Pest Megyei Hirlap, 1965. szeptember (9. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-24 / 225. szám

(Péterffy István felvétele) í PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA VII. EVF 286. SZÁM 1995. SZEPTEMBER 25, SZOMBAT Földben az árpa - Hízók karácsonyra - Olasz export Mi újság Káván? Lőcsös, ráfos, rázós kocsi tetején ül Hajdúcsi Mihály, a kávai tsz elnöke, a kocsi tele üres zsákokkal, 80 tag várja a 400 zsákot, mert jól fizet az Amsei, 70 mázsa a ‘25 hold átlagtermése. Persze, ha a burgonya egész terü­letét megtrágyázták volna, akkor most 100 mázsán fe­lüli termésről beszélhetnénk. Mert a bársonyától nem sza­bad sajnálni a trágyát, kü­lönösen akkor, ha van ele­gendő. Azokon a jó napsüté­ses domboldalakon nagyobb területen kelle­ne termelni ezt a gazda­gon fizető növényt. A népgazdasági érdeken túl a tagok is jól járnak. Nagy Sándor például , 500 négy­szögöl művelését vállalta, a részesedése öt mázsa. Nem rossz napszám! A dűlőútem traktor pöfög el, széles vetőgépet húz, a Ügyeletes orvos Gyomron dr. Balogh Sán­dor, Monoron dr. Bató László, Üllőn dr. Csík Pál, Vecsésen dr. Pauchly Géza tart ügyelé­tet vasárnap. — Ügyeletes gyógyszertár Monoron a fő­téri, Vecsésen a Dózsa György úti. Disznótoros vacsorával egybekötött őszi bált-rendez szombaton este a járási mű­velődési házban, Gyomron, a Kossuth utcai iskola szü­lői munkaközössége és ne­velőtestülete. Eszperantó-tanfolyam indul szeptember 29-én, szer­dán négy órakor a vecsési művelődési házban. Ekkor kezdi meg működését a kép­zőművész kör is. Jelentkezés: legkésőbb a fenti időpontban, a helyszínen. traktoros átkiáltja: Ag árpa vetését befejeztük! Nem kis területen: 120 holdon 'tette földbe a magot a gép. — Ha már a 120-as szám­nál tartunk — mondja az elnök — mondjuk csak itt: 139 mázsa baromfihús átadását vállaltuk, 14 mázsa hiányával teljesí­tettük már vállalásunkat. Az állatforgalmi vállalatnak még a héten 28 hizottsertést adunk át, ezzel a kötelezett­ségünknek eleget is tettünk. Mi azonban újabb 34 ser­tés hizlalását vállaltuk, az­zal, hogy a karácsonyi ünne­pi ebédhez ezeket is leg­alább 130 kilós súlyban ad­juk át. Ebből a tsz-ből még sose vittek állatokat ha­zánk határain túlra, most azonban tíz extrém minő­ségű hízottmarha indul útnak Olaszországba. Persze ez­után azon igyekszünk, hogy minél gyakrabban kerüljön a felvásárlási jegyre ez a fel­írás: átadó a kávai tsz. K. S. Á 4-es műút „terheltségét" vizsgálják Nem elmeszakértők, még csalt nem is pszichológusok vizsgá'lgatják a forgalmas fő­közlekedési utat, hanem a KPM szakemberei figyelik éjjel-nappal, terhelt-e vagy nem terhelt — az út, s ha ter­helt, az sem abnormis nála, hiszen ezen az úton ménnek a külföldiek Pestre, s a vidéki magyarok a fővárosba. A vizsgálat eredményeiről még nem számolhatnak be, de felmerült már néhány gondo­lat, hogy ha az út valóban, terhelt, milyen intézkedések­kel tehermentesíthetnék. Szó van arról, hogy kiszéle­sítik vagy Pesllörincnél tere- lőutat csinálnak. VÉRT ÉS ÉLETET kólóknak ha nem is s keze. de legalább a hangja. Gyakran lehe­tünk fültanúi annak. hogy durva tanácsokat adnak a játékosoknak. A ,/rúgd lel!”, a ,,)épj a lejére", vagy egyéb ilyen tanácsok hatá­sára is történtek már súlyos sportszerűtlenségek. Gy. S. Mai MŰSOR Mozik Ecser: A kórterem. Gomba: X; áron egyszerű. Gyömrö: Va­dul vagy engedékenyen. Maglód: Robin Hood új kalandjai (széles­vásznú). Mynor: Van aki forrón szereti (szélesvásznú). Nyáregyhá­za: Doni elbeszélés. Pilis: Az el­tévedt ágyú. Xápiósáp: Beáta. Tápióstily: A Tenkes kapitánya. II. Űri: Nyári intermezzo, üllő: Cherbourgi esernyők (szélesvász­nú). Vasad: Talpalatnyi föld. Vc- csés: Sátor emberek. Pótlás a lexikonhoz Az új magyar lexikont bön­gészve, megállapítottam, hogy az hiányos. Sok szó, fogalom vagy nem szerepel benne, va.gy már most elavult. Eze­ket vannak hivatva pótolni az alábbi, legújabb meghatá­rozásaim: porcukor: galamb és tyúk­tojás nagyságú, kemény cu­kor. Hátránya, hogy a kris­tálycukornál nehezebben le­het porrátörni. . alma: 1. ízes, gyümölcs; 2. pesti zsargonban azt jelenti: nincs. rizs: lásd: alma. gyufa: hajszálvékony, vagy túl vastag fapálcika, melynek egyik vége foszforba van mártva. Skatulyája oldaláhöz dörzsölve rá lehet vele gyúj­tani, ha égés közben nem esik fe a földre. .Előnye, hogy — a régi gyufaszállal ellenkező­leg — a másik vége a foszfo­rom. kenyér: sokszor emberi táp­lálkozásra alkalmas; de néha frissiben gyengén, másnap erősen savanyú -szagú massza. öngyújtó: ma. már csak rit­kán használt, tűzkővel és ben­zinnel nem mindig működő szerkezet, de kanócát gyufá­val meggyújtva kifogástalanul működik. hiánycikk: például: bajusz­kötő: továbbá a monori vas­boltban „pillanatnyilag" hi­ányzó cikkek. Ezek felsorolá­sára azonban lapunkban nincs hely. (Szűcs) KAPUVARON IS SIKERREL adta elő a Doktor úr című Molnár-vígjátékot a vecsési Jókai szövetkezeti kultúrcso- port. MATOL TAPIOSAPON" játsszák a Beáta című amelynek egyik koekáját mulatja be lengyel képünk. filmet, TÖPRENGÉS Sinkovics Rudolf Gyömrőre látogat A Pravda és a Népszabadság cikke nyomán tavaly feb­ruárban mi is hírt adtunk arról, hogy a gyömrői kommunis­ta mártírnak: Sinkovics Rezsőnek a Szovjetunióban Borisz Novikov néven élő fia megtalálta itthoni rokonait. Most csa­ládostól — rokoni látogatásra — Magyarországra érkezett. Ennek során Gyömrőre is eljön: felkeresi itthoni rokonait, apja harcostársait, megtekinti a szülői házat, az édesapjáról elnevezett utcát, megismerkedik a Sinkovics Rezső nevét viselő úttörőcsapat tagjaival. Az elmúlt vasárnap a gyem­ről úttörőcsapatok elindultak hagyományos egésznapos őszi .. kirándulásukra. Az 1097. sz. Körösi Cs. Sándor .csapat tudó­sítója jelenti: Nyolc óra után tíz perccel indult el az első raj az úttörő- házból. Az akadályok főként az ügyességre épültek, volt öt­tusa. versírás, festészet és já­tékos akadály, amit mindenki nagy gonddal oldott még. A cél Túzberek volt. itt kiállí­tást rendeztünk ..Erdei tárlat"’ néven az úton elkészített anyagból. !A pajtások az izgal­mas út után vidáman és nagy lelkesedéssel fogtak a tábori tűzhelyek- elkészítéséhez. A fő­zés, ami egy kirándulás sava- bersa. lekötötte mindenkinek a figyelmét, A jóllakott gyomor­ral nem esik jól a szaladgálás, s így egy kis pihenő kejvetke- zeit az ebéd után. Ebben az időben „emlékeztünk a. zamár- di nyárira” és a mátrafüredi „meleg napokra"’. Mikor a jó­kedv tetőfokára hágott, akkor következett a számháború, a nap .egyik legérdekesebb ese­ménye. A nagy küzdelem a támadók győzelmével végző­dött. Az egynapos tábor egyik célja volt az" „Úttörők a ha­záért” mozgalom ismertetése. Nagy figyelemmel hallgatta a ICO pajtás cs a népes ifivezető garda Eorbás Olló csapatveze­tő szavait. Egy újabb élmény­nyel gazdagodva vonultunk végig az erdőn, útban Gyömrő felé. „Érdet tárlat" Túzbereken Böngészés — epidiaszkópért Csütörtökön délután gyer­mekkacagástól volt hangos a sülyi határ. A nyolcadikos ta­nulók . valamennyien Sűrű­pusztára látogattak. Nagyon örültek, hogy kiszabadultak a négy fa! közül. A leányokat .Arany Emese, a fiúkat pedig Adok Mihály tanár vezette. A gyerekek igen, kedves kö­telességüknek érezték, hogy a Virágzó Terrpelőszövetkezetet munkájukkal kisegítsék. Ugyanis a tsz vezetősége a na­pokban igen értékes ajándék­kal lepte meg a tanulókat: egy remek epidiaszkópot vásárol­tak az iskola részére. A nagy­szerű vetítőgép kitűnően segíti az ifjakat tanulmányaikban. A tsz-tagok a burgonyát ki­ásták már a földből. A gyere­kek tulajdonképpen most bön­gészni jöttek. Csatárláncot al­kottak és az eke után nyomról nyomra haladva, egymással versenyezve, zsákba. szedték a kiszántott burgonyát. A mun­ka jól haladt, mert közben egy zsebrádió is szórakoztatta az iíjakat. Négy óra leforgása alatt harminc holdon húsz zsák krumplit „böngésztek'’. A munkát végül kiértékelték és kiderült, hogy a leányok vala­mivel ügyesebbnek bizonyul­tak. Egy zsákkal többet szed­tek össze, mint a fiúk. Csakhamar a gyermeksereg katonás rendbe sorakozott és vidám nótaszóval hazafelé in­dult. Valamennyien megígér­ték hogy rövidesen ismét el­látogatnak a határba. Krátky László Z. Istvám Monor, Ady Endre úti lakos, olvassa a napilapokat, rádiója, televí­ziója van: tehát naponta tudomást szerez a balesetek­ről. Azt is tudja, hogy a balesetek többségét gyors­hajtás, figyelmetlenség okoz­za. Mégsem tanult belő­lük! Reggel munkába indult, kerékpárra ült és kihajtott a főútra. A megállóban autó- j busz állt: a sorompó felé a pótkocsis autóbusz eltakarta a kilátást. Z. István azon­ban — meggondolatlanul, hirtelen elhatározásból — mégis nekiindult. Amikor kiért az autóbusz előtt az úttestre, már késő volt visz- szafordulnia. Miközben sze­me rémülten fogta fel az ellenkező oldalon közeledő veszélyt —• érezte: jóváte­hetetlen hibát követett el. Nem volt merre kitérnie! Mellette az autóbusz, előtte a villámgyorsan közeledő Trabant. Többre nem emlékszik. Annyit tud, hogy — agy­rázkódással — négy napig önkívületben feküdt a kór­házban. Hogy a balesetet sze­rencsésen — ha egyáltalán lehet így nevezni —; meg­úszta. azt a Trabant veze­tőjének köszönheti, A szem­tan óiktól tudja:, a Trabant is majdnem, áldozata lett köny- nyelműségének — három sze­mély ült benne! Vezetője a napokban lá­togatta meg betegágyánál, s elmondta: — Sikerült még idejében elrántanom a kormányt, s így „csak” a sárhány.óját kapta el a kocsi —■ mondta könnyedén, de hangja reme­gett. — Máskor, ha meg­gyógyul, jobban vigyázzon, én is azt teszem. A beteg felesége és kisfia kikísérte Reznák Józsefet, £ ki a kapuban ennyit mon­dott: „Én is hibás voltam, a megengedettnél gyorsabban ‘hajtottam. Az első, de remé­lem utolsó balesetem volt!” Z. István azóta munkába állt. Reggelente kerékpárra) megy munkahelyére. De csak akkor ül fel rá, ha kitolta a főútra. (ő) Azóta jobban vigyáz HÉT VÉGI SPORTJEGYZET A törlesztésről A sport: erő. egészség! — ilyen, vagy ehhez hasonló feliratokkal, jelszavakkal naponta találkozunk. És hihetünk is azoknak. A sport- vetélkedőkben van valami nagy­szerű, van valami nemes. Előfor- $ dúl azonban természetesen olyan $ is. hogy a nagy izgalmak .köze- $ pette vétenek a szabályok ellen, s A sportolók, ilyenkor kezetfognak 5 egymással és napirendre is tér­inek felette. Sajnos nem minden 5 esetben. ^ Van olyan is, aki a helyszínen $ vesz elégtételt magának. Az ilye- 5 nek hatására aztán rendszerint el- 5 durvulnak a mérkőzések, egymást ^ követők a sérülések. 5 Van olyan sportoló, aki a kö- 5 vetkező találkozóra halasztja .,ne- $ mes bosszúját” és akkor törleszt ^ az, ellene elkövetett szabálytalan- $ ságért. Legutóbb egy kézilabda- $ mérkőzésen láttam, hogy az egyik . 5 játékost gyakran elgáncsolták, 5 megrúgták, mert egy előző mécs- ^ csen az öccse sokat szabálytalan- S kodott. Sajnos nem ritka jélenség ^ az sem. hogy játékosok nem mer- ^ nek elutazni a csapattal idegenbe, í A törlesztéstől való félelem miatt. 5 Sokszor két rivális csapat játéko- J sai a durvaságot űzik sportként a ^ két bajnoki pont megszerzése ér- 5 dekében. Ez különösen az alsóbb 5 osztályokban tapasztalható. Erre a s jelenségre feltétlen nagy gondot 5 kell fordítani, mert sok alkalom- ^ mai miatta sikkad el a sport J szépsége. 5 . . A szurkolókról J még nem jelent meg könyv. Pe- j dig nem ártana mondjuk a ,,Szur­5 kólók iskolája” címmel niegje­5 lentetni egy kiadványt. Nagyon 5 sok esetben a nézők a botrány 5 okozói. ..Olaszos” felbuzdulásuk- $ ban színdják a játékost, a játék- J vezetőt. Sokszor még a saját $ kedvenceiket sem kímélik. s 5 A veszteség miatti felháborodá- $ suliban gyakran követnek el 5 olyan tetteket, aminek következ- s menyei a csapatot svijtják. Az S utóbbi időben ezért vettek el a 5 gyömről csapattól két nehezen ^ megszerzett bajnoki pontot. $ Sokszor olvashatunk pályán tör- $ ténő botrányokról. Kevés kivétel­ül lel mindben benne van a szur­egy érdekes eset. Nyolcnapos csecsemőnek adtam vért — közvetlenül. A karomból az ö testébe folyt a vérem. Az anyja aztán pénzt akart ad­ni. Mondtam, hogy én pénzt nem fogadok el, nem azért adtam, hanem, mert a gye­reknek szüksége volt rá. — Olyan esetem nem volt, hogy levelet írtak volna azok, akik kaptak a vérem­ből. Hogy mennyit adtam összesen? Azt pontosan nem tudom, de a főorvos úr né­hány perce mondta, hogy ha az eddig leadott véremet ösz- szegyűjtenék, az éppen egy szívműtéthez volna elég. ■k AZ ASZTALNÁL mindenki kap egy emléklapot, s aki többször adott már vért, hoz­zá egy jelvényt, meg egy táb­la csokoládét, azok nevében, akiknek visszaadta az egész­ségét azzal, hogy odaadta ne­kik a vérét. Akik már adtak, dajkálják a karukat, s közben a szer­vezetük újra, termeli a vért, s szivük kilöki az erekbe. Le­het, hogy ezekben a percek­ben valahol szirénázva rohan a kórház felé a mentőautó. Az orvos ránéz a betegre és azt mondja: vért! Ami ebben az esetben azt is jelentheti, hogy a beteg életben marad... Deli Mária ben, de ami után nyúl, az megfoghatatlan. Arra csak reagálni lehet egy mondat­tal: — A Heim Pál kórházban nem fogják elhinni, hogy ezt a sok- vért egy helyről visz- szük. Aztán megigazítja a köpe­nyét, s visszamegy a tanács­terembe, amely rendelővé, kórházzá alakult át erre a napra. Itt mindenki fehérben van. Nincs különbség orvos, ápolónő és véradó között. Fe­hér a köpeny, fehér a ken­dő, vagy sapka. Csak a csend nem a kórház csendje. Nem várakozásteljes, nincs szoron­gás, félelem a levegőben. Akik „dajkálják” a karjukat, azok már adtak vért, akik a hosszú asztal előtt ülnek, azok csak néhány perc múl­va nevezhetik magukat vér­adóknak — először másod­szor, vagy huszonkettedszer. V BEÖTHY GÁBORNAK hív­nak, huszonkettedszer adok vért. Nyílván azt kérdezné, miért adok vért? Mert vala­kinek szüksége van a vérem­re. valakin az én vérem se­gít. Nekem meg nem hiány­zik, hat-hét nap alatt ugyan­annyi a , vérem, mint a vér­adás elölt volt. Egyszer volt (Csütörtökön, a monori vtráflónayon, 233 ember 97,81 liter vert adott. REGGEL fehér asztallal, 'citromos teával várták a já­rási tanács aznapi látogatóit. Bejelentkeztek: JS0-an. Nem panasszal, nem kéréssel jöt­tek. hamm elhozták a vérü­ket. Amikor beléptek az aj­tón, s megitták a teát — mi­közben felvették a személyi adataikat — a' szivük kilökte az erekbe azt a vért, ami tulajdonképpen már nem is volt az övék. Eladták — ingyért. Pénzt nem kapnak érte — de egy ember, akit talán nem is ismernek, aki- ■ tői semmit nem tudnak, visz- szakapja az életét vagy az egészségét. ■ ¥ FÉL TÍZKOR cseng Gál Jánosné vöröskeresztes tit­kár szobájában a telefon, s a ■. túloldalon ' valaki közli, hogy Üllőről elindult Mentor­ra 50 ember vért adni. — ötven? — kérdezi a vö­röskeresztes titkár, aztán le­teszi 'a telefont. Huszonötén jelentkeztek Üllőről, s elin­dultak ötvenen. A főorvos be­jön a szobába, s leteszi a kávéscsészét, hevesen előre löki a kezét, mintha el akar- Yts kapni valamit a levegő­

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents