Pest Megyei Hirlap, 1965. szeptember (9. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-08 / 211. szám

Aratási tervét 100,8 százalékra teljesítette a gépjavító állomás fc PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 211. SZÁM 1965. SZEPTEMBER 8, SZERDA A rendkívüli időjárás az idén nagy erőpróbára kész­tette a Monori Gépjavító Ál­lomás dolgozóit és vezetőit, így is a megyében az el­sők között fejeztük be az aratást, igaz, hogy volt egy kis besegítés is itt, más gép­állomások részéről. Egy kom­bájnra jutó átlag: 342 hold (ebben benne van a B—62 kombájnok munkája is), te­hát a megyei átlagon felül EGY NAGY FORGALMÚ ÁTJÁRÓHÁZ Amíg a zöldáru a boltokba jut Nem kis feladat a járás te­rületén 60 zöldség- és élelmi­szerboltnak burgonyával, pa­radicsommal, gyümölccsel, fő­zelékkel, zöldséggel stb. való ellátása. Kora hajnaltól késő estig jönnek-mennek a szállí­tó teherautók a MÉK monori telepén, hozzák a gyűjtőhe­lyekről az árut a raktárba, on­nan azután a rendelésének megfelelő csoportosításban szállítják az üzletekbe. Naponta átlagban 150—160 mázsa különféle áru jön be és megy ki a raktárból, 10—12 teherautó van ál­landóan úton a járás községeiben levő gyűj­tőhelyek, a raktár és az üzle­tek között. A sok szállítást úgy kell megszervezni, hogy a kocsik minden irányban ki­használ tan menjenek és mi­nél gyorsabban és minél ko­rábban eljuttassák a friss árut az üzletekbe. A kora reggeli órákban, mint a hangyábolyban, úgy zsong az élet a monori MÉK- telepen. A szállítóautók sora­koznak az udvaron a raktár előtt és veszik fel az útirá­nyukba eső üzletek áruját. Mindenki siet, mindenki türelmetlen, minden kocsi minél előbb in­dulni akar. Kovács János rak­táros, hajnali öt órától kezd­ve el sem mozdulhat a má­zsa mellől, mert mérés nél­kül semmiféle áru sem ki, sem be nem mehet. Sebestyén István és Soproni József raktári dolgozók elmés szerkezetű emelős targoncá­jukkal 10—12 ládában több mázsa súlyú árut tolnak a mázsára és onnan a rakodó­helyre megy a kocsira. A szál­lító kocsikon két-két rakodó is dolgozik, úgy, hogy a ra­kodás gyorsan megy, mégis időbe kerül amíg a kocsik felveszik a rakományukat és az áru eljut a kijelölt üzlet­be, ahol a háziasszonyok eset­leg már türelmetlenül vár­A baleset oka: figyelmetlenség Tóth István monori lakos a sorompótól a négyes útvonal félé tartott kerékpárjával. Megelőzte egy autóbusz. AZ úton olyan sokan mentek, hogy a busz lelassított, az utá­na haladó Tóth ekkor —anél­kül, hogy ^meggyőződött volna arról, nem jön-e szemből jár­mű — előzni akarta a buszt. Ebben a pillanatban kikanya­rodott az úttest bal oldalára egy Wartburg személygépko­csi, a kerékpáros nekihajtott, ütközéskor a kerékpárkor­mány a kocsi felé fordult, a ' kerékpáros az úttestre zu­hant. «w ä-ov A kerékpárkormány Tóth bal füle mellett nyílt sebet ejtett; tenyerét összevagdalta a zuhanás következtében ösz- szetört sörösüveg. A mentők a Tétényi úti kór­házba- szállították. A baleset oka: Tóth litván figyelmet­lensége. GtjÖMMtrön is vetik ntur a rozsot Földet kaptak vissza az állami gazdaságtól — Az aratást és a eséplést más lassan elfelejtjük. Most már az őszi feladatok érde­kelnek bennünket — mondja Hayth