Pest Megyei Hirlap, 1965. október (9. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-31 / 257. szám
PEST MEGYEI HÍPLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS ES CE6U IX. ÉVFOLYAM, 257. SZÁM 1905. OKTOBER 31, VASARNAP Kulcskérdés — Cegléden p Újabb játékfilmet forgatnak városunkban A Patyolat akció után immár a második játékfilm forgatására készülnek városunkban. A városi tanács műszaki osztályán parktervek vázlatai feküsznek. Körülötte műszaki és filmszakemberek állnak. — Ez a végleges terv a Kossuth téri park átalakítására. " Igen, ne lepődjenek meg, kedves olvasók: átalakítják a nemrégen készült parkot — a készülő játékfilm igényeinek megfelelően. Játszóteret képeznek ki, s felállítanak benne egy gyermekszobrot... S éppen ez a gyermekszobor lesz a — KULCSKÉRDÉS. E szobor körül támad majd számtalan félreértés, ami végül is tisztázódik. Addig azonban sok minden visszás dolog történik, amit ez az új filmszatíra — előlegezzük — szellemesen és szórakoztatóan kifiguráz. ^sssssfsssssssjsssssssssssssssssmssssss^ X X \ A KALENDÁRIUM \ 1 ÉRDEKESSÉGE \ i & A minap érdeklődéssel i | lapozgattam az „Érdekes > $ Kalendárium’’ 1966. évi ki- \ ^ adását. ^ örömmel konstatáltam,\ ^ hogy eme érdekes kalendá- X § rium Tömörkény $ftv4ntt.fi X § felvetette szerzői sorába, és^ S közli a nagy író „A köz- ^ S igazgatási luk’’ című tárcá- ^ ját. A cím alatt e különös § ^ „kitüntetés” okának meg je- § ^ lölése: „Az író halálánakX ^ 100. évfordulója alkalmá- X X ból”. — így a szerkesztő. E ^ ^ mondatot olvasva azonban ^ s minden örömem elpárol- ^ ^ gott. Szép kis ismeretter- í | jesztés — 220 ezer példány- 5 ^ ban! X X Mert vajon lehet-e tragi- ^ ^ kusabb, vagy inkább tragi- ^ ^ komikusabb esete egy íróra ^ ^ való emlékezésnek, amikor ^ s születésnapján akarják ^ $ megünnepelni halálának § § évfordulóját. | ^ Tömörkény István ugyan- ^ ^ is nem 1866-ban halt meg, X § hanem akkor született Cég- ^ S léden. Jó volna ezt tudni S § az Érdekes Kalendárium X ^ szerkesztőinek is. | (Zoltán) | s s Segédmotorosok figyelmébe! Azok a segédmotor-tulajdonosok, akik érvényesítő vizsgára vannak kötelezve, szerdán (3-án), délután 19 órakor — saját érdekükben jelenjenek meg az MHS- nél. (Cegléd, Alkotmány utca 2.) — Ki irta a szövegkönyvet és ki rendezi a filmet? — kérdeztük Önódi György gyártásvezetőtől. — Huszti Tamás és Má- riássy Félix közösen írt szövegkönyvéből Máriássy Félix rendezi a filmet. Operatőr: Hegyi Tamás. — Mikor kezdik a forgatást? S a főszereplők? — November 10-én. A főszereplőkről nem beszélhetek, hiszen még csak most folynak a próbafelvételek. Majd csak azután. A filmnek egyébként sok gyermekszereplője lesz — városunkból. Nem főszereplők, csak — statiszták. S mint hallom, arra is lesz gondjuk a film készítőinek, hogy majd úgy csinálják a felvételeket, nehogy felismerhető legyen rajta — városunk. Mint ahogy a film cselekménye, témája sem ceglédi, hanem csak úgy általában olyan kisvárosi, mint Cegléd. (ferencz) Szombatig befejezték a búzavetést a járás 17 termelőszövetkezetében. A három lemaradó tsz-ben: a törteit Aranykalászban, a ceglédberceli Egyetértésben és a dánszentmiklósi Micsurinban a tagság teljes erővel végzi a vetést, hogy október 31-ig ők is földbe tegyék jövő évi kenyerünk magvait November 5-én indul: ÚJVÁROSI TELI ESTEK - AZ OLVASÓKÖRBEN A JÁRÁSI KÖNYVTÁR