Pest Megyei Hirlap, 1965. október (9. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-31 / 257. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA IX. ÉVFOLYAM, 257. SZÁM 1965. OKTOBER 31. VASARNAP Kilenc hónap és ami hátra van... 15 millió ebédlőre, fürdőre, orvosi rendelőre Október 15-ig befejeződtek a szerződéskötések IL A nyersanyag áremelkedést ellensúlyozta és a terv telje­sítését lehetővé tette a gyá­ron belüli intézkedések ha­tása, éspedig a munka terme­lékenységének javulása, az anyagnormához képest elért megtakarítás, a selejtesük - kentés, és a különféle szál­lítási költségek együttes csök­kenése mintegy 3 millió fo­rinttal. A fejlesztés üteme 1965. évben bár jelentős volt, de legfontosabb feladat az 1966- ban induló rekonstrukció elő­készítő munkálatainak határ­időre való befejezése volt. Az év első kilenc hónapjá­ban különböző forrásokból összesen 15 millió forintot fordítottunk beruházásokra, új állóeszközök beszerzésére. Ezzel befejeződtek az elmúlt évről áthúzódó beruházások, közöttük a II. telep szociális épület építkezése, korszerű ebédlő, melegítő-konyha, a szükséges létszámnak megfe­lelő öltöző-fürdő létesítése. Ezenkívül megindult az új orvosi rendelőintézet építke­zése. i A rekonstrukció előmunká­latai jól haladnak, a jövő év­ben induló beruházás műsza­ki előkészületei befejezés előtt állanak. Akadályozza még a mun­kát a beruházáshoz szük­séges kisajátítási eljárás befejezetlensége és egyes gépszállítások kése­delmes visszaigazolása. Meg­kötöttük a szerződést az épít­kezést folytató 21. számú épí­tőipari vállalattal, amely 1966- ban összesen 27 millió forint összegű építkezés elvégzésére kapott kijelölést. Természete­sen a szakmunkások és szak­ipari részlegek a vállalat köz­pontjából jönnek, de építő­ipari szakmunkásokra, vala­mint nagy számú segédmun­kásra helyszíni felvétellel Is szükség lesz. A gyárban már megkezdő­dött a szanálásra kerülő épü­letek bontása, építkezési te­rület felszabadítása. Az évi feladat teljesítésé­hez hátralevő három hónap még sok tennivalót igényel. Ezek közül a legfontosabbak: az éves terv mutatónként való maradéktalan teljesítése. Ez még a begyűjtés alatt álló nyersanyagokkal, valamint a naponta nagy tömegben be­érkező almával és a rendel­kezésre álló • félkész áruval biztosítható. Az éves tervet előrelát­hatólag a gyár 102 szá­zalékra fogja teljesíteni. De túlteljesítésre kerül az ex­port és a belföldi értékesi- lés terve is. ^ Fontos feladat az átmenet biztosítása 1966-ra. Ennek érdekében a gyár mintegy 30 ezer mázsa répa-gyökérfélét vesz át és tárol, hogy a téli hónapokban a zökkenőmentes feldolgozás biztosítva legyen. Ennek már október végéig több mint fele a Rákóczi Ter­melőszövetkezet területén lé­tesített tárolóban elhelyezést nyert, másik felét november végéig vesszük át. Megindul a következő sze­zonra való műszaki felkészü­lés. A karbantartási munkák ütemterve, a jövő évi műsza­ki intézkedések terve már szeptemberben elkészült és a részletes teendőket tartal­mazza. Ugyancsak szeptember­ben megindult az új ren­deletek szellemében az 1966-os termeltetési szer­ződéses munka. A szerződéskötéseket ugyan­azokkal a termelőszövetkeze­tekkel indítottuk meg, ame­lyekkel hosszú évek óta szer­ződéses kapcsolatban állunk. Szerződtetést előirányzatunk nyolcezer hold volt, ezt ok­tóber 15-re már túlteljesítet­tük. Egyes növényféleségek­ből magasabb területre kö­töttünk szerződést, mint a központi előirányzatok, mivel a tél folyamán a feldolgozó kapacitásunkat is nagyobb mértékben fogjuk tudni nö­velni, mint ahogy azt az ere­deti előirányzatok tartalmaz­ták. Kovács Sándor, a konzeri>gyár igazgatója (Folytatjuk.) Ezerötszáz forint egy kotlósért Magyar Lászlóné és Magyar Dénesné nemcsak akkor tar­tották a barátságot, amikor a boros pohárral koccintottak — egyébként is. Augusztus derekán, amikor a szilva már hamvasodni kez­dett, a két asszony behajin- tott, kiment Magyar Dénesék szőlőjébe, a Hosszúhát dűlőbe, azzal, hogy szilvát szednek. Munka közben a két asz- szony nagy szemfülesen észre­vette, hogy a szomszéd par­cellán csipeget Corocz Sán­dor kotlósa és mellette pityi- részik 22 kiscsirke. Az ötlet hamar megszületett. Jó fogás lenne megfogni a kotlót és a kiscsibéket. Óva­tosan áthessegették a csirke- családot Magyar Dénesné ta­nyájába. Ott az aprókat gyor­san megfogták, rafiával össze­kötötték a lábukat, tetejükbe, ültették a kotlási, amelynek azonban kicsavarták a nyakát, hogy csendben maradjon. Mire hazatértek, a csibék nagy része megfulladt. Az életben maradtak szőrin-szá- lán eltűntek Magyar Dénesné udvaráról. A kiszenvedett kot­lót a két asszony vacsorára megfőzte. A városi bíróság tárgyalás mellőzésével Magyar L ászió­nét hatszáz, Magyar Dén esnél kilencszáz forintra büntette. Ezzel azonban nincs vége a nótának, mert a károsult Go- rócz Sándornak joga van a két asszonyt a kotló és a 22 csirke áráért beperelni. Értékelés A városi KISZ-bizottság no­vember harmadikén, szerdán délután három órakor kibőví­tett bizottsági ülést tart a vá­rosi pártbizottság nagytermé­ben. Megtárgyalják a városi KISZ-szervezet évi munkáját. Értékelik a február harmadi­kén megtárgyalt munkaterv eddig elvégzett feladatait. Elkészüli a telekkönyvi nyilvántartás A magánerőből épülő lakó­épületek céljára rendelke­zésre álló telkek számbavé­tele, a velük való tervsze­rű gazdálkodás, továbbá az egyes telkekre vonatkozó épí­tésügyi előírások, azok betar­tásának ellenőrzése céljából az építésügyi miniszter 7/ 1965. sz. utasítása alapján, a városi I. fokú építésügyi hatóság a városi teleknyil­vántartást elkészítette. A teleknyilvántartásba fel­vételre került a város belte­rületén minden beépítetlen és részben beépített olyan te­lek, amely terjedelmére való tekintettel további telek, vagy telkek kialakítására al­kalmasak. A város általános egysze­rűsített rendezési tervében foglaltaknak megfelelően, az egyes területelvre megállapí­tott beépítési mód, továbbá az ideiglenes, vagy végle­ges építési tilalmak is elő­írásra kerültek. A teleknyilvántartási mun­karészletet az érdekeltek, ill. az igazolt megbízottak és meghatalmazottak a városi tanács vb. építésügyi és köz­lekedési osztályán minden ked­den és pénteken 8—12-ig meg­tekinthetik, és érdekeltségük mértékéig abból feljegyzést készíthetnek. BESZÁMOLÓ A tizenhatos választó kör­zet tanácstagja, Zsilka Pálné november elsején délután öt órakor tanácstagi beszámo­lót tart választói számára. A tanácstagi beszámoló he­lye a tejüzemben lesz. Órát lopott a körösi Latabár G. Nagy Ambrus a Vegyes­ipari Vállalatnál dolgozott, Hol a karikagyűrű? Sándor kedvet­lenül állított meg az utcán. — Ki­vágtak! Háromnapos vőlegény szájából szokatlanul hang­zott. Hirtelenében nem is tudtam, hogy honnan vág­ták ki. Másfél esztendeje na­gyon jó helye akadt egyik pesti húsárúgyárban. Megbecsülték, ő is szerette a he­lyét. Ügy látszott, hogy egyre fel­jebb viszi és ta­lán egész életére elvetette a mun­kahely gondját. Vasárnap tar­totta az eljegyzé­sét és hétfőn haj­nalba. n mint bol­dog vőlegény in­dult vissza a fő­városba. Most pedig ilyen rossz hangulatban áll elém. — Elküldték! Bizony, elbocsá­tottak. A karika­gyűrű miatt. Itt aztán iga­zán nem tudtam eligazodni, szük­ségem volt a rész­letesebb felvilá­gosításra. — Beszélek, no! — indult meg Sándor. — Hétfőn reggel elég álmo­san álltam neki a munlcának. Disznósajtot csi­náltam. Én nem is tudom, hánya­diknál tartottam, amikor szinte megmeredtem, nincs az ujjamon a jegygyűrű. — Hűha! Ho­vá lett? Keres­tem a