Ferenc, a gyömrői Pe­tőfi Tsz elnöke. — Felkészültek a betaka­rításra? — Igen. A munkálatokat a fogatok és emberek készen várják. — A raktározás? — Az idén elég nagy te­rületen termelünk kukori­cát. Az idei termést már a Tévesben épülő új, hideg­levegős kukoricagóréban fog­juk tárolni. — A vetés? — A múlt hét péntekjén kezdtük a Bubik-tanya mel­lett. A két fogatos: Tóth András és Király János ro­zsot vetett itt a földbe. Az idén az állami gazdaságtól visszakapott földet is bevet­jük. — A szántás? — A nyári mélyszántást már elvégeztük. Most az őszi mély- és vetőszántás fő­ijük. — A traktorosok? — Rakita Sándor. Cser­kúti Imre, Rakita András, Földi Pál és Mohai Imre jó munkát végez. Naponta 40— 50 holdat szántanak fel MTZ- jükkel. — A szalmalehúzás? — Ez is teljes egészében kész. A szalma mindenütt kazalba van már rakva. — A lucerna? — Harmadik kaszálásának a behordása folyik. — A dinnyések? — Sajnos az idén nem ked­vezett nekik az időjárás. Ezt bizonyítja az is, hogy sárgá­ból mindössze 34 mázsát ér­tékesítettünk. — Az állattenyésztés? — Egy hónap után most végeztek mérlegelést a mes­terséges borjúnevelőben. Az új Phylaxia-táppal a borjak szép gyarapodást mutat­nak. (G.) ják, hogy megvásárolhassák az ebédrevalót. Egy közepes forgalmú na­pon a járás üzleteibe kiszállítot­tak 39 mázsa burgonyát, 40 mázsa paprikát, 18 mázsa pa­radicsomot, hat mázsa ubor­kát, egy mázsa zöldbabot, 12 mázsa vöröshagymát, 28 má­zsa görögdinnyét, nyolc má­zsa őszibarackot, hét mázsa kelkáposztát, 30—30 köteg gyö­keret és sárgarépát. Ezen be­lül van az exportra és a fő­városi burgonyaellátásra va­ló szállítás. Ahogy a fogyasztásban nincs megállás, mert az éhes gyomrot mindennap meg kell tölteni, így az élelmiszerszál­lításban sem lehet megállás. A MÉK iparkodik feladatának megfelelni, raktára egy nagy forgalmú átjáróház, ahol na­ponta begyűjtik és szétoszt­ják azt a mennyiségű élelmet, amelyet a járás lakossága egy nap alatt elfogyaszt. (dr. Huszty) teljesített a gépjavító állo­más. A kombájnosok ver­senyének végleges értékelése az alábbiak szerint alakult: 1. Ifjú Magyar Mihály (552,2 hold, 797,3 mázsa), 2. Kovács János (537,7 hold, 805,7 má­zsa), 3. Kürti Ferenc (474,6 hold, 687,6 mázsa), 4. Kellner János (459,1 hold, 628,4 má­zsa), 5. Povázson Károly (443.5 hold, 586,5 mázsa), 6. Kállai József (411 hold, 441,1 mázsa), 7. Burján Sándor (394 hold, 425,1 mázsa), 8. Fa­zekas Sándor (384,5 hold, 387,7 mázsa), 9. Hars István (380,5 hold, 389,9 mázsa), 10. Csonka Imre (359 hold, 485,2 mázsa). örvendetes, hogy ebben az évben nem volt annyi pa­nasz a szemveszteség miatt. Voltak kisebb-nagyobb hibák, de azért a munkáért, amit végeztek gépjavító állomá­sunk dolgozói, dicséret il­leti őket. Most az a fel­adat, hogy az őszi vetést időben el tudják végezni és azokat a tsz-eket, amelyek­kel szerződési viszonyban áll a gépjavító állomás, az ed­digieknél jobban szolgálja ki. Ne forduljon olyan elő, hogy egy nagyjavításból ki­adott gépet többször is visz- sza kelljen vinni „pótjavítás- ra”. (Spenger) ÖHV járási döntő Gyömtőn Jó pályán, jó időben, jó verseny Ragyogó időben — kitűnően előkészített pályán bonyolították le vasárnap délelőtt Gyömrőn a sporttelepen