KÁRPÁTI AURÉL IRODALMI TÁRSASÁGA Cegléd névre keresztellek...1” Vízre bocsátották a tizenkettedik Duna-tengerjáró hajét Keresztanya: Szelepcsényi Imréné — Ötventagú küldöttség városunkból Október 15-1 számunkban megírtuk, hogy a legújabb magyar Duna-tengerjáró motoros hajót — a magyar kereskedelmi flotta legújabb egységét — városunkról nevezik el. A vízre bocsátás és a „keresztelési” ünnepség az elmúlt kedden délután két órakor zajlott le a Magyar Hajó- és Darugyár angyalföldi gyáregységében — a Duna vizén. Városunkat — élén Szelepcsényi Imréné „keresztanyával” — ötven tagú küldöttség képviselte, melyben helyet foglaltak a város párt és tanácsi vezetői, ipari és mező- gazdasági üzemeinek a képviselői. Az ünnepség a Himnusz hangjaival kezdődött. A „Cegléd” nyolcvanhét és fél méteres hatalmas testét még állványok tartották a vállukon a Duna hömpölygő vize fölött. Előbb az építő Magyar Hajó- és Darugyár íő-1 mérnöke, majd a DTRT hajó-, zási társaság helyettes vezér- igazgatója méltatta a hajóépítő munkások érdemeit és annak jelentőségét, hogy a magyar kereskedelmi flotta újabb egységgel gyarapodik s viszi majd a magyar ipar és mező- gazdaság termékeit idegen országok kikötőibe. — Cegléd névre keresztellek, utaidon kísérjen a szerencse. Szerencsés hajózást! Ezekkel a szavakkal adta hivatalosan is városunk nevét a hajónak a keresztanya — Szelepcsényi Imréné. S ami a következő pillanatban történt: egyszerre volt évszázados hagyomány és korszerű techni'ca. A „keresztanya” egyetlen gombmegnyomására csapódott a hagyományos pezsgősüveg a hajótesthez, hullottak le a már meglevő „Cegléd” feliratokról a leplek, s ugyanakkor kezdett süllyedni az egész hajó. és pillanatok alatt körülölelték acéltestét a Duna felcsapó hullámai... Tizenkét szál vörös rózsából kötptt csokrot nyújtott át a DTRT vezérigazgató-helyettese a „keresztanyának” — jelképezve, hogy „Cegléd” a tizenkettedik magyar Duna- tengerjáró hajó. S még egy hagyományos ajándék: a pezsgősüveg nyakán levő sz’gfűcsokrot ugyancsak a keresztanya kapta, a pezsgősüveg törött nyakát pedig a hajó leendő kapitányának adományozták. Az ünneplő közönség elvonult a hajóról... Helyüket nyomban munkások foglalták el: vízre bocsátva szerelik be a hajó testébe a hajtómotorokat és egyéb gépeket, a biztonságos hajózást irányító modern műszereket, meg azokat a fényképeket, amit városunk ajándékoz — Cegléd a „Ceglédnek” — a város életéről, nevezetességeiről. A december végi próbaútra elmennek majd újból városunk küldöttei, hogy aztán az első tengeri útra induláskor milden ceglédi nevében elmondhassuk: — Szerencsés hajózást! Ferencz Lajos Új feladatokra hívjuk úttörőinket Az egy hónappal ezelőtt elindított Úttörők a hazáért mozgalomban már eddig is szép eredmények születtek. Jogos büszkeséggel állapítjuk meg, hogy úttörőink az őszi mezőgazdasági munkák idején több mint hatvanezer óra munkát végeztek. Sok vagon termény betakarításához adtak segítséget. Ennek a munkának jelentőségét még növeli, hogy szép eredményeket értek el csapataink a hasznos hulladékok gyűjtésében, és a különböző úttörősportversenyeken. Büszkék vagyunk eredményeitekre és látjuk, hogy becsületesen készültök felnőtt korotokra. Most ismét új feladatra hívunk benneteket. November 2-án minden őr§ parancsot kap, amelyben meghatározzuk a következő havi tennivalókat. Készüljetek a