Pest Megyei Hirlap, 1965. szeptember (9. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-05 / 209. szám

10 '"'^Kirlav 1965. SZEPTEMBER 5. VASARNAP Heti jogi tanácsaink Mikor jogosult a tsz- tag családi pótlékra? K. J, gyóni lakos termelő­szövetkezeti tag kérdezi jár-e négy gyermek után családi pótlék? Olvasónk kérdésére közöl­jük, hogy az érvényes rendel­kezések szerint a tsz-tag ab­ban az esetben jogosult csa­ládi pótlékra, ha háztartásá­ban legalább három 10 éven aluli gyermeket tart el, és az előző naptári évben százhúsz (nő dolgozó esetében 80) mun­kaegységet teljesített A családi pótléik a tsz-dol­gozót a gyermek 10. életévé­nek betöltéséig illeti meg. Tízéves kora után akkor jogo­sult továbbra is, ha a korha­tár betöltése előtt a gyermek munkaképességét — orvosi igazolás szerint — legalább hatvanhét százalékosan tar­tósan elvesztette. A kötelezően előírt munkaegység kiszámítá­sánál fél munkaegységet kell megállapítani minden olyan munkanap után, amikor a tsz-tag keresőképtelen beteg volt, vagy egyéb ok miatt kö­zös munkát nem végzett. Egy naptári hónapra a családi pót­lék összege négy gyermek után 280 forint. Olvasónk, amennyiben a fent irt feltételeknek megfe­lel, kérjen a tsz-től erre rend­szeresített formanyomtat­ványt és azt az SZTK ügyin­tézőnek kitöltve adja át Ta­nácsi igazolást kell mellékel­ni, hogy a kiskorú gyermeke­ket saját háztartásában látja el. Ezenkívül a gyermekek születési bizonyítványát is csatolni kell az iratokhoz. Az így felszerelt kérelmet a tsz köteles felterjeszteni a me­gyei társadalombiztosítási szervhez elbírálás céljából. A volt pengős életbiz­tosításokra az Állami Biztosító kifizetéseket nem teljesíthet. A Kisbirtokosok Biztosító Intézetével 1936-ban életbiz­tosítást kötöttem, húsz évre. 1944 október végéig a biztosí­tási díjat befizettem. A fel- szabadulás után arról értesí­tettek, hogy kötvényem felér­tékelés alá kerül, ami még a mai napig sem történt meg. Kitől követelhetem a nyolc év­re befizetett biztosítási díjat? r~ Kérdezi G. F. monori olva­sónk. Olvasónk levelében megje­lölt biztosító társaság jog­utódja az Állami Biztosító. Területileg a Pest megyei Igazgatósághoz tartozik (Bp., XIV., Telepes u. 1,'a) ezért ké­relmével oda kell fordulnia. Annyit azonban mi is kö­zölhetünk, hogy az életbiztosí­tási tőkére vonatkozó valori­zációs rendelet végrehajtási utasítása még nem jelent meg. Ezért nincs lehetőség, hogy a volt pengős biztosításokra az Állami Biztosító kifizetéseket teljesítsen. A hozzánk beküldött okira­tot külön levélben címére visszaküldtük. Az elhunyt volt nyug­díjas testvére nem jogo­sult a hozzátartozói nyugellátásra. T. J.-né ceglédi olvasónk egyik ismerőse ügyében for­dult hozzánk tanácsért. ír­ja, hogy J. L. nyugdíjas báty­jával élt közös háztartásban, akit 1951-ben történt halá­láig ápolt és gondozott. Isme­rőse, bátyja halála után al­kalmi munkából tartotta fenn magát, de most megrokkant, és dolgozni nem tud. Van-e olyan rendelet, hogy ismerőse a bátyja után nyugdíjat kap­hatna? — Kérdezi olvasónk. A nyugdíjtörvény alapján többféle címen igényelhető nyugellátás. Olvasónk ismerő­se saját jogán nyugellátásra nem jogosult, mivel nem ren­delkezik a szükséges szolgála­ti idővel. Bátyja után sem jogosult nyugdíjra, esetleg ki­vételes alapon, ha ahhoz a munkaügyi miniszter különle­ges méltánylást érdemlő