az MHS összetett honvédelmi versenyének járási döntőjét. Bár több alapszervezet távolmaradt, mégis jé, izgalmas versenyek nyomán dőlt csak el az első helyek sorsa. Az értékes tiszteletdíj akért (korcsoportonként a legjobb helyezést elért csápa- tok kr.pták) alaposan meg kel­lett küzdeniök a versenyzőknek. Eredmények Férfiak. I. korcsoport: 1. Gyömrő 3:38,2 mp (Daubner Ede, Gányási Bertalan, Matus Sán­dor), 2. Üllő 4:06,1 mp (Baráz János, Oláh László, Bárány Sán­dor), 3. Vecsés 4:46,2 mp (Takács Zoltán, Topjánszki Ferenc, Ka- lovits István). II. korcsoport: 1. Gyömrő, Honvédség 3:12,1 (Ambrus Fe­renc, Varga István, Fehérvári János) 2. Gyömrő MHS 3:33,1 (Er­dőközi Endre, Tibor és László), 3. Üllő 3:35,2 (Weiszháb Tibor, Fo­dor Ferenc, Bódis Zoltán). III. korcsoport: 1. Gyömrő 3:25,9 (Hidi Antal, Gányási Ele­mér, Horváth Ferenc), 2. Vecsés 3:46 (Pétrányi Lajos, Dobrovicz Ferenc, Róth József). Nők: 1. Péteri 4:33,5 (Bódis Er­zsébet, Albrecht Márta, Szenyán Irén), 2. Vecsés 4:37,1 (Suhajda Eszter, Kukta Erzsébet, Galacz Julianna, Molnár Julianna). A motorosok összetett honvé­delmi versenyének döntőjén is kevés induló volt. A részt vevők kategóriánként versenyeztek. Rajt és cél a sporttelepen volt, az út­vonal pedig a községben. A győz­tesek: 125 köbcentis kategória: Bodócs József (Gyömrő); 250 köb­centis: Aschenbrenner József (Mo- nor), 350 köbcentis: Mikus István (Gyömrő). A nap legjobb időeredményével ért célba a honvédség csapata A monori fúvószenekar a nyári szünet után újból megkezdi próbáit. Kérik azoluit a fiatalokat, akik sze­retnének megtanulni vala­melyik fúvóshangszeren ját­szani és később a zenekar­ban is részt venni: jelentkez­zenek a művelődési otthon irodájában, naponta délután 4-töl 8-ig. Hét-nyolc vagon paradicsomot szednek naponta Ültön Kilométer hosszúra nyúlik a betonút szélén karikázó asz- szonyok sora, s a buszvezetők — lassítva a kocsit — integet­nek a hosszú sornak, hiszen ta­vasz óta mindennap találkoz­nak reggel és este, amikor a határ felé vagy onnan haza igyekeznek az üllői Kossuth Tsz szorgalmas asszonyai. Csörög, csörömpöl a kerék­párkormányra akasztott ma- szatos vödör, a paradicsom fa­kó zöld szára lemoshatatlan nyomot' hagy kezeken, ruhá­kon, vödrökön. Mert paradi­csomot szednek hetek óta ezek az asszonyok. Alig győzik hordani a kocsik, 1 hiszen na­ponta 700—800 mázsát markol­nak meg, raknak vödrökbe, ládákba. Az eddigi eredmény 80 va­gon, igaz, a szerződött meny- nyiség is nagy: 230 vagon pi­rosra érett, édes paradicsomot vár a Budapesti Konzervgyár. Ahogy a sárguló, bámuló, ros- kadó bokrokat nézzük, az az érzésünk: jóval több jut a gyárnak, mint amennyit a szerződés előír... — Amellett a község kielé­gítő ellátását is biztosítani fog­juk — jegyzi meg Varga Pál, a tsz elnöke. — Ez nem okoz különösebb gondot, mert a vár­ható termés 200 mázsán felül lesz holdanként. A legtöbb termelőszövetke­zetben a szedés miatt fáj a ve­zetők feje, Üllőn ezt a kérdést úgy oldották meg, hogy min­den leszedett kiló paradicsom után 16 fillért fizet a termelő- szövetkezet. Jönnek is a tagok és a ráérő hozzátartozók is, hiszen a napi 600—700 kilo­grammos teljesítmény mellett szép jövedelmet jelent a para­dicsomszedés ... K. S. Láttuk, hallottuk — elmondjuk Magyarnóta-estet hallgat­tunk csütörtökön a községi „Otthon” kisvendéglő kerthe­lyiségében. A gyatra propa­ganda miatt csekély volt az érdeklődők száma. Ez azonban nem indokolja, hogy az este hét órára hirdetett előadást kétórás késéssel kezdjék meg, annak ellenére, hogy a művészek időben megérkez­tek. A műsort konferálta: Kor­osak János lengyel származá­sú művész. Tört magyarsága meghódította volna a közönsé­get — ha szövegében nem tér vissza refrénszerű gyakori­sággal az „azt mondja”. Bű­vészmutatványait már sokszor láttuk — másoktól is — és sokszor untuk. Mádai Imre kellemes hang­ja, énekkultúrája jogosan aratott nagy sikert. Hát még ha nem cserélné fel az igék kijelentő és felszólító módját! Hölgyművészünknek, Gál Ilonának, nem volt szerencsés napja ez a csütörtök. Hangja bizonytalan, fátyolos volt, s ráadásul egy kellemetlen epi­zóddal teremtett kínos hangu­latot. Félbeszakítva a műsort, erélyesen felszólította a zene­kart, játsszanak végre az álta­la áhított „cés” hangnemben. A jelenetnek nem volt közön­ségsikere. A művész hangula­ta, a zenekarhoz való viszo­nya — a kettejük ügye, és semmi esetre sem tartozik a közönségre. Beszéljék meg előadás előtt, vagy szünetben. Idő volt rá, mert a szünetek 40 percesek voltak. Végül annyit: én többé nem megyek el ilyen szövet­kezeti nótaestre. Takarékosko­dom. A pénzemmel is, meg az idegeimmel is. (Velkei) Szakszervezeti sportnap Monoron Vasárnap Monoron, a szak­maközi bizottság rendezésé­ben, a budapesti REMIX vál­lalat és a monori sportolók részvételével sporttalálkozó lesz. Délután egy órakor a sportkör helyiségében sakk- és asztalitenisz-verseny lesz, majd három órakor a sporttelepen női kézilabda meccs, ezt köve­tően labdarúgó-mérkőzés ke­rül sorra. Nemcsak helyesek — bátrak, erő sek, ügyesek is. A győztes páter! leánycsapat: Szenyán, Albrecht és Bódis. (Tóth A. felv.) Pályaszéli jegyzet j Nyomasztó fölényben... Délelőtt zuhogott az eső: a monori labdarúgópálya gidres- gödrös részel megteltek vízzel. Délutánra kisütött a nap, a viz- tócsák azonban nem tűntek el. Ha a monori sportvezetők idő­ben gondoskodtak volna a pá­lya mélyebb részeinek salakkal vagy homokkal való (eltöltéséről — ebbe bizonyára a szurkolók is besegítettek volna! — akkor ideálisabb játéktéren került volna sor a mérkőzésre. Ez azonban — a hátralévő mérkőzéseket tekint­ve — még mindig nem késői ★ A monoriak — az utolsó ne­gyedórát kivéve — nyomasztó fö­lényben játszottak, végig irányí­tották a játékot. Hogy győzelmük nem jutott nagyobb gólarányban kifejezésre, azt elsősorban a ki­tűnően védekező váciak akadá­lyozták meg. Ezen a mérkőzésen már megfi­gyelhető volt: milyen sok biztató támadás futott a széleken. Ezek a szárnytámadások rendszerint gólveszélyt jelentettek a váci ka­pura: csatáraink azonban nem tudták a belőtt vagy bevett lab­dákat hasznosítani. A csapat szerkezeti összetétele és táma­dójátéka azonban igazolja Nasz- vadi János edző helyes elképzelé­seit: ezen az úton kell fejleszte­ni támadójátékunk eredményes­ségét. + K. Nagy Jancsi irányította a monori ötösfogatot és nem is rosszul. Technikája, nagy tapasz­talata kitűnően érvényesült és specialitása — a ravaszul pörge­tett szögletrúgása ellen — nem volt ellenszere a kitűnő váci ka­puvédőnek Takácsnak. K. Nagy játékával igazolta, hogy rend­szeres, céltudatos edzéssel for­mába lehet lendülni. A csapat­ban van a helye! ★ Az utolsó negyedórában elfárad­tak a monori játékosok. Ekkor a vendégcsapat több gólveszélyes támadást vezetett. Ha egy Ids sze­rencséjük van: az utolsó öt perc­ben — kiegyenlítenek. Nekünk volt szerencsénk! A tanulság: fokozni kell játékosaink állóké­pességét és Jd kell használni gólhelyzeteinket annyira, hogy ilyen nyomasztó fölény utón ne forogjon veszélyben a győzelem. Egy gól — olykor — nem gól! ★ Egy pár jellemzője a monori játékosoknak: Kalocsa hidegvérű volt, amikor mi idegeskedtünk, Cellaó régi helyén nagyot nőtt, Zahorecz pályát tévesztett: imád­ja a „csontzenét”. Petrányin nem látszott, hogy „gyengélkedik”. Dimoff erőművész. Szolnoki utá­nozza Zahoreczet — vagy fordít­va? Székely a jövő embere de „manapság” sokat Idegeskedik. Petries most növeszti „oroszlán- László a technikáján „ül >. K. Nagy újító. Széli: „ki­csi a bors, de erős”. Naszvadi edző: „Ennyi egyéni- vágy ik”1-13®3''011 nehez heiyzetben Elhisszük ... (hörömpő) MAI MŰSOR Mozik Gomba: Don Carlos. Gyömrő: Cherbourg! esernyők. Maglód: Nem (szélesvásznú). Monor: Ha­zug lány (szélesvásznú). Nyár­egyháza: Hajnali találkozás. Pilis: Küszöböd előtt. Tápiósüly: A szí­nésznő szerelme. Űri: Jog és ököl. Vasad: Az esőcsináló. Üllő: Ne hagyd magad Pitkin (széles­vásznú). Vecsés: Szerelmesek vannak köztünk. MEG EGYSZER: a monori helyi autóbuszjáratról Említve lett már e lapban a monori helyi autóbuszforga­lom problémája, mely ma már nem lehet csak utópia, mert az Újtelep és a Rákóczi-telep gyorsabb kapcsolatának meg­valósítása az anyaközséggel ma már szükségletté vált. Bi­zonyítja ezt a budapest—mo­nori autóbuszra az Újtelepen felszálló utasok nagy száma is, mert különösen piaci na­pokon zsúfolt a járat. Az idő­sebb korúak és az itt lakó, de az anyaközségben levő mun­kahelyeken dolgozók is szíve­sebben utaznának autóbuszon, mint kétszer két kilométert gyalogolva. A helyi közlekedés útvona­lát a MÁVAUT-állomástól ki­indulva az Ady út—Ország út —Ságvári utca—Kossuth La­jos úton a MÁV AU T-állomás­ra visszatérve, majd onnan fordított irányban, 30—40 per­cenként mint körjárat közle­kedne. Ilyen körjárat rendsze­resítéséhez szerintem naponta csak egy kocsi szükségeltetik. Fentieket az Újtelep és a Rákóczi-telep lakosai nevében mint kérésüket tolmácsolom, bízva abban a reményükben, hogy az illetékesek nem a tá­voli, hanem már a közel jö­vőben szorgalmazni fogják megvalósítását. Szűcs Gyula Dupla vagy szimpla — tolóellenállásból A Vecsési Vegyes Ktsz a napokban szállított 100 darab tolóellenállást a Csepeli Hír­adástechnikai Gyárnak. Az ellenállások szimpla és dupla formában készülnek. Kinek- kinek ízlése — és szükséglete szerint. A NYAREGYHAZI BÉKE TSZ-BEN szeptember 10-ig be akarják fejezni a rozs vetését. Eddig már 160 holdon került föld­be a mag. — Harminc va­gon paradicsomot exportál­tak eddig a tsz-ből. — Ubor­kából 18 vagonnal szállítot­tak el eddig a tsz-ből.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents