Pest Megyei Hirlap, 1965. október (9. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-31 / 257. szám

10 "ktfúlap 1965. OKTOBER 31, VASÁRNAP Heti jogi tanácsaink A lakásbérlet felmon­dása a szocialista együtt­élési szabályok megsér­tése miatt. A bérlőm tűrhetetlen ma­gatartása miatt lehetetlenné vált az együttlakás. Felesége­met legutóbb is tettlegesen bántalmazta. Felmondhatom-e a bérleti jogviszonyt emiatt? — kérdezi B. A. monori la­kos. Az érvényes rendelkezés szerint a bérlő tűrhetetlen magatartása, a szocialista együttélési szabályok megsér­tése miatt a lakásbérlet fel­mondható. Tettlegesség" ese­tén még arra sincs szükség, hogy előzetesen felhívja a bérlőt magatartásának abba­hagyására, hanem nyomban jogosult a felmondás közlésé­re. A jogszabály kimondja, hogy a felmondást az ilyen magatartástól számított 8 na­pon belül kell írásban közöl­ni a bérlővel. Ez azt jelenti, hogy az elkövetett tettleges- ségtől számított 8 napon be­lül a bérlőnek már kézhez is kell kapnia a felmondó leve­let. Ennek hiányában a fel­mondás alaki okból érvényte­len. Lakbérpótlék fizetési kötelezettség csak ak­kor terheli a bérlőt, ha legalább két személlyel kevesebben laknak a ^lakásban, mint azt a jogszabály megkívánja. Cs. A- írja, hogy egyik csa­ládtagjuk elhalálozása miatt, a jogos lakásigény mértékét meghaladja a bérelt lakás. A megüresedett szoba 12 négy­zetméter és az összes bent­lakók száma a háromszobás lakásban négy. Olvasónk nem akar sza- báiyta'an dolgot elkövetni, ezért kérdezi: — mentesek-e a lakbérpótlék fizetése alól? A bérlőt lakbérpótlék fize­tési kötelezettség csak akkor terheli, ha két személynél ke­vesebb a lakók száma, a la­kásban elhelyezhető szemé­lyek számához képest. Igaza van olvasónknak abban, hogy a lakásrendelet szerint hat négyzetmétert meghaladó alapterületű szobára egy sze­mélyt, a kilenc és tizenkét négyzetméter közötti alap- területű szobára pedig két sze­mélyt kell számítani. A lak- bérpótlékról rendelkező jog­szabály ettől annyiban tér el, hogy a hat négyzetméternél nagyobb, de a tizenkét négy­zetmétert meg nem haladó lakószoba egyszemély, ezt meghaladó nagyságú helyiség pedig két személy elhelyezé­sére alkalmas lakószobának minősül. Mivel olvasónk esetében a megüresedett lakószoba tizen­két négyzetmétert nem halad meg, így egy személyt kell figyelembe venni és lakbér­pótlék fizetési kötelezettsége nem áll fenn. Szabadrendelkezésű-e az a lakás, ahol külön­álló épületekben van­nak a szobák? P. V. olvasónk írja, hogy háromszobás családi háza van, és ugyanazon a telken két különálló épületben szintén van egy-egy lakószoba. — Kér­dezi: szabadon rendelkezhet-e a bérbeadással, vagy tanácsi rendelkezésű-e a lakás? A Legfelsőbb Bíróság állás- foglalása szerint a lakásbér­let szempontjából a külön ál­ló épületekben levő helyisé­geket össze kell adni. E sze­rint olvasónk lakása tanácsi rendelkezés alá esik, és a bérlőt kijelölni is a tanács jogosult. Kétszer változtatott munkahelyet, legutóbb a munkaviszony folya­matossága nem szakadt meg, mégis korlátozás alá esik, mert előző munkaviszony megsza­kadása jogszabályelle­nesen történt. Év elején a maglódi gép­gyárból felmondás nélkül ki­léptem. Ennek következtében új munkahelyemen több ked­vezménytől elestem. Mivel ez i a munkahely sem felelt meg, főleg a korábbi