munkaasz­talon. A földön, a tálakban,, az üstben.. Nincs. Nincs! Mintha a föld nyelte volna el. — Beletöltötted a disznósajtba te pupák! — Alighanem! — világosodott rám az egyik ha­ver szava. Nosza, gyerünk. Egymás után vágtam szét a sajtokat. A ti­zenhetediknél tartottam, ami­kor végre a mar­komban maradt. Nem vettem észre, hogy a mű­vezető ott áll a hátam mögött. — Meg van ma­ga bolondulva? — dörrent rám. Hogy mit mon­dott az irodában, mit nem, azt nem tudom, de az biz­tos, hogy félóra múlva kiadták a könyvemet. De amikor rá­nézett a fényesen ' csillogó kariká­ra, elnevette ma­gát. — Annyi baj legyen. A fontos, hogy meglett a karikagyűrű. — si Ünnepség a Kutyakaparónál Mint már hírül adtuk, ma az Arany János Emlékmú­zeum és a földművesszovet- kezet igazgatósága a mú­zeumi hónap záró akkordja­ként a Kutyakaparónál ün­nepséget rendez. A mai mű­sor a következő: Petőfi-dalokat énekel Kis Vargabetűvel a célig — Hogyan került a tanmű­hely élére? — Nem idekerülni, hanem idáig eljutni, az volt a nehéz. Ezerkilencszáznegyvenkilenc- ben szabadultam, ötvenegyben szakérettségiztem, utána vegy­ipari egyetemre kerültem. Nem szerettem. De így is le­húztam két évet. Otthagytam. Akkor úgy éreztem, kettétört az életem. Ötvenötben jöttem Nagykőrösre, lakatos lettem a Mégiscsak tanár lettem — mondja Nagy László konzervgyárban. De minden­képpen pedagógiai főiskolára szerettem volna menni. Nem sikerült. Még képesítés nélküli tanítónak se vettek fel. Gép­ipari technikumba iratkoztam. Elvégeztem. Megváltozott kö­rülöttem az élet. Szerkesztő technikus lettem. Amikor megtudtam, hogy tanműhelyt létesítünk, ide kértem magam. Kovács Sándor igazgató ismer­te a vágyam, megtett a tan­műhely vezetőjének. így let­tem technikustanár. — Mégiscsak pedagógus lett. — Az — mondja Nagy Lász­ló —, tudja, szeretem a gye­reket. Pedig sokszor felbosz- szantanak. Mérges, mérges ilyenkor az ember, de nem tud haragudni. — Hányán indultak7 — Az első évben húszán. Tizenkilenc fel is szabadult. Most negyvennyolc gyerekem van. A polilechnikásokkal és az ipariskolásokkal együtt kö­rülbelül kétszázötvennel van dolgom hetenként. — Ennyi gyerek apjának lenni nem könnyű dolog. — Bizony nem. Különösen, ha ennyi probléma van körü­löttük. Van gyerekünk, aki nehéz családi körülmények kö­zött él. Ezzel még vásárolni is megyek. Van olyan, aki telje­sen árva. Ott apának, anyának is keli lennem egyszerre. De segítek a szülőknek ott is, ahol kisebb a probléma. Ha szigo­rúnak kell lenni, én az is va­gyok. Szemrebbenés nélkül vo­nom meg a kedvezményeket, amíg a srác egyensúllyá helyre nem billen. — Családlátogatásra szo­kott-e menni? — Gyakran. Hogy ott miket lát az ember! Ez magyaráz meg nekem is sok mindent. Hogy miért olyan a gyerek, amilyen. — Segít ez? — Sokszor igen, máskor nem. Van olyan csemetém, akinek — bizton mondhatom — pokol az élete. Természetes, hogy nem tud úgy dolgozni, ta­nulni, mint a többi. Miből? önérzetből? Abból nem lehet megélni, ö megpróbálja. Már el akartam helyezni, valami nagy intézetbe. Nekem bele- tórt a bicskám. Pedig nem tu­dom, hogy itt és így, mi lesz belőle? — Mit készítenek a tanulók? — Első munkájuk egy ka­lapács. Ezen tanulnak reszel­ni. Azután fokozatosan min­dent. Három év után jó gépla­katosok kerülnek ki innen. — A régebben végzettekkel mi van? — Dolgoznak. Jól. Van ta­nítványom a miskolci Műsza­ki Egyetemen, de még a Kép­zőművészeti Főiskolán is. — A „remekműveknek” mi o sorsa? István, a művelődési ház igazgatója, cigányzene kísé­rettel. Megnyitó beszédet mond Molnár László, a földművesszövetkezet elnöke. Petőfi: Kutyakaparóját Bartha Kálmán gimnáziumi tanuló mondja el. A csárda törté­netéről dr. Tőrös László mú­zeumigazgató tart előadást. Kiss József a Magyar Tu­dományos Akadémia üdvöz­letét