Pest Megyei Hirlap, 1965. október (9. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-14 / 242. szám
1965. OKTÓBER 14, CSÜTÖRTÖK pest HEGYEI kJCtrlaf) 3 Minden kezdet nehéz Hány fogai húzott egy hét alatt az új rádi fogorvos? A váci járásban három szomszédos kis község, Rád, Penc és Csővár egészségén egyetlen orvos őrködik. Pen- cén lakik, hetenként két-két napon rendel a másik két községben. A három közül a legnagyobb, éppen ezért úgy gondolták a rádiók, hogy náluk kell lennie az orvosi körzet központjának és elhatározták, orvosi lakást meg rendelőt építenek. Sőt, mindjárt egy füst alatt, a hetenként kétszer ugyancsak máshonnan járó anya- és csecse- mővéclőnőnek, meg az egyszer egy héten jövő. gyermefcszak- orvosnak is külön még egy rendelőt. — Nem, dehogyis van kifogásunk körzeti orvosunk, tír. Kicsiny Gusztáv ellen — hangoztatják a tanácsházán — nagyon is szeretjük. Neki építettük a házat, ide akartuk kötni községünkhöz, de nem jött. Kétszobás a ház, kevesli. Mondtuk, megépítünk még egy szobát, mégsem cseréli fel a penci megszokott lakását. Pedig igazán takaros kívül- belül az új orvosi ház Radon. Mind a két rendelőhelyiségnek külön .tágas várószobát csináltak és melléje még kü- lön-külön mosdót is. A rendelőszobák kicsiny termek. A lakásból a fürdőszoba sem hiányzik. Meglátszik mindenen, nem fukarkodott a község, belekerült az épület csak készpénzben 360 ezer forintba és a lakosság 160 ezer forint értékű társadalmi munkával vette ki részét az építkezésből. Annyira kívánta, hogy a faluban lakjon az orvos. — Nehezen is nyugodtak bele az emberek — halljuk még a tanácsházán —, hogy ötvös helyett csak fogorvost kapnak. Arra igazán nem számíthattak, ami történt, nem is egy, egyszerre két doktor költözött az új orvosi lakásba. Az október elsejével rádi körzeti fogorvosnak kinevezett dr. Németh Ildikó ugyanis férjével, dr. Nádori Kálmán fogorvossal foglalta el az újdonatúj házat. Az űj fogorvos Divatos szőke haj turbán a fején a fiatalasszonynak. Már három hete behurcolkodott, mégis kissé elfogódottan járkál, álldogál a lakásban a vadonatúj szép bútorai között. Szeptember 12-én kapta meg diplomáját, szeptember 18-án másik fontos irat került birtokába, az anyakönyvvezető nyújtotta át házasságlevelét és október elsején kelt a kinevezési okmánya. Ennyi életbevágóan fontos esemény, öröm érte ilyen rövid idő alatt. Mégis az apja boldogabbnak látszik nála — Eljöttem én is az egyetlen kislányommal — mondja ragyogó arccal — itt lakom vele. Eladtam a házam Pesterzsébeten, nem tudok elszakadni tőle, senkim sincs rajta kívül. Idős ember. Nyugdíjas BesZkárt-tisztviselő. — De kalauzként kezdtem, aztán vezető lettem, voltam én már minden, csak nagyságos úr nem, most végre az vagyok. Kacag Hamarosan kiderül azonban, hogy a „nagyságos úr“’ ma paprikás csirkét főzött a fiatal doktoréknak. Férj és feleség a két fogorvos évfolyamtársak voltak az egyetemen. Négy éve jegyesek, de nem akartak diákházasságot kötni, megvárták, amíg egzisztenciát alapíthatnak. Komoly emberek. Az asszonyka arcán enyhe ború, amikor megkérdem, vajon hány fogat húzott már itt, a munkahelyén? Nem felel, csak int a kezével, hogy menjek utána. Odvas fog helyett lyukas fej Belépünk a rendelőbe. Csupasz négy fal, azaz az egyiken mosdókagyló fehérük. Egyébként teljesen üres a helyiség. — Fúrógép van már — valahol. Nem új, most készült el a javítása. Azt mondják a járásnál két héten belül ideszállítják. összeszedik a várószoba berendezését is, de már a fogászati eszközökkel baj van. Keretekről beszélnek, miközben megnyugtatnak, majd