parancs fogadására és az új feladatok maradéktalan tel- jesitésére. Az Űttörők a hazáért mozgalom városi parancsnoksága Egy évtizedig volt a szülői munkaközösség elnöke az albertirsai Tes- sedik Sámuel általános iskolában Vrabecz Mihályné — írja Ponicsán Gyula igazgató- helyettes. És így folytatja: Mindenütt ott volt, ahol dolgozni kellett, ahol segítségre szorultak. Szerették, megbecsülték az emberek. A szülői munkaközösség tagjai október 23-án bensőséges kis ünnepség keretében búcsúztak el a társadalmi tisztségétől most megvált Vrabecz Mihálynétól. A szülők nevében Holop Istvánná, az iskola részéről Nagy András igazgató mondott köszönetét az évtizedes önzetlen munkáért. A gyerekek virágcsokorral és szavalattal köszöntötték az ünnepeltet, akit hálából mind a szülői munkaközösség, mind a nevelőtestület megajándékozott, kifejezve ezzel is a társadalmi munka megbecsülését. Senki nem gyújt gyertyát a 48-as városbíró, Csizmadia Mihály ledöntött vörösmárvány síremlékén az Örcgtcmetöbcn? (Dávid László felvétele) metőben a híres-neves rektorprofesszor, Szilágyi Péter sírja, évekkel ezelőtt kettétört az emlékét hirdető vörösmárvány. Temetés alkalmával Csizmadia Mihály hatalmas emlékoszlopát is ledöntötték s máig sem állították helyre. Ö hívta Kossuth Lajost Ceglédre, hogy toborzó körútját itt kezdje meg, s állított fegyverbe néhány óra alatt háromezer embert. Közelében fekszik az akadémiai díjjal kitüntetett százéves tanító, Nagy Sándor. Virág nélkül, de borostyánnal övezve fekszik a gimnáziumalapító mérnök, Dobos János síremléke, s felette a szoborképe. A 48-as hadosztály parancsnokkal, Horváth ezredessel, egy sírban pihen S. Szabó József, e város kulturális emlékeinek szorgalmas kutatója. Kissé távolabb a nagy polgármester, Gubody Ferenc nyugszik. És sorolhatnánk a neveket. A kopjafák eltűnnek lassan, a márványok és a gránitok még állnak. Tengernyi név. A halottak emlékezetét az élők őrzik és az élők gondozzák. A Kálvária temetőben pár évvel ezelőtt szétbontották Pajor Antal síremlékét, aki a közművelődés és a csinosabb társalgás okából, Széchenyi nyomdokát követve, kaszinó-egyletet alapított 120 évvel ezelőtt városunkban. Itt van Földváry Károly és Csutak Kálmán sírja is. Mindketten a szabadságharc vezénylő parancsnokai voltak. S ebben a temetőben ápolják kegyelettel a 19-es Urbán Pál sírját. Új temető — a Szolnoki út sarkán. Megállók egy sír előtt, olvasom rajta a felírást: „E hantok alatt S. S. pormaradványai nyugszanak. — Magyar szív, tisztes arc, szorgalom, munkarend. — E négy tula jdonért ő tisztelve leend”. — Tömör jellemzés, márványba illő. Program az élőknek —, hogy holtuk után így örökítsék meg emléküket. A temető szélén román katonák közös sírhalma. Emlékoszlop nem hirdeti sem a nevüket, sem a dicsőségüket. A város főterén szovjet katonasirok: „Sergej, Iván, Nikoláj, — Ott pihennek csendesen, — A •óidért meghaltak ők, — Amely nekik idegen”. A Széchenyi út sarkán a hősi szobor. Szájához kapta kürtét a trombitás. Jelképes sír, de anyákat láttam itt sokszor le- sjlott fejjel, szemükben könny, s a kezükben virág. Halottak napja van. Szomorú István A népfront-akadémia keretében november 5-én ismeretterjesztő előadássorozat kezdődik az újvárosi olvasó- ■ körben.Az előadásokat minden pénteken este 6 órakor tartják. A 17 előadásból álló sorozat változatos témakört ölel fel. Lesz benne mezőgazdasági, pedagógiai, egészségügyi, műszaki, jogi, helytörténeti, irodalmi és képzőművészeti, valamint aktuális politikai kérdésekkel foglalkozó. Az előadások megtartására városunk legkiválóbb előadói vállalkoztak — társadalmi munkában. Az Újvárosi téli esték programfüzetéi most készülnek a nyomdában. Addig is, amíg ezt kézbevehetik az érdeklődők, közöljük, hogy az első előadás november 5-én (pénteken) este 6 órakor lesz „Újváros keletkezése és szerepe Cegléd életében” címmel. Előadó: dr. Szomorú István helytörténész. Az előadások díjtalanul látogathatók. pénteken vezetőségi ülést tartott. A megbeszélésen a vezetőség értékelte a közelmúltban zárult irodalomtörténeti kiállítás szervezési tanulságait. Foglalkozták az összegyűjtött anyag további bővítésének lehetőségével, majd a már meglevő összeállítás je-; lentősebb részének iskolai j vándorkiállítás formájában I való bemutatásáról tanács-: koztak. Felvetődött az a gon- i dolat is, hogy a járás ta-i nyavilágába is el kellene i juttatni a művelődési autó-: val a gyűjtemény egy ré-| szét. Megvitatták a társaság; munkatervét is. ! I ^ | Könnyet és virágot A nyáron a nagyposta előtt csatornát ástak. A földből j csontok, koponyák, használati tárgyak kerültek elő. Bámész- \ kodva topogtuk körül a százados maradványokat... Néhány ! évvel ezelőtt a Mitrus-ház helyén, az új emeletes háztömb \ alapjainak ásása közben, emberi csontmaradványok kerültek j elő a mélyből. Néztük a leleteket, s találgattuk, milyen idő- | sek lehetnek a megsárgult, megöregedett bordák, csigolyák, j állkapcsok, lábszárcsontok? Itt is, ott is temető volt. Porladó | őseink nyughelyén épül városunk; s zajlik a mindennapi élei. i 2777. október havában, Mária Terézia rendeletének vég- ; rehajtásaképpen, új temetőket jelöltek ki városunkban is. | Most már a városon kívül. Ekkor létesült az öregtemető, ame- ; lyet a mai napig is használnak. Mellette volt a katolikusok te- \ metője, de ez hamar betelt s ma már ennek a helyén is házak \ épültek, a Mező, Hold és a Könyök utcák közötti részen. Csak • egy kis evangélikus temető maradt a régi nagy temetőkért 5 melletti sarkon A mai napig is használt legrégibb sírkertben, az öreg- I temetőben, 1778. február 22-én temették el az első halottat, j Szálkái Pálné, született Nagy Zsuzsanna 26 éves asszonyt... j Azóta ide és a többi, később megnyitott temetőbe hányán ér- : keztek már meg a város régi és korunkbeli lakói közül? Sorra- ; rendre megállunk ma, vagy holnap az állandóan nyitott ka- \ púkkal váró kertek előtt. Évente Cegléden 650—700 koporsót ; kísérnek ki a temetőkbe. E nap a halottaké. Ma és holnap ; zarándok-menetek indulnak, ma és holnap minden út a teme- ; tőbe vezet. E napok azoké, akik már csak az emlékezetben él- i nek. A mi temetőnkben hiába keresnénk kultúrának és törté- '• nelmünknek fényes csillagait. E temetőben szolgák, keresztesek, kurucok, népfelkelők, jobbágy-nemzetőrök, a város egyszerű polgárai pihennek, s velük feleségük, gyermekeik s ha sonló sorsú unokáik. E temetőkben —, ha hiú márványok hirdetik is nevüket — a névtelenek pihennek. A jelesek közül is csak kevés nevet tudunk felsorolni. Besüllyedt az öregteE szerint novemberben Sántha Ferenc költőt, januárban Czine Mihály irodalomtörténészt, februárban pedig Raffai Sarolta költőt látják vendégül városunk irodalomkedvelői.
