Pest Megyei Hirlap, 1965. október (9. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-31 / 257. szám

Viszi a szél... Viszi a szél az elnök kalap­ját — tétován néz utána — nem baj, hadd vigye, van csincsilla, lesz már nyúlszőr. Böszörményi András, a bényei Népfront Termelőszövetkezet elnöke idézi a tréfáskedvű ri­portert, akinek ez a mondata szinte szállóige már a gazda­ságban. Csakugyan igaz a megálla­pítás: van már a tsz-ben csin­csilla, méghozzá 1500 darab, hamuszürke, fajtiszta házi­nyúl. S az ötlet, a nyúlte- nyésztés gondolata, mint már annyi jó elgondolás, az elnök­től származik, aki vallja, hogy még sok jó kezdeményezéssel lehet gyarapítani a tagok jö­vedelmét. A csekély beruhá­zást igénylő „mellék üzem­ágat” tavaly áprilisban ren­dezték be Bényén a tsz köz­ponti majorjában. De még mi­lyen ügyesen! Ott a kukorica- góré — okoskodott az elnök — alatta elfér néhány ketrec, az oldala már kész fal, fél tetőt mellé, téglafalat a tető alá körben és védve van télen is a nyúl. A tenyészanyagot Dég- ről, a fiúnevelő intézettől sze­rezték be. „Nyulász Bözsi” Ggy becézik Lómén Józsefnét) és Árva András nagy szakér­telemmel viseli gondját a sza­porodó állománynak. A nyu- lakat a Gyógyszeripari Kuta­tó Intézetnek, meg a Filaxiá- nak szállítják kísérleti célok­ra. Tavaly, az indulás évében 35 000 forintot hozott az üzem­ág, az idén már 800 darab nyulat szállítottunk el. A terv: még tovább fejlesztik- az ál­lományt, hogy a megrendelők különleges igényeit is ki tud­ják elégíteni. A nyúltartás egyelőre csak két embernek ad munkát, de hogy az asszonyokat télen is foglalkoztatni tudják, arról ugyancsak most tárgyal az el­nök. Tervezik: hogy fólia­üzemet rendeznek be, amely­ben nylon tasakokat készít majd harminc-negyven asz- szony. Jövőre pedig Bényén is megkezdik a savanyítást. így válik a hasznos elkép­zelés Bényén a közjó forrásá­vá, a szél meg, mint az elnök mondja, csak hadd vigye azt a kalapot, lesz miből újat vá­sárolni... j.j (Súlyán) MONOMlDfiX VII. ÉVFOLYAM, 257. SZÁM 1965. OKTÓBER 31, VASARNAP 32 múzsa holdanként a kukorica Pitymallattól napnyugtáin Sülyben A tápiósülyi Virágzó Tsz’ határában napról-mapra erős ütemben folyik a betakarítás. A tsz-tagdk igyekeznek ki­használni a szép időt. Alig pitymállik, már kint vannak a kukoricafölde­ken. A legutóbbi vasár­nap is teljes műszakot tartottak. A szorgos mimikának meg is lesz az eredménye. Eddig 220 holdról 70 vagon kukoricát j takarítottak le. Ez pedig hol- ‘ dómként 32 mázsás átlagot jelent. Tavaly, hely hiányában a kukorica egy részét a szabad ég alatt kellett tárolniuk. Az idén ezidáig sikerült minden egyes cső kukori­cát fedél alá juttatni. A tízvagonos géné, ha nehe­zen is, de még időben elké­szült. A számítások szerint jövő hét végére befejezik a kukorica törését, összesen 110 vagon termést várnak. A tsz-nek másik örvende­tes eseménye az, hogy föld­ben van már a búza. A fogatosok is kiveszik ré­szüket a miunkából. Negyedik napja hordják a cukkorépát az állomás­ra. A cukorrépa termése meghaladja a tervezett mennyiséget. Most vermelik el a máso­dik silógödröt. Az orkánnal szétzúzott kukoricaszár közé nyers répaszeletet és me­laszt vegyítenek. A búza vetésében, valamint a kukorica betakarításában a traktorosok derekasan helyt álltak. A tsz vezetőségétől úgy értesültünk, hogy a mun­ka dandárjában jó mumká­Elköltözött az Állami Biztosító fiókja Momor községben a bazár­sor helyére tervezett társas­ház felépítésének első lépése­ként az Állami Biztosító mo- nori fiókja eddigi helyiségé­ből kiköltözött. A fiók jelen­leg Monoron, Kossuth Lajos út 65. szám alatt, a Vigadó épületének emeleti két he­lyiségében kapott ideiglenes elhelyezést mindaddig, amíg a társasház fel nem épül, és az annak földszintjére ter­vezett korszerű irodáit el nem foglalja. MERENGÉS VELEMENY PHAEDRA (r. b.) A görög sorstragédi­ákban az emberi érzelmek magas hőfokú izzása, a szen­vedélyek parttalan áradása a legszebb, legnemesebb elem; ez teszi minden korban ak­tuálissá; ez készteti a későb­bi korok alkotó művészeit arra, hogy új, sajátos eszkö­zökkel szüntelenül megújít­sák, ujjágyúrják a témát. MŰSOR Mozik Ecser: 90 perc az élet. Gomba: Álmodozások kora. Gyömrö: Előt­tünk jártak. Matiné: Lövés a köd­ben. Maglód: Doni elbeszélés. H: Szemet szemért (szélesvásznú). Monor: Bátor emberek. Matiné: Hajnali találkozás. H: Phaedra (szélesvásznú). Nyáregyháza: Vád­lott. PilLs: Beáta. Matiné: 66. szé­lességi foktól északra. Tápiósáp: Van aki forrón szereti. Tápiósiily: Hajrá franciák. Űri: A kórterem, üllő: Hajrá franciák (szélesvász­nú). Matiné: Jégmezők lovagja. Vasad: Altona foglyai. Vecsés: Van aki forrón szereti (szélesvász­nú). Matiné: Szerelem csütörtök. H: Van, aki forrón szereti (széles­vásznú). A mostohafiába halálosan (a szó szoros értelmében ha­lálosan) beleszerető asszony tragédiája is sokszor meg­újult Euripidész óta, míg most a legmodernebb válto­zatban, a filmvászonról néz szembe velünk. Jules Dassin rendeső legnagyobb érdeme éppen az, hogy a modern kör­nyezetbe helyezett történet­ből is kiéleződik a görög tra­gédiák levegője. A tiltott, át­kozott szenvedélyt éppen olyan fennséges, magával ra­gadó erővel tudja megjele­níteni, mint nagy klasszi­kus elődje. Ebben olyan ki­váló segítőtársai vannak, mint Melina Mercouri, An­thony Perkins, Ruf Valloné nagy szereplő-hármasa, akik mellé méltó negyedikként nő fel a komonnát alakító is­meretlen nevű színésznő. A filmet hétfőtől játsszák Monoron. Meg kell nézni! Ez a legtöbb, amit mondhatunk. (Gábor Viktor felvétele) Év végére: 10880 olvasó Tizenkét sűrűn gépelt oldal anyagában foglalta össze Pász­tor Antal, a monori járási könyvtár igazgatója 1965—66 munkatervét. A tartalmas ta­nulmány az elmúlt időszakra eső terv végrehajtásának érté­kelése mellett pontos és rész­letes programot ad erre a munkaévre. Második ötéves tervünk utolsó évében járunk. A terv­időszak utolsó évére a járás lakosságának 12,6 százalékát 10 8S0 embert kívánnak olva­sóként megnyerni. A kisebb létszámú községek a tervet nemcsak teljesítették, hanem számos kisközségben dicsére­tesen túl is teljesítették. Lema­radás a nagyobb lélekszámú községekben mutatkozik. Ve- csésen a tervezett 1500 helyett csak 1000 az olvasók száma. A járási könyvtárnak is még 350 olvasója hiányzik a terv sze­rinti 1750-es létszámhoz. Pilis és Üllő községben jól szerve­zett propaganda tevékenység­gel el tudják majd érni a ki­tűzött 1000-es olvasólétszámot. A megyei könyvtár terve szerint 1966. végére a járás ol­vasóinak létszámát 13 200-ra kívánják emelni, a könyvállo­mányt pedig 95 000-re kíván­ják felfuttatni. A járás jelen­legi könyvállománya 67 000 kö­tet, a hiányzó 25 000 kötet megvásárlása háromnegyed­millió forintba kerül majd. Hogy ezen a téren javulást le­hessen elérni, ahhoz a legszé­lesebb körű társadalmi össze­fogásra, a tanácsok, a felsőbb és egyéb szervek megértő tá­mogatására van szükség. Az olvasótábor „elemzése” során megállapítható, hogy Pilisen és Üllőn kevés a fel­nőtt olvasó a fiatalok létszá­mához képest. A tsz-ek dolgo­zói még kevés érdeklődést mu­tatnak az olvasás iránt, bár a könyvtárak mezőgazdasági szakkönyvek beszerzésével iparkodnak a parasztság ér­deklődését felkelteni. Ezen a téren nemcsak a könyvtáro­sokra, hanem a tsz-ek vezetői­re is komoly feladat hárul, hogy megértessék a tsz-dol- gozókkal az olvasás, tanulás jelentőségét és hasznát. A járási tanács művelődési osztálya által Üllőre összehí­vott járási könyvtárosi érte­kezleten — Fodor Péter járási népművelési felügyelő és Pa- sits Istvánná megyei könyvtá­ri kiküldött részvételével — 13 község könyvtárosa beszél­te meg, Pásztor Antal tanul­mánya nyomán, a legközelebbi teendőket. Kiemelkedő munkájuk elis­meréseként Tóth Judit magló- di; Fóris József tápiósápi; Si­ma Istvánná üllői könyvtáros és Simon Gyuláné, a járási könyvtár dolgozója könyvjuta­lomban részesült. Dr. Huszty Károly Kiengesztelik a vásárlókat? Három és félhónapi érthe­tetlen és indokolatlan zárva- tartás után végre megnyílt a monori Móricz Zsigmond utca 15. szám alatti 48-as számú húsbolt. A környék lakossá­ga reméli, hogy a Ceglédi Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat a hosszú ideig tartó sérelmes zárvatartásért meg­felelő mennyiségű és minősé­gű áruval fogja kiengesztelni türelmes vásárlóit. ÜGYELETES ORVOS Gyomron dr. Halmai Géza, Monoron dr. Balogh József, Üllőn dr. Leyrer Lóránt, Ve- csésen dr. Nagy Lajos tart ügyeletet vasárnap. — Ügye­letes gyógyszertár Monoron az Ady Endre úti, Vecsésen a Bajosy-Zsilinszky úti. Hét végi találgatás BAJNOKI HAJRÁ hOLNAPTÖL MONORON látsszák a Phaedra című filmet, melynek egyik koctíját mutatja be képünk. Reggel lelép az autóbuszról 8 — és máris otthon van. Is- 8 meíős minden kő, bokor, 8 ház. És az emberek! Apák, 8 akiket tanított, fiúk, akiket S tanít és gyerekek, akiket már | nem 6 fog tanítani. 8 . Jövőre nyugdíjba megy. 1 * 11 Látod ott azt az orkánkabá- § tos férfit... Igen, azt is én 8 tanítottam. Hogy is hívják?... 8 Az a sok név... nem jut 8 eszembe. | • Hány gyereket tanítottam «■mór? Nem-, ezt nem tudom 8 megmondani. Harminc év $ nagy idő ... az akkori tanár- 8 gárdából már csak egyedül 8 én tanítok Vecsésen. 8 Jónapot, kedves! Igen. ezt | a fiatalasszonyt is tanítot- 8 tam — ugye milyen aranyos 8 kisfia van! ^ Harminc év. Mennyit vál- 5 tozott azóta például a törté- S nelem anyag, vagy az iroda- § lom. Amikor én kezdtem, 8 nem tanítottuk József Atti- 8 lát, még élt is akkor. Minden 8 megváltozott. Csak a gyere- ^ kek nem. ök most is olya- | nők — zajosak és rendetlenek 8 |— kedvesek és mosolytkel- 8 tőek, mint régen — mint min- 8 dig. Hozzám nőttek — az életem egy darabját jelentik — nem tudom, hogyan fogom kibír­ni nélkülük. Ez a légkör'... ez hiányozni fog nagyon... Tudod, furcsa dolog ez ... izgatóan furcsa... és szép. Májusban és júniusban, amikor fáradt vagy, alig vá­rod, hogy vége legyen a ta­nításnak és ha vége ... utána egy hét múlva alig találod a helyed. Nem tudom elképzelni, mi lesz majd nélkülük... Rossz lesz. Többet fogok dolgozni — tudod, hogy sokat dolgo­zom, nyelvészkedeih. Olvas­tad azt a kis könyvemet, ami megjelent? Ez csak egy el­enyésző töredéke munkám­nak. Sokat dolgozom — de soha sem eleget. A magyar nyelv. A gye­rekek mellett a magyar nyelv — de nem is válasz­tom el a kettőt. Számomra a legcsodálatosabb érzés, ha valamelyik tanítványom szé­pen beszél magyarul. Ez olyan érzés,' mint amilyet a szabó érezhet, ha saját ma­ga készítette ruhát — szép ruhát — lát valakin. En ezt adom ... a nyelvet... a magyart. Látod azt a kisfiút? Vajon mi lesz belőle? Tudod?... Portré a tanár árról Két forduló van hátra a já-1 rási bajnokságból, s eldől, melyik csapat nyeri el a meg­tisztelő bajnok címet (termé­szetesen az ezzel együttjáró szerelés sem lényegtelen), és melyik csapat nyer jogot ar­ra, hogy jövőre egy osz­tállyal feljebb lépjen. Egy pillantás a bajnoki táb­lázat állására és a még hátralevő mérkőzésekre — meggyőzhet mindenkit arról, hogy még semmi sem dőlt el. 1. Monor II. 20 16 2 2 62:17 34 2. Péteri 20 16 1 3 101:20 33 3. Nyáregyháza 20 14 2 4 39:25 30 r/V/ffSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSS/SSSSS/SSSSSSS#' Nem... és sem tudom. S ez \ olyan jó és felelősségteljes! érzés: hiszen alakíthatom a \ gyereket, megmutathatom ne-1 ki a tudomány gazdag tár- \ házának egy darabját és ki \ tudja ... lehet, hogy tudós \ lesz belőle... nyelvész... és j majd befejezi azt, amit én 5 elkezdtem. Tudod, az a baj, hogy véges \ az emberi élet... pedig olyan \ sokat kellene tenni még az \ embernek. Milyen jól elbeszélgettünk t — már meg is érkeztünk. Itt i az iskola. Harminc év! De \ mindjárt szól a csengő — $ mennem kell... és addig \ megyek, amíg várnak a gye- \ rekek. Mert most még vár- $ nak. Jövőre? Na, de ne is $ gondoljunk rá. Köszönöm, i hogy meghallgattál, fiam. \ * I Sokáig gondolkoztam azon, § hogy mivel fejezzem be Tyu- ^ kodi Császár István vecsési $ tanárról írt cikkemet, vagy ^ milyen címet adjak az írás- í nak. Gyémántcsiszoló — elő- $ szőr ezit a címet akartam ad- ^ ni, hiszen legdrágább kin- ^ csünket, a gyerekeket esi- ^ szolja — már harminc éve. ^ Az új ember kovácsa ő — ^ amilyen Makarenko lehetett. ^ Aztán eszembe jutott, hogy | a különleges jelzők, szavak el- § len ő tiltakozna legjobban. ^ Ember ő a szó legnemesebb § értelmében. Szalontai \tiila N Az már bizonyos, hogy csak e három csapat közül ke­rülhet ki a bajnak és a fel­jebbjutó. A hátralevő mér­kőzések: október 31-én Mo­nor II—Pilis II, Tápiósiüly— Péteri, Nyáregyháza—Káva. Nóvember 7-én: Tápiósüly— Nyáregyháza, Monor II—Úri II, Péteri—Mende. Tápiósülynek tehát kulcs­szerepe van a feljutók el­döntésében. (Monor II ugyan­is bajnok lehet, de feljutó nem.) Nyáregyházát Péteri megelőzte három ponttal. Azonban ha vasárnap Tápió­süly otthontartja a két pon­tot, akkor a péteri csapat előnye egy pontra csökken, mert a szövetség Kávát tö­rölte és így Nyáregyháza játék nélkül kap két pontot jvasárnap. A következő — | utolsó — fordulóban Tápió- S süly Nyáregyházát fogadja, ! Péteribe pedig Mende uta- 5 zik. „A labda kerek” — j mondják, így minden lehet- ; séges. Elképzelhető a nagy | hajrában, hogy Péteri ve- | szít otthon — Nyáregyháza ! viszont megnyeri a sülyi ! mérkőzést. Ebben az esetben ! egy ponttal Péteri előtt vé- ! geznek ési ők jutnak fel. j A csapatok ismeretében a ! „papírforma” azonban azt ! mutatja, hogy Péteri kép- S zettebb, jobb erőben levő ! játékosokból álló csapat, s j így legalább egy pontot va- ! sárnap is megszerez, míg ; otthon Mende ellen feltehe- > tőén biztosan győznek. Tápió- ! süly viszont ugyanilyen biz- I tos esélyes Nyáregyháza el- : len. Péteri egyébként va- : sámapi győzelmével eldönt- ! heti feljutását! ; A következő két vasárnap I Tápiósülyben tehát „szikrázó" i küzdelmekre van kilátás. A | helyi csapat közönsége, szur- j kolótábora és a vendégek : (vasárnap a nyáregyháziak ; is megtekintik a sülyi mér- ; kőzést) jó labdarúgó „cseme­gét” kap. (A mérkőzés fél ti­zenkettőkor kezdődik.) Bí­zunk benne, hogy a nagy tét ellenére is sportszerű ta­lálkozó lesz a pályán is és a nézőtéren is. B. M. jukkái kiváltképpen Misinsz- ki István és Imre József trak­torosok tűntek ki, (krátky)

Next

/
Thumbnails
Contents