Pest Megyei Hirlap, 1965. október (9. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-31 / 257. szám

1065. OKTOBER 31. VASARNAP

3

Rendelés: öt évre - Költözik

a „bőrdíszmű“? - Csatát nyert táskák

„Jó híreket hoz a szél” — ezt mondogatják többen is, amikor a Kistarcsán születő szép műanyagtáskák után érdeklődünk. Minek is örülhetünk?

Az illetékes külkereskedelmi képviselővel most tárgyal a Pest megyei Vegyi- és Kézműipari Vállalat.

Nincs kizárva, hogy nagyobb tételű, 10—12 milliós segítséget kapnak. Mire kell a pénz? Űj épületre és korszerű berendezésekre. A vállalat „bőrdíszmü”-részlegét elárasztották külföldi megrendelésekkel. Azt mondják, ha jól megszámoljuk, öt évre

előre biztosítva van az itt születő áruk elhelyezése. Leggyakoribb, legnagyobb tételt vásárló partnerünk a szovjet külkereskedelem.

Jövőre 11 milliós értékkel több áru kellene, ám a szakszervezetek megyei tanácsa már így is tiltakozik — a munkások védelmében — a túlzsúfoltság miatt- A jövő évi — remélhetőleg kivitelezésre kerülő — vállalkozás megoldja, orvosolja a gondokat. Emellett jól fizető és szép exportáruval láthatja el a magyar külkereskedelmet s a vásárló ország fogyasztóit.

Gyümölcsfaakció

a háztáji felújítására

A Pest megyei földművesszövetkezetek nagyszabású gyümölcsfaakciót bonyolítanak le az idén ősszel és jövő tavasszal. A megyei igazgatóság tájékoztatása szerint a háztáji és a szórványgyümölcsösök számára nagy mennyiségű törzses, bogyós szaporítóanyag, bor- és csemegeszőlő áll rendelkezésre.

Az fmsz-ek ezzel segítik az érdeklődőket, hogy kicserélhessék az elöregedett, vagy rossz minőségű gyümölcsfáikat, illetőleg új gyümölcsösöket telepíthessenek. Részletes felvilágosítást a helybeli földművesszövetkezeteknél adnak, s ugyanott lehet szaporító anyagot is rendelni.

Termel«s*öveíkc®eíemk

ötéves fejlődése

Az esztendő tapasztalatai —■ A további feladatok A kérdésekre jámbor Miklós, a megyei pártbizottság titkára válaszol

A szükség és a megoldás

Textilgyárak ,.nehéz” helye: a festő de. Vegyszerek és festékek gőze, szagok ikiele- mezhetetten — és kellemetlen — orgiája.az orrban; aki belekóstol, igencsak friss levegőre kívánkozik hamarosan.

— Két — három hét után megszokna, néhány hónap múlva már nem is erezné. Az itt dolgozók zöme törzsgárda tag, s ez mindennél jobban bizonyítja; ezt a munkát is. megszereti az ember.

Baranyai Béla tíz éve üzemvezetője a festődének, előtte tizenöt esztendőt húzott le Csepélen, a posztógyárban. Itt, Pomázon, a Gyapjúmosó- és Szövőgyár gyáregységében negyedévente 130—150 tonna fonal ad munkát a festőknek; s sokszor bizony a sarkukra tapos a szükség amit az ipari szaknyelv úgy fogalmaz, hogy „szűk keresztmetszet”.

Erről beszélgetünk: a szükségről és a megoldásról. A zömök, szavait szűkén mérő negyvenes férfi, aki negyed- százada napról-napra festékek és fonalak között él, azt mondja:

— A termelés legdöntőbb tényezője mindig az ember. Semmi nem olyan fontos, mint ő. Mi itt nemcsak ösz- szeszoktunk, hanem azt is megtanultuk, hogy a szükség mindig meghozza a megoldást is, mondhatnám; kikényszeríti.

Dekákból tonnák

Mi is ez a kikényszerítés? A növekvő termelési feladatok valóban sokszor állították nehéz helyzet elé a festö- deieket. Hogyan vágták ki magukat? Igen lényeges szerepet játszott az a következetes és rendszeres újítómunka, amelynek alapján az újítási versenyben többször elnyerték az első helyet, üzemrészként és egyéni versenyzőként is. Az üzemvezető maga is többszörös újitó, évek alátt jónéhányszor százezer forintot takarított meg a népgazdaságnak, hogy pontosan mennyit, azt nem tudja, nem- tart ja számon, azt mondja: minek? Holnapra a mai dicsőség kevés, holnapután meg már nem is emlékszik rá az ember, mert újabb gondokkal kell megbirkóznia. Baranyai Béla mellett Egervári Sándor, Csabai György, Gulyás István az, aki elsősorban töri a fejét, s ennek eredményeként — szavaikat idézve — „dekákból tonnák” születnek, azaz sok kicsi sokra megy. Újításaik zöme nem látványos, milliós ügy, hanem apró részkérdés, de adott helyzetben az apró részkérdés döntőidé lesz, megoldatlanságuk az összes nagy feladat megvalósítását lehetetlenné teheti.

Év végéig kísérlet

Ez év tavaszán a megnövekedett termelési feladatok miatt egyik napról a másikra a festöde képtelennek bizonyult a kellő mennyiségű anyag feldolgozására. A nehéz helyzet „kikényszerítette”_ a megoldást: Baranyai Béla újítást dolgozott ki, megváltoztatva az anyagra kerülő emuláló adagolásának technológiáA FESTŐDÉI TÖRZSGÁRDA GONDOLDÓ ÚJÍTÁS RUGALMASSÁG, FIGYELEM

ját, módosítva a nedvességtartalmat, s az eredmény — 157 tonnára növekedett a festöde teljesítménye, megdöntve minden addigi rekordot. Az újítást sokan hitetlenkedve fogadták — mint ahogy ez már- már törvényszerű az újításoknál —, s minden bizonnyal ennek tudható be, hogy bár gvártásban alkalmazzák azt, a hivatalos verdikt mégis úgy szól: december 31-ig kísérletezzenek vele...

Az újítás alkalmazásával feldolgozott anyagot nemcsak Pomázon, hanem a váci gyár- e'"bégben is használják: minőségi kifogás, észrevétel nem érkezett!

A gondoldó újítás tehát átsegítette a buktatón a gyáregységet, bár Baranyai Béla nevetve azt mondja:

— Olyan dolog ez, mint a róka fogta csuka. Nem tudnám megmondani, mi keressük meg a csomópontokat, azaz a gondok megoldást sürgető ósszpontosuiását, vagy azok — minket. Néhányszor már mondtuk is: mintha ingerked- ne az emberrel egyik-másik üg’% kösd fel a felkötni valót, másként aligha boldogulsz velem.

Majd a tréfáról átváltva:

— Az adott körülmények

mellett csak úgy lehet eleget tenni a növekvő termelésnek, ha a kicsit is megbecsüli az ember. Az apró részered- . ményt, mert az is előbbre i visz. Ehhez viszont úgy hi- j szem — a magam szerény ta- > pasztalatai alapján mondom j ezt — az kell, hogy összeszok- ! janak az emberek, ne csak el- i tűrjék, hanem megértsék egy- í mást. $

.... i

A csecsemő és bátyjai $

Itt, a festődében, kádak, gé- ^ pék jelentik a „palettát”, sok- ^ féle szín, azok variánsainak^ tucatja — nem is olyan 5 könnyű ezt kikeverni. A fol-s tosi, egyenetlen festés — S rossz bizonyítvány. Mi kell ^ az elkerüléséhez? Nagy fi- ^ gyelem, s rugalmasság. Az$ utóbbi időben megnőtt a kis $ tételek száma; itt az átla-^ gosnái is nagyobb gondosság- $ ra ván szükség. Harmadik ^ negyedévi teljesítményük 149 ^ tonna volt, s a tavalyihoz^ mérten 10 százalékkal nőtt ^ az egy főre jutó termeié-^ kenység is. A rugalmas mun-5 kaszervezést, 6 a figyelmes 5 munkát segíti a műszaki kor- $ szerűsödés is. Évek alatt lé- $ nyegében kicserélődött a be- $ rendezés — új centrifuga.v folyamatos szárító stb. — s ^ a korábban érkezett masinák- $ hoz, bátyjai mellé, a kö-! zelmúltban odaállt a fes-$ tödé csecsemője, legfiatalabb-^ ja is: az új festőgép.

A gyári szóhasználat úgy; jelöli őket, mint „a férfi- \ szakaszt”. Valóban, csak fér-! fiák dolgoznak itt, s nem! sérti a női egyenjogúságot,! ha azt mondjuk: nem is nők-! nek való munka. Nehéz, a! fizikumot alaposan igénybe'

vevő. Az itt dolgozók nagy többsége mégsem cserélte, cseréli fel mással: a törzs- gárdatagság nemcsak azt jelenti, hogy ők ragaszkodnak a gyárhoz, hanem azt is, hogy a gyár — számíthat rájuk! Márpedig a festöde kulcsüzem; a fonoda, szövődé „ül le” — ahogy ezt manapság mondják — ha a festődében baj van.

— Tíz éve csinálom itt, de — gyorsan elment. És azt hiszem, ebben nem nekem, hanem a festődéi kollektívának van döntő része — mondja az üzemvezető.

Holnap még többét •>

A nagyvállalaton belül. — a távlati fejlesztési tervek szerint — fontos szerep jut majd, a pomázi gyáregységnek. A festödeiek azt mondják: nem kutatják ők, mit nem lehet. Mit lehet, ez a lényeg. És a holnapi tervek e nézőpont fontosságát még inkább hangsúlyozzák. A festődéi kollektíva jó úton jár ahhoz — emberi összefogását, újító, többet akaró szellemét tekintve egyaránt —, hogy a holnapi még többnek, jobbnak valóban biztos támasza legyen.

M. O.

Vége felé közeledik az esz- , tendő — s ezzel a második ötéves terv is lezárul. Az elmúlt fél évtized nagy változást hozott a mezőgazdaságban. Erre az időszakra esett az átszervezés befejezése, s a nagyüzemi gazdálkodás alapjainak lerakása. Megkértük Jámbor Miklós elvtársat, a megyei pártbizottság titkárát, válaszoljon ezzel kapcsolatos kérdéseinkre.

— Mekkora utat tett meg az elmúlt öt év alatt és hol tart ma Pest megyében a termelőszövetkezeti mozgalom?

— Uj útra tért mezőgazdaságunk, eredményesen fejlődött. Termelőszövetkezeteink többsége megerősödött és megteremtette a nagyüzemi gazdálkodás alapjait. Csupán néhány számadat is mutatja, hol kezdte és hol tart ma szövetkezeti mozgalmunk. Négy év leforgása alatt 835 millió forintról egymilliárd 920 millió forintra — 230 százalékra — gyarapodott a közös gazdaságok beruházott vagyona. A tiszta, tehermentes vagyon

568,5 millióról egymilliárd 194 millió forintra emelkedett. Számos új major, modern gazdasági épület jelzi a gyarapodást. Megyénkben közel 3000 traktor szolgálja már a termelést, könnyíti a szövetkezeti tagok munkáját, s ennek több mint 80 százaléka a tsz-ek tulajdona. Termelőszövetkezeteinkben uralkodóvá váltak az alapvető termelési eljárások; az időben elvégzett talajmunka, a vetés, a természeti adottságoknak leginkább megfelelő növényállomány, az öntözéses termelés szélesítése, a gyomok és kártevők elleni vegyszeres védekezés, a nagy termést adó vetőmagvak (például hibrid kukorica) alkalmazása. a karbamidos levéltrágyázás stb.. mind-mind a termelés növekedését szolgálják. Különösen figyelemre méltó, hogy az elmúlt három évben megyénk közös gazdaságai közel 16 000 hold szőlőt és gyümölcsöst telepítettek. Az ültetvények szépen fejlődnek, a termőre forduló telepítések a jövőben tetemesen növelik a tsz-tagok jövedelmét.

Szövetkezeteink évről évre magasabb színvonalon termelnek több árut. Három év alatt megyénkben 36 százalékkal emelkedett a termelőszövetkezeti termékek forintértéke. Az árutermelés növekedése valamivel nagyobb arányú.

Az idei szokatlanul nehéz esztendő nagy megpróbáltatás elé állította mező- gazdaságunkat. Hogyan álltak helyt a termelőszövetkezetek?

— Gondjaink, nehézségeink főként objektív eredetűek. A legtöbb nehézséget a kései tavasz, a csapadékos, hűvös nyár és a különféle természeti csapások okozták. Ennek ellenére szövetkezeti parasztságunk mindent elkövet, hogy ellensúlyozza a több mint százmillió forintnyi kárt. Ekkora veszteséget okozott ugyanis a száj és körömfájás, az ár- és belvíz, a jégverés. Az 1965-ös év eredményei részleteiben még nem ismertek, de az eddigi becslések azt mutatják, hogy szövetkezeteink az idén is teljesítik termelési és értékesítési tervüket. Mindez a termelőszövetkezeti tagok és vezetők lelkiismeretes, jó munkájának eredménye.

— Mezőgazdaságunk történetében az idén takarították be először termelő- szövetkezeteink a legmagasabb kenyérgabona-termést. Mivel magyarázható ez?

— Minden állampolgár örömére szolgálhat, hogy az idén a mezőgazdaság megtermelte az ország kenyerét. Ebből a munkából megyénk szövetkezetei is kivették részüket. Először fordul elő a megye történetében, hogy búzából az átlagtermés meghaladja a 12 mázsát, és a kenyérgabona is 10 mázsán felül fizetett. Közel kétezer vagonnal teljesítette túl a megye kenyérgabona-felvásárlási tervét Az időjárás, minden viszontagsága ellenére kedvezett a gabonaféléknek. Ennek és a hozzáértő, jól szervezett munkának az eredménye, hogy a szokásos 8—9 mázsás termésátlagokat túlszárnyalták közös gazdaságaink. Remény van rá, hogy még néhány terményféleségből a tervezettnél ugyancsak nagyobb mennyiséget adnak szövetkezeteink az államnak.

Az évről évre javuló termelési eredmények a szövetkezeti tagok jövedelmét is növelik. Ezen a téren is szembetűnő a fejlődés. 1962- től számítva, a múlt év vé- ^ géig 36 százalékkal gyara- !> podott megyénkben a szövet- fe kezeti tagok közösből szár- | mazó jövedelme. A termers lés további korszerűsítése, az ^ anyagi érdekeltség kitérj esz- ^ tése lehetővé teszi, hogy S még gyorsabban növekedjék S a tagok jövedelme.

^ — Milyen más változást

^ hozott még falun az el- ^ múlt öt esztendő?

^ — Nemcsak a közös gazda^ ságok anyagi és technikai ^ színvonala fejlődött, hanem ^ változáson ment át a szö- ^ vetkezeti parasztság is. Tu- !j data formálódott, látóköre ^ tágult, érdeklődése megnö- ^ vekedett a politikai, szakmai S és termelési ’ kérdések iránt. § Egyre többen vesznek részt ^ különböző iskolákon, tanfo- $ lyamokon. Termelőszövetke- ^ zeteink többségében már az ^ elmúlt évben is — amikor ^ ugyancsak sok nehézség gá- ^ tolta a munkát — jól dol- ^ goztak a tagok. Ez is azt bi- ^ zonyítja, egyre inkább ma- !j kukénak érzik a szövetkezetét, ^ és felelősséget vállalnak az 5 ország ellátásáért. Beleszól- S nak már az irányításba, ta- | nácsot adnak a vezetésnek, a ^ tervezés, a termelés kiala- ^ kításához és a közös alapok ^ növeléséhez. A szövetkezeti ^ vezetés becsületére válik. ^ hogy egyre jobban igénvli ^ a tagok véleményét, s ezt fi- ^ gyelembe is veszi. A ter- ^ n el őszövetkezeti demokrácia ^ azonban még sok helvütt $ nem érvényesül kellően. Fel- ^ adataink közé tartozik, hogy ^ a tagok alkotókészségének kiELLESETT PILLANAT

Foto: Kotroczó

bontakozását ezen a módon is elősegítsük.

— Milyen segítséget adnak a szövetkezeti párt- szervezetek a gazdaságok megszilárdításához, a szövetkezeti élet fellendítéséhez?

— Ma már valamennyi mezőgazdasági termelőszövetkezetben működik pártalapszer- vezet. Szövetkezetenként megszervezik a politikai oktatást, elősegítik a szakmai képzést, szorgalmazzák a korszerű termelési eljárások alkalmazását, s legfontosabb feladataik közé sorolják a szövetkezeti egység megteremtését, a közös vagyon növelését és védelmét, a termelőszövetkezetek további erősítését, a szövetkezeti demokrácia érvényesülését. Szövetkezeti tagjaink 42 százaléka nő. Ha figyelembe vesszük a bedolgozó családtagokat — még ennél is magasabb ez az arány. Nagyon derekas munkát végeznek a nők a közös gazdaságokban, ugyanakkor az ő problémáikkal még korántsem foglalkoznak kielégítően a szövetkezetek. A párt- szervezetek és a kommunisták feladata is, hogy a tsz-ekben dolgozó nők gondjaiban job- . ban osztozzék a közös.

— Milyen gondokkal küszködnek termelőszövetkezeteink és melyek a legfontosabb feladatok?

— Most, amikor az őszi kalászosok vetése lényegében befejeződött, legfontosabb feladataik közé tartozik, hogy a még kint levő terményeket minél gyorsabban, veszteség nélkül betakarítsák. Sürget az őszi mélyszántás is. Az eddigi jó eredmények egyik „titka”, hogy a talajt legnagyobb részt' ősszel felszántották. A jövő esztendei termés megalapozása megkívánja, hogy ezt a munkát az idén is maradék nélkül elvégezzék. Az év hátra levő részében, de további feladat is, hogy jobban takarékoskodjanak a termelőszövetkezetek a költségekkel és megalapozzák a jövő esztendőre való felkészülést. Napjaink tennivalói közé tartozik a takarmánykészletekkel való gondosabb bánásmód. Az állatállomány átteleltetése különösen indokolja ezt. További feladat még az anyagi érdekeltség kiszélesítése, a fiatalokkal való törődés és a gyöngébb gazdaságok megszilárdítása.

Megyénk termelőszövfitke- zetei fél évtized alatt túlnyomórészt megerősödtek és máris bizonyítják a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit — fejezte be nyilatkozatát Jámbor Miklós elvtárs.

S. P.

Víz elfen - víziút

Az idén bőven hullott az áldás. A gyakori, nagy mennyiségű csapadék magasabbra emelte a talajvíz szintjét. így öntötte el a nagykőrösi Petőfi Tsz 630 holdnyi gyümölcsösét. Köztudott, hogy ha hosszabb ideig áll vízben a fa — legalábbis az érzékenyebb fajta —, hamarosan megfullad, elpusztul. S mert ezen a tájon a magas vízszint nem ritkaság, most a szövetkezet a jászkarajenöi vízgazdálkodási társulattal együtt hozzákezdett — o megelőzéshez. A sok víz ellen méteres levezetőárkokkal védekeznek. Nagy segítség a csatornanyitó eke, amely szép, széles és mély barázdát hagy maga után, megkímélve ezzel az ember erejét. Ám a 15 000 köbméternyi földmunka nagyobb részét a Petőfi tagjai vállalták magukra.