jogellenes munkaviszony megszakadás­ból történt bérkorlátozás miatt, innen is kiléptem, de most már úgy, hogy a falva; matosság nem szakadt meg. o lan voltam, — de később ál­landóan javult a helyzetünk. A munkám nem megerőlte­tő, a tanácsnál dolgozom, a férjem figyelmes, jó hozzám. Szépen, gondtalanul élünk — álékor hát miért? Kapkodva ke­resgél egy fiók­ban, fényképe­ket mutat. — öt kereszt­gyerekem van, rokonok gyere­kei. Az egyiket háromhetes korától fél évig neveltem. Mintha a szivemből téptek volna ki egy darabot, amikor elvitték. Utána a keresztlá­nyom volt nálam, másfél évig. Sosem felejtem el azt a másfél évet. Édesanyjának »éreztem magam. Ha két kar­ját a nyakam köré fonta, el­felejtettem, hogy nem az enyém. Terveket szőttem a jö­vőjéről, álmodoztam. Aztán ez az álom is véget ért: el­vitték. Valósággal lelkibeteg lettem. A kiságyát megtar­tottam: hátha szükség lesz rá ... Üjabb fénykép, pufók, mo­solygós kisfiúról. — ő is másfél évig volt nálam. Esténként három víz­ben kellett füröszteni, olyan masizatos volt. Még a zokni- r.ehogy fel­kocsi-t látok az utcán, elfor­dítom a fejem. A terhes anyák láttán valami fájó irigység fog el: neki lehet?! A meddőségi kutató ambu­lancián azt mondták: orvo­silag nincs akadálya, hogy anya legyek... A lakás megtelt cigaretta­füsttel, ablakot nyit. Háttal felém, az erkélyajtóban állva mondja: — El tudja képzelni azt a kisebbségi érzést, ami engem tizenöt éve fojtogat? Ügy ér­zem, mintha én kevesebbet érnék, mint más asszony. Más asszonynak lehet há­rom-négy gyermeke is. Ne­kem egy sem. Micsoda ször­nyű igazságtalanság ez! Pár évvel ezelőtt már az örökbe­fogadás gondolatával foglal­koztam. A járási gyámügyi előadó elvitt egy családhoz: egyedül álló asszony, ahány gyerek, mindnek más az ap­ja. A gyerekeken nincs ru­ha, a lakásban csak dikók, meg göncök vannak, s min­den évben egy gyerek. A leg­kisebbről volt szó, hogy esetleg magamhoz venném, de akitor még anya tej an élt. Várni kellett... Közben meg­gondoltam. Nem kell elsietni — így bíztattam magam — hátha még nekem is lehet... ___________ Amikor fia­s zer több pénzük lesz, min­den megoldódik. Nem oldó­dott meg... — Ha tudná, mennyit köl­töttem én már gyógyszerek­re, orvosokra! És még meny­nyit jogok — teszi hozzá hal­kan. Mert nem adta fel. Nemré­giben súlyos gyulladással fe­küdt kórházban. A kezelés, amit kapott, olyan fájdalmas volt, hogy véresre marta sa­ját tenyerét. Ott azt mond­ták: ha teljesen meggyógyul, menjen vissza. Ismét meg­vizsgálják, hátha mégegyszer megoperálható. Szeme valahová a messzibe néz, amikor kimondja: — Azóta nem szeretem a más gyermekét. Ha gyerek­Hálhn mégis 9 talasszony korá­ban ötszáz fo­rint jutott koszt­------------------ ra havonta, s f érje menza-jegyével ketten ebédeltek, azt hitte, ha egy­— Vállalná az újabb műté­tet? — Mindent vállalok. Igaz, a férjem hallani sem akar róla. „Eleget kínlódtál — azt mondja — nem engedem, hogy újabb tortúrának vesd alá magad.” Megértem őt: a műtét kockázatos. Félt en­gem. De hátha éppen ez használna?! Tétován megigazít egy csip- keterítőt a dohányzóasztalon, aztán könnyein át rámmoso­lyog: — Azért ne higgye, hogy nem szép az életem. Harmo­nikusan, jól élünk. A mun­kánkat mindketten szeretjük. Nekem a véremben van a be­osztás, jut is mindenre. Csak... Néha elfog a csüggedés. Ki­nek gyűjtjük, amink van? Kezem után nyúl, erősen megszorítja: — Harminckét éves va­gyok. Mit gondol: ilyen idős korban lehet még nekem gyermekem? Nyíri Éva Középkorú asszony: míg az udvaron átjött, szürkével hin­tett hajót összekócolta a szél. Tiltakozik: ne készüljön róla fénykép. Minek? — Egyáltalán: mit lehet ír­ni arról, amit én csinálok? iMunka—.