eset­ben, figyelemmel a szociális körülményeire, hozzájárul. Arra a további kérdésre, ha tsz-be lépne be, kaphat­na-e munkaképtelenségi jára­dékot, azt közölhetjük, hogy erre sincs törvényes lehető­sége, mert erre az egyéb fel­tételek fennállása esetén az a 65. életévét betöltött nő tsz-tag jogosult, aki a termelőszövet­kezetbe való belépéskor föld­jét a tsz-be bevitte, és aki a járadék iránti kérelem előter­jesztésekor tsz-tag volt. Mi­vel J. L. 800 négyszögöl föld- , jét még 1951-ben betagosítot- ; ták, nincs is mivel belépnie. Mezőgiazdasági termelő mun- j kával korábban élethivatás- I szerűen nem is foglalkozott és munkaképtelensége miatt be­lépési nyilatkozatát a tsz el sem fogadná. Volt házastársak la­káshasználatának és a kárpótlás kérdésének utólagos érvényesítése. A lakáshasználat kérdésé- I ben a házassági bontóperben ; a bíróság jogerősen döntött — írja Z. M. ceglédi olvasónk. A bíróság a lakást nekem ítélte, volt házas társam a lakást el­hagyta. Kárpótlás iránt igényt akkor nem támasztott, most arra szólít fel, fizessek 10 000 forint kárpótlást, ellenkező esetben bírósághoz fordul. Kötelezhet-e engem a bíró­ság utólagosan kárpótlás fize­tésére, illetve megváltoztat­hatja-e per esetén korábbi döntését? A volt házastárs lakáskár­pótlás iránti igénye nem jo­gos. A lakáshasználat kérdé­sét a bíróság jogerősen eldön­tötte. Abban a perben — a levélből kitűnően — a bíró­ság megállapította, hogy a volt házastárs idézte elő azt a helyzetet, aminek következ­tében a további közös lakás- használat lehetetlenné vált. Emiatt a bíróság kárpótlást nem is ítélt meg. Minthogy ezt a kérdést a bíróság jogerősen lezárta, s mivel a perújítás is kizárt a lakás kiürítésére va­ló kötelezés miatt, így olva­sónknak aggodalomra nincs oka. Lehet-e panasszal él­ni az áthelyezés ellen, ha a dolgozó közben megszüntette munkavi­szonyát. Pénzügyi előadói munkakör­ből bérelszámolónak helyez­tek át, és fizetésem is keve­sebb lett Meggondolatlanul közben felmondtam álláso­mat, mivel áthelyezésemet sé­relmesnek tartottam. Űj he­lyemen bizalmatlanul fogad­tak a pénzügyi előadói mun­kakörben, mert úgy vélik, hogy szakmailag nem vagyok eléggé képzett. A velem szem­ben kialakult bizalmatlanság miatt úgy gondoltam, hogy a volt vállalatnál történt át­helyezési intézkedés miatt jogorvoslattal élek. Fordulha­tok-e a munkaügyi döntőbi­zottsághoz? — Kérdezi K. F.-né ecseri olvasónk. Olvasónk érdeklődésére kö­zöljük, hogy az áthelyezés el­len akkor is panasszal fordul­hat a volt vállalat munkaügyi döntőbizottságához, ha mun­kaviszonyát időközben »meg­szüntette. Ez esetben azonban, ha az áthelyezést hatálytala­nítják, csak a munkakönyv munkakör és munkabér rova­tában szereplő bejegyzés ki­igazítására, valamint a mun­kaviszony megszüntetéséig el­telt időre vonatkozó munka­bér térítésre nyílik joga. Az eredeti munkakörbe való visz- szahelyezését azonban már nem kérheti, mivel a munka- viszonya az áthelyezést köve­tően felmondása folytán meg­szűnt. Ebből következik az is, hogy a munkaviszony meg­szűnésének módjára vonatko­zó munkakönyvi bejegyzést a vállalati munkaügyi döntőbi­zottság határozata nem érint­heti, tehát az áthelyezés ha­tálytalanítása esetén is „fel­mondás a dolgozó részéről” munkakönyvi bejegyzés válto­zatlan marad. Dr. M. J. fecskestatisztika A tavalyinál 18,7 száza­lékkal több cigarettát gyár­tott és az első félévi ter­vét is 13,7 százalékkal túl­teljesítette a dohányipar. Minden mennyiségben ugyan nem volt, s még most sincs az igényeknek megfelelően Fecske, de a múlt évihez ké­pest rendszeresen hozzáju­tottak kedvelői Budapesten és a nagyvárosokban. Az első félévben ugyanis 48,7 száza­lékkal több filteres ciga­retta, ezen belül 71,2 száza­lékkal több Fecske készült, mint tavaly. Ez azt jelenti, hogy mintegy 410 millióval több füstszűrös cigarettát szívtunk el. A dohányipar éves verseny- vállalásában azt ígérte, hogy kerek 300 millióval tetézi meg az idei filteres ciga­rettagyártási tervét. Annak ellenére, hogy időközben a Lágymányosi Dohánygyárból Egerbe költöztették a filte­res cigarettát gyártó beren­dezések többségét, s ez né­mi termeléskieséssel járt A vállalt 300 millióból 120 mil­lió Fecske készült el. Csökkent az első osztályosok száma - Korszerűbb a felszerelés 148 új pedagógus - Még mindig gond a letelepedés Megkezdődött az új tanév az iskolákban. Ismét benépesed­tek a tantermek, az iskolaud­varok és a kollégiumok. Eb­ből az alkalomból kerestük fel Hargittay Károlyt, a Pest megyei Tanács művelő­dési osztályának vezetőjét és beszélgettünk a megye köz­oktatásáról, az iskolai háló­zat fejlődéséről. Közismerten zsúfoltak az iskolák. Enyhült-e idén a helyzeti — Ebben az évben, már ed­dig is, és december végéig még tovább, javulnak a tanítás feltételei. Eddig tizennégy új tanterem épült fel, a Monori- erdőn, Szentendre-Izbégen, Bemecebarátiban, Szigethalo- mon elkészültek az új isko­lákkal. A kisfcunlacházi 12 tantermes általános iskola át­adása azonban műszaki okok miatt késik. Rövidesen sor kerül a szigetszentmiklósi la­kótelepen egy négy tan termes iskola befejezésére és még az év végéig tanácsi beruházá­sokból 24 tantermet építenek. Besaólffvtés a mvfjyvi iemtirs művelődési ns&inlt/ rpspfo/érpí Ez azt jelenti, hogy negyven új tanteremmel bővül az is­kolahálózat. Hogyan alakult az új is­kolaévben a tanulók lét- száma? Vácon a Gábor József utcai Általános Iskolához mintegy 20!) ezer fo­rintos költséggel új tantermet építenek. Az építéshez a megyei tanács­tól 70 ezer forintot, a községfejlcsztési alapból 30 ezer forintot kap­tak. A fennmaradó 100 ezer forintos költséget társadalmi munkával pótolják a szülők. Az új tanteremben októberben kezdődik meg a tanítás. Gábor felv. Űj hanglemezek Több új hanglemezfelvétel készült. Köztük van a Kál­mán lmre-sorozat következő darabja, a Marica grófnő cí­mű operett közkedvelt da­laiból összeállított hangle­mez. Üjabb hat darabbal bővült a magyar köttök válogatott verseit tartalmazó népszerű sorozat. A lemezekre Ba­lassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Babits Mihály, Tóth Árpád, Szabó Lőrinc, Rad­nóti Miklós legszebb ver­seit vették fel neves szín­művészeink és versmondó- imk előadásában. ‘ Gondoltak a tánczene ked­velőire is. Az Illés-zenekar és Korda György szólaltatja meg többek között a „Se pián- di, Se ridi” című olasz tánc­számot, továbbá tánclemezek készülnek Vico Toriani, Ines Taddió, Ambrus Kyri, Né­meth József, Psota Irén és Bodrogi Gyula közreműködé­sével. Bodrogi Gyula Nádas— Szenes tengerészdalát és a Kiszállás-1 énekelte hangle­mezre a Keménykalaposok cí­mű zenés játékból. — Még nem állnak rendel­kezésünkre a pontos statisz­tikai adatok. Tavaly az ál­talános iskolákban 116 ezer gyermek tanult. Idén — az 1965/66-os tanévben csökkent az első osztályosok száma. Jelenleg a hatodik osztályok­ban a legmagasabb a létszám. Ebből már most arra lehet kö­vetkeztetni, hogy egészen 1969- ig nagy lesz az áramlás a gim­náziumok és a technikumok felé. Sajnos, a középiskolákba felvehetők száma, elsősorban épületek, tantermek hiánya miatt, jelenleg nem növel­hető tovább. A fővárosi in­tézetek idén is mintegy 1800 gyermeket vettek fel. Ezen­kívül a megye 26 gimnáziu­mában és szakközépiskolájá­ban 54 első osztály indult Tehát az új tanévben is mintegy kilencezer gyermek tanulhat tovább a megye kö­zépiskolában, körülbelül any- nyi, mint tavaly. Korszerűsítették-e az is­kolák fölszerelését? Iskoláinkban általában be­fejeződött az elhasznált rossz bútorok, felszerelések kicseré­lése. Igaz, sok helyen van hiány. Emellett azonban idén, a községfejlesztési alapokból felhasznált összegeken kívül, mintegy 3 millió forint állt rendelkezésre korszerű be­rendezések megvásárlására. Sok iskolában vásároltak új rádiót, magnetofont, televí­ziót, keekenyfilm- és dia­vetítőket, bővítették, felújí­tották a szertárakat, kiegé­szítették a barkácsolómühelye- ket. Elegendőek-e a diökott­és hetvenhatomban már csak alsótagozat működik. Pest me­gyében jelenleg az általános iskolák felső tagozataiba jár© gyermekek 95 százaléka szak­rendszerű oktatásban vesz részt, tehát nem tanyai is­kolába jár. Nincs már goné a monori, a szobi és a szent­endrei járásokban. A dabasi,, a váci járásokban, Nagykő­rösön és Cegléden még vax tennivaló. De a szakrendsze­rű oktatásban résztvevők szá­ma sehol sincs 90 százalék alatt s így az arány még ezeken a helyeken is jobb az országos átlagnál. Egyébként idén csak Kisnémedin terve­zik a körzetesítést. A legkö­zelebbi jövőben pedig, ha az új iskola megépül, Nyárs­apát kerül sorra. A körzete­sítés súlyos anyagi áldoza­tokat kíván. Nemcsak új is­kolákat és pedagóguslakáso­kat, hanem kollégiumokat is kell építeni. Közismert, hogy Peét megyében, különösen az ál­talános iskolákban, magas a tanuló létszám és ke­vés a pedagógus. Csők» honok? — A megyében hat kollé­gium, illetve diákotthon mű­ködik és 615 tanulót tud fo­gadni. Jelenleg csak a ceg­lédiben nyílik lehetőség bő­vítésre. Az a tapasztalatunk, hogy a középiskolás kollégiu­mok növelése nem olyan sür­gető, mert a diákok nagy többsége, mint például Vá­cott és Cegléden is, a hely­ben lakókból kerül ki. Az igé­nyek inkább a szakközépisko­láknál jelentkeznek, mert több ilyen intézetben az or­szág, illetve a megye minden részéből vesznek fel tanuló­kat. Országosan is nagy gond a tanyai iskolák körzete­sítése. Pest megyében ez kent-e a túlterhelés? — Ebben az évben pályáza­tot hirdettünk 148 nevelői állásra. Az eredmény kedve­ző az előző évekhez képest. Száznegyvenhatan jelentkez­tek és a tanítás kezdetéig va­lamennyien beosztást is kap­tak, sőt még néhány ürese­dést sikerült betölteni, ör­vendetes az is, hogy ebben az évben a Művelődésügyi Mi­nisztérium összesen nyolc­van új státusszal bővitette oktatási intézményeink lét­számkeretét. Különösen jó, hogy harminccal növelhet­tük az általános iskolák nap­közi otthonaiban a nevelők számát, ami azt jelenti, hogy harminc új csoportot hozhat­tunk létre egyenként negyven gyermekkel. Fontos oktatási, nevelési érdek, hogy g pedagógusok ott, abban a helyiségben lakjanak, ahol tanítanak. Jelenleg nagyon sokan utaznak naponta munka­helyükre? hogyan halad? * 17 — Az utóbbi négy évben 17 tanyai kisiskola szűnt meg A Kiskun Múzeum új szerzeményei 244 éves tajtékpipa — „Magyar Krónika4* Kiskunsági juhászöltözék Bevált a túrái kísértei Új vegyszert állítottak elő Több mint háromszáz kü­lönféle kísérletet végeznek a gödöllői Agrártudományi Egyetem tanszékein. Legutóbb figyelemre méltó eredményt értek el a kutatók az úgyne­vezett túrái vegyszeres kísér­let során. Kiváló hatásfokú gyomirtó szert állítottak elő. Az egyelőre még névtélen vegyszer most kerül elfoga­dásra. Sok értékes tárggyal gazda­godott a kiskun­félegyházi Kiskun Múzeum gyűjte­ménye. Dr. Seré­nyi Ilona fogor­vosnő egy 1721-ben „gyártott” nagy tajtékpipát adott át, amely Bojno- vich János hor- vát bőmé volt, s a bánnal rokon őseitől került vé­gül is őhozzá. Zászlótartó hor- vát vitéz figurája díszíti a pipát. Ér­tékes a „Magyar Krónika” című vaskos könyv — ugyancsak a fog­orvosnő ajándé­ka —, amelyet a kassai jezsuiták nyomtattak ki 1738-ban. A kró­nikás könyvben bizonyos Pettő Gergely „regéli” a magyar nép tör­ténetét, jóval a honfoglalás előtti időktől kezdve, 373-tól 1626-ig. Ezenkívül sok más, főleg hely- történeti és nép­rajzi anyaggal is gyarapodott a múzeum. Többek között sikerült ki­egészíteni a pász- torgyűjteményt, méghozzá egy tel­jes kiskunsági juhászöltözékke l: bő ujjú, csipkés- rojtos inggel, nyolcszeles — széthúzva 8 mé­ter széles — roj­tos szárú magyar 1 gatyával, pity ke-% gombos mellény-$ nyel, díszes fehér íj és fekete nadrág-íj gal, valamint egy 1j cifra szűrrel. A 1j népviseleti garni- íj túrát — amelyet 4 évekig keresett múzeum — egyj nemrég elhunyt $ öreg juhász hoz-% zájtartozóitól vá- 1j súrolták meg. 1j Ezeket, valamint 1j a régebben szer-£ zett, díszes fara gású botokat, fo-f kosokat, korbá-% csókát, edényeket, íj a kolomp- és íj c sengőgyűjte- 1j ményt rövidesen£ pásztorkiállítá- 'j son mutatja be a 1 2 — Igen, nagy gond a pe­dagógusok helybeni letele­pítése. Csak a fővárosból hat- százan járnak ki a megye községeibe és városaiba, ezen­kívül legalább ennyien, ha nem többen utaznak lakóhe­lyükről iskoláikba. Tavaly negyvenkét új épület ké­szült pedagógusok részére, idén tizenöttel nőtt a nekik juttatott új lakások száma. Harmincnyolcán kaptak ked­vezményes feltételek mellett házépítési kölcsönt. Magán- tulajdonban levő házakat is vásárolunk, erre kétmillió fo­rintot fordítunk ebben az év­ben. A községi tanácsok is sokat tesznek azért, hogy saját fejlesztési alapjukkal hozzájáruljanak a pedagógu­sok letelepedéséhez.' Főként a dabasi járásban nagy a fej­lődés. Beszélgetésünk véget ért. Bár közoktatásunk, iskola- hálózatunk jelenlegi lehető­ségei még nem állnak arányban a növekvő nagy igé­nyekkel, az előrehaladás így is kétségtelenül jelentő®. A Pest megyei Tanács műve­lődési osztályának dolgozói az elmúlt hónapokban a most kezdődött iskolaév előkészí­tésén kívül még egy nagy jelentőségű munkán fára­doztak: elkészítették javas­latukat a megye közoktatási hálózatának a harmadik öt­éves tervben való fejleszté­sére. Ezt a nagy munkát is befejezték s reméljük, a reális igények felmérésén alapuló javaslatok az elkövetkezendő tervidőszakban még több le­hetőséget biztosítanak majd iskolahálózatunk fejlődéséhez. muzeum. Hetesi Ferenc Pál

Next

/
Thumbnails
Contents