csak lesz hamarosan minden. Egyelőre még tehát egyetlen fogat sem húztam itt. Mondanom sem kell meglátszik, mennyire sajnálja a tétlenül eltöltött napokat. A papa pedig elmondja, hogy már több paciens jelentkezett és lüktető fájdalommal távozott a fogorvosi házból, ahol az orvos még csak lakik, de nem rendel. — Volt azonban orvosi munkájuk is a gyerekeknek — szólal meg ismét az apa. Valamelyik este már az ágyból ugrottak ki a nagy dö- römbölésre. Vérző fejű idős férfit támogattak be többen az előszobába. Jogban járatos emberek lehetnek a rádi magyarok, mert a sérült, noha sebeiből csak úgy dőlt a vér, legelőször is orvosi látleletet kért. Megkapta, miután elsősegélyben részesítették, aztán súlyos állapotára való tekintettel hívták a mentőket, kórházba vitették. Az öreg ember a kocsmából, pardon italboltból ment hazafelé, néhány fiatalember elgáncsolta és hogy földre esett, összerugdalta. Mégiscsak jó, hogy legalább fogorvos került Rádra. Nem szállít az OMKER A doktornő férjét Veresegyházra nevezték ki fogorvosnak. Hogy megkezdte-e már a munkát? . — Még nem. A rendelőnek kiszemelt helyiségben még laknak. Neki azonban legalább addig is van hol dolgoznia, átmenetileg a váci rendelőintézet fogászatára osztották be. Én meg itthon várom a fúrógépet, a fogókat és a tükröket ... Hiába, minden kezdet nehéz. Persze a rokonomnak, aki azóta öreg orvos, azért nehezebb volt annak idején. Mégsem hallgathatom el, legszerényebb véleményemet: bizonyos mértékig érthetetlennek találom, miért nem gondoskodnak — mindegy, hogy ki aira az illetékes, melyik tanács, vagy minisztérium — az új állás megszervezésével együtt a munkaeszközökről is. Meg is kérdem tehát egy-két illetékes helyen és az egybehangzó válasz ez: — Az Országos Műszerkereskedelmi Vállalat nem teljesítetne az augusztus 31-i határidőt, nem szállította a megrendelt műszereket, felszereléseket, Elég az hozzá, hogy nemcsak Radon, a megye és az ország számos községében ott az új fogorvos, de hacsak az ujjával nem húz ki tejfogat, ölhetett kézzel ülhet és várhat. Jól van no, az is beleszámít a nyugdíjába. Csakhogy a várakozás ideje alatt fizetést kap, s a fog- betegek saját költségükön, vagy az SZTK-én továbbra is utazgathatnak távoli rendelőkbe. Mert műszergyártási és szállítási terv kétség kívül létezik, de a fogak terven felül odvasodnak. Ebben aztán se le-, se elmaradás nincsen. Szokoly Endre Száz üzemi munkás dolgozik a gépállomásokon Szerdán újabb három üzemi dolgozó kapott „eligazítást” a gépállomások megyei igazgatóságán. Azokról van szó, akik a mezőgazdaság őszi nehézségeiben kívánnak osztozni, azaz traktorosnak jelentkeztek. Eddig 101 üzemi dolgozót helyeztek ki a megye különböző tájain működő gépállomásokra, illetve gépjavító állomásokra. Legtöbben (harmincán) a budapesti állomáson vállaltak munkát, de jelentős a vámosmikolai (21) és a váchartyáni gépállomásra (20) kihelyezett üzemi dolgozók száma is. Vojk Károly elvtárs, a megyei igazgatóság személyzeti osztályvezetője elmondotta: üzemi dolgozók jelentkezésével lényegesen enyhült a gépállomások traktorainál a második műszak gondja. Éneikül ugyanis szinte megoldhatatlan lett volna a nehéztraktorok jelentős részének kétműszakos üzemeltetése. Utasítást adtak a kihelyezett dolgozók lehető legjobb ellátására, amellyel az eddigi tapasztalatok szerint az idén sehol sincs komolyabb baj. Ellátásukat rendszeresen ellenőrzik. (n. i.) Az NDK Nemzeti Frontjának küldöttsége hazánkban Szerdán Budapestre érkezett Pau-la Acker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának tagja, a Demokratikus