^valakinek ezt is esi-* nálni kell. Az ügyvitelben is - vannak közkatonák ;.-. . A közkatona: Parentézy Je- nőné, Vácott, a Híradástechni­kai Anyagok Gyára gyártás­előkészítő csoportjának veze­tője. Nem vetlek fel lányt... Az ember életét sokféle té­nyező befolyásolja. A maga akarata, de — a másoké is. Vannak vágyai, tervei, s van­nak realitások. Van, aki so­káig keresgéli a helyét, míg megtalálja, s van, aki nem leli soha. Páréntézyné tanító­női diplomával — gyárban dolgozik. A helyén van? — Amikor középiskolába mentem, itt, Vácott még nem vettek fel lányokat a gimná­ziumba. Szüleim nem enged­ték a napi bejárást, bentla­kásos hely csak a tanitóképző- ben volt, hát így lettem taní­tónő. 1960-ban került a gyárba, gép- és gyorsírónőnek. Előtte is adminisztratív munkát vég­zett, álláspontja becsületes: csak az tanítson, aki teljes szívvel tudja tenni ezt. És ő úgv érezte, jobb, ha másutt keresi a helyét. Az átlagese­tektől eltérően nem a „vidék” Közkatona — diplomával Hasította, nem is a több fize­tés csábította a diploma el­lenére a katedra helyett más­hová, hanem az, amit úgy fogalmaz meg: — Bármilyen kis dolog is az, amit az em­ber a közösségért — ha úgy tetszik, a társadalomért — tesz, önmaga úgy érezze, tel­jesítette feladatát. Vannak, akik csak nagy dolgokban tudják felfedezni a fontosat, a lényegeset, s vannak — ma­gamat is közéjük számítom —, akik a kicsiben, az apró tettben is meglátják a nélkü­lözhetetlent, az elégedettséget adót. Verkli — ha úgy csinálják Szorgalmasan kopogtatta az írógép billentyűit, s amikor nem volt munka, „csak úgy” segített, ismerkedett a gyár­táselőkészítés feladataival. A munkautalványozás — fontos, s nem is túl egyszerű dolog. Mégis: hamar beletanult. — Ha az ember csak verklit lát a munkájában, amit napról napra „tekerni” kell, hogy múljon az idő — mondja csendesen —, akkor valóban nehezen jut egyről kettőre, nem érzi meg a cselekvés — önmagában bármily apró je­lentőségű cselekvés legyen is — örömét. Ahogy mind otthonosabb lett a munkautalványozás, s általában a gyártáséi elkészí­tés birodalmában, úgy ke­rült közelebb a gyár gond­jaihoz, gyártmánytípusokhoz és — az emberekhez. Ez év áprilisa óta ő a csoportveze­tő. Munkájuk egy részét — az alkatrészüzem ellátását — gépesítették. A korábbi, ha­vi elszámolás lehetetlenné tet­te a szigorú anyaggazdálko­dást, sok ment pocsékba, mo6t — a gépesítés lehetővé tette a napi utalványozást és elszámoltatást, javult az anyagfelhasználás! fegyelem, mind többen tanulják meg becsülni a köz vagyonát je­lentő anyagot. Apró, kis tet­tek: biztonsági tartalék, jó szellem a csoportban, ha ro­hammunka van, megértik, nem nézik az órát, ottmarad­nak, megcsinálják. — Mit jelent az elégedett­ség? Úgy hiszem azt, ha az ember érzi: szükség van ar­ra, amit csinál. És hogy úgy OKTÓBER TOVALÉP csinálja, ahogyan az tőle csak telik. Valahol itt keresném az általános, a társadalmi bol­dogulás kulcsát is: érezni, hogy szükség van rám, s tud­ni azt, mit követel a becsü­letes munka. Mesekönyvvel is lehet kezdeni Kerek mondatokban — mintha csak tanítványait okí­taná — magyarázza: mi a dolguk, mire vigyáznak, mit ronthatnak el. Ez utóbbi sze­rencsére még egyszer sem kö­vetkezett be. És a halk han­gon ejtett mondatok között egy, ami ismét felidézi a ta­nítónői diplomát: az üzemi könyvtár. Az össztársadalmi boldogu­lás útja úgy is szilárdul, hogy mind több ember nem éri be a maga dolgának becsüle­tes elvégzésével, hanem" azt akarja: mások is előbbre jus­sanak. Parentézyné tanítónői diplomája — így, áttételesen — mégsem papír maradt csu­pán, mert tanítani nemcsak katedráról lehet. Rábízták az üzemi könyvtárat: 300 kötet volt mindössze. Ma — s kis­sé zavartan bólogat a szóra, hogy „lám, kibújik a tanító­nő” — jól válogatott 1300 kötet, a kezdeti állomány több mint négyszerese. Helyi­séget szerzett, anyagi támoga­tást és — olvasókat. — Mese­könyvvel is lehet kezdeni — mondja — s most már bele­melegedve meséli, hogyan kötnek ismeretséget az olva­sással, a betű örömével az emberek. Igen, voltak, akik­nek először mesekönyveket adott, s fokról-fokra a nehe­zebbeket: akik először zavar­tan tibláboltak a könyves­polcok között, most már mind határozottabb mozdulattal vesznek le egy-egy kötetet. Öröm? A középkorú asz- szony nem használja e kife­jezést. Azt mondja: — Az em­ber tegye meg azt, amit meg­tehet. A diplomás „közkatonától” ez az, amit válaszként ka­punk a boldogság? elégedett­ség? kérdéskörére, s ami követendővé teszi szavait: mögöttük ott áll a tettek aranyfedezete. Mészáros Ottó Az ismételten történt elhe­lyezkedésemkor közölték ve­lem, hogy hiába léptem ki legutolsó munkahelyemről szabályosan, mégis korlátozás alá esik a bérem, üdülésben, jutalomban nem részesülhe­tek, és továbbra is sújta­nak mindazok a hátrányok, amelyek a „kilépett” bejegy­zéshez 'fűződnek. M. K. gyöm- rői olvasónk sáréi mezi a je­lenlegi munkahelyén aikalma- I zott hátrányokat, és kérdezi j — jogosultak-e tőle a kedvez- ! ményeket megvonni? j Olvasónk panasza nem ala- 1 pos, mert a folyamatosságot i megszakító munkahelyválíoz- j tatáshoz fűződő következmé- ! nyékét az előírt idő leteltéig I annak ellenére alkalmazni ! kell, hogy a dolgozó időköz- i ben a folyamatosságot fenn- j tartó módon újabb vállalat- i hoz került át. Az igazgató akkor is megváltoztathatja a fe­gyelmi határozatot a dolgozó javára, ha sa­ját maga hozta a dön­tést. Égy korábbi számunkban arról írtunk, hogy az igaz­gató a más, pl. a fökönyve- j lő, termelési főosztályvezető stb. által átruházott jogkör- ' ben hozott fegyelmi határo- j zatát megváltoztathatja, ha 1 azt túl súlyosnak ítéli meg. I Most többen azt a kérdést ! intézték hozzánk, megilleti-e i ugyanez a jog az igazgatót i akkor is, ha saját maga foly- | tatta le a fegyelmi eljárást j és hozta meg a döntését? Olvasóink kérdésére közöl-: j jük, hogy az igazgató akkor j I is , felülvizsgálhatja és meg- j változtathatja a dolgozó javá- j ra határozatát, ha azt saját < maga hozta. Természetesen < erre akkor kerülhet sor, ha a : határozat meghozatala után; olyan újabb tények és bizo- i nyítékok állnak rendelkezésé- ; j re, amelyek alapján megálla- j I pítható, hogy korábban túl ; í szigorúan bírálta el az ügyet. | I Ezen igazgatói jogkör azon- \ j ban nem helyettesíti a dolgo- ; i zó részére biztosított jogor- : voslatl lehetőségeket. „Kilépett” bejegyzés esetén az új munkahe­lyen csak 1 év után. ad­ható ki a dolgozó sza­badsága. F. Z. abonyi olvasónk ír­ja, hogy felmondás néikül lépett ki a váci Forte Gyár­ból. Sérelmezi, hogy új mun­kahelyén azt közölték vele, hogy csak egy év után kap­hat szabadságot. Olvasónk kérdezi — jogos-e ! a vállalat intézkedése? A vállalat nem követett el törvénysértést. A Munka Tör­vénykönyve rendelkezése sze- i rint, ha „kilépett” bejegyzés kerül a munkakönyvbe, ak- í kor is megilleti a dolgozót az évi alapszabadság, de csak 1 éves folyamatos munkavi- j szony betöltése után. Felhívjuk azonban a figyel- \ mét olvasónknak arra, hogy j egy év után is csak a tizen- j két nap alapszabadságra van : joga mindaddig, amíg nem : nyílik meg a lehetőség arra, j hogy a korábban munkavi- i szonyban eltöltött időket ősz- i saeszámítsák. Dr. M. J. | | „Itt minden \ a g)'ereket | várja...!“ \ — Mi a boldogság? $ Az asszony hangja megre- ^ meg, könnyekbe fúl. Összekul- ^ csőit ujjai idegesen tördelik ^ egymást. Reszkető szájszéllel ^ suttogja: Í! — A boldogság — a gyerek, i Tudni, hogy nem éltem hiába, 5 van folytatás, marad utánam \ valaki. Valaki, aki egy darab v belőlem, aki törődik velem, ^ ha megöregszem, s gondol J néha rám, ha már nem leszek. J Kezébe temeti arcát, dús, ^ szőke kontyos feje az asztalra 5 borul... $ — Nézzen körül — mutat­$ ja a szépen berendezett két- 5 szobás lakást — itt minden a l gyereket várja. Ketten dolgo- $ zunk, mindenünk megvan, 5 csak a gyerek hiányzik... ^ Nehezen nyugszik meg any- í nyira, hogy folytatni tudja, t Halkan, szaggatottan beszél: $ — Tizenhatéves voltam, az J iskolapadból mentem férjhez. ; Érett fejjel sem választhattam ; volna jobban. Szeretjük, meg- ; becsüljük egymást. És várunk. S Tizenöt éve várunk — a gye- \ rekre. k ;--------—------- Amit az akarat­> Miért erő és az orvos­; nem tudomány ösz­szefogása meg- leheí ? tehet, mindent (----------------- megpróbált már. ! Háromszor vetette alá magát ! műtétnek abban a reményben, J hátha azután lehet gyermeke. : Hónapokig járt iszapkezelésre, ! gyógyfürdőkre. Orvosi könyve- ä két böngészett, azokban kerés- ; te a választ: miért nem lehet? ! — Kálvária ... Nem tudok J hamarjában jobb kifejezést: ; valóságos kálvária, amit én ^ már megjártam. Hat évvel ez- $ előtt — pár héttel a műtét $ után — rosszul lettem. A sza- 5 hótól aznap hoztam haza az 5 új télikabátomat, abban ver- J gődtem az olajos padlón. ^ Kórházba vittek, s napokig ; vizsgáltak. Több mint tiz or- $ vos konzultált fölöttem, s a $ többség azt mondta: gyulladás. $Egy orvos akadt, aki mást ^ mondott. A legszörnyűbbet, 5amit várhattam: méhenkívüli J terhesség. Sajnos, neki volt J igaza. t Az egész kórházat felkavar- $ ta az eset. Ep" asszony, aki ^ négy és fél órás, életveszélyes § műtét közben, narkotikus ká- | bulatában azért könyörög, J hogy tegyék helyére a magza- \ tát!... ; — Három hét alatt tizen­5 nyolc kilót fogytam, s hóna- $ pokig injekciókúrán éltem | utána. ! — Végiggondoltam én már i mindent, ezerszer. Egész csa- ; ládom egészséges volt, én is í az vagyok. Igaz, fiatal asz- 5 szony koromban sokat szűköl- í ködtünk — a férjem egyetem­re járt, én fél évig állásta­

Next

/
Thumbnails
Contents