tolmácsolja. Ezt követi -'r. Balanyi Béla előadása. Az ünnepséget Kis István Pe- tőfi-dalok éneklésével zárja. Ekkor kerül sor az emlék­tábla leleplezésére. Az erre az alkalomra in­dított autóbusz a művelő­dési ház elől délelőtt 10 óra­kor indul. mint segédmunkás. Munkáját becsülettel elvégezte, de — betegsége miatt — munkaidő alatt többször szeszes italt fo­gyasztott, többször be is rú­gott Munkatársai csúfolták (nem mintha ők mentesek lettek volna a szesz fogyasztásától!), gúnynéven Latabárnak neyez- ték, ahelyett, hogy embersé­gesen próbáltak volna segíte­ni rajta. így lett a dolog vége az, hogy G. Nagy Ambrus ott­hagyta állását és utána már csak alkalmi munkából ten­gődött. Májusban történt hogy a Dózsa György úton haladt a strandfürdő irányába. Amint a fürdő mögötti utcában az ar­tézi kút felé közeledett, észre­vette, hogy Varga Pál lavór­ban ruhát mos. A kúttól mint­egy tíz méterre az egyik ke- rékvetőre tette a svájci sap­káját, bele pedig az óráját. G. Nagy meglátta az órát és rögtön elhatározta, hogy azt megszerzi. Amikor egy óvat­lan pillanatban Varga háttal volt neki, felkapta az órát és elindult a Dózsa György úton. Amikor az útra kiért, észre­vette, hogy figyelik, erre fu­tásnak eredt. Nem is állt meg, csak a mozinál, ahol az órát kétszáz forintért el akarta ad­ni. Erre nem került sor, mert a rendőrjárőr igazoltatta: G. Nagy az órát egy szóra visz- szaadta. A városi bíróság hatszáz fo­rint pénzbüntetésre ítélte, va­lamint arra kötelezte, hogy a 265 forint bűnügyi költséget megfizesse. mit Utunk ma a moziban ? Patyolat-akció. Zenés ma­gyar filmvígjáték. Szélesvász­nú. Főszereplők: Kiss Ma­nyi, Bodrogi Gyula, Zenthe Ferenc. Kísérőműsor: Van jó fegy­verünk. Előadások kezdete: három, öt és fél nyolc órakor. Matiné: A generális. Hétfői műsor: A „Lord” és bandája. Ma­gyarul beszélő lengyel film. Kísérőműsor: Enyém — tiéd. Magyar híradó. Előadások: öt és fél nyolc órakor. SPORT Szerelik a félautomata eva-i kuálót a tanulók — Szemléltető eszközökj lesznek a konzerviskolában j Sokat dolgoznak itt a fiúk. Ez j is a cél. Meg az, hogy megsze- \ ressék a szakmát, a gyárat, i Azért áldozott a gyár erre aj gépüzemre tanműhelyre olyanl sokat, hogy itt maradjanakj azok, akik ide jártak. Az egye- \ tem után visszajöjjenek. Mér-1 nőkként, „orvosként”. Szükségi lesz rájuk. Nagy László technikus ía-i nárról az az érzésem boldog\ ember. Bányász—Godány j A harmadik helyen levő Törökbálint és negyediken le­vő Bag idegenbe mennek. Tö­rökbálint még befogható. Valószínű, hogy a múlt va­sárnapi összeállításban ját­szik a csapat. Esetleg Szomo- lányi játékára lehet még számítani. Ebben az esetben a tavaszi csapatból csak két játékos hiányzik: Gömöri és Csikós I. A hazai pálya előnye kö­rösi győzelemre enged követ­keztetni. De a harcos felfo­gásban játszó kemény irsai csapat ellen a Kinizsinek is jól kell játszania, ha győzni akar. Jó mérkőzés, kisarányú győzelem várható. A mérkőzés délután 2 óra­kor kezdődik, az ifik fél egy­kor kezdenek. P. S. S Labdarúgás : Utolsó előtti bajnoki Iab- darúgómérkőzését ma hazai : pályán játssza Albertirsa el­iten a Kinizsi. A két csapat j jelenlegi helyzete a tabellán: • 5. Nagykőrös • 53:39 32 ! 9. Albertirsa 43:50 27 j Irsa a tavaszi fordulóban j a 11. helyen végzett 14 pont- i tál. Őszi szereplése jobb. A • tavasszal semleges pályán i Ceglédbercelen Irsa nyert ! 2:l-re. Ez volt Irsa első : győzelme. A mérkőzésről a : krónikás többek között a j következőket rögzítette ... i Ezen a mérkőzésen a csapat ; bemutatta, hogyan nem sza- ; bad játszani. ! Van mit javítani, de hoz- i zá lehet fűzni, hogy javí- : tani is akarnak a játékosok, j Kell a két pont. mert a har- : madik hely megszerzésére \ még van remény.

Next

/
Thumbnails
Contents