Németország Nemzeti Frontja elnökségének tagja és Hermann Kalb, a Neue Zeitung főszerkesztője. Az NDK Nemzeti Frontjának küldöttségét, a Feriheg repülőtéren a Hazafias Nfy front ve'zető munkatársai I gadták. POLITIZÁLÁS- NEMCSAK „ÜNNEPNAPOKON” Végállomás: 122 ezer forint Ritka alkalom, hogy egy ■ MAVAUT gépkocsivezető olyan állomásra kanyarodjon, amely végre csak az ő szolgálatára áll. Hídvégi Lajos, a 38. játékhéten négytalála- tos szelvény tulajdonosa lett, Vá- mosmikolán. Most mint boldog riportalany, szívesen mondja el saját receptjét. — Hetenként 15 lottót vásároltam. Ezen a héten azonban megcsaltam a feleségemet — tudta nélküt megdupláztam a szelvények számát. Aztán benéztem az OTP- be, mert úgy láttam, hogy van egy háromtalála- tosom. Ott kérdezte a fiókvezető, nem az enyém-e véletlenül, a már nyilvántartott négytalálatos . , . Akkor hazaszaladtam, és az egyik zsebben megtaláltam a szelvények néhány példányát. És alig akartam hinni a fülemnek, hogy a szerencse végre eljuttatott a végállomásra. Vagy ki tudja? Tán még ezután is reménykedhetek ... Egy bizonyos, a feleség nem kéri számon, az előzetes engedély nélküli szelvényduplázást. A KOPOTT FALÖCÄKON, ünneplőbe öttözött asszonyok ül,tele. Egyikőjük felszólalásában éppen ebből indult ki: a kopott falócák és az ünneplő öltözetek közötti ellentmondásból. Nekik, az asszonyoknak, nem adták oda a jól berendezett nagytermet, „menjetek csak a kisebbe, ahová a régi bútort rakták, minek ennek ekkora feneket keríteni?" Így szólt a férfiember tirádája, s nembeli társa, a párttitkár, aki ott ült az elnökségi asztalnál, vörös képpel hallgatta a jogos méltatlankodást, bár a vétkes nem ő, hanem a művelődési ház gondnoka volt. Ö adta a kistermet a község asszonyainak, mert „minek is ekkora feneket keríteni” annak, hogy — az országos nőkongresszust megelőzően — községekben, járásokban, városokban és megyei küldöttgyűléseken a nőtanácsok számot vetnek eddigi útjukkal, s megjelölik, mit szeretnének, s mit aikamak a jövőben megvalósítani. A KETTŐ UGYANIS — nem azonos. Többet szeretnének, mint amennyit akarnak, s mire a megvalósulásig eljutnak, még ez az akarás is megkisebbedik. Hiba lenne ugyan a fentebb említett gondnok szavaiból messzire vezető következtetést levonni, de mint csepp a tengert, e szavak is tükrözik a még mindig meglévő lekicsinylést, a „főzőkanál-elmélet” modernizált változatát, miszerint van ugyan egyenjogúság, de azért jobb, ha a nők nagy ügyekbe nem ütik bele az orrukat. Így azután egyenj - gúság van abban, hogy t. termelőszövetkezetekben ugyanúgy — és nem egy he Ij'en jobban! — dolgoznak a asszonyok, mint a férfiak, a gyárakban ugyancsak ez várják tőlük, de amikor a közös gazdaságban brigádva- zetőt keresnek, a gyárban szakmányvezetőt, vagy éppen valamilyen osztályvezetőt; inkább a kevesebb tehetségé, szorgalmú férfit választják, mint a tehetségesebb, szorgalmasabb — ngt... LASSÚ, S NEMCSAK SIKEREKKEL, hanem átmenew kudarcokkal is teletűzdelt a folyamat, amelyet a hoj egyenjogúság gyakorlati meg valósulásának nevezünk. t\ törvényekkel, intézkedések kel ugyan nincs baj: írou betűjük és szellemük is a nők javát szolgálja, ám nehéz lenne mindazt elsorolni, ami a gyakorlatban — elfoglaltság, rosszul értelmezem, férfigóg miatt — gáncsot vet még a gyorsabb előrehaladásnak. Az általános politika — a párt álláspontja e kérdésben— s a helyi gyakorlat sokszor nem vág egybe, mégsem vesztik kedvüket a lányok, asszonyok. Elég itt megemlíteni a mind nagyobb számban nemcsak létező, de aktívan tevékenykedő termelőszövetkezeti nőbizottságo- kat, a községi nőtanácsok munkájába bekapcsolódók növekvő számát, a szülői munkaközösségeket, ahol megint csak az asszonyok jelentik a lendítő erőt, s végül, de nem utolsóként, a nők ^ politikai érdeklődésének ío- k kozódását. Igaz, ez még nem általános, de éppen ezért § megkülönböztetett figyelmet ? érdemel. Közéleti demokra- . ^ tizmusunk ,az ország ügyei, S de a nagyvilág eseményei is § ma már témát jelentenek a § nők mindennapjaiban. ^ LEGTÖBBJÜKNÉL , ugyan ^ még csak úgy, hogy: ez jó § vagy rossz, helyeslésre vagy ^ ellenzésre számot tartó, de ^ az érdeklődés megteremtése ^ egyet jelent annak — fokoz- ^ hatáságával! ^ A napjainkban zajló nőta- nácskozások egy része jól § tükrözi ezt az új vonást, s S hiba lenne nem felfigyelni 5 rá! Úgy is, hogy a művelődé- 8 sl házak programjában he- ^ lyet kapjanak a nők tájéko- ^ zottságához és érdeklődéséhez ^ igazodó politikai ismerettel-- ^ jesztő előadások — és nem- ^ csak a nők akadémiájának ^ keretén belül —, de úgy is ^ hogy az agitációs munkába^ § tovább kell finomítani a r/.‘ 6 körében végzett felvilágosít' § módszereit. Megértve és meg- | értetve, hogy mind nagyobb $ az olyan nők száma, aki’ $ nemcsak „ünnepnapokon’, $ tehát gyűléseken, más hiva ^ talos összejöveteleken politi- ^ zálnak, hanem a hétköznapo- ^ kon is, ma még többségük- ^ ben inkább csak megérez v S s még nem egészen megérti 5 hogy egyenjogúságuk érvényesítése ezt is megköveteli. | A POLITIKAI ÉRDEKLÖ8 DÉS elmélyítése, a tudatfor6 málás célratörőbbé tétele: a í nők közéleti tevékanysége- í nek fontos feltétele. És ennek ^ elősegítése jelentős lépés a ^ sokat emlegetett egyenjogú- ^ ság megvalósulásában, amiéri ^ tenni, cselekedni nemcsak i § nők joga, hanem — á férfia1kötelessége is! § M. O. Mondják hozzáértő tudós férfiak, hogy------------ az emberi agy mechanikus m űködését a kibernetikus gépek hovatovább helyettesíteni képesek. Sőt, egy elektronikus számológép pillanatok alatt annyi számot ad össze, von ki stb. amennyit neves fejszámoló művészek együttesen legföljebb egy év alatt volnának képesek. Azt is mondják: ezek a központilag vezérelt halálfinom precíziós gépek csodálatosan pontosak, érzékenyek. Gombnyomás és mint az őrült: készítik a statisztikát, mifenét. Laikus lévén eltátom a szám, amikor ilyesmit olvasok népszerű tudományos lapunkban. Laikus lévén álmodozni kezdek. De jó volna, ha egy komoly tudós, vagy akár egy nemzetközi tudóskollektíva feltalálná szép csöndben, az emberi szívj óság kibernetikai gépét. Az özvegyek, az árvák, az elhagyottak, a szerelmi búbánatosak odajárhatnának az állami jóság kibernetikai gépének jo kút- jához gyógyírért. Egyszerű lenne az egész. Mindenki megnyomná a gépen a maga kis gombját, és sokáig sütkérezne, melegedne a neki hiányzó jóságsugárban. És a jóság sugara tovább hatna az emberekben, még otthon is melegítené ókét. És veszélyes sugár lenne ez is, mint a radioaktivitás, megfertőzne bennünket, mi tovább adnánk mindenkinek. Először a kicsi családunknak, aztán a kollégáknak, aztán mindenkinek, akivel találkoznánk. Azután mindenki mindenkinek és akkor minden ember vidám lenne, örömmel járna haza, szívesen dolgozni ... Botor á!ma:mb<m a jóságkibernetika se-----------------------gítségével elrendeztem a világ ügyeit, megoldottam a Kelet és Nyugat problémáját, az ázsiai helyzetet. Felszabadítottam minden elnyomott népet, kinyitottam a börtönök kapuit, békésen elrendeztem az embereket a villamosokon és a buszokon. Nem volt már egyetlen boldogtalan ember sem a Földön. Álmom rögeszmévé vált. Elhatároztam, hogy addig is, míg valaki ezt a gépet felfedezi, és államunknak telik a megvásárlására, én ajándékozom meg az emberiséget jósággal. Az elhatározásomat szép csendben vertem nagydobra, egyébként fölöslegesen, hiszen a szememben már régen kikönyököl a jóság. Jött a kollégám, beteg a házmestere, gyomorperforáció, azonnal szanatóriumba kell szállítani. Vidd pajtás a kocsit, igaz, az államé, de én most az emberi jóság nevében odaadom neked. Minden jót a házmesterednek és minden betegnek. Jött a másik kollégám, esküvője lesz a román határ szélén. Vidd pajtás, a kocsit, az emberi boldogság egyik kelléke, hogy messzi utakon ne gyalog járjék. Jöttek még vagy tízen kocsiügyben hozzám és én boldog voltam, hogy segíthettem rajtuk. Boldogságot kívántam a nászúihoz, boldogságot kívántam az új tévékhez, a randevúkhoz ... Az állam jóság tekintetében messze elmaradt szívemtől, megfizettette velem a sok száz kilométer árát. De jóságom vakká tett, sem a kollégákat sem az államot nem voltam képes szidni. Jósággal mindent le lehet győzni, gondoltam a gépet úgyis nemsoká felfedezik, addig ki kell tartanom. Csak az idegesített, hogy közben Viet---------- namban bombázták az amerikai fiúk az ártatlan lakosságot, az indiai és pakisztáni férfiak pedig egymásra lövöldöztek és Djakártában a derék polgárok már nem hallgattak Sukarno elnökre. K özben Pista, hivatalunk Benjamin- kája elkövetett valami kisebb hülyeséget, egy lánnyal Szegeden. A mama nem hagyta, a mama feljelentette, a tárgyalást Szegeden tartották. Pista hozzám jött és elmondta, nincs egy hun-1 cut vasa sem, tehát nem tud leutazni a 1 tárgyalásra: Nekem sem volt, most mi | legyen? Megnyomtam a kisgombot és i eszembe jutott a táskaírógépem. Azon- i nal odaadtam Pistának: vidd el fiam, a i zaciba. A pénzből vegyél el kétszáz fo- i rintöt, az elég lesz útiköltségre, majd j megadod, ha lesz. A zálogcédulát és a \ többi pénzt hozd vissza nekem. Pista örült, az írógépet hóna alá kap- j ta, elvitte, aztán eltűnt cédulával, pénz- j zel együtt. Harmadnap kaptam egy táviratot tőle. j „Az írógépre kaptam 620 forintot, a zá- i logcédulát eladtam a Marx téren há- i romszázért, tehát jövök összesen 920 fo- i rinttal. Ne haragudj, meg kellett .nő- j sülnöm.” Nem haragudtam rá, tudtam kis idő \ még és meglesz a gép. Jóságom mágikus erővel hatott min- ;----------- denkire. Mancika is bejött a: h ivatalomba és elmondta: a vőlegénye ; egy gazember, nem jött el a randevúra, ; pedig ő megvette a két jegyet a Van, i aki forrón szereti-re. Meg sem nyom-i tam a kisgombot a szívemen, csak men- i tezp vele a vőlegénye helyett, bár az egy j kissé zavart, hogy a lány nagyon csinos j és a hivatalból ismerem. Mozi után a; Szigetre mentünk. Éjféltájt arra gondol-; tam, nagyon rossz ember lehet az a vő-; legény, aki ezt a lányt otthagyta. Hajnali \ háromra még nem találhatták fel a jó-1 ság kibernetikai gépét, mert a rendőr i elég gúnyosan írta ki házassági adatai- I mat a személyazonosságimból. Mancika i sírt és csábítónak nevezett. ’ Kissé letörve ballagtam haza. Leültem: feleségem mellé az ágy szélére, és ki- i fejtettem neki, hogy közeli már az idő,i a jóság, az emberi boldogság ideje, ami- i kor az ember az embernek embere lesz i és nem farkasa, amikor... A kis csacsi! Ml'S ,az, emberiség;-----------------megváltásának eszmeit: e cseteltem előtte, ő ásított egy nagyot, i Felkelt, feketét főzött nekem, kikefélte i a ruhámat, meleg fürdőt készített és; megcsókolta az arcomat. Nem értette a I jóság kibernetikai elméletét, szegényke, i csak a maga kis ügyeivel foglalkozott.; De azért nem tudtam rá haragudni. i