színei... — mondja. — Ez a kecskeméti út, a kitüntetés, a kedvesség, a megbecsülés... Ez életem'', egyik nagy élménye. Talán éppen a legn.i-i gyobb . .. Most ennek a fénye mindent besu-'i gároz: múltat, jelent, ifjúságot és öregsé- \ get... ENNYI FÉNYBEN is csak meg kell lát- ] nunk, hogy — enyhén szólva is — nem él jó-i módban. A tisztes szegénység nyomai mindé i nült. Hiába, a nyugdíj — most, az emelési után —. csak nyolcszáz forint. Mégsem pa-l naszkodik: — Elégedett vagyok. Sőt, boldog. Egy nagyi bölcs azt mondotta: boldogságunk ott kéz-1 dödtk, ahol igényeink végződnek. Igénytelen lenne hát? Az élet külső körül-\ ményeit tekintve meglehet, hogy az. De soha-' sem mondott le a lélek, nagy, legnagyobbi igényéről: a függetlenségről, a szabadságról \ — Ha megkérdezik tőlem, hogy miért ncm\ mentem férjhez soha, mindig azt mondom: l azért, mert nagyon szerelmes voltam. Igen l szerelmes, a függetlenségembe, az önállósá-l gomba, s ezt semmiért fel nem adtam. Sem-\ milyen tekintetben! Ezért nem lettem a val-\ lási kötöttségeknek sem rabja. Imádatomnak i egy tárgya volt: a természet... Szerettem i szépségét, tágasságát, szerettem harsogásait$ is, de mindennél jobban a csendjét... O, a $ csendnek nagy ereje van... Fegyelmező ere- \ je is. Még a pedagógiában is! A nevelő okos \ kemény hallgatása hathatósabb iendteremtö\ erő az oktalan kiabálásnál... ODA KELL FIGYELNI arra, amit a csend-\ röl mond, meg a fegyelemről, blete a példa§ rá, hogy igaza van. Testnek és léleknek csoda fegyelmezése kellett ahhoz, hogy menekítse át magát háborús, megpróbáltatá-% sós évtizedeken: fizikailag és szellemileg egy-\ aránt ép maradjon nyolcvanévesen is. Meg- ^ érte? Szerinte, igen. Mert így még késö§ öregségében is élvezni tudja az életet. ' Hiszen az alkonyainak is vannak színei, a szürkének is ezer az árnyalata i s Radványi Barna § gyonra” nem vigyáznak. El- ] megy reggel a fél j. feleség, i még jó. ha becsukják az ajtót.! De a kulcsot olyan helyre te-: szik, amit egy gyakorlottabb ] tolvaj úgy ismer, mintha ő ] tette volna oda. — Ezek szerint nálunk nem i nagy művészet kifosztani egy; lakást? — Nem ’ tudom, a túlzott ] bizalom teszi-e, vagy egysze- j rűen a nemtörődömség, ha- I nyagság, de a lelkiismeretlen tolvaj­nak nincs nehéz dolga, ha ingyen akar rádióhoz, pénzhez jutni. Ha a lakosság a bűncselek­mény megelőzésében is segít­séget akar nyújtani a rend­őrségnek, akkor például — sa.;át érdekében — gondosan ] zárja be az ajtót, és ne írja ki egy cédulára, hogy kulcs a lábtörlő alatt van, Deli Mária GYARAPODIK A NYUSZIFARM Gyerekgazdaság a dzsungel helyén

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents